Bodrogolaszi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat

1. §  (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:      Bodrogolaszi Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:      3943 Bodrogolaszi, Fő u. 11.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Bodrogolaszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Képviselő-testület hivatalának neve: Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal

     Címe: 3943 Bodrogolaszi, Fő u. 11.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Bodrogolaszi község közigazgatási területe.

Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.  Használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület bizottságai kör alakú pecsétje középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Bodrogolaszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

A Szociális és Népjóléti Bizottság pecsétje középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Szociális és Népjóléti Bizottság 3943 Bodrogolaszi, Fő u.11.

(3) Az önkormányzat polgármestere kör alakú pecsétje középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Bodrogolaszi Község Polgármestere.

(4) Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal kör alakú pecsétje középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:  Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal, Bodrogolaszi.

3. §Az önkormányzat Képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4. § (1) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak, melynek során kötelező és önként vállat feladat-és hatásköröket lát el.

(2) Az Önkormányzat feladatellátása során – az Mötv. 13. §-ában meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat és megteremti a helyben biztosítandó közfeladatok ellátásának rendszerét.

5.§ (1)  Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) közösségi és versenysport támogatása

b) civil szerveződések támogatása

c) nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása

d) közbiztonság fenntartásának támogatása

e) első lakáshoz jutás támogatása

f) önkormányzati ösztöndíj támogatás

g) munkahelyi és vendégétkeztetés

(2) További feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság folytathatja le.

(3) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önkormányzat feladatainak és tevékenységének kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza

6. § A Képviselő-testület átruházott hatáskörei:

 (1) A képviselő-testület a hatáskörök gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.

7. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül (át nem ruházható hatáskörök) a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

1. A Képviselő-testület működése

8. § (1) A képviselő-testület 5 főből áll, tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület – ide nem értve a közmeghallgatást – évente legalább 6 ülést tart.

(3)  A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése érdekében – szükség szerint – falugyűlést tarthat.

(4) A falugyűlés összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.

(5) A falugyűlést – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester hívja össze.

9. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. A meghívó elektronikus formában is kézbesíthető. Az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő rendkívüli ülés  összehívása más módon (telefonon, szóban) is történhet.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.

(3) Minden esetben írásos előterjesztés formájában készül: a) pénzügyi tervek és beszámolók, b) rendelet tervezetek, c) átfogó programtervek.

(4) A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők legalább 5 nappal, az előterjesztéseket legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják.

(5) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(6) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

 10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében  az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság   elnöke hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A Képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni: Bodrogolaszi, Fő u. 11.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.

11. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

(2) A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, de az értesítésnek az ülés előtt legalább 4 órával meg kell történni. A sürgősség indokát mindenképpen közölni kell.

12. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.

 (3) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) a polgármesternek,

b) képviselőknek,

c) a jegyzőnek,

d)  a nem állandó meghívottaknak

e) az előterjesztőknek és

f) akiket az ülés összehívója megjelöl.

13. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a könyvvizsgálót.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

14. § (1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája

 a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.

7. A Képviselő-testület ülésének vezetése

15. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

1. a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
2. a napirend előterjesztése,

c)         a napirend elfogadtatása,

d)         az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f)   a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása.

16. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.

17. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

18. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

10. Döntéshozatal módja

19. §. (1) A polgármester a napirendek felett külön-külön nyit vitát, amelynek során: a) az előterjesztő a vita előtt kiegészítést tehet. b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A vita lezárása után, - a döntés előtt - a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(4) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 3 képviselő-testületi tag egybehangzó szavazata szükséges.

(5) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a) Hatáskör gyakorlásának átruházásához és visszavonásához,

b) Helyi népszavazás kiírásához,

c) Díszpolgári cím adományozásához,

d) Hitel felvételéhez,

20. § (1) A képviselőtestület a nyílt szavazás során kézfelemeléssel dönt.

(2) Név szerinti szavazás tartását –melyről a képviselőtestület vita nélkül határoz –a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti. Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt szólít és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodom") külön névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A titkos szavazás külön szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazással eldöntendő kérdést,

b) a szavazás helyét, idejét,

c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás eredményét.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

21. § (1) A képviselőtestület:

a) rendeletet alkot

b) határozatot hoz

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselőtestület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet megalkotását írásban, az ülést megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternél benyújtva kezdeményezheti. A képviselői kezdeményezést, előterjesztést a képviselőtestület ülésén napirendre kell tűzni.

(3) A rendelet alkotását a (2) bekezdésben foglalt szabályok betartásával kezdeményezhetik továbbá:

a) a jegyző,

b) a településen működő civil szervezetek.

(4) A képviselőtestület rendeletét az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) a két ülés között végzett munkáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló  elfogadásáról, illetőleg tudomásulvételéről.

(6) A képviselő-testület határozatát külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ,,Bodrogolaszi  Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (....) határozata”. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni. A  zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja – hónapja római számmal, napja arab számmal- .

(7) A képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást kell vezetni oly módon, hogy abból a végrehajtás folyamata is figyelemmel kísérhető legyen.

5. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

22 § (1) A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvét egy példányban kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a)  a képviselő írásban leadott hozzászólása,

c) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,

d) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv(ek)

V. Fejezet

A települési képviselő

23. § (1) A képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő a döntéshozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó – törvény szerinti – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a döntéshozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatára az érintett képviselőt a döntéshozatalból utólag ki lehet zárni. A kizárásról szóló javaslatot indokolni kell.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a döntéshozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

24.§ A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a jegyző,

d) a Közös Önkormányzati Hivatal,

e) a társulás.

1. A polgármester és az alpolgármester

25. § (1) A polgármester a településen főállásban látja el feladatait.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

e) kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel,

f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

26.§ (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 2 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

27.§ (1)A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

2. A Képviselő-testület bizottságai

28.§ A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

29.§ A Képviselő-testület állandó bizottságai

a) az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság,

b) a Szociális és Népjóléti Bizottság,

30.§   (1) A Képviselő-testület létrehozza az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságát.

A Bizottság tagjainak száma 3 fő, akik települési képviselők.

A Bizottság tajgainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság  jár el:

• az összeférhetetlenségi eljárásra irányuló kezdeményezést a Polgármester az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságnak adja át
• A Polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi
• A Polgármester illetményének emelésére indítványt tesz a Képviselő-testület felé
• A titkos szavazás lebonyolításánál.

31.§  (1) A Képviselő-testület létre hozza a  Szociális és Népjóléti Bizottságot.

A Bizottság tagjainak száma 3 fő, melyből 2  fő települési képviselő és 1 fő nem képviselő.

A Bizottság névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

(2) A Szociális és Népjóléti Bizottság   jár el a Testület által átruházott hatáskörben az 1993. évi III. tv. Szociális Tv.-ben meghatározott hatáskörben, továbbá

 - véleményt nyilvánít a település szociális feladataival kapcsolatban

- véleményezi a helyi szociális rendeletet,

- véleményezi a szociális ágazatot érintő képviselő-testületi előterjesztéséket,

- dönt a képviselő-testület által átruházott szociális hatáskörökben

- figyelemmel kíséri a település szociális ellátásának tevékenységét, előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti e feladatok ellátását segítő, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntéseket;

- részt vesz a szociális segélyezés elveinek kidolgozásában, ellenőrzi annak végrehajtását;

- közreműködik az intézményi térítési díjak megállapításában.

32. § (1)  A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

3. Jegyző és közös önkormányzati hivatal

33. § (1) A jegyző a képviselő-testület működésével kapcsolatban köteles a jogszabálysértésekre a figyelmet felhívni, és erre utaló jelzését jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testületek által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, mely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a jegyző fogadóóráit.

Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bodrogolaszi községi Önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról  szóló 1/2011. (I. 31.) számú önkormányzati rendelete

            Kovács József                                                                                 dr. Stumpf Enikő

  polgármester                                                                                     jegyző