1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.basko.hu

3. § (1) Az önkormányzat által alapított jelképek:

(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.

4. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének „kormányzati funkció” szerinti besorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

5. § A képviselő-testület –a helyi önkormányzatiról szóló törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

6. § A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat-és hatásköröket az 1. melléklet, a bizottságokra átruházott feladat-és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

7. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

8. § képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

9. § A képviselő-testület

10. § A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.

11. § ²A Képviselő-testület üléseinek helye az Abaújkéri Közös Önkormányzati Hivatal Baskói Ügyfélszolgálati Pontjának tanácskozó terme. Amennyiben valamely oknál fogva az ülés a tanácskozó teremben nem tartható meg, úgy az ülés helyét a polgármester jelöli ki.

12. § A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

13. § A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indoklással és döntési javaslattal- az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtástól számított 15 napon belül- lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra- köteles az ülést összehívni.

14. § A képviselő-testület működésének alapja az éves időtartamra elkészített munkaterv.

15. § A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

16. § A munkatervnek tartalmaznia kell:

17. § A képviselő-testület munkatervéhez javaslat kérhető:

18. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról ―az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével― a polgármester minden év szeptemberében tájékoztatja a képviselő- testületet.

19. § A képviselő-testület ülését

20. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztása.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületnek az ülésének napját megelőzően lehetőleg öt nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.

(4) A kézbesítés elektronikus formában ―e-mail útján ― történik. Amennyiben a hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.

(5) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek írásban kell bejelenteni a hivatal titkárságán a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.

21. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

22. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a hivatal hirdetőtábláján történő közzététel útján kell értesíteni. A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet.

23. § (1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) A képviselő-testület ismételt határozatképtelensége esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, és az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

24. § A polgármesternek ―mint a képviselő-testület elnökének― ülésvezetési feladatai, és jogköre:

25. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

26. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

27. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(3) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet testületi ülésen ismertetni kell.

(4) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(5) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(6) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

(8) A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.

28. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

29. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

30. § (1) Előterjesztésnek minősül:

31. § A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.

32. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

33. § A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább hét nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

34. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:

35. § Az illetékes bizottság a rendelettervezethez, határozati javaslathoz ―a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő― véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges nemzetiségi álláspontot is tartalmaznia kell.

36. § (1) A felszólalások lehetnek:

37. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólítások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.

38. § A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

39. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

40. § (1) ³A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Abaújkéri Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

41. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A szavazás általában nyíltan kézfelemeléssel történik.

(3) Szavazni először a napirendi érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

42. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület- indítvány alapján-esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú ad hoc bizottságot hoz létre.

(4) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, lezárt urnába történő helyezéssel, külön helyiségben bonyolítják le.

(5) Szavazategyenlőség esetén vagy eredménytelen titkos szavazás ugyanazon az ülésen egy alkalommal megismételhető.

43. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

44. § A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

45. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti tartalmon túl az alábbiakat tartalmazza:

46. § (1) A képviselő-testület dönt bizottságainak létrehozásáról, tagjai számáról, szervezetéről, valamint feladat- és hatásköréről.

(2) A bizottságok belső működési szabályaikat a jogszabályok keretei között és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

(3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

47. § (1) A bizottság nem képviselő jogállású tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek kétévente kötelesek eleget tenni, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján.

(2) A vagyonnyilatkozatukat az SzMSz-ben kijelölt bizottság kezeli és tartja nyilván, amelyek nem nyilvánosak.

48. § (1) A bizottság rendkívüli ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok felének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét ―távolléte esetén― az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

(4) A bizottság a képviselő-testület munkaterve alapján készített munkaterv szerint végzi tevékenységét, melyet a tárgyévi első rendes képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(5) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő, illetve részt vehetnek a képviselők.

(6) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

49. § (1) A bizottság üléseiről, és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről jegyzőkönyv készül.

(2) A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásban foglalt határozat, állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.

50. § A bizottság a tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.

51. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

52. § A képviselő-testület bizottságainak működésével kapcsolatosan felmerülő és e fejezetben nem szabályozott kérdésekben értelemszerűen a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

53. § (1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(5) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(6) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.

(7) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző, a hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben ―amennyiben az azonnal lehetséges― érdemi választ adni.

54. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

55. § Amennyiben egy képviselő nem tesz eleget az ügyben való személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, úgy az első kötelezettség mulasztást követeően a polgármester felhívja a figyelmét, hogy a jövőben tegyen eleget a bejelentési kötelezettségének,

56. § (1) A polgármester megbízatását főállásban tölti be.

(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:

(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

(4) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(5) ⁵A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét keddi napján 14:00 órától 16:00 óráig az Abaújkéri Közös Önkormányzati Hivatal Baskói Ügyfélszolgálati Pontjának épületében.

57. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja, és esetenként dönt a helyettesítés rendjéről.

58. § (1) A jegyző feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

59. § (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

60. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatal alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt köztisztviselő látja el.

61. § (1) ⁷Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Abaújkér Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Arka Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Baskó Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Boldogkőújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Gibárt Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Hernádbűd Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Hernádcéce Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Korlát Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Pere Község Önkormányzata Képviselő-testülete, és Vizsoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, melynek neve:

62. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt.

63. § (1) ⁸A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább hét nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni az Abaújkéri Közös Önkormányzati Hivatal Baskói Ügyfélszolgálati Pontjának hirdetőtábláján történő közzététel útján.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők és a jegyző.

(3) Az ülésen a lakosok közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(4) A lakosok a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely/aki az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt személy/ bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

64. § (1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiség életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott ruszin nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) Az önkormányzat biztosítja a helyi ruszin nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működési feltételeit a következő módon:

(4) A (3) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükséges szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

65. § Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

66. § (1) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

67. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti Baskó Község Önkormányzata Képviselő-testületének Baskó Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2018. (III.19.) önkormányzati rendelete és módosításai.