Mikóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2022. 11. 17

Mikóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2022.11.17.

Mikóháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média‐ és Hírközlési Hatóság, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály valamint, Mikóháza Községi Önkormányzat Képviselő- testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép- érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 12/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Mikóháza község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények szabályozásával,

d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,

e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,

f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

2. A helyi védelem célja

2. § A helyi védelem célja Mikóháza község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területek kijelölése, amelyek az épített környezet olyan összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

4. A rendelet hatálya

4. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Mikóháza község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a település közigazgatási területén

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti- műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.

d) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez

5. Értelmező rendelkezések

5. § A rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 75%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 80 cm-t.

2. Eredeti állapot: Az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

3. Értékvizsgálat: Építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is.

4. Főépület: Az építmények azon csoportja, mely a terület felhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.

5. Használaton kívüli, romos, felhagyott épület: Emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet- és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület.

6. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek: E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.

7. Hirdető berendezés (részben reklámnak nem minősülő, közérdeket szolgáló információs berendezés):

a) Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla.

b) Cégér: Valamely mesterség jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

c) Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

d) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: Olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.

e) Információs célú berendezés: Az önkormányzati hirdetőtábla

f) Közérdekű molinó: Olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

g) Közérdekű reklámfelület: Olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

h) Más célú berendezés: A pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

i) Önkormányzati információs tábla: Olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település lakói számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

8. Illeszkedés: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

9. Kismélységű telek: A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter.

10. Látványterv: A jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.

11. Melléképület: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.

12. Pasztell földszínek: A vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs.

13. Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.

14. Településképi jelentőségű, meghatározó területek: A településkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, és a megjelenésükkel a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

15. Utcakert: A járdák és a közút, vagy a kerítések és a közút közötti zöldterület.

16. Településközpont területe: Olyan a településközpont területén lévő meghatározó jelentőségű terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

17. Védett építmények, művészeti alkotások: Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított.

18. Védett érték károsodása: Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi.

19. Zöldterület: Minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik terület felhasználási egységén belül helyezkedik el, és milyen tulajdonban van.

II. Fejezet

A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek

6. A helyi védelem feladatai

6. § (1) A helyi védelem feladata:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból érdemes

aa) településszerkezetek

ab) épületegyüttesek,

ac) épületek és épületrészek, építmények,

ad) utcaképek és látványok

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek

felkutatása

b) a védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) Mikóháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő- testület) az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében a védelemre érdemes értékeit helyi védelem alá helyezi.

(3) Nem vonható helyi védelem alá a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott műemléki érték.

7. A helyi védelem alá helyezés általános szabályai

7. § (1) Helyi védelem alá helyezést, annak módosítását minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet.

(2) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését,

b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám és helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,

c) a védendő érték rövid leírását,

d) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.

(4) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre – Mikóháza Községi Önkormányzat (a továbbiakban Önkormányzat) elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:

a) a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,

b) a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,

c) a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek,

d) a védendő érték fotódokumentációja,

e) a védetté nyilvánítás indokolása.

(5) A helyi védelem alá helyezésről a Képviselő-testület dönt.

(6) A helyi védelem kimondásáról vagy megszüntetéséről az érdekelteket, vagyis a tulajdonost, értesíteni kell, illetve az erről szóló önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

8. A helyi védelem megszüntetése

8. § (1) Helyi védelem alá helyezés megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet.

(2) A helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Helyi védelem megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védelmet alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.

(4) Helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben

a) műszakilag indokoltható,

b) életveszély-elhárítása miatt,

c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.

(5) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell

a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,

b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.

(6) A helyi védelem megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.

(7) A helyi védelem megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.

(8) A helyi védelem megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

9. A képviselő-testület döntésével összefüggő feladatok

9. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A helyi védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szakmai előkészítését a megbízott települési főépítész végzi.

(3) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.

(4) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.

(5) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az Önkormányzatnak értesítenie kell.

(6) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.

(7) A helyi védelem alá helyezés tényéről, az érték használóját az érték tulajdonosa köteles értesíteni.

10. § (1) A helyi védelemre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.

(2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a helyi védelem fennállásának tényét nem érinti.

11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a település megbízott főépítészének, annak hiányában a jegyző feladata.

(2) A helyi védelem alá tartozó egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek, létesítmények, tárgyak felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A külön jogszabályban megállapított műemlék, műemléki érték, műemléki környezet felsorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

10. A helyi egyedi védelemhez tartozó tulajdonosi kötelezettségek

12. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok szerint korlátozható.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek, az épített és természeti környezet településképi szempontból meghatározó területei

13. § Az épített környezet településképi szempontból meghatározó területei:

a) a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet térképvázlata tartalmazza,

b) egyedi tájértékek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza,

c) Természetvédelemmel érintett területek, melyek térképi lehatárolását a rendelet a 8. melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

11. Az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

14. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben

a) a környezetéhez igazodik,

b) a település építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

15. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.

(2) A településképi szempontból meghatározó területen lévő építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(3) A település közigazgatási területén, a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti

a) a településkép védelmében,

b) a közbiztonság védelmében,

c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,

d) az épület hatásterületéhez tartozók védelme érdekében, vagy

e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.

(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.

(5) Lakó-, iroda-, tároló- és szállítókonténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.

16. § Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit.

12. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

17. § (1) Homlokzati felületképzés esetében nem alkalmazható harsány, a fehértől, tört fehértől, a pasztell földszínektől eltérő színű homlokzatfestés.

(2) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során a tetőfedés esetében nem alkalmazható

a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fedés

b) főépületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,

c) a hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag

d) a bitumenes hullámlemez,

e) fém trapézlemez a gazdasági célú épületek kivételével,

(3) A közterület határán épülő kerítések esetén

a) a teljesen zárt, tömör fémlemezkerítés környezetbe nem illeszkedő, harsány színben a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható,

b) Teljesen zárt típusú betonkerítés a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható.

(4) A függőleges homlokzatfelületeken az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével nem alkalmazható:

a) műanyag lemez,

b) fém trapézlemez a mezőgazdasági, ipari területek kivételével.

18. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, kizárólag 4700 K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.

(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.

13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

19. § (1) Oldalhatáron álló beépítési módnál

a) utcaszakaszonként a főépületek esetében egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell megvalósítani,

b) utcaszakaszonként egységes melléképület elhelyezést kell megvalósítani.

(2) A sajátos, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.

20. § Melléképület

a) oldalhatáron álló beépítés esetében a melléképületeket is oldalhatáron kell elhelyezni,

b) kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül csak a főépülettel egybeépítve, az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető.

21. § (1) A magastető

a) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,

b) a tetőszerkezet hajlásszöge képviselő-testületi döntés alapján engedélyezhető

(2) A tetőfedés során csak a barna, szürke, bordó színek és annak a környezetbe illeszkedő árnyalatai alkalmazandóak.

22. § (1) A kerítés

a) áttört vagy tömör rakott kőfal vagy drótkerítés kialakítású lehet.

b) magassága legfeljebb 1,8 méter áttört kerítés esetén, 1,6 méter rakott kőfal kerítés esetén

c) a tömör lábazat magassága áttört kerítésnél legfeljebb 80 cm lehet,

d) a kapuépítmény legmagasabb pontja legfeljebb 2,4 méter lehet.

e) építése és fenntartása során kötelező

ea) az időtálló, minőségi anyaghasználat,

eb) az élénk színek kerülése, a harmonikus, telítetlen földszínek, vagy a fehér szín alkalmazása,

ec) a természetes anyagok használata,

ed) a balesetmentes kialakítás,

ee) műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(2) A közterület határán épülő kerítések esetén a teljesen zárt, tömör, a környezetbe illeszkedő színű fémlemezkerítés esetén kötelező a közterületek felőli oldalon a kerítést részlegesen takaró növényzet elhelyezése, a kerítés elé, a közterületre történő növényzet telepítése.

23. § A homlokzatok kialakítása során

a) az új lakó- és közösségi épületek földszinti, illetőleg bejárati padlómagasságát a közterület tervezett, vagy már kiépített magasságának figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy az építmény megközelítése biztonságos, a külső képe pedig településképi szempontból elfogadható legyen,

b) az üzlet és egyéb portálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani,

c) tilos a homlokzatok építészeti egységét részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani.

14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

24. § Az anyaghasználat

a) illeszkedő,

b) időtálló,

c) minőséget képviselő,

d) természetes, vagy ahhoz hasonló megjelenésű

e) a környezetétől nem elütő színű

f) árnyalatában pasztell földszínű vagy fehér

25. § A tömegformálás

a) illeszkedő

b) építészeti minőséget tükröző,

c) arányos,

d) funkciójával összhangot mutató

26. § (1) A homlokzat kialakítás

a) homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

b) a tagozatokat visszafogottan használó,

c) díszítésében egyszerűségre törekvő,

d) pasztell földszíneket alkalmazó vagy fehér színű,

e) nyílásrendszerében rendezett

f) lehetőleg természetes anyagokat vagy megjelenésében azt mutató

(2) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető kémény nem helyezhető el.

(3) Melléképület

a) a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható.

b) főépülettel egybeépített melléképület nem lehet magasabb a főépületnél.

27. § (1) Az előkertben elhelyezett műtárgyak növényzettel való eltakarása javasolt.

(2) Az előkertben napelem, napkollektor elhelyezése nem engedélyezett.

(3) Antenna a védett, vagy településképi jelentőségű útvonal felőli homlokzatra a képviselő- testület külön hozzájárulásával, a képviselő- testület által meghatározott feltételek szerint rögzíthető.

(4) Szellőző, hőszivattyú és klímaberendezés utcafronti homlokzatra a képviselő- testület külön hozzájárulásával, a képviselő- testület által meghatározott feltételek szerint helyezhető el.

28. § (1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -

a) legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasort javasolt telepíteni, melyek helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell,

b) új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez javasolt terület biztosítása

c) ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorok telepítése ajánlott,

d) új utak építéséhez kohósalakot tilos felhasználni.

(2) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(3) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m² területű szabad, földes terület maradjon, melyet faverem-ráccsal vagy vízáteresztő kavicsozással javasolt ellátni.

(4) A közművek elhelyezésénél a zöldterületek védelme érdekében a közműveket a műszaki lehetőségek figyelembevétele mellett a járda vagy az útburkolat alatt javasolt elvezetni.

(5) A közművesítés, vagy közmű bekötés munkálatainak során történő burkolat bontások esetén a burkolat teljes szélességében történő helyreállítása a közút, a közterület kezelője által meghatározott határidőig az építtető feladata.

29. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely

a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,

b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

c) a művi értékekkel egységben kezelt,

d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és

f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosító

növényzet telepíthető.

(2) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy

a) egységes arculatot teremtsen,

b) ne eredményezzen zavarosan vibráló burkolatot,

c) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,

d) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,

e) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson, és

f) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviseljen.

15. Települési zöldterületek és különleges zöldterületi intézmények

30. § (1) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) A településen található zöldterületek a zöldterület rendeltetése szerint közparkok és utcakertek.

(3) Közparkok legalább 70 %- ban kialakítandó zöldfelületeinek legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek és a területet kiszolgáló épületek helyezhetők el, egyedi építészeti megoldásokkal.

(4) A járdák és a közút közötti utcakertek, zöldsávok zöldterületi jellegét meg kell őrizni.

31. § (1) A temető kerítései részben urnafalként is kialakíthatók.

(2) A temető területeken az urnafalakat a terepadottságok kihasználásával támfalszerűen, vagy részben földdel takartan kell megvalósítani.

(3) Sírbolt, kripta csak az erre a célra kijelölt területen létesíthető.

(4) Sírmezőkön belül az egyes sírok fölé önálló felépítmény nem építhető.

16. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

32. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket a következő rendelkezéseikkel együtt kell alkalmazni.

33. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület településképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

(2) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkotásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, anyaghasználatot meg kell őrizni.

(3) Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében a védelem érdekében a polgármester a helyrehozatali kötelezettséget elrendelheti.

(4) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.

(5) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről látható módon nem helyezhető el.

34. § (1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani.

(2) A védett épület, építmény

a) hagyományos építészeti értékeit, tömegét, tetőformáját és homlokzati jellegét meg kell tartani,

b) eredeti nyílásrendje, a nyílászárók osztása, a díszek, a homlokzati és kiegészítő tagozatok nem változtatható meg, szükség esetén helyre kell állítani.

(3) A védett épület bővítése esetén

a) az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat, és

b) a tervezett bővítés a meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett értékeket meg kell őrizni.

17. Helyi építészeti örökség fenntartása

35. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.

(2) Helyi védelem alatt álló építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védelem alatt álló építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.

(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védelem ténye nem zárja ki.

(4) Helyi védelem alatt álló építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló megoldásokat.

(8) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

18. Helyi védelem alatt álló építészeti örökség bonthatósága

36. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszüntetését követően lehet elbontani.

(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,

b) a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható,

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védelem alatt álló építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében az építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.

19. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

37. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, amely

a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,

b) nem korrodálódik,

c) állékony,

d) karbantartása könnyű,

e) nem használ élénk színeket,

f) a reklám megjelenését nem befolyásolja,

g) másik reklámhordozót nem takar el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) A reklám, reklámhordozó folyamatos karban-, és megfelelő esztétikai állapotban tartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén - előzetes írásbeli felszólítás és teljesítési határidő biztosítás után – a közterület kezelője a reklámot, reklámhordozót a tulajdonosa költségére eltávolíthatja.

(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(6) A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(7) A helyi védett épületeken reklámok, reklámhordozók elhelyezése a képviselő- testület előzetes hozzájárulásával lehetséges.

(8) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(9) Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(10) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmadának közérdekű információt kell tartalmaznia.

20. A reklámhordozók kialakítására vonatkozó szabályok

38. § Reklámhordozó

a) megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrás használható

b) analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.

39. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető hirdető berendezéseket (cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat) úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(4) Az egyes épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10 %- nagyobb felületén nem helyezhető el hirdető berendezés.

40. § Közvilágítási, hírközlési berendezésen, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfeljebb 2 darab, mérete legfeljebb 2,0 m² lehet.

21. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok

41. § A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

22. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

42. § (1) A településképi jelentőségű meghatározó területeken belül az utasvárók azonos kialakításban és típusban jelenjenek meg.

(2) Közterületen kioszk nem létesíthető.

(3) Közterületen közművelődési célú hirdetőoszlop egymástól legalább 100 méteres távolságra létesíthető, kivéve, ha az intézmény telekszélessége meghaladja az 50 métert, akkor egy telekre több közművelődési célú hirdetőoszlop is elhelyezhető.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegét érintő, elsősorban állami információk;

f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk

23. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai

43. § (1) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.

(2) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha

a) a felújítás megkezdésének időpontja az építési naplóba történt bejegyzéssel igazolható,

b) építési napló vezetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az érintettek vállalják azt, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.

24. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

44. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) a gazdasági területek,

b) a különleges területek közül

ba) a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,

bb) a nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,

bc) a hulladékkezelő területe,

bd) mezőgazdasági üzemi területek

c) a közlekedési- és közműterületek,

d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,

alkalmas.

(2) Belterületen és zártkerti területeken mobil átjátszó állomás nem létesíthető.

(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) a településképi jelentőségű meghatározó védett zöldterületek és zöldterületi intézmények,

b) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

nem alkalmasak.

(4) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint

a) a lakó (kertközségies, falusias) területek,

b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,

c) az (1) bekezdés b) pontjában nem szereplő különleges területek,

d) a zöldterületek,

e) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,

f) a vízgazdálkodási területek,

g) a természetközeli területek,

h) az (1) bekezdés d) pontjában nem szereplő különleges beépítésre nem szánt területek

nem vehetők igénybe.

(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

25. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

45. § Az egyéb műszaki berendezések esetén

a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,

b) arányos, és

c) a funkcióját tükröző

kialakítás alkalmazható.

46. § Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználata során

a) nem rozsdásodó,

b) minőséget képviselő,

c) könnyen karbantartható,

d) élénk színeket nem használó,

e) az épület vagy építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló

anyag használható.

47. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomás szabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Védett és településképi szempontból meghatározó területen

a) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető meglévő fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni.

b) Az elhelyezés a lehető legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant és lehetőleg föld alatt vagy meglévő oszlopsoron legyen vezetve, új oszlop létesítése csak műszaki szükségszerűségből létesíthető.

48. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)

a) meglévő közműoszlopokon,

b) épületek tetőszerkezetén takart módon

helyezhető el.

49. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen magas tetős épület esetén, táblás napelem vagy napkollektor a védett, homlokzaton nem helyezhető el.

(2) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.

(3) Homlokzati napelem elhelyezésének igazodnia kell az épület nyílásméretéhez és kiosztásához.

50. § Védett épületen homlokzati napelem, napkollektor nem helyezhető el.

51. § Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének

a) illeszkednie kell a homlokzat képébe,

b) helyi védelemmel érintett épületeken közterület felől látható módon klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök, a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

52. § Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.

53. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása a megbízott települési főépítész (annak hiányában a polgármester) feladata. Igény esetén a megbízott települési főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,

b) tervezett tevékenység rövid leírása;

c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(3) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:

a) építési helyen belüli építmény elhelyezés,

b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése,

c) az illeszkedés szabályainak megállapítása,

d) egy építési telken több épület elhelyezése,

e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál

f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése során, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen,

g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál,

h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy esetében, ha a közterületről látható változást eredményez,

i) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény elhelyezése,

j) vízfelület létesítése

(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;

b) felvetett javaslatok

(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

54. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása a polgármester átruházott hatásköre.

55. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész az önkormányzat külön megkeresése alapján ellenőrzi.

56. § Az önkormányzat a településképi vélemény megadásához az önkormányzati főépítész álláspontját előzetesen kikérheti.

57. § A településképi véleményezési eljárás során

a) vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek és illeszkedési szabályoknak,

b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

ba) a földszinti alaprajz, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, akadályozza vagy nem zavarja-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,

c) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy építmény

ca) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

cb) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

cc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,

cd) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozást és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatot,

ce) a közterület fölé benyúló építmény-része, szerkezete és berendezése befolyásolja-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.

d) vizsgálni kell, hogy

da) – amennyiben sor került rá – figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során készült emlékeztetőben foglaltakat,

db) amennyiben da) pontban foglalt emlékeztetőben foglaltak mellőzésre kerülnek, az eltérő megoldás azzal egyenértékű vagy kedvezőbb-e,

e) vizsgálni kell, hogy a kérelem tárgya megfelel-e a rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

58. § (1) Az eljárás megindításához szükséges bejelentés formanyomtatványát a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása a polgármester átruházott hatásköre.

59. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési tevékenységet megelőzően,

a) az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében,

b) a reklámok elhelyezése tekintetében, a reklámelhelyezést megelőzően,

c) az építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, a rendeltetés-változtatást megelőzően.

60. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani az önkormányzathoz.

(2) A településképi bejelentési eljárás során az önkormányzat – a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálatát követően - hatósági határozatban dönt. Az önkormányzat szükség esetén előzetesen az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját kikérheti.

(3) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:

a) a településképi megfelelőség körében elsősorban

aa) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,

ab) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés,

ac) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja,

ad) közterület mentén az épület kialakításának módja, feltételei,

ae) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei, valamint

af) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítása.

b) a kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelés,

c) a környezet kialakult illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,

d) a tervezett jövőbeli beépítéshez történő illeszkedés,

e) a kialakult magassági adottságokhoz történő illeszkedés,

f) a reklám-, illetve hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelés

(4) Az önkormányzat döntésében nem javasolja, illetve megtilthatja, ha a tervezett építési munka:

a) a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár;

b) a településkép feltárulása szempontjából zavaró megjelenésű, színű, formájú, a település általános építészeti színvonalát rontja;

c) helyi egyedi védelem esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatainak, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár;

d) bármely védettségi és településképi szempontból meghatározó kategória esetén a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték vagy településkép megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.

(5) Az önkormányzat döntésében a rendeletben foglalt településképi követelményt egyedileg is meghatározhatja az alábbiak szerint:

a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,

b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,

c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, a portálokon és nyílászárókon elhelyezett reklámgrafikák megjelenését;

d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását;

e) előírhatja és korlátozhatja reklámhordozók, hirdetőfelületek, hirdető berendezések, cégérek, cégtáblák, címfeliratok elhelyezésének módját és formáját.

VIII. Fejezet

A településképi kötelezési eljárás, településképi bírság

61. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése, így különösen:

a) szakmai konzultáció elmulasztása,

b) települési véleményezési eljárás elmulasztása,

c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

e) településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítése.

(2) Településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítésének minősül különösen:

a) egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

b) településképi szempontból meghatározó területeken egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

c) építmény, építményrész vonatkozásában, ha annak:

ca) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése kopott,

cb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,

cc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,

cd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ce) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően használják,

cf) az építkezéssel érintett telek és környezete az építés ideje alatt nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve.

(3) A településképi kötelezési eljárás lefolytatása a polgármester átruházott hatásköre.

62. § (1) Az önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében, a rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén - az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész

a) felújítására,

b) átalakítására,

c) elbontására,

d) a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,

e) a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,

f) a jogszabályok előírásaival ellentételesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására,

g) az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme céljából a telek bekerítésére, vagy a telek kerítésének elbontására, bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal) történő megjelölésére

kötelezheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg az önkormányzat az ingatlan tulajdonosát természetes személy esetén 200.000,- Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000,- Ft-ig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.

(3) Amennyiben a tulajdonos a helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt jogsértő módon elbontja, a kiszabható legmagasabb településkép-védelmi bírsággal sújtandó.

63. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) a szakmai konzultáció elmulasztása,

b) településképi véleményezési eljárás elmulasztása,

c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

e) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi kötelezési eljárást az önkormányzat folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.

(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész

a) felújítására,

b) átalakítására, vagy

c) elbontására,

d) a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,

e) a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére, legfeljebb 2 éves határidővel;

f) a jogszabályok előírásaival ellentétesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, illetőleg felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására, legfeljebb 30 napos határidővel;

g) az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak – a telken folytatott tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére, vagy pedig a telek kerítésének elbontására, illetőleg bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal, stb.) történő megjelölésére, legfeljebb 1 éves határidővel

kötelezheti.

64. § A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.

IX. Fejezet

A helyrehozatali kötelezettség

65. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:

a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.

b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.

c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);

cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;

cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;

cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;

ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;

cf) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; valamint

cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság).

X. Fejezet

Záró rendelkezések

66. § (1) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.

(3) Hatályát veszti Mikóháza Község Önkormányzata Képviselő- testületének a településkép védelméről szóló 14/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete.

(4) A rendelet mellékletei:

1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

2. melléklet: Helyi védelem alá tartozó ingatlanok, értékek listája

3. melléklet: Egyedi tájértékek

4. melléklet: Településképi véleményezés – KÉRELEM minta

5. melléklet: Településképi bejelentés – KÉRELEM minta

6. melléklet: Örökségvédelemmel érintett ingatlanok listája

7. melléklet: Telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták

8. melléklet: Természetvédelemmel érintett területek

67. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

1. melléklet a 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez

MH_14_2022. önk.rendelet 1. sz. melléklet.pdf

2. melléklet a 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelem alá tartozó ingatlanok, értékek

Helyi védelem alá helyezett ingatlanok, egyéb létesített értékek:

1) Millenniumi Emlékpark (Gábor Áron utca) 29 hrsz.

2) Millenniumi Emlékharang (Gábor Áron u.) 29 hrsz.

3) Görög Katolikus parókia (Gábor Áron u. 17.) 227/1 hrsz.

4) „Gyöngyösbokréta” Hagyományőrző- és Közösségi Ház

(Gábor Áron u.48.) 31 hrsz.

5) Görög katolikus templom (Gábor Áron u.) 28 hrsz

6) Református templom (Petőfi u.) 68/1 hrsz.

7) Református templom előtti tér (Petőfi u.) 73/1 hrsz.

8) Köztemető (Szabadság u.) 244 hrsz.

9) Történelmi Pincesor (Hegyalja u.) 74, 93 hrsz.

10) Remetei Pincesor 065/4

11) Akácos utcai Pincesor (Akácos utca) 065/4

12) Sportpálya (Akácos utca) 44 hrsz.

13) Pálinkaház, csűr, istálló (Hegyalja u. 12.) 91/3 hrsz.

14) Interaktív Faluház (Gábor Áron u. 13.) 229/1 hrsz.

15) Fekete- hegyi tanösvény, Kilátó 065/3; 070/2; 064

16) Komáromi István mellszobra (Gábor Áron u) 29 hrsz.

Helyi védelem alá helyezett egyéb természeti értékek:

1) Huta-patak 49, 74 hrsz.

2) Nutka Álciprus (Általános Iskola épülete előtt) 243 hrsz.

3) Fekete-eperfa 74 hrsz. út mentén

4) Fűzfasor 152-156 hrsz. telekhatár

3. melléklet a 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez

Egyedi tájértékek

Sorszám	Név	Pontos helyszín	Kor, keletkezés időpontja
kötelező	kötelező		max 255
0	max 100	max 500
1	Feszület	Szabadság u. 85. számú ház udvara.	A 19. század vége. (A talapzat fölirata eléggé kopott, így pontos információ nem áll rendelkezésre a feszület állíttatásának időpontjáról.)	A kb. 2 méter magas, trifóliumos, riolittufából faragott feszületnek, kb. 1,5 méter magas, mívesen faragott talapzata van. A posztamens lábazatán található felirat kissé kopott, nehezen olvasható: Isten dicsőségére állíttatta Maczkó János és neje … [nem szöveghű idézet], fölötte – az üveglappal védett, a félkörívesen záródó feliratmezőben – a keresztről levett Jézust ölében tartó Máriát ábrázoló festmény látható. A kép két oldalát jón pilaszter díszíti. A posztamens fejezeti párkányára, ún. Ádám-koponyát faragtak. A kereszt lábazati részén található kehely-véset kissé mállott. A feszületen szépen festett „pléh-Krisztus található.
2	Kisnemesi lakóház	Szabadság u. 67.	Az 1920-as évek.	Oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős, palával fedett, kőből készült, halványsárgára színezett, „L” alaprajzú (vinkelyes), klasszicizáló, kúriaszerű épület. A tornác a házrész-toldás mögött megmaradt, az oszlopközöket kb. 1 méter magasan fölfalazták, az oszlopok fából készültek, egyszerű faragással díszítettek, barnára festettek. Az utcai homlokzaton négy darab háromtáblás, háromszemes, fehérre kent, rátétdíszes fakeretes ablak van, melyeket fehér színű műanyag redőny árnyékol. Az ablakszemek két oldalán, valamint a homlokzat két szélén kannelúrázott, dór fejezetű vakolatpilaszter látható, melyeken egyszerű osztópárkány nyugszik.
3	Kisnemesi lakóház	Szabadság u. 59.	Az 1920-as évek.	Oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős, palával fedett, kőből készült, halványsárgára színezett, „L” alaprajzú (vinkelyes), klasszicizáló, kúriaszerű épület. A tornác, a házrész-toldás mögött megmaradt, az oszlopközöket kb. 1 méter magasan fölfalazták, az oszlopok téglából rakottak, négyszög keresztmetszetűek. Az utcai homlokzaton négy darab háromtáblás, háromszemes, fehérre kent, rátétdíszes fakeretes ablak van. A tető alatt gazdagon tagolt övpárkány fut (ún. golyvás párkány), alatta, ritmikus osztásban, kör alakú vakolatdíszek jelennek meg. Az utcafronti tetőrészen szépen kivitelezett, díszes, bádog padlásszellőző van.
4	Hagyományos kialakítású csűr	A Szabadság u. 44. számú ház melletti porta vége, mely a Gábor Áron utca felé nyílik.	20. század eleje.	Oldalhatáron álló, palával fedett, csonkakontyolt nyeregtetős, riolittufa kváderekből rakott falú, vakolatlan, kétfiókos, kétszárnyú deszkaajtóval záródó csűr. A tetőzet oromfalát vályogtéglából rakták.
5	Hagyományos kialakítású lakóház	Szabadság u. 29.	20. század eleje.	Oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett, kőből készült, fehérre színezett lakóház. A tornácoszlopok téglából rakottak, nyolcszög, míg a fejezetnél és a lábazati részen négyszög keresztmetszetűek. Az utcai homlokzaton két darab háromtáblás, háromszemes, rátétdíszes fakeretes ablak van, melyek fölött egyszerű osztópárkány látható. A tető alatt gazdagon tagolt övpárkány fut (ún. golyvás párkány).
6	Hagyományos kialakítású lakóház	Szabadság u. 21.	20. század eleje.	Oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett, kőből készült, fehérre színezett, előtornácos lakóház. Az előtornác oszlopai téglából rakottak, nyolcszög keresztmetszetűek, az udvari oszlopok fából készültek, minden második fejezeténél, faragott, gerenda-oszlopkitámasztók vannak. A főhomlokzaton két darab háromtáblás, háromszemes, rátétdíszes, fakeretes ablak található, melyeket egyedi vakolatráma foglal. Az ablakközben, keresztet formáló vakolatdísz látható.
7	Temetőkerti feszület	Temetőkert.	1951	A kb. 1,8 méter magas, műkő feszületnek, kb. 1,5 méter magas talapzata van. A posztamensen található, fehér márványtábla fölirata: „ISTEN DICSÖSÉGÉRE ÁLITATTÁK A MIKÓHÁZAI HIVEK 1951-BEN.”. A feszületen festett „pléh-Krisztus”, fölötte „I.N.R.I.” föliratú kicsiny tábla található.
8	Turulmadaras emlékmű	Mikóháza Széphalom felőli vége, a Gábor Áron utca és a Szabadság utca elágazása.	Állítás éve: 1933., felújítva: 2000.	A hátul egyenesen záródó, kétoldalt íves, kb. 60 cm magas, andezit kövekből rakott, műkő fedlapos falazattal kerített, három lépcsőfokkal megközelíthető, térkövezett teresedés két oldalán virágágyás van. A központi részen elhelyezett emlékmű, négyszög keresztmetszetű, kb. 2 méter magas lábazatát, szépen faragott riolittufa kváderekből rakták, az erre helyezett, kb. 5 méter magas műkő obeliszk tetején található az eredeti formájában visszaállított fölrepülő turult ábrázoló szobor. Az obeliszk elülső részén egy kettős kereszt, oldalán címerpajzs dombormű látható. A posztamensen található három, fehér márványtábla vésetei, föntről lefelé: „MIKÓHÁZA KÖZSÉG FIAI KÖZÜL AZ 1914 – 18 ÉVI VILÁGHÁBORÚBAN A HAZÁÉRT ÉLETÜKET ADTÁK [16 név] HŐSEINK EMLÉKE LEGYEN ÖRÖKKÉ ÁLDOTT”, majd: „A II. VILÁGHÁBORÚBAN ELTÜNT KATONÁK: [12 név] E TÁBLA ÁLLITÁSÁVAL MIKÓHÁZA KÖZSÉG LAKOSSÁGA EMLÉKSZIK MEG AZ ELESETTEKRŐL MIKÓHÁZA: 1989.”, végül az alsó tábla tetején fekete alapon, fehérrel kiemelt, gravírozott képként az „angyalos” magyar középcímer látható, alatta a „NYUGODJ EL IMMÁR ÖRÖK BÉKESSÉGBEN HARCOS ÚTJAINKNAK FÁRADT VÁNDORA ÁLMODD A SZABADSÁG NAPSUGARAS ÁLMÁT MI FÁJDALMAS HŐSÜNK MAGYAR KATONA.” Munkácsi Noémi költőnőtől való idézet olvasható.
9	Pince	Rákóczi Ferenc u. 2. szám mellett.	19. század vége.	Az ún. lyukpince lejáratának falazatát helyi riolittufából faragott kövekből rakták, melyet hátrafelé a földbe süllyesztett, betonlappal zárt, nyeregtető fed. A picetorok bejárata félköríves záródik, az ajtó fából készült, előtte vasrács található.
10	Hagyományos kialakítású lakóház	Petőfi Sándor u. 30.	Az 1920-as évek.	Oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett, kőből készült, halvány mogyorószínű lakóház. A tornácoszlopok fából készültek, az oszlopközökben könyöklő van. Az utcai homlokzaton két darab háromtáblás, háromszemes, rátétdíszes fakeretes ablak van, melyeket záróköves egyedi díszítésű vakolatráma keretez. A homlokzat két szélén hosszában-tagolt, mintás vakolatpilaszter látható.
11	Hagyományos kialakítású lakóház	Hegyalja utca erdő felőli vége.	20. század eleje.	Oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett, kőből készült, halványsárgára színezett lakóház. Tornáca nincs. Az utcai homlokzaton két darab kétnyílós zsalugáterrel takart ablak van, melyek fölött egyedi, íves szemöldökpárkány található. Az ablakszemek két oldalán, valamint a homlokzat két szélén kannelúrázott, dór fejezetű vakolatpilaszter látható.
12	Málnás-völgyi pincesor	Hegyalja utca.	19. század elejétől.	Kb. 50 darab, ún. lyukpince található az utcában. A pincetorok falazatát többnyire, helyi riolittufából faragott kövekből rakták (előfordulnak vakolt, illetve egyéb burkolóanyaggal beborított homlokzatú gádorok is), melyeket hátrafelé a földbe süllyesztett, betonlappal zárt, illetve cseréppel fedett, nyeregtető fed. A lejáratok félköríves záródásúak, az ajtók fából készültek, többnél vasrács is zárja a lejáratot. Néhány pincelejárat fölé présházat emeltek.
13	Hagyományos kialakítású lakóház	Hegyalja u. 14.	20. század eleje.	Oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett, kőből készült, halványbarna főhomlokzatú lakóház. A tornácoszlopok téglából rakottak, nyolcszög, míg a lábazati részen négyszög keresztmetszetűek, az oszlopközökben fából készült könyöklő van, az elülső oszlopköz kb. 1 méter magasan fölfalazott. Az utcai homlokzaton két darab háromtáblás, háromszemes, rátétdíszes fakeretes ablak van, melyek között kelyhet formázó vakolatdísz látható. Az ablakszemek könyöklő- és szemöldökpárkánya végigfut a homlokzaton.
14	Hagyományos kialakítású csűr	A Hegyalja utca középső részén, a műút északnyugati oldalán.	20. század eleje.	Oldalhatáron álló, cseréppel fedett, csonkakontyolt nyeregtetős, riolittufa kváderekből rakott falú, vakolatlan, kétfiókos, kétszárnyú deszkaajtóval záródó csűr. A tetőzet oromfala függőleges deszkákkal zárt.
15	Csűr, istállóval	Akácos utca, az hegyalja utcai kereszteződéstől 180 méterre délre.	19. század vége, 20. század eleje.	A telken szabadon álló, palával fedett, kontyolt nyeregtetős, riolittufa kváderekből rakott falú, vakolatlan, kétfiókos, kétszárnyú deszkaajtóval záródó csűr. Jobb oldalán található, a vele egybeépített, egyszárnyú deszkaajtóval záródó, vasráccsal ellátott, fekvő téglányforma-ablakos istálló. Az építmény jobb oldalának tetőkontyát majdnem a földig eresztették, oldalát befalazták, így alakították ki a pelyva, vagy eszköztárolót.
16	Kis-Remete-oldali pincesor	Az Akácos utca hegy felőli vége, a Kis-Remete és a Nagy-Polyán közti völgytalp.	19. század végétől.	6 darab, ún. lyukpince található az utcában. A pincetorok falazatát többnyire, helyi riolittufából faragott kövekből rakták, többségüket vakolták, melyeket hátrafelé a földbe süllyesztett, betonlappal zárt, illetve cseréppel fedett, nyeregtető fed. A lejáratok félköríves záródásúak, az ajtók fából készültek, többnél vasrács is zárja a lejáratot. Két pincelejárat fölé présházat emeltek.
17	Millenniumi emlékmű	A görög katolikus templom szomszédságában, a Millenniumi emlékparkban.	2000. augusztus.	A Millenniumi emlékpark központi, szépen virágosított, ízléses utcabútorokkal ellátott, térkövezett, kör alakú teresedésének középpontjában található a Vincze Ildikó keramikusművész által készített, műkő elemekből összeállított, áttört mintás harangalakú alkotás, melynek minden második, kocka-forma elemébe ágyazva, megtalálhatók a település nevezetességeit ábrázoló síkplasztikák. A harang pártázatának külső felületébe, körkörösen belevésett szöveg: „SZÉPEN szól a szépen szól a MIKÓHÁZI Nagyharang Húzza aztat húzza aztat 33 vadgalamb. A HARANGOK SZÉPEN SZÓLNAK MÁSOK A TEMPLOMBAN VANNAK… MAGYAR MILLENNIUM 2000 [kör alakú motívum – napkorong?] VINCZE ILDIKÓ”. A harangot 10 darab, szimmetrikusan elhelyezett, fahéjszínű, kívül íves-lépcsős térelemre helyezték, amely egy kör keresztmetszetű, kétlépcsős, fa borítású pódiumon található, így a talapzat, mint ülőalkalmatosság is funkcionál. Az emlékmű az I. világháborúban elrabolt mikóházi nagyharangnak is emléket állít.
18	Komáromi István mellszobra	A görög katolikus templom szomszédságában, a Millenniumi emlékparkban.	Készítés dátuma: 2005., fölállítva: 2006. október 7-én.	A Borsi Antal szobrászművész által készített, 67 cm magas, bronz mellszobor, négyzet keresztmetszetű, süttői mészkőből faragott, 1,5 méter magas posztamensen áll, melynek középső traktusán elhelyezett táblán olvasható a mikóházi születésű honvéd őrnagy rövid életrajza.
19	Feszület	A görög katolikus templom kertje.	1973	A kb. 1,5 méter magas, trifóliumos, műkőből készült feszületnek, kb. 1,5 méter magas talapzata van. A posztamensbe süllyesztett fehér márványtábla felirata: „NAGY A TE KERESZTED EREJE URAM! ÁLLITTATTÁK SZOKIRA JÁNOS ÉS BOBKÓ PÁL 1973-BAN.”. A kereszten szépen festett „pléh-Krisztus”, fölötte festett, „INRI” föliratú tábla található.
20	Feszület	A Szabadság utca és a Gábor Áron utca által határolt közpark, a Turul-emlékmű mögött.	A 20. század második fele.	A kb. 1,5 méter magas, trifóliumos, műkőből készült feszületnek, kb. 1,5 méter magas talapzata van. A posztamensbe süllyesztett fehér márványtábla felirata: „MINDEN LÉLEK DICSÉRJE AZ URAT”. A feszületen szépen festett „pléh-Krisztus” található. A kereszt egy kb. 1,2x1,2 méteres, világoszöldre festett, vaskerítéssel kerített kiskertben található.
21	Forrás és turistapihenő	A Lucskai-dűlőtől délre, a Szénégető-tető északi lábánál, a Száraz-völgyi erdőtagban, a Fekete gólya tanösvény mentén.	Forrásfoglalás: 20. század második fele, turistapihenő: 2000-es évek legeleje.	A forrás vízhozama kicsi, körülbelül 1,5 liter/perc. Vizének hőmérséklete az évi középhőmérsékletnek megfelelően 10°C körüli. Kémiai összetétele alapján pedig a kevés ásványanyagot tartalmazó, ún. lágy vizű források közé tartozik. A legtöbb forráshoz hasonlóan ezt is foglalták. A kb. 1,5x1,5 méter alapterületű, földbe süllyesztett, helyi kőből rakott forrásfoglalást ajtóval ellátott, deszkázott nyeregtető fedi, a fölötte kialakított teresedésen, rönkből készített asztalok padok, szalonnasütő és egy szemetes található.
22	Osztra-hegyi krioplanációs formakincs	A Fekete-hegy észak-északnyugati nyúlványán, található kúpsorozat, melynek utolsó tagja az Osztra-hegy.	A pleisztocén jégkorszakok periglaciális éghajlati viszonyai között alakultak ki, mely folyamatok ma is tartanak, bár kisebb intenzitással.	A Fekete-hegy fölépítő kőzete a Vágáshutai Dácit Formációba tartozó piroxén-amfiboldácit, amfiboldácit összlet, amely zömében szubvulkáni kifejlődésű, de láva és piroklasztikum formájában is ismert, SiO2-tartalma 63–64%. A hegy észak-északnyugati nyúlványán, található kúpsorozat utolsó tagja az Osztra-hegy. A kúpsorozat egy krioplanációs fal teljes felszabdalódása során jött létre, amelyre a tetőszinten látható durva törmelékből kiemelkedő kisebb rétegfejek, valamint az egykori falról lehullott, nagyszámban előforduló nagyméretű kőzetblokkok utalnak.
23	Osztra-hegyi kilátópont	A Fekete-hegy észak-északnyugati nyúlványán található Osztra-hegy főcsúcsa.	Nincs adat.	Az Osztra-hegyről, jó időjárási körülmények esetén, szép kilátás nyílik észak felé.
24	Préda-hegyi krioplanációs formakincs	A Préda-hegy gerince.	A pleisztocén jégkorszakok periglaciális éghajlati viszonyai között alakultak ki, mely folyamatok ma is tartanak, bár kisebb intenzitással.	A Préda-hegy fölépítő kőzete a Vágáshutai Dácit Formációba tartozó piroxén-amfiboldácit, amfiboldácit összlet, amely zömében szubvulkáni kifejlődésű, de láva és piroklasztikum formájában is ismert, SiO2-tartalma 63–64%. A Préda-hegy, kb. 200 méter hosszú, meredek lejtőjű gerince, egy krioplanációs fal teljes felszabdalódása során jött létre, amelyre a tetőszinten látható durva törmelékből kiemelkedő kisebb rétegfejek, valamint az egykori falról lehullott, nagyszámban előforduló nagyméretű kőzetblokkok utalnak.
25	Préda-hegyi kilátópont	A Préda-hegy főcsúcsa.	Nincs adat.	A Préda-hegyről, jó időjárási körülmények esetén, szép kilátás nyílik déli irányban.
26	Krioplanációs kőbástya	A Préda-hegy délnyugati lejtőjén, az erdőgazdasági úttól kb. 25 méterre.	A pleisztocén jégkorszakok periglaciális éghajlati viszonyai között alakultak ki, mely folyamatok ma is tartanak, bár kisebb intenzitással.	A Préda-hegy délnyugati lejtőjén, a durva törmelékből kiemelkedő, különálló kőbástya maradt vissza. A kőbástya magassága kb. 15 méter. Az erdőgazdasági út mellett található egy, a bástyáról leszakadt blokk.
27	Forrás	A Préda-hegy és a Tóni-lápa határán, az erdőgazdasági út kanyarjában.	A 20. század első fele.	A forrás vízhozama kicsi, körülbelül 1 liter/perc. Vizének hőmérséklete az évi középhőmérsékletnek megfelelően 10°C körüli. Kémiai összetétele alapján pedig a kevés ásványanyagot tartalmazó, ún. lágy vizű források közé tartozik. A kb. 1 méter átmérőjű, földbe süllyesztett, helyi kőből kirakott falú forrásfoglalást rönkökből kialakított nyeregtető fedi.
28	Fekete-hegyi kilátó	A Fekete-hegy csúcsa.	A kilátót 2001-ben újították föl.	A 15 méter magas, kétszintes, farönkökből ácsolt, hatszögletű sátortetővel fedett kitátóból gyönyörű (majdnem kör) panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.

4. melléklet a 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezés – KÉRELEM

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

….……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………….

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: Mikóháza,………………………………………

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:…………………………………………………………….

...................................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

A telek területe:……………………………………………………………………………….............................

A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:…………………..………………………………………….

5. Az épület bruttó beépített alapterülete:….…………………….……………………..………………………

6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

………………………………………………………………………………………………………………………

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

………………………………………………………………………………...…………………………………….

8. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld

építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db

egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld

egyéb okirat …………………………………………………………………………………………………

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.

Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

................................................................

aláírás (kérelmező)

5. melléklet a 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentés – KÉRELEM

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

….……………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………….

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: Mikóháza,………………………………………

3. A tervezett tevékenység megnevezése (építési munka, reklám elhelyezés, rendeltetés változás):

...................................................................................................................................................................

4. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

………………………………………………………………………………………………………………………

5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

………………………………………………………………………………...…………………………………….

6. A kérelemhez csatolt kötelező mellékletek:

A műszaki tervdokumentáció tartalma:

érintett homlokzat(ok) ………. pld, érintett alaprajz(ok) ………. pld, helyszínrajz, tereprajz………. pld, műszaki leírás………. pld, kiegészítő látványterv, fotó, fotomontázs………. pld, egyéb okirat …………………………………………………………………………………………………

Alulírott, az 1. pontban megjelölt kérelmező a 2. pontban megjelölt ingatlanon a 3. pont szerinti hatósági engedélyhez nem kötött - építési tevékenységet /reklám elhelyezést/ rendeltetés változtatás tevékenységet településképi követelmények tisztázása céljából településképi eljárásra a mai napon bejelentem.

Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

................................................................

aláírás (kérelmező)

6. melléklet a 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez

Külön jogszabályban megállapított, örökségvédelemmel érintett ingatlanok listája

Sorsz.	A	B	C	D	E	F
	Megye	Település neve	Helyrajzi szám	Védettség jogi jellege	Azonosító	Védett örökségi érték neve
1)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	21/11	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
2)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	21/28	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
3)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	21/29	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
4)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	21/30	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
5)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	21/31	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
6)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	21/32	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
7)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	219/1	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
8)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	221	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
9)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	222	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
10)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	225	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
11)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	226	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
12)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	227/1	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete
13)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	229/1	nyilvántartott műemléki érték	8184 {2924}	Lakóház
14)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	230/1	nyilvántartott műemléki érték	1319 {2923}	Lakóház
15)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	28	műemlék	1317 {2925}	Gör.kat.templom
16)	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mikóháza	29	műemléki környezet	1317 {22932}	Gör.kat.templom ex-lege műemléki környezete

A kulturális örökségvédelmére vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében – a tervezett műszaki tartalom véglegesítése, illetve a kivitelezés megkezdése előtt – a tervezett építmény megjelenését befolyásoló anyag-, szín-, forma kialakításával összefüggésben az illetékes örökségvédelmi hatósággal is egyeztetnie kell az építtetőnek (tervezőnek, tulajdonosnak).

7. melléklet a 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták

A TELEPÍTÉSRE JAVASOLT NÖVÉNYFAJTÁK FELSOROLÁSA

FÁSÍTÁSRA, NÖVÉNYTELEPÍTÉSRE JAVASOLT ŐSHONOS NÖVÉNYEK JEGYZÉKE

Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés	magyar elnevezés
Acer campestre	mezei juhar
Acer platanoides	korai juhar
Acer pseudoplatanus	hegyi juhar, jávorfa
Acer tataricum	tatár juhar, feketegyűrű juhar
Alnus glutinosa (allergén)	enyves éger, mézgás éger, berekfa
Alnus incana	hamvas éger
Betula pendula (allergén)	közönséges nyír, bibircses nyír
Betula pubescens	szőrös nyír, pelyhes nyír
Carpinus betulus	közönséges gyertyán
Cerasus avium (Prunus avium)	vadcseresznye, madárcseresznye
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)	sarjmeggy, török meggy
Fagus sylvatica	közönséges bükk
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica	magyar kőris
Fraxinus excelsior	magas kőris
Fraxinus ornus	virágos kőris, mannakőris
Juglans regia	közönséges dió
Malus sylvestris	vadalma
Padus avium	zelnicemeggy, májusfa
Populus alba *	fehér nyár, ezüst nyár
Populus canescens *	szürke nyár
Populus nigra *	fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár
Populus tremula	rezgő nyár
Pyrus pyraster	vadkörte, vackor
Quercus cerris	csertölgy, cserfa
Quercus petraea (Q. sessiliflora)	kocsánytalan tölgy
Quercus pubescens	molyhos tölgy
Quercus robur (Q. pedunculata)	kocsányos tölgy, mocsártölgy
Salix alba (allergén)	fehér fűz, ezüst fűz
Salix fragilis	törékeny fűz, csörege fűz
Sorbus aria	lisztes berkenye
Sorbus aucuparia	madárberkenye
Sorbus domestica	házi berkenye, fojtóska
Sorbus torminalis	barkóca berkenye, barkócafa
Tilia cordata (T. parviflora)	kislevelű hárs
Tilia platyphyllos (T. grandifolia)	nagylevelű hárs
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)	hegyi szil
Ulmus laevis	vénic szil, lobogós szil, vénicfa
Ulmus minor (Ulmus campestris)	mezei szil, simalevelű mezei szil
Ulmus pumila	turkesztáni szil
Prunus	szilva félék

Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név	magyar elnevezés
Juniperus communis	közönséges boróka, gyalogfenyő

Lombos cserjék

tudományos (latin) név	magyar elnevezés
Colutea arborescens	pukkanó dudafürt
Cornus mas	húsos som
Cornus sanguinea	veresgyűrű som
Crataegus laevigata (C. oxyacantha)	kétbibés galagonya
Crataegus monogyna	egybibés galagonya
Euonymus europaeus	csíkos kecskerágó
Euonymus verrucosus	bibircses kecskerágó
Frangula alnus (Rhamnus frangula)	kutyabenge
Hippophae rhamnoides	homoktövis
Lonicera xylosteum	ükörke lonc, ükörke
Prunus spinosa	kökény
Rhamnus catharticus	varjútövis (benge)
Ribes uva-crispa	-
Rosa canina	gyepűrózsa
Salix caprea	kecskefűz
Salix cinerea	rekettyefűz, hamvas fűz
Salix purpurea	csigolyafűz
Salix viminalis	kosárkötő fűz
Sambucus nigra	fekete bodza
Sambucus racemosa**	fürtös bodza
Spirea salicifolia	fűzlevelű gyöngyvessző
Staphylea pinnata	mogyorós hólyagfa
Viburnum lantana	ostorménfa
Viburnum opulus	kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

NEM TELEPÍTHETŐ NÖVÉNYFAJTÁK FELSOROLÁSA

1143/2014. EU rendelet

az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

A listában szereplő növényfajok:

Magyar név	Tudományos név
Borfa, tengerparti seprűcserje	Baccharis halimifolia
Kaliforniai tündérhínár	Cabomba caroliniana
Vízijácint	Eichhornia crassipes
Perzsa medvetalp	Heracleum persicum
Sosnowsky-medvetalp	Heracleum sosnowskyi
Hévízi gázló	Hydrocotyle ranunculoides
Fodros átokhínár	Lagarosiphon major
Nagyvirágú tóalma	Ludwigia grandiflora
Sárgavirágú tóalma	Ludwigia peploides
Sárga lápbuzogány	Lysichiton americanus
Közönséges süllőhínár	Myriophyllum aquaticum
Keserű hamisüröm	Parthenium hysterophorus
Ördögfarok keserűfű	Persicaria perfoliata
Kudzu nyílgyökér	Pueraria montana var. lobata
Közönséges selyemkóró	Asclepias syriaca
Vékonylevelű átokhínár	Elodea nuttallii
Bíbor nebáncsvirág	Impatiens glandulifera
Felemáslevelű süllőhínár	Myriophyllum heterophyllum
Kaukázusi medvetalp	Heracleum mantegazzianum
Óriásrebarbara	Gunnera tinctoria

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.

Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név	Tudományos név
amerikai kőris	Fraxinus americana
bálványfa	Ailanthus altissima
keskenylevelű ezüstfa	Elaeagnus angustifolia
gyalogakác	Amorpha fruticosa
kései meggy	Prunus serotina
zöld juhar	Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név	Tudományos név
alkörmös	Phytolacca americana
japánkeserűfű fajok	Fallopia spp.
kanadai aranyvessző	Solidago canadensis
magas aranyvessző	Solidago gigantea
parlagfű	Ambrosia artemisifolia
selyemkóró	Asclepias syriaca
süntök	Echinocystis lobata

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

8. melléklet a 14/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez

MH_14_2022. önk.rendelet 8. sz. melléklet.pdf