Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében; 26.§-ában, 32.§ (1) b.) pontjában és (3) bekezdésében,  a 92.§ (1) bekezdés a) pontjában , a 132 § (4) bekezdésenek d) és g) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbiakat rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések, hatásköri szabályok

1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a Vadna község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott természetes személyekre.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) és e rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket

a.) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b.) a települési önkormányzat polgármestere,

c.) a települési önkormányzat jegyzője,

d.) átruházott hatáskörben a jegyző és Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakorolja.

(3) A képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek gyakorlásából a Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházza:

a.) a települési támogatás, a lakhatási támogatás kivételével, (beteggondozási támogatás, gyógyszertámogatás)

b.) a rendkívüli települési támogatás,

c.) az étkeztetés

megállapításával összefüggő feladat- és hatáskört, ideértve a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésére való kötelezést, valamint a megtérítés elrendelése esetén a méltányosságból történő  elengedés, csökkentés és részletfizetés engedélyezését is.

(4) A képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek gyakorlásából a polgármesterre átruházza:

a.) a rendkívüli települési támogatás,temetés költségeihez való hozzájárulás céllal;

b.) elemi kár; létfenntartást közvetlenül veszélyeztető, életveszély elhárításával vagy megelőzésével összefüggésben a rendkívüli települési támogatás,

c.) a köztemetés

megállapításával összefüggő feladat- és hatáskört, ideértve ezekben az esetekben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésére való kötelezést, valamint a megtérítés elrendelése esetén a méltányosságból történő  elengedés, csökkentés és részletfizetés engedélyezését is.

(5) A képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek gyakorlásából a jegyzőre átruházza:

a.) a települési támogatás ellátások közül a lakhatási támogatás

megállapításával összefüggő feladat- és hatáskört, ideértve a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésére való kötelezést, valamint a megtérítés elrendelése esetén a méltányosságból történő  elengedés, csökkentés és részletfizetés engedélyezését is.

2.§ (1) A rendelet alkalmazásában az Sztv. 4.§-ában megfogalmazott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a rendelet alkalmazásában:

1. Egy főre jutó jövedelem: az Szt. 4.§. (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel a c) és f) pont figyelembe vételével számított összeg.

2. Környezettanulmány: a kérelmező saját otthonában történő felkeresése információ gyűjtés céljából életkörülményei, jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival kapcsolatban.

3. Munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik.

4. Tartósan beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Eljárási rendelkezések

3.§ (1) A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, a hatósági ellenőrzésre az Sztv. 5-9. §-ig terjedő rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmet a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Vadnai Kirendeltségén (a továbbiakban. Hivatal) kell benyújtani, az egyes ellátásfajtákra rendszeresített nyomtatványon.

(3) A kérelemben fel kell tüntetni a (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja – a kérelmező háztartásában, vagy családjában élő személyek lakcímen tartózkodási jogcímét, a rokonsági fokot, a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező, valamint a vele egy családban vagy háztartásban lakó személyek vonatkozásában az érvényes személyi azonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes hatósági igazolvány másolatát,

b) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,

c) munkanélküli esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ kirendeltsége által kiadott igazolást arró1, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező regisztrált álláskereső,

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

e) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást,

f) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozatot,

h) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti, vagy az eredetivel megegyező hiteles másolatát, valamint

i) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást.

(5) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egyes támogatási formákhoz külön is előírt igazolásokat. 

(6) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, a kérelmező köteles a maga és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – a rendeletben előírt tartalmú – igazolásokat becsatolni.

(7) Az Sztv. 10.§ (2)-(3) bekezdése szerinti időtartamra vonatkozó jövedelemnyilatkozatban megjelölt rendszeres jövedelmekről, a nyilatkozathoz igazolásokat kell csatolni.

a.) Rendszeres jövedelmek esetében ilyen igazolás:

aa) munkáltatói igazolás,

ab.) TB ellátás, és a nyugellátás összegéről a postai szelvény, folyószámla kivonat, ezek hiányában a folyósító szerv igazolása;

ac.) az Flt. alapján folyósított ellátásokról postai szelvény, folyószámla kivonat ezek hiányában a folyósító szerv igazolása.

b.) A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetében az ellátást kérelmezőnek az alábbi igazolásokat kell jövedelemnyilatkozatához csatolnia:

ba.) mezőgazdasági tevékenységből, egyéni vállalkozásból származó jövedelem igazolása,

bb.) őstermelői tevékenységből származó jövedelem igazolása,

bc.) adóbevallás vagy annak hiteles másolata.

c.) Azokról a nem mérhető jövedelmekről, amelyek a fenti igazolásokkal nem alátámaszthatók, a kérelmező a Rendelet 1. melléklete szerint nyilatkozik.

(8) Az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. mellékletében foglaltak szerint kell igazolni.

(9) Az ügyfél a (4) bekezdésben meghatározott iratokat a kérelem benyújtásakor, illetve hiánypótlási felhívásra 8 napon belül köteles becsatolni, tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31.§ (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményre.

(10) A Hivatal a kérelmeket gyűjti, döntésre előkészíti, majd azokat a hatáskör gyakorlójának továbbítja úgy, hogy a kérelem az eljárási határidőn belül elbírálásra kerüljön.

(11) A Hivatal a kérelmező által benyújtott igazolásokat, nyilatkozatokat előkészítő munkája során ellenőrzi, a hatáskör gyakorlójának utasítására, az ügyfél kérelemben foglalt nyilatkozatainak alátámasztására 2. melléklet szerint környezettanulmányt készít. Fél éven belül készített környezettanulmány – ha a benyújtott igazolásokkal, nyilatkozatokkal nem áll ellentétben – ismételten felhasználható.

(12) A havi rendszerességű pénzbeli szociális ellátások folyósítására

a.) jogosult kérelmére és adatszolgáltatása alapján tárgyhónap utolsó banki napján lakossági folyószámlára utalással;

b.) tárgyhónapot követő hónap 5-éig, készpénz-kifizetéssel a Hivatalban kerül sor.

(13) Az eseti jelleggel megállapított szociális ellátásokat (rendkívüli települési támogatás), az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül kell az ügyfél részére folyósítani, illetve kifizetni.

II. fejezet

Települési támogatások

A települési támogatások nyújtásának formái

4.§ (1) A képviselő-testület az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján, települési támogatást nyújthat:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások- és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékok viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c) a gyógyszerkiadások viseléséhez.

(2) A képviselő-testület az Szt. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján rendkívüli települési támogatást nyújt:

a) betegséghez,

b) halálesethez,

c) elemi kár elhárításához,

d) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szorulók anyagi gondjainak enyhítéséhez. 

(3) A települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás megállapításakor – ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(4) Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező, vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett, vagy származtatott joga fennáll.

(5) Munkanélküli, vagy havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező részére települési támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a 2. § (2) bekezdés 3.) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és az erről szóló igazolást benyújtotta, vagy ha a kérelmező igazolással alátámasztott ok miatt – így különösen: jelentős mértékű össz-szervezeti egészségkárosodás, egyéb súlyos betegség, vagy jogszabályi rendelkezés erejénél fogva – nem tud megfelelni a 2. § (2) bekezdés 3. pontjában meghatározott követelménynek

5. Lakhatási támogatás

5.§ (1) A képviselő-testület települési támogatásként, lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó támogatást nyújthat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez való hozzájárulásként.

(2) A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a fűtési költségek, a szennyvízszállítás és a lakbér (a továbbiakban együtt: rezsiköltség) díjához, valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó lakhatási hátralékok - rezsiköltség-hátralék és magánszemélyek kommunális adója hátralék - megfizetéséhez kapcsolódó hozzájárulás.

(3) A lakhatási támogatást előbb a lakhatási hátralékok, majd azok kiegyenlítését követően vagy azok hiányában, a rezsiköltségek fedezetére kell megállapítani és folyósítani.

(4) A rezsiköltségek viseléshez a lakhatási támogatást a következő sorrend szerint kell megállapítani:

1.

2. lakbér,

3. villanyáram-,

4. víz-

5. gázfogyasztás vagy fűtési költségek,

6. a szennyvízszállítás.

(5) A (4) bekezdés szerinti sorrendiségen a hatáskör gyakorlója, mérlegelési jogkörében változtathat, amennyiben a lakhatási támogatás olyan, a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadáshoz szükséges, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását veszélyezteti. Ezen körülmény fennállását a kérelmezőnek kérelme benyújtása során be kell mutatnia, és bizonyítania kell.

(6)Lakhatási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum), 250 %-át egyedül élő esetében a 350 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(7) Az (1) bekezdésben foglalt lakhatási támogatás iránt benyújtott kérelemhez a 3. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően mellékelni kell a háztartás rezsiköltségét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző, egy hónapnál nem régebbi számlákat, bizonylatokat, valamint a lakás használatának jogcímét alátámasztó iratot, így különösen tulajdoni lapot, bérleti szerződést, használati szerződést, lakáshasználatot megállapító jogerős bírósági határozatot.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás legfeljebb a kérelem benyújtását követő hónaptól kezdődően, 6 hónapra állapítható meg.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás összege havonta:

a) ha a háztartás összjövedelme és a rezsiköltség aránya nem haladja meg a 25 %-ot, 3.000.-Ft,

b) ha a háztartás összjövedelme és a rezsiköltség aránya meghaladja a 25 %-ot, de a 30 %-ot nem éri el, 5.000.-Ft,

c) ha az összjövedelem és a rezsiköltség aránya meghaladja a 30 %-ot, 7.000.-Ft.

(10) A rezsiköltség kifizetésére megállapított lakhatási támogatás folyósítása a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól a szolgáltató felé történik, és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(11) A lakhatási hátralék megfizetésre megállapított lakhatási támogatás folyósítása egyösszegben – de legfeljebb a fennálló hátralék mértékéig - a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 5. napjáig a hátralékot nyilvántartó a szolgáltató, szerv felé történik, és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató, szerv írja jóvá.

(12) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) A lakhatási támogatás iránti kérelem elutasítása, vagy a megállapított támogatás megszüntetése esetén ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be ilyen irányú kérelmet.

(14) A lakhatási támogatás iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

6.§ (1) A lakhatási támogatást, és annak folyósítását meg kell szüntetni:

a) ha a kérelmező lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik,

b.) a kérelmező elhalálozott, vagy

c.) ha a kérelmező, valamint a háztartásában élő személyek jövedelmi, vagy vagyoni viszonyaiban – e támogatásra irányadó, jövedelemhatárt érintő - változás következik be a változás hónapját követő hónaptól.

(2) Kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

Beteggondozási támogatás

7.§ (1) Beteggondozási támogatás állapítható meg annak a településen lakóhellyel rendelkező nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szoruló, a településen lakóhellyel rendelkező személy ápolását, gondozását végzi, és a kérelmezővel közös háztartásban élőkre tekintettel az egy főre jutó havi jövedelem

a.) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át

b.) egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

és a kérelmező a településen az ápolttal, gondozottal egy háztartásban él.

(2) Beteggondozási támogatásban csak az a személy részesülhet, aki az Szt. 43. §-ban és a 43/A. §-ban meghatározott ápolási díjra nem jogosult. 

(3) A beteggondozási támogatásra irányuló kérelemhez csatolni kell a 3. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően a háziorvos által kiállított igazolást arra nézve, hogy a gondozott állandó és tartós gondozásra szorul, valamint azt a háziorvosi igazolást, mely tanúsítja, hogy a gondozó személy alkalmas az ápolási feladatok ellátására.

(4) A beteggondozási támogatás iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

8.§ (1) Nem jogosult beteggondozási támogatásra a hozzátartozó, ha

a) a gondozásra szoruló ellátása házi segítségnyújtás keretében biztosítható,

b) a gondozott személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

ba) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

bb) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, vagy a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy

bc) a köznevelési, a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

c) ha rendszeres pénzellátásban részesül,

d) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, vagy

e) keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megállapítására környezettanulmányt kell készíteni.

(3) A beteggondozási támogatás havi összege: 5.000 Ft.

(4) A beteggondozási támogatás egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre nem jogosít.

(5) A beteggondozási támogatásra való jogosultságot 1 évre lehet megállapítani.

9. § (1) A beteggondozási támogatást meg kell szüntetni, ha

a) a gondozást végző személy vonatkozásában a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be,

b) a gondozott személy állapota az állandó gondozást már nem teszi szükségessé,

c) a gondozást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, a gondozott érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartást tanúsít,

d) a gondozott személy elhalálozik,

e) a gondozást végző, vagy a gondozott személy lakóhelye megszűnik a településen.

(2) A gondozott személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak minősül különösen:

a) a gondozott személyt körülvevő környezet tisztaságának elhanyagolása,

b) a gondozott személyi higiéniájának elhanyagolása,

c) a gondozott állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása,

d) ha a gondozó a gondozottnak az orvos által előírt kezeléseken történő megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, a gondozott mielőbbi felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem biztosítja,

e) a gondozó az orvos által a gondozott részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, vagy a gondozott megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik,

f) a gondozó a gondozott orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy azt akadályozza, vagy

g) a gondozott személytől való életvitelszerű különélés.

(3) A gondozást végző személyt kötelezettségeinek teljesítését a Hivatal ügyintézője havonta egy alkalommal, a gondozott lakcímén ellenőrzi. Az ellenőrzés tényéről, az annak során tett megállapításairól feljegyzést készít. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítja, hogy a beteggondozási támogatásra jogosult nem teljesíti a gondozási kötelezettségét, arról haladéktalanul írásban értesíti a hatáskör gyakorlóját. A Hivatal ügyintézőjének tájékoztatása alapján a gondozást végző személy beteggondozási támogatásra való jogosultságát és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni.

(4) A cselekvőképes gondozott személy, az beteggondozási támogatásra való jogosultság időtartama alatt, bármikor nyilatkozhat arról, hogy a gondozást végző személy nem teljesíti a gondozási kötelezettségét. Az gondozott személy nyilatkozata alapján a gondozást végző személy, beteggondozási támogatásra való jogosultságát és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni.

(5) A gondozási kötelezettség teljesítésének (2)-(4) bekezdésben foglalt ellenőrzéséről, a nem teljesítés jogkövetkezményeiről a beteggondozási támogatásra jogosult mellett, a gondozottat is tájékoztatni kell, a beteggondozási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban, a határozat egy-egy példányának megküldésével.

(6) A beteggondozási támogatást -  a 8. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén  -  a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. 

7. Gyógyszertámogatás

10.§ (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Gyógyszertámogatás állapítható meg - gyógyszerkiadásokhoz kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a.) a kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, egyedül élő kérelmező esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át és

b.) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(3) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell - a 3. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően – a havi rendszeres gyógyító ellátás költségéről - kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátásról – szóló igazolást; a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatalának 3 hónapnál nem régebbi határozatát, miszerint sem alanyi, sem normatív közgyógyellátásra nem jogosult.

(4) A támogatás időtartama: 3 hónap.

(5) A gyógyszertámogatás havi összege 5.000.-Ft, melyet a támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól kell folyósítani.

(6) Meg kell szüntetni a gyógyszertámogatásra való jogosultságot, ha

a) a jogosult az Szt. 50. § (1), vagy (2) bekezdésében foglalt közgyógyellátásra szerez jogosultságot,

b) ha a jogosult lakcíme a folyósítás időtartama alatt megszűnik, vagy

c) a jogosult elhalálozott. 

(7) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

Rendkívüli települési támogatás

11. § (1) Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyeknek akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek kell tekinteni különösen azt a kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetében a 350%-át.

(3) A hatáskör gyakorlója elsősorban azokat a személyeket részesíti rendkívüli települési támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon – figyelembe véve az egyéb önkormányzati rendszeres ellátásokat is – nem tudnak gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel):

1. az árvíz-, belvízkárt szenvedett, vagy egyéb elemi csapással sújtott személyt
2. egészségügyi okokra visszavezethetően

ba.) műtéti beavatkozással járó 15 napot meghaladó kórházi kezelést igénylő,

bb.) tartósan – legalább 30 napot elérő – kórházi ápolást igénylő betegségben szenvedő,

bc.) 90 napot meghaladó táppénzes állományban lévő

rendkívüli élethelyzetbe került személyt.

(4) A rendkívüli települési támogatás az alábbi indokokkal alátámasztott létfenntartási problémák kezelésére állapítható meg elsősorban:

1. ellátatlan munkanélküli segélyezésére,
2. élelmiszer, ruha és gyógyszer, valamint gyógyászati segédeszköz vásárlás céljaira,
3. hajléktalan személyek segélyezésére.

(5) Gyermekek védelmével, ellátásával kapcsolatosan rendkívüli települési támogatásban részesíthető:

1. a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
2. kiskorú gyermekek tankötelezettségének teljesítésével összefüggő kiadások fedezésére,
3. kiskorú gyermekek intézményi étkeztetésével összefüggő kiadások fedezésére,
4. a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
5. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
6. a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,
7. a gyermek halmozottan hátrányos helyzete miatt, a gyermek helyzetből adódó hátrányok enyhítésére.

(6) Nem nyújtható támogatás:

1.  az (5) bekezdés b.) pontban foglalt okra tekintettel, ha a szülő részére az iskoláztatási támogatás szüneteltetik, a szüneteltetés hatálya alatt;
2. Az (5) bekezdés c.) pontban foglaltakra tekintettel, ha a gyermek ingyenes vagy kedvezményes étkezésre jogosult.

(7) Az (5) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás hivatalból is megállapítható, különösen gyámhatóság, oktatási intézmény, gyermek- vagy családvédelemmel foglalkozó szervezet indoklást is tartalmazó kezdeményezésére. A hivatalból indult eljárás során, a kérelemre indult eljárás rendelkezései irányadóak.

(8) A rendkívüli települési támogatás adható alkalmanként és havi rendszerességgel. A rendkívüli települési támogatást alkalmankénti vagy havi rendszerességű formájáról a hatáskör gyakorlója dönt, mérlegelési jogkörében.

(9) Az alkalmanként adott rendkívüli települési támogatás összege legalább 5.000.- Ft, de legfeljebb 20.000.- Ft.

(10) Rendkívüli települési támogatás havi rendszerességgel legfeljebb havi 5.000 Ft összegben, három hónapra állapítható meg.

(11) A havi rendszerességgel megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása alatt rendkívüli települési támogatás – temetési- vagy gyermeknevelési célú kivételével - nem állapítható meg.

(12) A (6)-(7) bek-ben meghatározott rendkívüli települési támogatás összegének felső határától a hatáskör gyakorlója kivételes méltánylást érdemlő esetben eltérhet, az ügy összes körülményeire tekintettel. A kivételes méltányosság oka lehet különösen tartós súlyos betegség, elemi kár.

(13) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a rendelet 6. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

(14) Elemi kár esetén a hatáskör gyakorlója hivatalból – kérelem nélkül – dönthet, a károsultak, gyorsított segélyezéséről, rendkívüli települési támogatásban való részesítéséről. Ebben az esetben a támogatás megállapításának alapja, az ingatlanokban, ingóságokban bekövetkezett kár mértéke, illetve az elemi kár miatt beállt egészségügyi, testi sérülés ténye.

Az így megállapítandó rendkívüli települési támogatáshoz a jogosultnak jövedelemnyilatkozatot és jövedelemigazolást nem szükséges benyújtania. A rendkívüli települési támogatás összegét a (11) bekezdés figyelembe vételével állapítja meg a hatáskör gyakorlója.

12. § A rendkívüli települési támogatás – valamennyi célt figyelembe véve – egy naptári évben együttesen 3 alkalommal állapítható meg, valamint ezen támogatások együttes összege nem haladhatja meg családonként a 60.000.-Ft-ot. A támogatások együttes összegének számítása során figyelembe kell venni az adott lakcímen élő háztartások számát.

Rendkívüli települési támogatás temetés költségeihez való hozzájárulásra

13.§ (1) A rendkívüli települési támogatás, temetési költségekhez való hozzájárulás formájában is nyújtható. A rendkívüli települési támogatást annak a személynek lehet megállapítani, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át nem haladja meg.

(3)A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100.000 Ft.

(4) A támogatás összege 20.000,- Ft.

(5) A támogatás iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről szóló – a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő, közeli hozzátartozója nevére kiállított – eredeti számlát.

(6) Ha a kérelmező olyan személy eltemettetéséről gondoskodott, akinek halálesete nem a községben történt, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a számlára rá kell vezetni.

(8) Nem állapítható meg a támogatás annak, aki a kérelmet a temetést követő 60 napon túl terjesztette elő.

(9) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is folyósítható. Ilyen esetben a kérelemhez igazolást kell csatolni a várható költségekről. A temetést követő 30 napon belül a kérelmező köteles a költségeket igazoló számláit benyújtani.

III. fejezet

Szociális szolgáltatások

Az ellátások formái

14.§. (1) A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében szociális alapszolgáltatásként biztosítja

1. az étkeztetést,
2. a házi segítségnyújtást,
3. a családsegítést,

(2) Az (1) bekezdés a.) pontja szerinti ellátás iránti kérelmet a rendelet 8. melléklete szerint kell benyújtani.

Étkeztetés

15.§ (1) Az étkeztetés keretében az önkormányzat a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az Sztv. 62.§ (1) bekezdésében meghatározott szociálisan rászorultaknak.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 60. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakon túlmenően szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki átmenetileg vagy tartósan létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen azt aki saját magára és a vele közös háztartásban élőkre tekintettel jövedelemmel nem rendelkezik.

(8) A (3) és (5) bekezdés alkalmazásában az egészségi állapotot orvosi igazolással kell alátámasztani.

(9) Az étkeztetés biztosítása az önkormányzat által fenntartott óvoda konyháján keresztül, kihordásos rendszerben történik.

(10) Az étkeztetés térítési díja: 435 Ft/nap.

(11) Az önkormányzat – arra irányuló igény esetén – a jogosult részére az étel igénybevételének helyére történő szállításáról ingyenesen, külön térítési díj nélkül gondoskodik.

(12) A jövedelemmel rendelkező ellátásban részesülő személy, személyi térítési díjának megállapítása során – saját, illetve a vele közös háztartásban élő havi rendszeres jövedelmétől függően, jövedelemvizsgálat alapján – az intézményi térítési díjból kedvezményre jogosult, a rendelet 9. melléklete szerint.

(13) A személyi térítési díjat az igénybevétel napjától tárgyhónap 10. napjáig kell megfizetni. A térítési díj a tárgyhavi étkezési nyilvántartás, az étkezéssel érintett napok száma szerint, tárgyhónapot követő hóban esedékes térítési díj fizetésénél elszámolásra kerül.

(14) Az étkeztetésre való jogosultság megszűnik, ha a jogosult azt

1. indokolatlanul 10 napot,
2. bármilyen okból 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe valamint ha
3. a térítési díj fizetésre kötelezett jogosult, a térítési díjat felszólítás ellenére sem fizeti meg.

Házi segítségnyújtás

16. § (1)Az Sztv. 63.§-ában meghatározott jogosulti kör részére, a házi segítségnyújtást, a feladat ellátására társult önkormányzatok közös fenntartásában, a Dédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Sajókazai Nappali Szociális Központ biztosítja.

Családsegítés

17. § A családsegítés feladatait, az Sztv. 64 §-ában foglaltak alapján a feladat ellátására társult önkormányzatok közös fenntartásában, a Dédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Sajókazai Nappali Szociális Központ látja el.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) A rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról szóló 2/2014. (II.19.) önkormányzati rendelet.

Bencze Péter                                                                                                          Dr.Herczeg Tibor

polgármester                                                                                                                 jegyző

                                                                                                                               címzetes főjegyző