Csobaj Község Önkormányzat Képviselő-testülete10/2014 (XI.27..) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 28- 2018. 04. 25Csobaj Község Önkormányzat Képviselő-testülete10/2014 (XI.27..) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-11-28-tól 2018-04-26-ig
Csobaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének
10 /2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csobaj Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csobaj Község Önkormányzat.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3927 Csobaj, Rákóczi u. 1.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Csobaj Község Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Csobaj község közigazgatási területe.
2.§ A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5. fő. A képviselők és bizottsági tagok névjegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
3.§ Az önkormányzat azonosító adatai:
a) törzsszám: 349790
b) adószám: 15349796-2-05
c) KSH statisztikai számjel: 15349796-8411-321-05
d) Költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla: 11734145-15349796
e) Állami hozzájárulás pénzforgalmi számla: 11734145-15349796-05120000
4.§ Az önkormányzat honlapja, a www. csobaj.hu, amelyen keresztül friss információkkal látja el a község lakosságát.
5.§ Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
6.§ A testvér települési kapcsolat létesítése a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7.§ A Csobaj Község Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
8.§ Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatot látja el:
a) mezőőri feladatok
b) céljelleggel megállapított támogatások fedezetének biztosítása a költségvetési
rendeletben elfogadott előirányzat terhére.
9.§ (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a következő feladat- és hatáskört:
önkormányzati segélyből a temetési segély megállapítása.
(2) A Képviselő-testület a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza a következő
feladat-és hatásköreit:
a) házi segítségnyújtás,
b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) gyermekjóléti szolgáltatás.
e) központi orvosi ügyelet.
10.§ Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe
tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
11.§ A képviselő - testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
12.§ (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a
polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt
követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.
(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére,
elfogadására majd ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
törvény 43.§-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.
13.§ Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
14.§ (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1)
bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
15.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az SZMSZ-ben meghatározottak szerint,
vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása
esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség
egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból
választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság
elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell
összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-
testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
16.§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével
történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal
ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag
postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(4) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek, az aljegyzőnek
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) a nem állandó meghívottaknak
e) az előterjesztőknek és
f) akiket az ülés összehívója megjelöl.
17.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan
írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz
történő eljuttatását.
18.§ (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi
pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt, az aljegyzőt
b) az illetékes országgyűlési képviselőt,
c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan
a meghívottak közül,
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
19.§ (1) A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.
(2) A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések
polgármesterei írják alá.
(3) Ha az együttes ülés színhelyeként a Csobaj van megjelölve, akkor az együttes ülést
Csobaj polgármestere vezeti.
(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön
megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.
(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön
- külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a
javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések
eredményét egy határozatban kell rögzíteni.
(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült
jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések
polgármesterei, a jegyző vagy az aljegyző írják a
(7) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi
ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
3. Nyilvánosság
20.§ A képviselő-testület nyilvános. A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni
kell. A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.
21.§. (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát az önkormányzati hivatalban,
valamint az önkormányzat honlapján az állampolgárok megtekinthetik.
(2)Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő - testületi határozatokat Csobaj
község honlapján meg kell jelentetni.
(3) A képviselő - testület üléséről készített jegyzőkönyvek - a zárt ülésre vonatkozó
kivételével- ügyfélfogadási időben az önkormányzati hivatalban, valamint az
önkormányzat honlapján megtekinthetők.
(4)A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők,
amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak igazolt
megbízottja, a jegyző, az aljegyző és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kormányhivatal vezetője tekinthet be.
4. A képviselő-testület ülésének vezetése
22.§ (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) a határozati/rendeleti javaslatok szavaztatása,
e) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
f) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
g) a rend fenntartása,
h) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
i) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
j) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
k) az ülés bezárása,
l) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
23.§ (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a
képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés
határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek
tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell
mellékelni.
24.§ (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot
tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az
előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel,
határozathozatal nélkül dönt.
25.§ (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő - testület bármely tagja, a jegyző, az aljegyző
kérhet szót a képviselő - testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja,
hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, megvonja a szót.
(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról
a képviselő – testület vita nélkül határozatot hoz.
(3) Ügyrendi javaslat:
a) a napirendi pont levételére tett javaslat,
b)a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,
c)a napirendi pont elnapolására tett javaslat,
d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,
e)a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,
f)a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,
g)a képviselő kizárására tett indítvány,
h)a vita lezárására tett indítvány.
(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell
jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.
(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában
foglaltak céljából kérhető.
26.§ (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az
egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás
maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt
valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint
meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek
kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi
előírásra.
(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2)
bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek
rész.
27.§ (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül
nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés
napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással
és a határozati javaslat az indoklással.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az
ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli
előterjesztésként kell kezelni.
28.§ Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
29.§ A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
30.§ (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3
képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott
ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a
jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített
többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
5. A képviselőtestület döntései
31.§ (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz
elfogadásáról.
32.§ (1) A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző
az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a
tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen
szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell
tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon
lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben
további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző, az aljegyző a névsor alapján minden
képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem,
tartózkodom) a jegyzőkönyvben rögzíti.
33.§ (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti
ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(3) Ügyrendi Bizottság elnöke a szavazatok összegyűjtését és megszámlálását követően
ismerteti a titkos szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, ame
lyet a Ügyrendi Bizottság tagjai írnak alá.
(4) A Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,
f) a szavazás eredményét.
(5) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a
számukra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel
jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket.
Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ
jelölt meg.
(6) A titkos szavazás eredménye a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.
34.§ Az ülés vezetője a 32. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
35.§ (1)A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi
sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a
határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2)A határozatok jelölése a következő formában történik:
Csobaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) KT határozata
a ……………………-ról.
36.§ A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
37.§ (1)A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi
sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet
kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2)A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Csobaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete
a ...........................................-ról.
38.§ (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros
kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely
irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell
benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a
képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az
ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező
esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni.
39.§ (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként
tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati
döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az
időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az
egyébként előterjesztésre jogosult személy.
(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a
következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
40.§ Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
6. Az ülés rendjének fenntartása
41.§ (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat
kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja
meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
42.§ (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az
ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás
megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek,
hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2
alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője
javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt
napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett
javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
7. A jegyzőkönyv
43.§ (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni,
melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi
elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési
szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
44.§ (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell adni az Mötv. 52. § (1)
bekezdés f-m) pontjaiban foglaltakat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a
tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű
eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan
szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A
határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni,
terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni,
hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet
szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz
mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen
minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, amelyet a jegyző kezel (ez az irattári
példány). A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár
szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül meg kell
küldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
45.§ (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a
jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó
jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti rendszerezéséről a jegyző
gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell kezelni.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
46.§ (1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, az
aljegyző valamint a jegyző, az aljegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
47.§ A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
48.§ Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
49.§ A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
50.§ (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és
a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel
falugyűlést ( a továbbiakban: fórum) tart.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által
felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező – személy
jogosult.
(3) A fórumon a képviselő-testület tagjai kötelesek részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó
jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok
szerint.
51.§ Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi
önszerveződő közösségek képviselőit:
a) Csobajért Közalapítvány
b) Csobajért Polgári Közhasznú Egyesület
c) Polgárőr Egyesület.
V. Fejezet
A települési képviselő
52.§ A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
53.§ (1) A települési képviselő – a Mötv.32. § (2) bekezdés meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése
során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei
tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot
megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53.
§ (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot
áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen
meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
54.§ (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a
képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és
távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül.
(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülés megkezdéséig
távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét,
amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással
vagy egyéb dokumentummal igazolja magát.
55.§ A települési képviselők tiszteletdíját, költségtérítését és természetbeni juttatását a
képviselő-testület külön rendeletben határozhatja meg.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
56.§ A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
8. A polgármester és az alpolgármester
57.§ (1) A polgármester főállású tisztségviselő.
(2) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
58.§ (1) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való
akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén feladatkörét, a tisztség megszűnését
követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan a korelnöknek adja át, új
polgármester illetve alpolgármester hiányában.
59.§ (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további
feladatai
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző, az aljegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos
feladatait,
c) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb
szervezetekkel,
e) fogadóórát tart,
f) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester minden hétfőn 8.00 órától 12.00 óráig tartja fogadónapját. Ha a
fogadónap megtartása akadályba ütközik, úgy helyettesítéséről, vagy a fogadónap
pótlásáról saját döntése szerint gondoskodik.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a
hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
60.§ A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati
határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot
veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
61.§ (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával,
valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(2) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadónapja: minden hónap
első hétfői napján 13-15 óra között.
9. A képviselő-testület bizottságai
62.§ (1) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselő tagból áll, mely ellátja:
a) a titkos szavazások lebonyolításával, törvényes feltételeinek biztosításával
kapcsolatos tennivalókat, a szavazatszámlálás feladatait,
b) a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának
nyilvántartása és ellenőrzése,
c) eljár polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői összeférhetetlenségi ügyben,
d) a képviselői összeférhetetlenség kivizsgálása, az önkormányzati képviselő által
tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozat átvétele.
(2) A képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.
63.§ (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait az önkormányzati hivatal látja el.
10. A jegyző, az aljegyző
64.§ (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni, a jegyzőt az
aljegyző helyettesíti.
(2) A jegyző vagy az aljegyző, az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli
kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő
jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról,
azok változásairól,
c) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
d) gondoskodik – aa önkormányzati hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági
határozatok végrehajtásáról,
e) ellátja az önkormányzati hivatal tevékenységének egyszerűsítésével,
korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
f) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs
tevékenységet,
g) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy
képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,
h) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
65.§ A jegyző vagy az aljegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő - testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző vagy az aljegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
66.§ A jegyző vagy az aljegyző az önkormányzati hivatalban minden héten, szerdai napon 8 órától 12 óráig fogadóórát tart.
67.§ A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
68.§ A jegyző vagy az aljegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről, mely során a rendeletet közzéteszi az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján.
69.§ (1) A jegyző és az aljegyző kinevezése az Mötv. 83. § c) pontja alapján történik. A
jegyző és az aljegyző felett a munkáltatói jogkört az önkormányzati hivatal
székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós
akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő
időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására
a székhely szerinti település polgármestere az önkormányzati hivatal olyan
köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
Ha az önkormányzati hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat
polgármesteri hivatalának, vagy önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg.
11. A közös önkormányzati hivatal
70.§ (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati
hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Tokaji Közös Önkormányzati
Hivatal, melynek kirendeltségei: Csobaji Kirendeltség, Tiszaladányi Kirendeltség.
(3) A Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1)
bekezdése, a további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester
határozza meg. A Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére
jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Tokaji Közös Önkormányzati
Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a hivatal szervezeti és működési
szabályzata tartalmazza.
(4) A Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát,
munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. §
(6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a képviselő-testületek határozattal
fogadják el.
12. Társulás
71.§ (1) Az önkormányzat az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulásoknak a tagja:
a) Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás,
b) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás,
c) Borsod Abaúj Zemplén Térség Ívóvíz-kezelési Önkormányzati Társulás.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a) házi segítségnyújtás,
b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) gyermekjóléti szolgáltatás.
- központi orvosi ügyelet.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a) a térség környezeti állapotának megőrzése,
b) a korszerű hulladékgazdálkodás bevezetése
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a térség ivóvíz minőségének javítása.
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
72.§ (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára településfejlesztési, működtetése
és gazdasági ciklusprogramjáról határozatot hoz.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé
terjesztéséről az alakuló ülést követő hat hónapon belül a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
73.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szervezeti és
működési szabályzatról szóló 3/2011. (VII.19.) önkormányzati rendelet.
Péterné Ferencz Zsuzsanna sk. Szögi Imre sk.
Jegyző polgármester