Zemplénagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete a településkép minőségi alakításáról

Zemplénagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.          Fejezet Általános rendelkezések

1.         A rendelet célja

1. §

(1)       A rendelet célja Zemplénagárd építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a településépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2.         A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya Zemplénagárd Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Település közigazgatási területén

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja. d) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez.

(3) A II. fejezet hatálya kiterjed a Zemplénagárd Község közigazgatási területén védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett értékekre.

(4) Nem terjed ki az V. Fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.

II.        Fejezet Helyi értékvédelem

3.         Épített környezet helyi védelme

3. §

(1) A helyi értékvédelem feladatai:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek, ab) épületegyüttesek,

ac) épületek és épületrészek, építmények, ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,

b) a  védett     értékek     körének     számbavétele     és     meghatározása,     nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Zemplénagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

(3) A helyi védettség alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény.

4. §

(1) A II. Fejezet alkalmazása során:

a) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.

b) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

c) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.

d) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

e) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

f)     védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

g) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.

h) védett    településkarakter:     a    Képviselő-testület    által    védetté    nyilvánított,    a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

i)     védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.

j)     védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

4. Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

5. §

(1)       A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2)       A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(3)        A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) egyedi építmények, épületek esetén:

aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész, emelet, ajtó),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom), ad) a kezdeményezés indokolását,

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén: ba) az együttes megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, bd) a kezdeményezés indokolását.

(4)       A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával a főépítész gondoskodik.

6. §

(1)       A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

a) a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,

b) indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

(2)       Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(3)       A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(4)       A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5)       A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(6)       A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell: a) az érdekelteket:

aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal, b) az illetékes Földhivatalt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) területi védelemnél az érdekelt közműveket, e) Helytörténeti Gyűjteményt.

5. Védett értékek bontása

7. §

(1)       Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésére vonatkozó eljárás menetét az 5-6. § tartalmazza.

(2)       A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.

(3)        Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.

(4)        A bontási dokumentáció 1 példányát meg kell küldeni a Helytörténeti Gyűjtemény számára.

6. A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

8. §

(1)       A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2)       A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3)       Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján előírhatja az építmény, építményrész kötelező karbantartás körét meghaladó felújítását.

9. §

(1)       A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2)       A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3)       A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő testület állapítja meg.

(4)       Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-ában foglaltak szerint.

(5)       Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.

7. A védett értékek nyilvántartása

10. §

(1)       A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2)       A nyilvántartás tartalmazza: a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), c) a helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,

f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,

g) a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók, h) a védett érték fotódokumentációját,

i) a     védett    értékeket    érintő     beavatkozás    hatósági    intézkedéseinek    jegyzékét (iktatószámát),

j) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3)       A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.

(4)       A helyi védelem alatt álló építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(5)       A tábla szövege:         „Helyi védelem alatt álló épület/építmény”

(6)       A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

8.         A védett településszerkezetre, településképre vonatkozó általános építési előírások

11. §

(1)       A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.

(2)       Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(3)       A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(4)       A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(5)       Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.

(6)       Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a kötelező szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.

9.         Helyi építészeti örökség területi védelmére vonatkozó előírások

12.§

(1)       A területi védelem alatt álló területek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2)       A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:

a) oldalhatáron álló beépítés,

b) kialakult utcavonal (nincsen előkert, vagy fűrészfogas), c) kialakult tetőgerinc irány,

d) oromfalas megjelenés,

e) hagyományos tömegformálás,

f) 40-45 fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma,

g) hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata,

h) hagyományos arányú, osztású nyílászárók. Az épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők.

i) utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu, j) külső megjelenésében falazott kémény,

k) természetes anyagokból épített min. 30 %-ban áttört kerítések: fa, kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázatból álló kerítés elemek, 40-60 cm magasságú tömör lábazat,

l) elemekből épített kerítés kivételesen teljesen tömör is lehet.

(3) Fenti általános előírásoktól eltérni a védett területekre vonatkozóan megfogalmazott más, egyedi rendelkezés esetén lehet.

(4) A védett területekre vonatkozó egyedi előírások:

-     Védett területeken az utcafronttól számított 8 méteres távolságban a beépítés és az épülettömegek jellegének megtartása.

10. Egyedi helyi védettség alatt álló értékekre vonatkozó általános előírások

13. §

(1)       A egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2)       A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben – beépítési mód, tömegarányok, tetőforma, tetőhajlásszög homlokzati jellegzetességek, nyílászáró arány és osztásrend - megőrizni.

(3)       Védett épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni. A helyi védettség alatt álló épületek és a szomszédos ingatlanok csatlakozó épületei esetében nem kötelező a zártsorú beépítés alkalmazása. Ebben az esetben hézagosan zártsorú alkalmazható.

(4)       A védett épület eredeti tetőformáját, a tető dőlésszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.

(5)       A homlokzati burkolatokat, díszítőelemeket, tagozatokat meg kell tartani, illetve lehetőség szerint hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.

14.§

(1)       Védett épület homlokzatán szekcionált garázskapu, redőnytok, gépészeti berendezés, klímaberendezés, szerelt kémény nem helyezhető el.

(2)       Utcáról látható tetőfelületen napelem látványterv alapján engedélyezve helyezhető el.

(3)       A védett építményen az utcától mérve 8 méteres távolságon túl és az utcaképi látványt nem zavaróan helyezhető el antenna vagy hírközlési egység.

(4)       A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér, kötelező szakmai konzultáción egyeztetett formában.

(5)       A védett épületeket kizárólag úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(6)       Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni.

(7)        Alaprajzi módosítás a jellemző homlokzati nyílászáró kiosztás figyelembevételével történhet.

(8)        Védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.

III.       Fejezet

Településképi szempontból eltérő karakterű területek

11. Településképi szempontból eltérő karakterű területek jegyzéke

15. §

(1)     Általános lakóterületek: Belterület.

(2) Gazdasági és különleges területek: Iparterület.

(3) Természetvédelmi területek: Natura 2000 területek

IV. Fejezet Településképi követelmények

12. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16.§

(1)       Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.

(2)       Hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés nem alkalmazható.

(3)       Lakóövezetben nem alkalmazható:

                 a) lakóépületként konténerház,

b) tetőfedésként hullámpala, műanyag hullámlemez,

c) a homlokzaton utcafronttól 8 méteren belül hullámlemez burkolat,

(4)       Lakóövezetben kerítés nem lehet hullámpala vagy műanyag hullámlemez borítású.

13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények

17.§

(1)       Az elő-, oldal ás hátsókerti sávban általában a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak a telekhatáron illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.

(2)       Általánosan az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás mértéke az eredeti terepszinthez képest támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Lakóövezetek esetében a feltöltés, vagy bevágás mértéke az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m lehet Építési munkához kötődő tereprendezés csak úgy végezhető, hogy azáltal a létesítendő új építmény (épület) utcafronti megjelenése a környezetbe illeszkedjen.

(3)       Az (1) és (2) bekezdés előírásai alól kivétel a pinceszintet megközelítő lejárók közvetlen környezete, mely a lehajtók, lejárók területére és az ezekhez szükséges támfalak, rézsűk szélessége által igénybevett területekre terjed ki.

(4)       Az épületek utcai homlokzatán, látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, szerelt kémény stb.) az adott környezettel harmonizáló módon helyezhető el.

(5)       Lakóövezetben

a) csak pasztellszínű homlokzat megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként használhatók kötelező szakmai konzultáción történő jóváhagyással,

b) közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el, kivételt képez ez alól az üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek hirdetési felületei,

c) utcafonton álló homlokzaton redőnyszekrény nem jelenhet meg,

d) saját vállalkozást népszerűsítő, legfeljebb 1,5 m2 nagyságú hirdető berendezés saját

telken belül csak a kerítésen vagy az épület homlokzatán helyezhető el

(6)       Kerítés magassága - zöldkerítésként használt tömör sövények magasságát is beleértve-legfeljebb 1,80 méter magas lehet.

(7)       Utcai kerítésnél törekedni kell a részleges átláthatóság biztosítására. Hagyományos mészkő blokkokból épített kerítés kivételesen teljesen tömör is lehet, amennyiben a kerítés felületének min. 25 %- a zöldnövénnyel van befuttatva.

(8)       Kerítések elé, valamint közvetlenül az útpadka mellé (gépjárművek leállása, lehúzódás) nem ültethető tömör sövény.

(9)       A telekbehajtó és a közterületi járda burkolata az útszakasz egységes megjelenése érdekében igazodnia kell a már kialakult állapothoz.

(10)     Építés során kötelező a fás szárú növényállomány megőrzése, ettől eltérni csak akkor lehet, ha igazoltan beteg, kiöregedett a faállomány vagy az épület elhelyezése ellehetetlenül.

(11)     Közterületi fás szárú növényültetés csak tulajdonosi hozzájárulás alapján végezhető.

14. Általános lakóterületek

18.§

(1)       Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2)       A HÉSZ előírásaival összhangban jellemzően pince + földszint+ tetőtér vagy emelet kialakítás megengedett.

(3)       Utcafronttól 8 méteres távolságon belül csak magastetős – 25-45 fok közötti hajlásszögű - épület építhető. A tető alapterületének 40 %-án lapostető vagy tetőterasz kialakítható.

(4)       Előkert nélküli épület utcai homlokzatán tilos garázskapu elhelyezése, kivéve zártsorú beépítés esetén.

(5)        Utcafronti homlokzaton zártsorú beépítés esetén szekcionált garázskapu nem létesíthető, csak középen felnyíló fából készült vagy faburkolatú kapu.

(6)       Oldalhatáron álló homlokzat eresz magasságának legnagyobb értéke 5,00 m lehet.

(7)       Utcai    kerítés    nem    lehet    drótháló,    drótfonat,    vagy műanyagbetétes.

15.       Kereskedelmi, szolgáltatási, gazdasági és Különleges területek

19.§

(1)       Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező területen kialakult színvonalas            anyaghasználathoz,                  illeszkedjen      a      szomszédos      épületek      építészeti megjelenéséhez, homlokzati színezéséhez.

(2)       Az épületeken kötelező a cégtáblák, cégérek, reklámok, logók helyének, színének megtervezése.

(3)       Lejtős területen kötelező az épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával. A tömeg harmonikus domboldalba illeszkedését minden alkalommal látványképpel kell igazolni.

(4)       Utcafronton kötelező a kerítések legalább 30 %- os átláthatóságának biztosítása.

16.       Egyéb előírások

20.§

(1)       Erdő övezetben kötelező a természetes anyaghasználat (kő, tégla, fa) és a cserépfedés az építményeken, kivett művelési ágú telekrész lekerítésére kizárólag fakerítés használható.

(2)       Szélkerék csak a megjelölt övezetben helyezhető el, településképi szempontból nem zavaró helyen. A településképi megfelelést tervezőnek kötelező szakmai konzultáció keretében igazolni kell.

IV.       Fejezet

Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások

17.       Előírások

21.§

(1)       Helyi önkormányzati rendelet a reklámelhelyezésekről szabályozása szerint.

VI. Fejezet

Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

18.       Általános előírások

22.§

(1)       A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, az Iparterületen lehetőség szerint új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2)       Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak kötelező szakmai konzultációt követően szabad kivitelezni.

(3)       Új     elektronikus     hírközlési      hálózatok        beépítésre     nem     szánt     területen föld felett is elhelyezhetőek.

(4)       Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója engedélyezett.

19.       Teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlés

23. §

(1)       Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedést kötelező szakmai konzultáció keretében igazolni.

(2)       Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a)      Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.

b)      Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - gazdasági övezetek kivételével - az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.

c)      Antenna templomtoronyra a környezetbe (homlokzatba) illeszkedő módon helyezhető el.

d)      Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben 30 cm átmérőt meghaladó antenna nem telepíthető.

e)      Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített 30 cm átmérőt meghaladó antenna lakóépületektől csak legalább 50 méter távolságra helyezhető el.

(3)       A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

20.       Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások

24. §

(1)       Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) mezőgazdasági, b) gazdasági,

c) különleges területek.

(2)       A helyi védettség alatt álló területek, terek, parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.

VII. Fejezet Településkép-érvényesítési eszközök

21.       Beépítési és településképvédelmi tájékoztatás

25.§

(1)       Az építtető, illetve az általa megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.

(2)       A tájékoztató iránti kérelem – a kérelmező egyértelmű megjelölésével és aláírásával – papír alapon vagy digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be.

26. §

(1)       A tájékoztató – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló –szöveges és térképi adatokat tartalmazó dokumentum. A tájékoztatóban meg kell jelölni

a) a kötelező (a településrendezési eszköz, településképi rendelet előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),

b) az irányadó (arculati kézikönyv ajánlásai), valamint

c) a tájékoztató (pl. a műemléki, illetve helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos) tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó) elemeket.

(2)       A tájékoztatóban szereplő irányadó szabályozási elemektől, településképi előírásoktól, ajánlásoktól,            illeszkedési    követelményektől                  való     eltérés     esetén    a     tervezőnek     a tervdokumentáció     műleírásában      indokolni      kell      az      eltérés      szükségességét      és megalapozottságát.

(3)       A tájékoztatóban szereplő kötelező összes követelményt és adatot (a beépítésre, valamint az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket és egyéb előírásokat) – az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve –, együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

(4)       A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen

a) a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki állapotát,

b) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét,

(5)       Az építési munkával érintett ingatlan, illetve a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, illetve tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.

(6)       A tájékoztató építési munka végzésére nem jogosít.

27. §

(1)       A tájékoztatót a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.

(2)       A tájékoztatót az építési engedély iránti kérelemhez, valamint a településképi véleményezési és bejelentési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell.

(3)       A tájékoztatók nyilvántartásáról gondoskodni kell.

22.       A szakmai konzultáció

28. §

(1)       A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép-védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.

(2)       A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére, b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint

(3)       Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció a következő esetekben:

a) helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény, b) pasztellszínektől eltérő homlokzati szín,

c) szélkerék elhelyezhetősége,

d) lakó és üdülő épületek esetében magastetőtől eltérő tetőforma alkalmazásának és településképi illeszkedésének igazolása,

e) utcaképi illeszkedés igazolása

29. §

(1)       A szakmai konzultáció időpontja a főépítésszel egyeztetve kerül kijelölésre.

(2)       A 28. § (3) a), b),c), d) pontban meghatározott esetben szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi, a szakmai konzultáció megbeszélés szerinti időpontjának rögzítésével.

(3)       A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető,illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(4)       A 28. § (3) a), b),c), d) pontban meghatározott esetben az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(5)       A 28.§ (3) e) pontban meghatározott esetben az utcaképi illeszkedést a tervezett épület utcai homlokzatát és a két szomszédos épületet ábrázoló utcakép, valamint a környezetről készített min. 5 fotó benyújtásával kell igazolni. Személyes konzultációt főépítész abban az esetben kezdeményez, amennyiben az utcaképi illeszkedést nem tartja igazoltnak.

(6)       A lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében az (5) bekezdés szerinti utcaképi illeszkedés            igazoláshoz               készült    utcakép    részletet    az    önkormányzat,     a    főépítész közreműködésével az önkormányzati honlapon - erre a célra biztosított felületen -megjelenteti.

(7)       A konzultációhoz a dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (pdf. formátumban) a szakmai konzultációt legalább 7 nappal megelőzően meg kell küldenie a főépítésznek.

(8)       A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján a szakmai konzultáció keretében a főépítész kezdeményezheti lakossági fórum keretében a lakossági véleményezést.

(9)       Amennyiben a szakmai konzultáción az illeszkedés megítélése tekintetében a felek véleménye nem egyezik, az építtető kérheti lakossági fórum 8 napon belüli összehívását.

30. §

(1)       A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.

(2)       Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a főépítészi szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet – ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) – meg kell küldenie a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokoltesetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.

(3)       Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (1) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(4)       Fás szárú növényültetésre vonatkozó tulajdonosi hozzájárulást külső szaktanácsadó szakmai vélemény alapján a polgármester adja ki. A szaktanácsadó szakmai véleményt a településrész stílusa, hangulata, a közlekedés biztonsága, a közművek elhelyezkedése, fenntartási és ökológiai szempontok figyelembe vételével alakítja ki.

(5)       Növényültetéssel kapcsolatos szakmai konzultációról a szaktanácsadó készít emlékeztetőt.

(6)       A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon –tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.

VIII. Fejezet Településképi véleményezési eljárás

23.       Általános szabályok

31. §

(1)       Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) új építmény építésére,

b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) – a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.

(2)       E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek helyi egyedi vagy területi védettség alatt állnak,

b) a helyi rendelet a lakosság véleményének kikérését írja elő,

c) településszerkezeti és településképi szempontból a lakó, vegyes, intézményi, a különleges, a vízgazdálkodási övezetekben lévő ingatlanokon tervezett, a 100 m2 beépítettséget meghaladó építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

d) építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban, amennyiben annak tartalma a                       településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott építési tevékenységek körét érinti, továbbá ha a homlokzat színezése pasztellszínektől eltérő színezésű.

(3)       E Fejezet előírásait nem kell alkalmazni az összevont telepítési eljárás, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakasz kezdeményezésére vonatkozó esetekre.

(4)       A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye, e rendeletben meghatározott esetekben szaktanácsadó szakmai álláspontja alapján alakítja ki.

(5)       A Főépítész a lakosság bevonásával véleményezi

a) az Önkormányzat beruházásában készülő, engedélyhez kötött épület építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építészeti-műszaki tervet,

b) az újonnan létesülő és 500 m2 összes szintterületet meghaladó épület építésére, vagy meglévő épület esetenként 500 m2 szintterület növekedést meghaladó bővítésére vonatkozó építészeti-műszaki tervet,

c) az épített környezet helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott kiemelt jelentőségű (helyi védettségű vagy védett területen található) épület építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építészeti-műszaki tervet,

d) lakó és üdülő épületek esetében e rendeletben meghatározott kötelező szakmai konzultációt előíró, magastetőtől eltérő tetőformát alkalmazó építészeti tervet,

e) a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó tervet.

(6)       Amennyiben a lakosság bevonása objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben a főépítész szakmai állásfoglalása is elegendő.

(7)       A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti lakossági fórum összehívását.

24.       A településképi véleményezési eljárás szabályai

32. §

(1)       A településképi véleményezési kérelmet az ÉTDR rendszerbe feltöltéssel kell kezdeményezni.

(2)       A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, megadja szakvéleményét.

(3)       A településképi véleményhez csatolni kell a főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(4)       Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.

(5)       A településképi vélemény kiadására 15 napos határidő áll rendelkezésre.

(6)       Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.

25.       A településképi vélemény kialakításának szempontjai

33. §

(1)       A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2)       A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)       Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4)       Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,

e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,

g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(5)       Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

IX. Fejezet Településképi bejelentési eljárás

26.       Általános szabályok

34.§

(1)       Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,

b) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezésének, c) építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.

(2)       E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,

b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,

c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén,

d) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

e) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,

f) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,

g) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,

h) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés,önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,

i) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

j) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

k) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

l) legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására           szolgáló                   építmény,    kiállítási         vagy            elsősegélyt                    nyújtó építmény,levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda,legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény

m) növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,

n) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,

o) közterületi kerítés, valamint közterületről látható tereplépcső, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,

p) vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó közterületről látható terasz létesítése esetén,

q) napenergia-kollektor,      szellőző-,      illetve      klíma-berendezés,      áru-      és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,

r) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén,

s) utasváró fülke,

t) kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,

u) közterületen filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

27.       A településképi bejelentési eljárás szabályai

35. §

(1)       A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2)       A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

36. §

(1)       Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.

(2)       A 34. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg, a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,

b) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az előírt feltétel teljesülését főépítész igazolja,

c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.

(3)       A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

28.   A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai

37. §

(1)       A 34. §szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2)       A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)       Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(4)        A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.

38.§

(1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé, b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

39. §

(1)       A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás 6 hónapig érvényes.

(2)       A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(3)       A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

X. Fejezet Településképi kötelezés

29.       Általános szabályok

40.§

(1)       A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a helyi építési szabályzatban, illetve e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2)       A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le továbbá:

a) a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

b) a településképi véleményezési, illetve bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,

c) a településképi bejelentés elmulasztása,

d) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,

e) zöldfelületi mutató be nem tartása,

f) szabályozási tervlapon jelölt védő zöldsáv megvalósításának elmulasztása esetén.

(3)        A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

a) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat, illetve e rendelet előírásainak,

b) a településkép védelme érdekében, különösen, ha:

ba) a természetes terepviszonyok nem megengedett mértékű megváltoztatása, az építmény telepítése, terepre illesztése nem e rendelete előírásai szerint történt(az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése…) a településképet lerontja, nem felel meg e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben ajánlottaknak,

bb) az utcafronti épület elhanyagolt állapotú, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

bc) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.

bd) településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha

-     azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak,

-     különösen, ha műszaki állapota, megjelenése nem megfelelő, - tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

-     nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,

-     előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

-     harsány színeivel, nagy méretével kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben;

c) az építményt nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják d) a növénybeültetés során nem tartották be e rendelet előírásait.

(4) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.

(5) A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai szerint folytatja le.

(6) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

(7) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.

30.       A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke

41. §

(1)       Az 40. § (1)-(3) bekezdésébenmeghatározott esetekben, továbbá a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

(2)       A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.

XI. Fejezet Záró rendelkezések

42. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 Kiss Attila polgármester

Bernáth Béla

jegyző

Záradék: A rendelet a Zemplénagárdi Polgármesteri Hivatal (3977 Zemplénagárd, Fő utca 9.) hirdetőtábláján 2017. 12. 20. napon kihirdetésre kerül.

Bernáth Béla jegyző

1. melléklet a 12/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelethez

Helyi védettségű épületek, épületegyüttesek, szobrok, emlékművek felsorolása

Védett középületek:

·    Közösségi Ház                                               Fő u. 35. hrsz. 84

2. sz. melléklet a 12/2017. (XII.20.)önkormányzati rendelethez Településképi szempontból eltérő karakterű területek jegyzéke