Hercegkút Község  Önkormányzat  képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva működésének részletes szabályairól a következő rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hercegkút  Község  Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye: 3958 Hercegkút, Petőfi Sándor utca 110.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Hercegkút község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Hercegkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(5) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: Bodrogolaszi, Fő utca 1. ) Hercegkúti Kirendeltség Hercegkút, Petőfi Sándor utca  110.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2)  Az önkormányzat címere: Kerektalpú, tört fehér pajzsban lebegő kakas csőrében arany szőlőfürtöt tart, felette egy szent alak egyik kezében gyermek, másik kezében kereszt.

(3)  Az önkormányzat zászlója: kék-arany színű, benne az előző bekezdésben leírt címer.

(4)  A közszolgáltatást nyújtó intézményeken  a feliratokat német nemzetiségi nyelven is el kell helyezni.

(5) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: kör alakú bélyegző Hercegkút  Község Önkormányzat felirattal, közepén a magyar címerrel.

2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre

3. § (1) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak, melynek során kötelező és önként vállat feladat-és hatásköröket lát el.

(2) Az Önkormányzat feladatellátása során – az Mötv. 13. §-ában meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat és megteremti a helyben biztosítandó közfeladatok ellátásának rendszerét.

(3)  Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) közösségi és versenysport támogatása

b) civil szerveződések támogatása

c) nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása

d) közbiztonság fenntartásának támogatása

e) első lakáshoz jutás támogatása

f) önkormányzati ösztöndíj támogatás

g) munkahelyi és vendégétkeztetés

(4) További feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság folytathatja le.

(5) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(6) A Képviselő-testület az alábbi feladat- és hatáskörök gyakorlásának jogát a polgármesterre ruházza:

a) Dönt az önkormányzat célhoz nem kötött, átmenetileg szabad pénzeszközeinek betétként történő lekötéséről.

b) Hitel igénybevételének kivételével dönt az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.

c) Dönt a méltányossági közgyógyellátás, az önkormányzati segély, a köztemetés, a gyermekvállalási támogatás és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés, házi segítségnyújtás elbírálása ügyében.

(7) A képviselő-testület az (1) bekezdésben nem szabályozott hatáskörök gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(8) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.

(9)  Az önkormányzat feladatainak és tevékenységének kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza

3. A képviselő-testület működése

4. § (1) A képviselő-testület 5 főből áll, tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A képviselőtestület – ide nem értve a közmeghallgatást – évente legalább 6 ülést tart.

(3)  A képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése érdekében – szükség szerint – falugyűlést tarthat.

(5) A falugyűlés összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.

(6) A falugyűlést – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester hívja össze.

5. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. A meghívó elektronikus formában is kézbesíthető. Az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő rendkívüli ülés  összehívása más módon (telefonon, szóban) is történhet.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.

(3) Minden esetben írásos előterjesztés formájában készül: a) pénzügyi tervek és beszámolók, b) rendelet tervezetek, c) átfogó programtervek.

(4) A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők legalább 5 nappal, az előterjesztéseket legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják.

(5) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(6) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

6. § (1) A képviselő-testületi ülésen – a törvényben meghatározottakon túl – tanácskozási joggal vesznek részt:

a) az érintett napirendi pontok előadói,

b) akit a polgármester megjelöl.

(2) A községben működő önszerveződő közösségek vezetőit - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására. Felsorolásukat e rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

(3) A képviselőtestület ülésének vezetése során a polgármester:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, ha az ülés határozatképtelen, 5 napon belül újabb ülést kell összehívni.

b) előterjeszti a napirendi javaslatot, a napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz;

c) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót;

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,

e) döntéshozatal előtt – szükség szerint - összefoglalja a vita lényegét, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,

f) számszerűen megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot,

g) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdezési jogának gyakorlását,

i) berekeszti az ülést.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester:

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismételt rendbontás esetén a testület vita nélküli döntését követően - a képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.

(5) A képviselőtestület nem hoz döntést a polgármester beszámolójának elfogadásáról, ha további feladatok meghatározását nem tartja szükségesnek. Ez esetben csak az elfogadás tényét kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

7. § (1) A képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő a döntéshozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó – törvény szerinti – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a döntéshozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatára az érintett képviselőt a döntéshozatalból utólag ki lehet zárni. A kizárásról szóló javaslatot indokolni kell.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a döntéshozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén a képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz.

4. Vita és a döntéshozatal módja

8. §. (1) A polgármester a napirendek felett külön-külön nyit vitát, amelynek során: a) az előterjesztő a vita előtt kiegészítést tehet. b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A vita lezárása után, - a döntés előtt - a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(4) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 3 képviselő-testületi tag egybehangzó szavazata szükséges.

(5) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a) Hatáskör gyakorlásának átruházásához és visszavonásához,

b) Helyi népszavazás kiírásához,

c) Díszpolgári cím adományozásához,

d) Hitel felvételéhez,

9. § (1) A képviselőtestület a nyílt szavazás során kézfelemeléssel dönt.

(2) Név szerinti szavazás tartását –melyről a képviselőtestület vita nélkül határoz –a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti. Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt szólít és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodom") külön névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A titkos szavazás külön szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazással eldöntendő kérdést,

b) a szavazás helyét, idejét,

c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás eredményét.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

10. § (1) A képviselőtestület:

a) rendeletet alkot

b) határozatot hoz

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselőtestület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet megalkotását írásban, az ülést megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternél benyújtva kezdeményezheti. A képviselői kezdeményezést, előterjesztést a képviselőtestület ülésén napirendre kell tűzni.

(3) A rendelet alkotását a (2) bekezdésben foglalt szabályok betartásával kezdeményezhetik továbbá:

a) a jegyző,

b) a településen működő civil szervezetek.

(4) A képviselőtestület rendeletét az önkormányzat hirdetőtábláján (Hercegkút, Petőfi utca 110. ) történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) a két ülés között végzett munkáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló  elfogadásáról, illetőleg tudomásulvételéről.

(6) A képviselő-testület határozatát külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ,,Hercegkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (....) KT. határozata” .A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni. A  zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja – hónapja római számmal, napja arab számmal- .

(7) A képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást kell vezetni oly módon, hogy abból a végrehajtás folyamata is figyelemmel kísérhető legyen.

5. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

11. § (1) A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvét egy példányban kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a)  a képviselő írásban leadott hozzászólása,

c) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,

d) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv(ek)

6. A képviselőtestület bizottságai

12. § (1) A képviselő-testület a pénzügyi-költségvetési bizottságot hoz létre  3 fővel. A bizottság tagjainak névsorán az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

A bizottság feladatát a következőkben határozza meg :

1. közreműködés az önkormányzat éves költségvetésének összeállításában
2. véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat és intézményei gazdálkodását
3. közreműködik a bevételi források ellenőrzésében, a források bővítési lehetőségeinek kimunkálásában
4. ellenőrzi a költségvetési előirányzatok  gazdaságos és célszerű felhasználását
5. véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat éves költségvetését és  beszámolóját.
6.  a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, a szavazás eredményének megállapítása,
7. összeférhetetlenség, illetve méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
8. a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése

13. § (1) A polgármester, illetve képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a Bodrogolaszi  Közös Önkormányzati Hivatal Hercegkúti  Kirendeltségének hivatali helyiségében tekinthető meg.

(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül a pénzügyi – költségvetési  bizottság elnökéhez továbbítja.

(3) Az a pénzügyi – költségvetési  bizottság  elnöke a bejelentőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az ügyrendi bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.

 7. Polgármester, alpolgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal

14. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

e) kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel,

f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

15. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester helyettesítési feladatain túlmenően segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolattartást.

(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívására, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a legidősebb képviselő (korelnök gyakorolja). Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.

16. § (1) A jegyző a képviselőtestület működésével kapcsolatban köteles a jogszabálysértésekre a figyelmet felhívni, és erre utaló jelzését jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testületek által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, mely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a jegyző fogadóóráit.

8. Záró rendelkezések

17. §. (1) Ez a rendelet 2014. december   4-én  lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hercegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló   2/2011. (II. 15.) rendelete.

             Rák József                                                                           dr. Stumpf Enikő

polgármester                                                                                  jegyző