1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, figyelemmel, de szem előtt tartva az Önkormányzat teherbíró képességét – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. § (1) Tiszaladány Község Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (4) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.

(2) A települési támogatás esetén a Szoctv. 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott illetékességi szabályok szerint kell eljárni.

3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az arra jogosult személynek

• a) települési támogatást
  • aa) lakhatási támogatást
  • ab) gyógyszertámogatást
• b) rendkívüli települési támogatást
  • ba) eseti támogatást
  • bb) téli tüzelőanyag biztosítását
  • bc) temetési támogatást
  • bd) karácsonyi csomag
  • be) beiskolázási támogatás
• c) köztemetést

(a továbbiakban együtt: szociális ellátások) állapít meg, külön jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3) A személyes gondoskodás keretében biztosított szociális alapszolgáltatások:

• a) falugondnoki szolgáltatás,
• b) étkeztetés,
• c) házi segítségnyújtás,
• d) családsegítés,
• e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

4. § (1) Tiszaladány Község Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátást a fenntartásában működő Tiszaladányi Konyha útján (Tiszaladány, Kossuth út 54..) látja el.

(2) Tiszaladány Község Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés b) - d) alpontjában felsorolt ellátásokat a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (3910 Tokaj, Rákóczi út 52.) útján látja el.

5. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a lakhatási támogatást, eseti támogatást, téli tüzelőanyag biztosítását, a köztemetés megállapítását a Polgármester hatáskörébe ruházza át.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmeket a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaladányi Kirendeltségén ügyfélfogadási időben, formanyomtatványon kell indoklással ellátva benyújtani. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele azonos lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozói személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat becsatolni. Köteles továbbá a rendeletben előírt tartalmú igazolásokat –illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(3) A jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, köz- vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatalnál Tiszaladányi Kirendeltségénél, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(4) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylő szociális, vagyoni körülményeinek valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmező és vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetők. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(5) A kérelemben és a vagyon- illetve jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség szerint, az alábbiakkal ellenőrizhető:

• a) környezettanulmány készítése, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen,
• b) az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, helyi gépjármű-nyilvántartót, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Nemzeti Adó és Vámhivatalt,
• c) munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ határozatával igazolható,
• d) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható,
• e) 18. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(6) E rendelet alkalmazásában a gyermekét egyedül nevelő szülő egyedülállóságát

• a) amennyiben a gyermek (gyermekek) házasságból született (születtek), a válást és a gyermek elhelyezését bizonyító jogerős bírósági ítélet bemutatásával köteles igazolni, illetve
• b) amennyiben a szülők házasságban, de külön háztartásban vagy élettársi kapcsolatban éltek, de az már megszakadt - a bírósági döntést a gyermek elhelyezéséről és a tartásdíj megállapításáról, ennek hiányában a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó nyilatkozatukat a gyermek(ek) elhelyezéséről és a tartásdíj megállapításáról, amit a gyámhivatal jegyzőkönyvezett -, köteles bemutatni, hogy a gyermek(ek) szülői felügyeletét kettejük közül ki gyakorolja, illetve a másik fél milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállal kötelezettséget.

A (6) bekezdésben foglaltaktól a különélő házastárs/élettárs agresszív, családot veszélyeztető magatartása esetén a családgondozó írásbeli javaslata alapján, kivételesen el lehet tekinteni. A (6) bekezdés b) pontjában nevesített megállapodásról szóló gyámhivatali jegyzőkönyv a felvételtől számított 1 évig fogadható el, ezt követően pedig a gyermekelhelyezés és a gyermektartásdíj tárgyában hozott bírósági döntést lehet csak figyelembe venni.

(7) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátásra nem jogosult az, akinek családja a szociális törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéknél nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik.

(8) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén a szociális törvény 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(9) A szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaladányi Kirendeltségét. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett támogatás megtérítésére kell kötelezni.

(10) Automatikusan megszűnik a rendszeres pénzbeli ellátás, ha a jogosult a támogatást két egymást követő hónapon át nem veszi fel, kivéve, ha ezen kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja (pl. orvosi igazolás, kórházi zárójelentés).

(11) A szociális ellátások, támogatások iránti kérelmekhez segélytípusonként csatolandó – elbíráláshoz szükséges – bizonyítékok hiánypótlását 15 napon belül kell eljuttatni a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatalnál Tiszaladányi Kirendeltségébe.

(12) A pénzbeli szociális támogatásokat a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaladányi Kirendeltsége folyósítja minden hónap 5. napjáig, készpénzben vagy postai úton.

6. § (1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (továbbiakban: Lakhatási támogatás) települési támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 15%-át eléri.

(3) A lakhatási támogatás összege

• a) ha a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, a támogatás mértéke havi 4.500.-Ft,
• b) ha a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, a támogatás mértéke havi 3.500.-Ft,
• c) ha a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, a támogatás mértéke havi 2.500.-Ft,

(4) A Lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és a lakás négyzetméterére jutó helyben elismert költség szorzata. Az elismert lakásnagyság mértéke:

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
• e) négynél több személy esetén a d.) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

A lakásfenntartás 1 m2-re jutó helyben elismert havi költsége 450.-Ft.

(5) Lakásfenntartási kiadásként és költségként, az igazolt lakbért, albérleti díjat, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, közös költséget, szemétszállítási költséget, víz- és csatornahasználati díjat, villanyáram és gázfogyasztás költségét, tüzelőanyag költségét kell figyelembe venni.

(6) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra került megállapításra.

(7) A kérelemhez mellékelni kell:

• a) a kérelmezővel egy háztartásban élő személyek jövedelemigazolásait (a benyújtást megelőző 1 hónapra jutó havi jövedelem),
• b) a lakás tulajdonjogát, valamint a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát, mely különösen: adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, tartási-, életjáradéki szerződés, hagyatékátadó végzés, lakásbérleti szerződés, tulajdoni lap
• c) a lakás után fizetendő közüzemi díjakról szóló 1-1 darab utolsó havi számlát, valamint a (5) bekezdésben szereplő költségek igazolására szolgáló számlákat, iratokat.

(8) A támogatás elsősorban természetben adható és az alábbi szervezetek részére kell folyósítani a következő sorrendben:

• a) önkormányzati bérlakásban élő család esetében a kérelmező lakbérhátralékának mérséklése érdekében a az önkormányzat részére;
• b) a hulladékszállítási díj hátralék mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
• c) a kérelmező víz – és csatornadíj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
• d) villanyáram számlahátralék esetén a szolgáltató részére;
• e) gázszámla hátralék esetén a szolgáltató részére.

(9) A kérelmezőnek a kérelem formanyomtatványon túl mellékelnie kell a lakásfenntartási támogatás természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatot is.

(10) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultság fennállásáig.

7. § (1) A Képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) A gyógyszertámogatásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a családban élő személyek jövedelemigazolását,
• b) a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást.

(4) E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül krónikus betegség kapcsán legalább 6 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

(5) A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 6.000.- Ft.

(6) A gyógyszertámogatás mértéke egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

(7) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot értesíteni.

(8) A gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányossági közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultság fennállásáig.

8. § (1) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározottak szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok részére, elsősorban a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben rendkívüli támogatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet

• a) az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja;
• b) ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;
• c) ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség vagy egyéb, előre nem látható esemény miatt saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett;
• d) elemi kár (tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés ) rablás , lakásban , családi házban történő váratlan meghibásodás, különösen csőtörés , tetőbeomlás- amennyiben a kárt a biztosító nem téríti meg.

9. § (1) Az eseti támogatás megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő, egyedülálló személy esetén annak 150%-át nem haladja meg.

(2) Az eseti támogatás mértéke alkalmanként maximum 10.000 Ft lehet.

(3) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, 30 napon túli tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, esetében kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az eseti támogatás. Ebben az esetben a támogatás összege maximum 150.000 Ft-ig terjedhet.

(4) Az eseti támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(5) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt rendkívüli települési támogatás megállapításához csatolni kell a 5. § (2) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a támogatásra okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(6) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

10. § (1)^[2] A téli fűtésproblémák enyhítését célzó tüzelőanyag támogatásra jogosult az a vagyonnal nem rendelkező család, amelyben az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.

(2) Támogatásra a hagyományos – vegyes – fűtési lehetőséggel rendelkező család jogosult.

(3) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A támogatás mértéke családonként 5 q tüzelőanyag.

(5)^[3]

(6) A támogatás iránti igény a pénzügyi fedezet erejéig nyújtható be.

11. § (1) Temetés költségeihez való hozzájárulás céljából igényelt települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

• a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
• b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A temetési támogatás összege 40.000.- Ft.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a jövedelemigazolást.

13. § (1) Beiskolázási támogatásban részesülhet

• a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
• b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig vagy
• c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig

akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.

(2) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal adható, melynek összege 10 000,- Ft/tanuló.

(3) A támogatás iránti kérelem benyújtási határideje minden év augusztus 15. napjától szeptember 15-ig terjedő időszak. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási segély iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.”

14. § (1) A köztemetés elrendelése esetén a Szoctv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

• a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy
• b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható,amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy
• c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

15. § (1) A személyes gondoskodás formáinak igénybevételére irányuló kérelmeket a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások vezetőinél lehet benyújtani, elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.

(2) Az intézmény vezetője az intézmény által biztosított ellátásokra az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézményvezető a megállapodást módosíthatja, ha

• a) az ellátás időtartamát az ellátott, vagy törvényes képviselője módosítani kívánja,
• b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formája, módja, illetve köre megváltozik,
• c) ha a személyi térítési díj megállapítására, illetve fizetésére vonatkozó szabályok megváltoznak

(3) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő személy, vagy törvényes képviselője között létrejött megállapodás az alábbiakat tartalmazza:

• a) az ellátás kezdetének időpontját

16. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnésének esetei a szociális törvény 100. §-ában meghatározottakon túl:

• a) rászorultsági körülmény megváltozása
• b) állandó lakóhely változása
• c) házirendben meghatározott szabályok súlyos megsértése.

(2) Az ellátás megszüntetésének időpontjaként az utolsó ellátásban töltött napot kell figyelembe venni.

17. § Az önkormányzat a települési hátrányainak csökkentése, a településen az életfeltételek javítása, a településen a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, az önkormányzat által önállóan, vagy társulás keretein belül biztosított szociális alapszolgáltatások kiépítésének és működtetésének elősegítése, a települési funkciók bővítése, a közösségfejlesztés, a helyi társadalom és a civil szféra erősítése, a településen a jobb életminőség elérése érdekében, falugondnoki szolgálatot működtet és tart fenn.

18. § A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok:

• a) házi segítségnyújtásban való közreműködés, együttműködve Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (3910 Tokaj, Rákóczi út 54.)
• b) családsegítésben való közreműködés, együttműködve Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (3910 Tokaj, Rákóczi út 54.)
• c) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában való közreműködés,
• d) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így
  • da) a háziorvosi rendelésre szállítás,
  • db) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,
  • dc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása.

19. § (1) A házi segítségnyújtás jellegű feladatok során a falugondnok a rászorultaknak elvégzi

• a) favágást, behordást,
• b) takarítást, téli hómentesítést,
• c) fűnyírást, kisebb, szakértelmet nem igénylő javításokat,
• d) bevásárlást, tartós fogyasztási cikkek beszerzését, szervízbe szállítását,
• e) gyógyszer kiváltását,

f.) az étkeztetési feladatokat.

(2) A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó falugondnoki szolgáltatás térítésmentes.

(3) A feladat kötelezően teljesítendő.

(4) Az (1) bekezdés a.)-c.) feladatokat a falugondnoki szolgálat a közfoglalkoztatás bevonásával látja el.

20. § (1) A családsegítésben, gyermekjóléti szolgáltatásban való közreműködést a falugondnoki szolgálat biztosítja

• a) a családgondozó ellátotthoz való szállításával, és/vagy
• b) az ellátott, illetve családja családgondozó, majd onnan településre történő szállításával,
• c) azzal, hogy közreműködik a gyermekjóléti, illetve családsegítő szolgálat egyéb feladataiként meghatározott tevékenységének ellátásában, ennek érdekében a lakossággal folyamatosan párbeszédet folytat, észrevételeit, tapasztalatait továbbítja.

(2) A gyermekjóléti és családsegítéshez kapcsolódó falugondnoki szolgáltatás térítésmentes.

(3) Az (1) bekezdésben leírt feladatok közül a szállítási feladatot akkor kell és lehet ellátni, ha az ellátás feltételei más módon nem biztosítható.

(4) A feladat kötelezően teljesítendő.

21. § A falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatok közé az alábbi feladatok tartoznak:

• a) személyszállítási feladatok,
• b) önkormányzati feladathoz tartozó egyéb szállítási feladatok,
• c) önkormányzati rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok,
• d) kapcsolattartási feladat az önkormányzat és intézményei és a lakosság között,
• e) egyéb, nem részletezett, szolgáltatás jellegű feladatok.

22. § (1) A falugondnoki szolgálat a személyszállítási feladati között ellátja

• a) betegek – rendelési időnek megfelelően – háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve külön indokoltan egyéb egészségügyi intézménybe történő szállítását,
• b) tömegközlekedéshez való csatlakozás érdekében történő szállítást,
• c) kórházi, szociális otthoni, stb. látogatás céljára történő szállítást,
• d) családi eseményekre történő szállítást,
• e) nagybevásárlás céljára történő szállítást,
• f) önkormányzati, illetve egyéb, települési rendezvényre történő szállítást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyszállítási feladatok közül a falugondnok kötelező feladata az a), b), c) pontban meghatározott szállítási feladat, nem kötelező feladata a d), e), f) pontban meghatározott szállítási feladat.

(3) A betegek háziorvosi rendelőbe, illetve egyéb egészségügyi intézményekbe szállítása az érintett személy településről intézményig, illetve onnan lakóhelyre szállítását jelenti.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt szállítási feladatot a falugondnok csak a polgármester döntése alapján lehet teljesíteni.

(5) A szállítás engedélyezésekor figyelembe kell venni

• a) az igénylő egészségügyi állapotát,
• b) a kezelés jellegét (szükséges, ajánlott, rehabilitációs jellegű),
• c) az igénylő és családja szociális helyzetét.

(6) Az egészségügyi állapot, a kezelés jellege, valamint a szociális helyzet megítélése során szükség szerint ki kell kérni a háziorvos véleményét.

(7) A szállítási szolgáltatás térítésmentes.

(8) Az (1) bekezdés d)-f) pontjai szerinti szállítási szolgáltatás kivételes jellegű, általában egyszerre csak egy intézményt vagy szállítási helyet érintő több - legalább 4 fő - igénylő esetén nyújtható. Egyedi igények csak rendkívüli esetben teljesíthetőek.

(9) A falugondnoki szolgálat számára a feladat nem kötelezően teljesítendő.

23. § (1) Az önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényre szállítás az önkormányzat által olyan közzétett és meghirdetett rendezvényekre vonatkozó közigazgatási területet érintő szállítási feladatot jelent, ahol a közzététel tartalmazza a személyszállítási feladat falugondnoki szolgálat keretében való megoldását is. A személyszállítás történhet:

• a) meghatározott gyülekező helyről a rendezvényre, és/vagy
• b) rendezvényről meghatározott településrészre, lakóházhoz.

(2) A szállítás térítésmentes.

(3) A feladat ellátása az (1) bekezdésben fennálló feltételek teljesülése esetében a falugondnoki szolgálat számára kötelező feladat.

24. § (1) A falugondnoki szolgálat feladata az önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában való részvétel.

(2) A szervezésben, lebonyolításban való részvétel konkrét feladatait a polgármester irányításának megfelelően kell ellátni.

(3) A szállítás térítésmentes.

25. § (1) A falugondnoki szolgálat kapcsolattartási feladatot is ellát

• a) az önkormányzat és a lakosság, valamint
• b) az önkormányzat intézményei és a lakosság között.

(2) A falugondnoki szolgálat köteles a lakosságtól érkező, önkormányzatot vagy önkormányzati intézményt érintő közérdekű kéréseket, javaslatokat, egyéb információkat haladéktalanul továbbítani az illetékes vezető felé.

(3) Az (1) bekezdés alapján leírt általános, valamint az általános feladat alapján konkretizált feladat ellátása a falugondnoki szolgálat számára kötelező.

(4) A feladatellátásért a falugondnoki szolgálatnak térítés nem jár.

26. § (1) A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének kérelmére történik. Az igénybevételről való döntésről a polgármester dönt. Az elutasító döntéssel szemben a képviselő-testületnél lehet panasszal élni.

(2) A szolgáltatás igénybevételét kérelmezni kell. A kérelem történhet szóban és írásban.

(3) Lehetőség van arra, hogy a polgármester hivatalból is megállapítsa adott szolgáltatás igénybevételének lehetőségét. Az igénybevétel lehetőségéről a kérelmezőt, illetve a hivatalból indított eljárás érintettjét értesíteni kell.

(4) Az írásban hozott döntés egy példányát a falugondnoki szolgálatnak is át kell adni.

27. § (1) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatokat a falugondnok, a szolgálat rendelkezésre álló gépjármű segítségével látja el. A falugondnok a feladatait a munkaköri leírásában rögzítettek, valamint a polgármester utasításának megfelelően látja el.

(2) A feladatokat a falugondnok meghatározott munkarend szerinti időben köteles ellátni. Munkarendjét a feladatellátáshoz legjobban igazodó rend szerint kell megállapítani.

(3) A falugondnoki szolgálatot a falugondnok szabadsága, betegsége, egyéb törvényes távolmaradása esetében helyettesíteni kell. A helyettesítés megoldható akkreditált képzésen tanúsítványt szerzett helyettes falugondnokkal vagy a földrajzilag elérhető legközelebbi településsel kötött együttműködés alapján az ott dolgozó falugondnok igénybevételével.

(4) A falugondnok munkaidején kívül eső feladatok ellátását, a túlmunkavégzés szabályai szerint, illetve helyettesítéssel kell megoldani.

28. § (1)^[5] A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani

(2)^[6]

(3) Ebéd házhoz szállítása esetén az étkeztetés térítési díja, a szállítási díj mindenkori önköltségével növekszik.

(4) Az étkezési személyi térítési díj megállapításáról és felülvizsgálatáról az intézmény vezetője dönt.

(5)^[7] Az étkeztetés térítési díját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

29. § (1) Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti .a szociális ellátási formákról és támogatásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 3/2015. (II. 28.) önkormányzati rendelet.