1. § A rendelet hatálya kiterjed minden Mikóháza község tulajdonában álló lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) Mikóháza Község Önkormányzata a tulajdonában álló bérlakásokat elsősorban piaci lakbérű bérlakásként, másodsorban versenyeztetés (licites eljárás) útján és sürgős szükség esetén szociális bérbeadással hasznosítja.

(2) A versenyeztetés (licites eljárás) szabályait jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A licites eljáráson a bérleti jog nyertesével és az általa megjelölt személyekkel, mint bérlőtársakkal kell bérleti szerződést kötni. A bérleti szerződést legfeljebb 4 év időtartamra kell megkötni, mely az új bérleti díj vállalása esetén hosszabbítható meg.

(4) Az önkormányzati szociális bérlakást akkor lehet licites eljárás során bérbe adni, ha e rendelet szerinti szociális rászorulói igény nincs.

3. § Az önkormányzati lakással való rendelkezési jogok közül:

3/A. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadására pályázatot kell kiírni azzal, hogy elsősorban olyan személyek részére kerüljenek a lakások bérbe adásra, akik Mikóházi lakóhellyel rendelkeznek, további előnyben részesítve azokat, akik mikóházi munkahellyel bírnak és másodsorban olyan személyek részére, akik jelenleg nem mikóházi lakosok, de munkahelyük révén kapcsolatban állnak a településsel.

(2) A bérleti szerződés határozott időre, azaz 4 évre szól, mely legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg, amennyiben folyamatban lévő saját tulajdonú építkezés miatt a határozott idő leteltével a kiköltözésre nincs lehetőség.

(2a) A bérleti szerződés – a (2) bekezdésben meghatározott idő leteltét megelőzően az abban foglalt feltételek fennállása esetén – kérelemre legfeljebb további 1 évvel hosszabbítható meg, ha a bérlő a lakás bérlésének teljes időtartama alatt

4. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére az a legalább 16 évet betöltött magyar állampolgár vagy bevándorló, illetve menekült státuszú 1 éve állandó vagy ideiglenes mikóházi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme – figyelembe véve a vele együtt élő és költöző hozzátartozókat is – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Egyedülálló és nyugdíjas igénylő esetén a jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj 200%-át, míg gyermekét egyedül nevelő igénylő esetén 150%-át nem haladja meg.

(2) Jövedelemként a szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételét igénylő (a továbbiakban: igénylő) és a vele együtt élő és költöző hozzátartozójának az igénylés benyújtását megelőző 12 hónapban elért és igazolt jövedelmét kell figyelembe venni.

(3) Harmincöt év alatti, gyermektelen, illetve egy gyermekes házaspár esetén az egy főre jutó havi jövedelmet kettő gyermek figyelembe vételével kell számításba venni, amennyiben a házaspár nyilatkozatában egy meglévő gyermek esetén a szerződés megkötését követő 3 éven belül újabb gyermek, míg gyermektelen házaspár 6 éven belül két gyermek születését vállalja.

5. § (1) Nem tekinthető szociális helyzete alapján rászorulónak az az igénylő, aki jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül 500.000 Ft értéket meghaladó ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve az ilyen értékű ingatlanát 1 éven belül idegenítette el, vagy olyan gépjárművel rendelkezik, melynek értéke az 1.000.000 Ft-ot meghaladja. Az ingatlan, illetve a gépjármű értékét a kérelmező költségén elvégeztetett szakértői vélemény alapján kell megállapítani.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján a jelen rendeletben meghatározott vagyoni és jövedelmi viszonyoktól, egyedi, különös méltánylást érdemlő esetekben eltekinthet.

6. § (1) Az arra jogosult igénylővel a bérleti jogviszonyt határozatlan időre kell létesíteni azzal, hogy az igénylő azon vagyoni és jövedelmi viszonyait, mely alapján szociális helyzete révén bérlakásra jogosult, a bérlőnek öt évente igazolnia kell.

(2) Amennyiben megállapításra kerül, hogy a bérlő vagyoni és jövedelmi viszonyaiban olyan változás következett be, amelyre tekintettel szociális helyzete alapján bérlakásra már nem jogosult, a bérbeadó a felülvizsgálatot követő hónap első napjától számított harmadik hónap utolsó napjára szóló felmondással él.

7. § (1) Az igénylők lakásigénylési kérelmüket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (lásd 1. számú melléklet) nyújthatják be a képviselő-testületnek. Az igénylőlap átvételekor, valamint módosításakor ellenőrizni kell a kitöltés helyességét és szükség esetén – hiánypótlásra – azt az igénylőnek vissza kell adni.

(2) A kitöltött igénylőlap átvételi időpontjáról az igénylőnek igazolást kell adni.

(3) Házastársak – kivéve, ha a válás folyamatban van -, továbbá a legalább egy év óta együttlakó élettársak lakásigénylésüket csak együttesen terjeszthetik elő. Bérlőkijelölésük esetén, mint bérlőtársakkal kell velük szerződést kötni.

8. § Amennyiben az igénylőlapon feltüntetett adatokban változás következik be, a megváltozott adatot 30 napon belül, új lakásigénylő lap kitöltésével módosításként kell az igénylőnek közölni. Ezen kötelezettség elmulasztásából fakadó hátrányokért kizárólag az igénylő felelős.

9. § Az igénylés nyilvántartásba vételét el kell utasítani akkor, ha az igénylő:

10. § (1) Az igénylő számára olyan szobaszámú bérlakás adható bérbe, mely a lakásigény mértékét nem haladja meg.

(2) A lakásigény mértéke – az együttlakó és költöző személyek számától függően – a következő:

11. § (1) A lakásigényléseket lakásigénylési nyilvántartó lap kitöltésével kell nyilvántartásba venni.

(2) Ha a lakásigénylés nyilvántartásba vétele után áll be olyan körülmény, amely az igénylő által kért lakásbérleti formára való jogosultságot megszünteti, az igénylőt az igénylőjogosultságának megfelelő lakáshoz jutási formába kell átirányítani. Ha ezt az igénylő visszautasítja, lakásigénylését a nyilvántartásból – értesítésével egyidejűleg – törölni kell.

12. § (1) A szociális helyzetük útján kijelölt bérlőket tájékoztatni kell arról, hogy a bérlőkijelölésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül bérleti szerződést kell kötniük.

(2) A megkötendő bérleti szerződésben a lakásba együttköltöző nagykorú személyeket, mint bérlőtársakat kell szerepeltetni, ezzel egyidejűleg a szerződésben meg kell jelölni az együttköltöző kiskorú személyeket is.

13. § A bérlőkijelölés megtörténte után az igénylő a részére felajánlott, igényjogosultsága alsó határát elérő szobaszámú és egészségi állapotának megfelelő lakást – alapos indok hiányában – visszautasítja, a bérbeadói határozat vele szemben hatályát veszti és újabb lakásigénylést benyújthat, de 1 éven belül lakáskiutalásban nem részesülhet.

14. § Önkormányzati lakás a képviselő-testület döntése alapján nem lakás céljára csak kivételesen és lakáspótlási kötelezettséggel adható bérbe.

15. § Nem vonatkozik a lakáspótlási kötelezettség arra az esetre, ha:

16. § (1) A lakáspótlási kötelezettség a lakást nem lakás céljára használó igénylőt terheli.

(2) A lakáspótlás legalább azonos komfortfokozatú és szobaszámú

17. § A 14-16. §-ban foglalt rendelkezések figyelmen kívül hagyásával, illetőleg azok megszegésével lakás nem lakás célú bérbeadására kötött szerződés semmis.

18. § A lakást jogcím nélkül használó által fizetendő használati díj vonatkozásában a képviselő-testület a Tv. 20. § (2)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint jár el.

19. § (1) A bérlő a tv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyen kívül a lakásba csak a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóit fogadhatja be, amennyiben ezek Mikóháza községben:

20. § Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati bérlakásra cserélhető a bérlő kérelmére és a bérbeadó hozzájárulásával. A lakáscsere nem érinti a lakásokra kötött bérleti jogviszonyok időtartamát.

21. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a Tv. Alapján a bérleti jognak a határozott idő lejártáig való folytatására jogosultak kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt, továbbá „térítési díj” nem illeti meg.

(2) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet – a bérlőtársak valamelyikét – saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, elhelyezésekor lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó lakásra tarthat igényt, az elhagyott lakásbérleti jogviszonyából még fennálló időtartammal azonos időre.

22. § A bérlő kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. Szociális bérlakás lakásbérleti jogának folytatásához azonban az is szükséges, hogy a szociális helyzete alapján e rendelet szerint szociálisan rászorultnak legyen tekinthető.

23. § (1) Önkormányzati lakást a bérlő albérletbe csak a bérbeadó hozzájárulásával adhat.

(2) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell az albérleti szerződést is.

(3) A hozzájárulás nélkül történő albérletbe adás, a bérleti jogviszony felmondásának szolgál alapjául.

24. § A licites eljárás során bérbevett lakás egészét, vagy annak egy részét lehet albérletbe adni, legfeljebb a bérleti jogviszony fennálltáig. Az albérleti jogviszony fennállásáig a bérbeadót 100 Ft/m²/év összegű térítési díj illeti meg a bérleti díjon felül.

25. § (1) Szociális helyzet alapján a bérbevett lakást a bérlő a lakószobák 50%-át meg nem haladó mértékig adhatja albérletbe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladóan csak arra az időre adható albérletbe a lakás, amíg a bérlő azért van távol, mert:

26. § (1) Szociális alapon határozatlan időre kiutalt önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogviszonynak közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az éves díj 50%-a illeti meg térítésként a bérlőt, feltéve, hogy a bérleti jogviszonya legalább 1 éve fennáll.

(2) Ezen összeget a bérlő részére a lakásból történő kiköltözés és a lakásnak üresen, tisztán, beköltözhető és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadást követő 15 napon belül kell kifizetni. Ezt az összeget a bérbeadóval szemben fennálló tartozásokkal csökkenteni kell.

(3) Szociális helyzet alapján bérbeadás útján nem juthat önkormányzati lakáshoz az, aki határozatlan időre kiutalt lakását az (1) bekezdésben foglaltak szerint térítésért leadta, kivéve, ha a bérleti jogviszonyról történő lemondás építkezés miatt következett be.

(4) Az (1) – (3) bekezdésben foglaltakat a piaci lakbérű bérlakások esetében értelemszerűen kell alkalmazni.

27. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő szociális lakások esetében a havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után:

28. § A helyiségbér mértékében a bérlő és az önkormányzat szabadon állapodik meg.

29. § (1) A bérlő a helyiség bérleti, használati, üzemeltetési jogának (továbbiakban együttesen: bérleti jog) átruházásáról szóló megállapodást köteles csatolni a bérbeadási hozzájárulás iránti kérelméhez.

(2) A hozzájárulás nélkül történő átruházás a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.

(3) Hozzájárulás esetén a fennálló bérleti jogviszony még hátralévő tartalmára az új bérlő bérleti szerződést köteles kötni a bérbeadóval. A bérleti díj mellett bérleti jogviszony hátralévő időtartamától függően az alábbi térítést köteles a bérbeadónak egy összegben megfizetni:

30. § (1) Önkormányzati helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati helyiség bérleti jogára cserélhető. A kérelemhez csatolni kell a csereszerződést, ennek elmulasztása a cserével érintett bérleti jogviszonyok felmondásának alapjául szolgál.

(2) A helyiségek bérleti jogának cseréje nem érinti a helyiségekre kötött bérleti jogviszonyok időtartamát.

(3) Hozzájárulás esetén az egyes helyiségekre fennálló bérleti jogviszonyok még hátralévő tartalmára az új bérlők bérleti szerződést kötelesek kötni. Ezzel egyidejűleg a 29. § (3) bekezdésében meghatározott összegű térítést külön-külön kötelesek megfizetni bérbeadó részére.

31. § (1) Határozatlan időre kiutalt, önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára történő lemondás esetén fizetendő térítési díj összege az éves bérleti díj 50 %-a.

(2) A helyiség bérbeadás céljából történő megpályáztatása, ezen eljárás lefolytatása, a helyiség bérleti jogának átruházásához és cseréjéhez történő hozzájárulás megadása, s így a hozzájárulás feltételeinek meghatározása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) Az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára vonatkozó bérleti szerződések megkötése, a polgármester, a bérleti díjak beszedése, a helyiség átadásával és visszavételével, a különszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat a Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

32. § Önkormányzati lakások, helyiségek bérletével kapcsolatban az érintett állampolgárok az alábbi személyes adatokat kötelesek szolgáltatni:

33. § Jelen rendelet hatályba lépésekor fennálló határozatlan idejű bérleti jogviszonyok tekintetében a Törvénynek a határozatlan idejű bérbeadásra vonatkozó szabályai irányadóak.

34. § Ezen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

35. § E rendelet 2000. november 6-án lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után indult és folyamatban levő, de el nem bírált eljárásokra kell alkalmazni.