Vadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a telekadóról

Hatályos: 2023. 01. 02- 2023. 12. 31

Vadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a telekadóról

2023.01.02.

Vadna község Önkormányzata Képviselő-testülete, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és h) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § A képviselő-testület adó-megállapítási jogkörében eljárva, az önkormányzat illetékességi területén, határozatlan időre, telekadót vezet be.

2. Adókötelezettség

2. § Adóköteles Vadna község illetékességi területén, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény. (továbbiakban: Htv.) 17. §-ban meghatározott telek.

3. Az adó alanya

3. § A Htv. 18. § -ában meghatározottak szerint, az adó alanya (Htv.3. §) az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, több tulajdonos esetén a Htv. 12. §-ban foglaltak az irányadók.

4. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4. § Az adókötelezettség a Htv. 20. § -ában meghatározottak szerint keletkezik és szűnik meg.

5. Az adó alapja, mértéke

5. § (1) Az adó alapja a Htv. 21. § a) pontja szerint, a telek m2-ben számított területe.

(2) Az adó évi mértéke:

a) az I. díjövezetben: 110 Ft/m2,

b) a II. díjkövezetben: 10 Ft/m2,

c) a III. díjkövezetben: 30 Ft/m2.

(3) A díjövezeti besorolást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. Adómentesség, adókedvezmény

6. § (1) A Htv. 19. §-ában foglaltakon túl mentes az adó alól, a magánszemély adóalany

a) életvitelszerűen lakott, lakással és lakóház céljára szolgáló épülettel beépített telke,

b) a magánútja,

c) valamennyi külterületi ingatlana.

(2) Kérelemre, a magánszemély tulajdonában lévő, lakóépület építésére alkalmas telek tulajdonosa, az építési engedély, egyszerű bejelentés megtörténtét igazoló dokumentum (továbbiakban együttesen: építési engedély) kiállítását követő év január 1. napjától, a lakóépület végleges használatbavételi engedélyének megszerzéséig, vagy a lakóház felépítését az illetékes építési hatóság a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, de legfeljebb az építési engedély kiállításának napját követő 4 évig.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt adómentességek nem alkalmazhatók a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke, telekrésze utáni adó megállapítására.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a telek üzleti célú használatának, ha az a vállalkozó cégnyilvántartás vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti székhelye vagy telephelye, de azon a haszonszerzés céljából, a vállalkozásból adódó, a vállalkozással összefüggő gazdasági tevékenységet üzletszerűen nem végeznek.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti életvitelszerűen lakott a lakás, ha abban az adóalany lakcímmel rendelkezik és azt életvitelszerűen használja.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti lakás, lakóház minőség megállapítására az ingatlan nyilvántartás szerint feltüntetett megnevezés az irányadó. Eltérő használat esetén a használatbavételi engedélyt, ennek hiányában a működési engedélyt, a kereskedelmi-, szálláshely nyilvántartás adatait vagy a tényleges természetbeli használatot kell figyelembe venni.

7. Eljárási rendelkezések

7. § (1) Az adóhatóság a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adómentesség megalapozottsága érdekében az életvitelszerű használat alátámasztását közüzemi számlák (villamos energia-, földgáz, ivóvíz-, szennyvíz ártalmatlanítási díj) bemutatásához kötheti, valamint helyszíni ellenőrzést folytathat le.

(2) A (1) bekezdés szerinti közüzemi számlákon szereplő fogyasztás, elszámolási időszakra eső mennyiségének kétséget kizáróan alá kell támasztania a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adótárgy esetében, az ott életvitelszerűen lakók számához igazodóan, az életvitelszerű használat tényét.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a közüzemi számlák kétséget kizáróan alátámasztják az életvitelszerű használatot, különösen:

a) villamosenergia és földgáz esetében, ha a felhasznált éves mennyiség – év közbeni használatba vétel esetén, annak időarányos része – az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022.(VII.21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, illetve 5. § (1) bekezdése szerinti mennyiség alapul vételével, ezen mennyiséget eléri;

b) ívóvíz esetében a mért vízfogyasztás mennyisége legalább a 30 l/nap/fő mennyiséget eléri;

c) szennyvíz ártalmatlanítás esetében, az elszállított szennyvíz mennyisége igazodik a b) pont szerinti ivóvíz mennyiséghez.

(4) A 6. § (2) bekezdése szerinti beépítés tényét az adóalany véglegessé vált használatba vételi engedéllyel vagy a használatba vétel tudomásul vételére vonatkozó véglegessé vált határozattal vagy a használatba vétel tudomásul vételéről, megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni az önkormányzati adóhatóságnak.

8. Záró rendelkezések

8. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv., az adózás rendjéről szóló 2007. CL törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rendelet 2023.január 1 napján lép hatályba.

(3) Hatályát veszti az építményadóról szóló 10/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet.

(4) Hatályát veszti az idegenforgalmi adóról szóló 14/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelet.

9. §1

1

A 9. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.