Mikóháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

12/2000. (XI. 06.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályairól

(egységes szerkezetben)

A Magyar Köztársaság Országgyűlése által a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egységesítése, valamint egyszerűsítése érdekében, a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése, továbbá a bérlakás-rendszer ellentmondásainak fokozatos megszüntetése céljából, a polgári jog alapelveit szem előtt tartva, az önkormányzatok bérbeadói jogait erősítve és a bérlők méltányos érdekeinek védelmét érvényesítve az elfogadott 1993. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban: Tv.) rendelkezéseivel összhangban, annak helyi végrehajtására Mikóháza Község Önkormányzatának képviselőtestülete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:

I. rész

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed minden Mikóháza község tulajdonában álló lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

1. fejezet

A lakásbérlet létrejötte

2. §

1. Mikóháza Községi Önkormányzata a tulajdonában álló bérlakásokat elsősorban piaci lakbérű bérlakásként, másodsorban versenyeztetés (licites eljárás) útján és sürgős szükség esetén szociális bérbeadással hasznosítja.
   

2. A versenyeztetés (licites eljárás) szabályait jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

3. A licites eljáráson a bérleti jog nyertesével és az általa megjelölt személyekkel, mint bérlőtársakkal kell bérleti szerződést kötni. A bérleti szerződést legfeljebb 4 év időtartamra kell megkötni, mely az új bérleti díj vállalása esetén hosszabbítható meg.

4. Az önkormányzati szociális bérlakást akkor lehet licites eljárás során bérbe adni, ha e rendelet szerinti szociális rászorulói igény nincs.

3. §¹

Az önkormányzati lakással való rendelkezési jogok közül:

1. A képviselő-testület hatáskörébe tartozik: költségalapú bérlakás bérbeadására pályázat kiírása, pályázat elbírálása, licites eljárás kiírása, illetve szociális jogcímen történő bérlő kijelölés, a bérbeadás feltételeinek meghatározása, bérleti díj megállapítása, a befogadáshoz való hozzájárulás megadása, másik bérlakásra való cseréhez történő hozzájárulás, szolgálati lakás szolgálati jellegének megszüntetése, a lakásbérleti jogviszony folytatásához való hozzájárulás.
2. A polgármester hatáskörébe tartozik: a kérelmek nyilvántartásba vételének elutasítása, a bérleti szerződések megkötése, a felmondási jogkör gyakorlása, a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése, testületi, pénzügyi keret biztosításával a lakások karbantartásával kapcsolatos feladatok elvégeztetése.
3. A körjegyzőségi hivatal hatáskörébe tartozik: a bérleti díjak beszedése elkülönített alszámlára, a költségalapú bérlakásokkal kapcsolatos beszámolók elkészítése, az önkormányzati lakások birtokba adásával és visszavételével, esetleges külön szolgáltatások megrendelésével.

3/A. §¹

(1)Az önkormányzat tulajdonában álló költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadására pályázatot kell kiírni azzal, hogy elsősorban olyan személyek részére kerüljenek a lakások bérbe adásra, akik Mikóházi lakóhellyel rendelkeznek, további előnyben részesítve azokat, akik mikóházi munkahellyel bírnak és másodsorban olyan személyek részére, akik jelenleg nem mikóházi lakosok, de munkahelyük révén kapcsolatban állnak a településsel.

(2)² A bérleti szerződés határozott időre, azaz 4 évre szól, mely legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg, amennyiben folyamatban lévő saját tulajdonú építkezés miatt a határozott idő leteltével a kiköltözésre nincs lehetőség. Ezt követően a bérleti szerződés további meghosszabbítására nincs lehetőség.

(3) A bérlő(k) részére legalább olyan lakbéreket kell megállapítani, melyek fedezik az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit. Az éves lakbér nagysága az első naptári évben nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2%-a-. Az első naptári évben megállapított lakbér nagyságát minden ezt követő naptári évben úgy kell módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen.

(4) A költségalapú bérlakások 20 évig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. A költségalapú bérlakások bérbevételére e rendelet 1. számú melléklete szerinti kérelmet kell benyújtani.

Szociális helyzet alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére

vonatkozó speciális szabályok

4. §

1. Szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére az a legalább 16 évet betöltött magyar állampolgár vagy bevándorló, illetve menekült státuszú 1 éve állandó vagy ideiglenes mikóházi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme – figyelembe véve a vele együtt élő és költöző hozzátartozókat is – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Egyedülálló és nyugdíjas igénylő esetén a jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj 200%-át, míg gyermekét egyedül nevelő igénylő esetén 150%-át nem haladja meg.
   

2. Jövedelemként a szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételét igénylő (a továbbiakban: igénylő) és a vele együtt élő és költöző hozzátartozójának az igénylés benyújtását megelőző 12 hónapban elért és igazolt jövedelmét kell figyelembe venni.

3. Harmincöt év alatti, gyermektelen, illetve egy gyermekes házaspár esetén az egy főre jutó havi jövedelmet kettő gyermek figyelembe vételével kell számításba venni, amennyiben a házaspár nyilatkozatában egy meglévő gyermek esetén a szerződés megkötését követő 3 éven belül újabb gyermek, míg gyermektelen házaspár 6 éven belül két gyermek születését vállalja.

5. §

1. Nem tekinthető szociális helyzete alapján rászorulónak az az igénylő, aki jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül 500.000 Ft értéket meghaladó ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve az ilyen értékű ingatlanát 1 éven belül idegenítette el, vagy olyan gépjárművel rendelkezik, melynek értéke az 1.000.000 Ft-ot meghaladja. Az ingatlan, illetve a gépjármű értékét a kérelmező költségén elvégeztetett szakértői vélemény alapján kell megállapítani.
   

2. A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján a jelen rendeletben meghatározott vagyoni és jövedelmi viszonyoktól, egyedi, különös méltánylást érdemlő esetekben eltekinthet.

6. §

1. Az arra jogosult igénylővel a bérleti jogviszonyt határozatlan időre kell létesíteni azzal, hogy az igénylő azon vagyoni és jövedelmi viszonyait, mely alapján szociális helyzete révén bérlakásra jogosult, a bérlőnek öt évente igazolnia kell.
   

2. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a bérlő vagyoni és jövedelmi viszonyaiban olyan változás következett be, amelyre tekintettel szociális helyzete alapján bérlakásra már nem jogosult, a bérbeadó a felülvizsgálatot követő hónap első napjától számított harmadik hónap utolsó napjára szóló felmondással él.

7. §

1. Az igénylők lakásigénylési kérelmüket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (lásd 1. számú melléklet) nyújthatják be a képviselő-testületnek. Az igénylőlap átvételekor, valamint módosításakor ellenőrizni kell a kitöltés helyességét és szükség esetén – hiánypótlásra – azt az igénylőnek vissza kell adni.
   

2. A kitöltött igénylőlap átvételi időpontjáról az igénylőnek igazolást kell adni.

3. Házastársak – kivéve, ha a válás folyamatban van -, továbbá a legalább egy év óta együttlakó élettársak lakásigénylésüket csak együttesen terjeszthetik elő. Bérlőkijelölésük esetén, mint bérlőtársakkal kell velük szerződést kötni.

8. §

Amennyiben az igénylőlapon feltüntetett adatokban változás következik be, a megváltozott adatot 30 napon belül, új lakásigénylő lap kitöltésével módosításként kell az igénylőnek közölni. Ezen kötelezettség elmulasztásából fakadó hátrányokért kizárólag az igénylő felelős.

9. §

Az igénylés nyilvántartásba vételét el kell utasítani akkor, ha az igénylő:

• A 4. § (1) bekezdésében és az 5. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek nem felel meg.
• Az igénylőlapon megtévesztési célzattal a valóságnak nem megfelelő adatokat tüntetett fel.
• Az előző lakásának bérleti jogviszonyát kitiltás, lakbérhátralék, lakásrongálás, illetve a saját vagy vele együttlakó hozzátartozójának viselkedése miatt szüntették meg, vagy önkényesen foglalt el lakást és abból való kiköltözésétől számítva 5 év még nem telt el.
• Az általa önkényesen elfoglalt lakásból végrehajtás útján került kiköltözésre.
• Neki vagy házastársának, illetőleg élettársának önkormányzati tulajdonú lakás tekintetében bérleti jogviszonya áll fenn, vagy annak bérleti jogviszonyát közös megegyezéssel, pénzbeli térítés ellenében szüntette meg.

10. §

1. Az igénylő számára olyan szobaszámú bérlakás adható bérbe, mely a lakásigény mértékét nem haladja meg.

2. A lakásigény mértéke – az együttlakó és költöző személyek számától függően – a következő:

Egy személyig:                                                 egy lakószoba

Két személyig:                                                 egy-két lakószoba

Három személy esetében:                                 másfél, kettő és fél lakószoba

Négy személy esetében:                                   kettő-három lakószoba

Öt személy esetében:                                       kettő és fél, három és fél lakószoba

Hat személy esetében:                                     három-négy lakószoba

11. §

1. A lakásigényléseket lakásigénylési nyilvántartó lap kitöltésével kell nyilvántartásba venni.
   

2. Ha a lakásigénylés nyilvántartásba vétele után áll be olyan körülmény, amely az igénylő által kért lakásbérleti formára való jogosultságot megszünteti, az igénylőt az igénylőjogosultságának megfelelő lakáshoz jutási formába kell átirányítani. Ha ezt az igénylő visszautasítja, lakásigénylését a nyilvántartásból – értesítésével egyidejűleg – törölni kell.

12. §

1. A szociális helyzetük útján kijelölt bérlőket tájékoztatni kell arról, hogy a bérlőkijelölésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül bérleti szerződést kell kötniük.
   

2. A megkötendő bérleti szerződésben a lakásba együttköltöző nagykorú személyeket, mint bérlőtársakat kell szerepeltetni, ezzel egyidejűleg a szerződésben meg kell jelölni az együttköltöző kiskorú személyeket is.

13. §

A bérlőkijelölés megtörténte után az igénylő a részére felajánlott, igényjogosultsága alsó határát elérő szobaszámú és egészségi állapotának megfelelő lakást – alapos indok hiányában – visszautasítja, a bérbeadói határozat vele szemben hatályát veszti és újabb lakásigénylést benyújthat, de 1 éven belül lakáskiutalásban nem részesülhet.

Lakás nem lakás céljára történő bérbeadása

14. §

Önkormányzati lakás a képviselő-testület döntése alapján nem lakás céljára csak kivételesen és lakáspótlási kötelezettséggel adható bérbe.

15. §

Nem vonatkozik a lakáspótlási kötelezettség arra az esetre, ha:

1. Az önkormányzati lakást lakásépítés miatt kell lebontani.
2. A műemlék, műemlék jellegű és településképi jelentőségű épületben, vagy más középületben lévő lakás megszüntetését az épület eredeti jellegének visszaállítása indokolja.
3. Az önkormányzati lakás a lakosság alapellátását szolgáló közösségi (egészségügyi, szociális, művelődési, oktatási, kereskedelmi, szolgáltatási, sport, stb.) létesítmény elhelyezésére szükséges.

16. §

1. A lakáspótlási kötelezettség a lakást nem lakás céljára használó igénylőt terheli.
   

2. A lakáspótlás legalább azonos komfortfokozatú és szobaszámú

1. új lakás felépítésével, más célra használt helyiségnek lakás céljára történő átalakításával, romos vagy életveszélyes lakás helyreállításával,
2. új lakás felépítéséhez szükséges pénzügyi fedezetnek az önkormányzat részére történő átadásával történhet.

3. A (2) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi fedezet csak lakáspótlás céljára használható fel.
   

17. §

A 14-16. §-ban foglalt rendelkezések figyelmen kívül hagyásával, illetőleg azok megszegésével lakás nem lakás célú bérbeadására kötött szerződés semmis.

2. fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

18. §

A lakást jogcím nélkül használó által fizetendő használati díj a Tv. 20. § (2) bekezdésében meghatározott 6 hónap elteltével, amennyiben a 6 hónap alatt a bérbeadó és a jogcím nélkül használó között a lakásbérleti jogviszony létesítése kérdésében továbbra sem jött létre megállapodás, ez esetben a jogcím nélküli használó az addig megállapított használati díj minden megkezdett hónapban 20%-al megemelt összeget köteles fizetni.

19. §

1. A bérlő a tv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyen kívül a lakásba csak a Polgári Törvénykönyv 685. §-ában pontjában meghatározott közeli hozzátartozóit fogadhatja be, amennyiben ezek Mikóháza községben:
   

• folytatnak tanulmányokat,
• állnak munkaviszonyban.

2. Az (1) bekezdésben megfogalmazott befogadást a befogadó bérlő írásban köteles a bérbeadónál bejelenteni és ezzel egyidejűleg kötelezettséget vállalni arra nézve, hogy amennyiben a befogadás ténye megszűnik, ezt 8 napon belül bejelenti, illetőleg a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a befogadó bérlőkkel együtt a befogadottak is elhagyják a bérleményt.

3. fejezet

A lakásbérlet megszűnése

20. §

Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati bérlakásra cserélhető a bérlő kérelmére és a bérbeadó hozzájárulásával. A lakáscsere nem érinti a lakásokra kötött bérleti jogviszonyok időtartamát.

21. §

1. A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a Tv. alapján a bérleti jognak a határozott idő lejártáig való folytatására jogosultak kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt, továbbá „térítési díj” nem illeti meg.
   

2. Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet – a bérlőtársak valamelyikét – saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, elhelyezésekor lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó lakásra tarthat igényt, az elhagyott lakásbérleti jogviszonyából még fennálló időtartammal azonos időre.

4. fejezet

A lakásbérleti jog folytatása

22. §

A bérlő kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. Szociális bérlakás lakásbérleti jogának folytatásához azonban az is szükséges, hogy a szociális helyzete alapján e rendelet szerint szociálisan rászorultnak legyen tekinthető.

5. fejezet

Az albérlet, bérleti  díj

23. §

1. Önkormányzati lakást a bérlő albérletbe csak a bérbeadó hozzájárulásával adhat.

2. A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell az albérleti szerződést is.

3. A hozzájárulás nélkül történő albérletbe adás, a bérleti jogviszony felmondásának szolgál alapjául.

24. §

A licites eljárás során bérbevett lakás egészét, vagy annak egy részét lehet albérletbe adni, legfeljebb a bérleti jogviszony fennálltáig. Az albérleti jogviszony fennállásáig a bérbeadót 100 Ft/m²/év összegű térítési díj illeti meg a bérleti díjon felül.

25. §

1. Szociális helyzet alapján a bérbevett lakást a bérlő a lakószobák 50%-át meg nem haladó mértékig adhatja albérletbe.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladóan csak arra az időre adható albérletbe a lakás, amíg a bérlő azért van távol, mert:

• gyógykezelésben részesül,
• katonai szolgálatot teljesít,
• a lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,
• lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,
• szabadságvesztés büntetését tölti,
• üdül, vagy családi körülményei ezt indokolttá teszik.

26. §

1. Szociális alapon határozatlan időre kiutalt önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogviszonynak közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az éves díj 50%-a illeti meg térítésként a bérlőt, feltéve, hogy a bérleti jogviszonya legalább 1 éve fennáll.

2. Ezen összeget a bérlő részére a lakásból történő kiköltözés és a lakásnak üresen, tisztán, beköltözhető és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadást követő 15 napon belül kell kifizetni. Ezt az összeget a bérbeadóval szemben fennálló tartozásokkal csökkenteni kell.

3. Szociális helyzet alapján bérbeadás útján nem juthat önkormányzati lakáshoz az, aki határozatlan időre kiutalt lakását az (1) bekezdésben foglaltak szerint térítésért leadta, kivéve, ha a bérleti jogviszonyról történő lemondás építkezés miatt következett be.

4. Az (1) – (3) bekezdésben foglaltakat a piaci lakbérű bérlakások esetében értelemszerűen kell alkalmazni.

27. §

1. Az önkormányzati tulajdonban lévő szociális lakások esetében a havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után:

a) összkomfortos lakás esetében                     70 Ft/m²

b) komfortos lakás esetében                            60 Ft/m²

c) félkomfortos lakás esetében                        40 Ft/m²

d) komfort nélküli lakás esetében                     25 Ft/m²

e) szükséglakás esetében                              17 Ft/m²

2. Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított lakbér összege nem tartalmazza az általános forgalmi adó, a villamos energia, víz- és csatorna-, fűtés-, melegvíz, a szemétdíj-, antenna és kábeltévé díjakat, továbbá a bérlőt terhelő felújítási és karbantartási költségeket.

3. A piaci lakbérű lakások esetében a bérleti díj összege nem lehet kevesebb a szociális bérű lakásbérleti díjának – az (1) bekezdés szerinti komfortfokozatokra figyelemmel – 200%-ánál.

II. rész

A helyiségbérlet szabályai

28. §

A helyiségbér mértékében a bérlő és az önkormányzat szabadon állapodik meg.

A helyiség bérleti jogának átruházása

29. §

1. A bérlő a helyiség bérleti, használati, üzemeltetési jogának (továbbiakban együttesen: bérleti jog) átruházásáról szóló megállapodást köteles csatolni a bérbeadási hozzájárulás iránti kérelméhez.

2. A hozzájárulás nélkül történő átruházás a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.

3. Hozzájárulás esetén a fennálló bérleti jogviszony még hátralévő tartalmára az új bérlő bérleti szerződést köteles kötni a bérbeadóval. A bérleti díj mellett bérleti jogviszony hátralévő időtartamától függően az alábbi térítést köteles a bérbeadónak egy összegben megfizetni:

- 1 év vagy annál rövidebb időtartam esetén                   2 havi

- 1 évtől 3 évig                                                            4 havi

- 3 évtől 5 évig                                                            6 havi

- 5 évtől 7 évig                                                            8 havi

- 7 évtől 9 évig                                                            10 havi

- 9 évtől 10 évig                                                          12 havi

- határozatlan időtartam esetén                                    36 havi

bérleti  díj összegének megfelelő térítés.

30. §

1. Önkormányzati helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati helyiség bérleti jogára cserélhető. A kérelemhez csatolni kell a csereszerződést, ennek elmulasztása a cserével érintett bérleti jogviszonyok felmondásának alapjául szolgál.

2. A helyiségek bérleti jogának cseréje nem érinti a helyiségekre kötött bérleti jogviszonyok időtartamát.

3. Hozzájárulás esetén az egyes helyiségekre fennálló bérleti jogviszonyok még hátralévő tartalmára az új bérlők bérleti szerződést kötelesek kötni. Ezzel egyidejűleg a 29. § (3) bekezdésében meghatározott összegű térítést külön-külön kötelesek megfizetni bérbeadó részére.

31. §

1. Határozatlan időre kiutalt, önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára történő lemondás esetén fizetendő térítési díj összege az éves bérleti díj 50 %-a.
   

2. A helyiség bérbeadás céljából történő megpályáztatása, ezen eljárás lefolytatása, a helyiség bérleti jogának átruházásához és cseréjéhez történő hozzájárulás megadása, s így a hozzájárulás feltételeinek meghatározása a polgármester hatáskörébe tartozik.
   

3. Az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára vonatkozó bérleti szerződések megkötése, a polgármester, a bérleti díjak beszedése, a helyiség átadásával és visszavételével, a különszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat a Körjegyzőségi Hivatal végzi.
   

III. rész

Záró rendelkezések

32. §

Önkormányzati lakások, helyiségek bérletével kapcsolatban az érintett állampolgárok az alábbi személyes adatokat kötelesek szolgáltatni:

• név,
• születési hely, idő,
• anyja neve,
• lakcím,
• jövedelem, vagyoni helyzetre vonatkozó adatok.

33. §

Jelen rendelet hatályba lépésekor fennálló határozatlan idejű bérleti jogviszonyok tekintetében a Törvénynek a határozatlan idejű bérbeadásra vonatkozó szabályai irányadóak.

34. §

Ezen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

35. §

E rendelet 2000. november 6-án lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után indult és folyamatban levő, de el nem bírált eljárásokra kell alkalmazni.

Kmft.

Frankó Tamás sk                                                                               dr. Szakály László sk

Polgármester                                                                                               körjegyző

¹Módosította a 4/2002. (IV. 02.) önkormányzati rendelet, mely 2002. április 2-án lép hatályba.

²Módosította a 11/2013. (IX. 19.) önkormányzati rendelet, mely 2013. szeptember 05-én lép hatályba.