Olaszliszka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2013. 06. 01- 2016. 11. 04

Olaszliszka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2013.06.01.

(egységes szerkezetben)¹

Bevezető rész

Olaszliszka Község Önkormányzata Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 53. §-ában foglalt felhatalmazás alapján szervezete és működése szabályainak megalkotása érdekében a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Olaszliszka Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3933 Olaszliszka, Szent István út 5.

(3) A képviselő-testület hivatala:

Olaszliszkai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(4) Az önkormányzat szervei: a polgármester, a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság, a Szociális és Oktatási Bizottság, és a Hivatal.

(5) Az önkormányzat intézményeit az 3. számú Melléklet tartalmazza.

(6) Az önkormányzatot a polgármester önállóan képviseli.

(7) Az önkormányzat és a polgármester hivatalos, kör alakú bélyegzőjén középen Magyarország címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható:

a. Olaszliszka Község Önkormányzata

b. Olaszliszka Község Polgármestere

(8) Az önkormányzat hosszúbélyegzőjén az önkormányzat elnevezése, székhelye, adószáma és számlaszáma olvasható: Olaszliszka Község Önkormányzata,

3933 Olaszliszka Szent István u. 5.,

számlaszáma: 11734169-15349583,

adószáma: 15349583-2-05.

(9) A bélyegzőket sorszámmal kell ellátni.

2. Az önkormányzat feladata és hatáskörei

2. § (1) Olaszliszka Község Önkormányzata gondoskodik

a. a Zemplén Vízmű Kft-n keresztül az egészséges ivóvíz ellátásáról,

b. a Kerekerdő Óvoda intézményen keresztül az óvodai nevelésről,

c. feladatátadási szerződésekkel az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

d. az ÉMÁSZ gazdasági társaságon keresztül a közvilágításról,

e. saját hatáskörben a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,

f. a közterületeken a parkolás feltételeiről,

g. a nemzetiségek jogainak érvényesüléséről.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez irodahelyiséget nyújt, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását a Hivatalon keresztül biztosítja és viseli az ezzel járó költségeket.

(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolását a 4. számú Melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület hatáskört csak külön jogszabály alapján ruház át.

3. A képviselő-testület működése

3. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármester és a települési képviselők.

(2) A képviselő-testület tagjainak szám: 7 fő

(3) A képviselők névsorát az 1. számú Melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

4. A képviselő-testület ülései

4. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Rendes ülést a képviselő-testület évente legkevesebb 10-et tart.

(3) A rendes ülések időpontja – július és augusztus hónapok kivételével – minden hónap utolsó csütörtöki napja. Amennyiben ez munkaszüneti napra esik, úgy a testületi ülés napja a csütörtököt közvetlenül megelőző szerdai nap.

(4) Indokolt esetben rendkívüli ülés is összehívható.

(5) A képviselő-testület munkáját féléves munkaterv alapján végzi.

(6) A munkaterv tervezetét a testület januári, valamint a június hóban esedékes ülése előtt – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(7) A munkaterv főbb tartalmi eleme:

a. a tervezett ülések időpontja,

b. az ülés napirendje, a napirend előadói.

5. A képviselő-testületi ülés összehívásának a rendje

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülését bármely bizottság, vagy a képviselők egynegyedének az indítványára is össze kell hívni.

(3) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.

(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles összehívni.

(5) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése a polgármester, vagy az alpolgármester által telefonon vagy személyesen is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

(6) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(7) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(8) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(9) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(10) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön, a jegyzőn és a nemzetiségi önkormányzat elnökén kívül tanácskozási joggal meghívható:

a. a kormányhivatal vezetője vagy képviselője

b. a település országgyűlési képviselője,

c. a napirend előadója, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,

d. a könyvvizsgáló

e. a belső ellenőrzési csoport vezetője a véleményezési körbe tartozó témákhoz

f. a napirendre tekintettel a bírósági bejegyzéssel rendelkező és a polgármesternek bejelentett önszerveződő közösségek képviselői,

g. akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,

h. akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart,

i. a sajtó képviselői.

6. A nyilvánosság biztosítása

6. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, ezért a képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon kifüggesztéssel értesíteni kell.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

7. A képviselő-testületi ülés határozatképessége

7. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

8. A képviselő-testületi ülés vezetésére jogosult feladatai

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke (továbbiakban: elnök) vezeti.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a. az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,

b. a határozatképesség megállapítása,

c. javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,

d. az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,

e. a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,

f. tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

a. a vita megnyitása,

b. szavazás elrendelése,

c. a szavazás eredményének megállapítása,

d. a döntés kimondása.

9. A rend fenntartására tett intézkedések

9. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

(2) Az elnök:

a. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b. rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c. figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(5) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

10. Az ülések napirendje

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot.

(2) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

(5) A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a. polgármesteri beszámoló,

b. rendelet-tervezet,

c. beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

d. sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

e. kérdés,

f. tájékoztató és egyéb bejelentés.

(6) A napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet.

(7) Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.

(8) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 11. §, 15. §, 17. §-nak megfelelő rendelet-tervezet vagy határozati javaslat vehető fel.

(9) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

a. sürgősségi javaslat,

b. módosító javaslat,

c. bizottsági vélemény.

(10) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.

(11) A módosító javaslatokat legkésőbb 1 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni.

(12) A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető.

(13) A módosító javaslatokat indokolni kell.

11. Előterjesztés

11. § (1) Előterjesztésnek minősül: a rendelettervezet, határozat, beszámoló, és a tájékoztató.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

a. polgármester,

b. a bizottságok,

c. képviselő,

d. jegyző.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban kell benyújtani.

(5) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(7) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a. az előterjesztés címét és előadóját,

b. a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,

c. a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,

d. a döntési javaslatot és indokait,

e. a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,

f. a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.

12. Az előterjesztések vitája

12. § (1) Az elnök a napirendi pontok felett napirendi pontonként nyit vitát.

(2) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek, majd érintettség esetén a bizottságnak kell szót adni.

(4) Az előterjesztő a javaslatát a vita során bármikor módosíthatja.

(5) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

(6) A szót az elnök – az SZMSZ keretek között – soron kívül, jelentkezésük sorrendjében köteles megadni.

(7) A felszólalások lehetnek:

a) napirend előtti felszólalás,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás,

d) személyes megjegyzés.

(8) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt

(9) Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

(10) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet, és javaslatot tehet.

(11) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(12) Módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

13. Kérdés, interpelláció

13. § (1) A települési képviselők interpellációt és kérdést terjeszthetnek elő.

(2) Interpelláció az a probléma felvetés, amely során a települési képviselő az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével összefüggésben magyarázatot kér.

(3) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(4) Interpelláció és kérdés a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz intézhető.

(5) Az interpellációt legalább az ülést megelőző 5 nappal, kérdést az ülést megelőzően a jegyzőnél kell benyújtani.

(6) A határidőre benyújtott kérdésre és interpellációra az ülésen kell válaszolni.

(7) Szóbeli kérdés az ülésen is feltehető.

(8) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol.

(9) Ha a válaszadásra való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül, írásban adja meg válaszát.

(10) A képviselő-testület az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról csak akkor határoz, ha az interpelláló kérdező a választ nem fogadja el.

(11) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy dönt a szükséges intézkedésről.

14. A szavazás módja

14. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Szavazni csak személyesen lehet.

(3) Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(4) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(5) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(6) Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

(7) A szavazás általában nyíltan történik.

(8) Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület a szavazás időtartamára szavazatszámláló bizottságot választ.

(9) Név szerint szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(10) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(11) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, majd a képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(12) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja.

(13) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(14) A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

15. Rendeletalkotás

15. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a. a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,

b. az elérni kívánt célt,

c. az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),

d. a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,

e. a rendelet-tervezet teljes szövegét.

(4) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

(5) Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással

- részenkénti szavazást is elrendelhet.

(6) A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(7) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(8) A rendeletek megjelölése tartalmazza:

a. a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,

b. a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,

c. a tárgyi év megjelölését,

d. a kihirdetésének időpontját

e. az önkormányzati rendelete kifejezést

f. a rendelet címét.

(9) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni.

(10) A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

16. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a. a költségvetésről és annak módosításáról,

b. a helyi adóról és annak módosításáról,

c. a költségvetés végrehajtásáról,

d. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról,

e. a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló tervezetet, valamint

f. azon tervezetet melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek főződik, vagy amelynek egyeztetésre bocsátásából kifolyólag az önkormányzatot súlyos anyagi hátrány érné,

g. az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

(3) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet.

(5) A véleményezésre legalább 5 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-testületi ülések előkészítését.

(6) Az általános egyeztetésre történő megjelentetésre a Hivatal hirdetőtábláján, valamint a település honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.

(7) Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

(8) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított 3 hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani.

16. Határozathozatal

17. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

a. képviselő-testület megnevezését,

b. a tárgyévben hozott határozatok arab sorszámát,

c. a meghozatal idejét, /év, hó, nap/

d. tárgyát.

(4) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.

(5) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

17. A jegyzőkönyv

18. § (1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül, melyet a képviselő-testület megbízatása idejéig meg kell őrizni.

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a. meghívó,

b. az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c. a jegyző törvényességi észrevétele,

d. a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,

e. a név szerinti szavazásról készült névsor.

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(5) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

(6) A nyílt ülési jegyzőkönyv írásos formában a Hivatalban megtekinthető, elektronikus példányát az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

18. Közmeghallgatás

19. § (1) A képviselő-testület évente közmeghallgatást tart a Művelődési Házban, melynek időpontját 15 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, jegyző, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények vezetői.

(4) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(5) Az állampolgárok és a (4) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

(6) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(7) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 5 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

19. A képviselő-testület bizottsága

20. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Gazdasági és Ügyrendi Bizottság 3 fővel

b) Szociális és Oktatási Bizottság 3 fővel.

(2) A bizottságok elnökeinek és a tagjainak a nevét a 2. számú Melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester

c) bármely képviselő.

(4) A Gazdasági és Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) véleményezi az önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeletét a gazdálkodásra vonatkozó beszámolókat, valamint az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket,

b) a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése és az önkormányzati képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

c)a polgármesteri illetmény emelésére vonatkozó javaslattétel.

(5) A Szociális és Oktatási Bizottság feladatai:

a) dönt a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról megállapításáról.

b) dönt a hatáskörébe tartozó alapfokú neveléssel és oktatással, valamint közművelődéssel kapcsolatos előterjesztésekről.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Gazdasági és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.

(8) Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(9) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(10) A bizottság feladatait, hatáskörét testületként ülésén gyakorolja.

(11) A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.

(12) A bizottság üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével – legalább 5 munkanappal korábban a bizottság tagjait, a polgármestert, és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.

(13) A bizottság ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:

a) tisztségviselők,

b) bármelyik képviselő,

c) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

(14) A bizottság üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.

(15) A bizottság döntéseit határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

(16) A bizottság ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.

(17) A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésére és tagjaira nézve hozhat.

(18) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni – a 17. §-ban foglaltaknak megfelelően –, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(19) A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.

20. A települési képviselők

21. § (1) A képviselőt az Mötv-ben, az egyéb jogszabályokban rögzített jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,

b) olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti munkára és a választók bizalmára

c) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,

d) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,

e) választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra).

(3) A képviselő jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) kérdést és interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz,

e) önálló indítványt terjeszthet elő.

21. A polgármester

22. § (1) A polgármester főfoglalkozásban, az Mötv. által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit, irányítja a Hivatalt.

(2) A polgármesternek az ülések vezetésén túlmenően a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal,

d) kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekeit sértő döntésének ismételt megtárgyalását,

e) kapcsolatot tart a civil szervezetek, önkormányzatok, lakossági csoportok képviselőivel.

(3) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás ill. következményeinek elhárítása érdekében /vészhelyzetben/ a költségvetés 1 %-át meg nem haladó mértékben átmeneti intézkedéseket hozzon.

(4) A (3) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

22. Az alpolgármester

23. § (1) A képviselő-testület az Mötv. szerint 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.

(3) Az alpolgármester feladat és hatásköreit a polgármester határozza meg.

(4) Az alpolgármester a polgármestert teljes jogkörében helyettesíti a jogszabály által meghatározott tovább át nem ruházható hatáskörök kivételével.

23. A jegyző

24. § (1) A polgármester Sárazsadány Község polgármesterével együtt létszámarányos szavazattal - pályázat alapján - a jogszabályban, illetve a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.

(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A jegyző munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal köztisztviselői tekintetében, egyes - a polgármesterek által meghatározott - esetekben a polgármesterek egyetértése mellett.

(4) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ennek keretében:

a. törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a működésével kapcsolatos szervezési

c. és ügyviteli feladatokat,

d. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottságok ülésein,

e. gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,

f. rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,

g. gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.

(5) A jegyző egyéb feladatai:

a. szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,

b. részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,

c. ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat, hatásköröket,

d. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

24. A Hivatal

25. § (1) A képviselő-testület Sárazsadány Község Önkormányzatával együtt egységes hivatalt hoz létre – Olaszliszkai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A képviselő-testület Sárazsadány Képviselő-testületével együttesen a polgármesterek előterjesztésére, a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

(3) A Hivatal felépítését, feladatát a képviselő-testületek által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

25. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

26. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.

26. Az önkormányzat gazdálkodása

27. § (1) Az önkormányzat megbízatása idejére megalkotott gazdasági program a költségvetési gazdálkodás átfogó dokumentuma.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről két fordulóban történő eljárásban rendeletet alkot.

(3) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(4) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy kötelezettségenként az éves költségvetés egy százalékát meg nem haladó mértékben kötelezettséget - a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben vállalhat

27. Az önkormányzat társulásai

28. § (1) Az önkormányzat

a) az Abaúj-Zemplén Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásban

b) a Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulásban

vesz részt.

28. Záró rendelkezések

29. § (1) Az SZMSZ a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az SZMSZ Mellékletei:

a) 1. számú Melléklet: A képviselő-testület tagjainak névsora.

b) 2. számú Melléklet: A bizottságok elnevezése, elnökeinek és tagjainak névsora.

c) 3. számú Melléklet: Az önkormányzat intézményei.

d) 4. számú Melléklet: Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolása

(3) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Olaszliszka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2011 (IV. 11.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról, valamint Olaszliszka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2011 (XI.30.) rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV.11.) számú rendeletének módosításáról

1. Melléklet a 11/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

Olaszliszka Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjainak névsora:

Kerekes Attila	polgármester
Andrássy István	képviselő
Frikker Györgyné	képviselő
Kamarási Zoltánné	képviselő
Kovalik Miklós	képviselő
Mikó Zoltán	képviselő
Pásztor Pál	képviselő

2. Melléklet a 11/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

Gazdasági és Ügyrendi Bizottság

Kovalik Miklós	elnök
Mikó Zoltán	képviselő, bizottsági tag
Pásztor Pál	képviselő, bizottsági tag

Szociális és Oktatási Bizottság

Frikker Györgyné	elnök
Kamarási Zoltánné	képviselő, bizottsági tag
Smajda Istvánné	bizottság külsős tag

3. Melléklet a 11/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat intézménye

Kerekerdő Óvoda, 3933 Olaszliszka, Petőfi Sándor út 21.

4. Melléklet a 11/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolása

Kormányzati funkció
kódja	megnevezése
011130	Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
*013320*	*Köztemető-fenntartás és működtetés*
013350	Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016010	Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenységek
041232	Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233	Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045160	Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
045230	Komp- és révközlekedés
051040	Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
064010	Közvilágítás
066020	Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
074031	Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032	Ifjúság-egészségügyi gondozás
*082044*	*Könyvtári szolgáltatás*
082091	Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
096010	Óvodai intézményi étkeztetés
096020	Iskolai intézményi étkeztetés
106020	Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051	Szociális étkeztetés
107052	Házi segítségnyújtás
*107053*	*Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás*
107054	Családsegítés

A 18/2013. (X.31.) és a 4/2014. (II.24.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben. Hatályos 2014. február 25-től