Királyhegyes Község Képviselőtestületének 7/2019 (XI.29..) önkormányzati rendelete
Királyhegyes Község Képviselőtestületének 7/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete Királyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 01. 21- 2023. 01. 27Királyhegyes Község Képviselőtestületének 7/2019 (XI.29..) önkormányzati rendelete
Királyhegyes Község Képviselőtestületének 7/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete Királyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Királyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következőket rendeli el.
Az önkormányzat és jelképei
1. § A képviselő-testület és szervei számára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban foglalt feladat és hatáskör, szervezeti és működési eljárásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban – továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
2. §1 (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Királyhegyes Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 6911 Királyhegyes, Jókai utca 38.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Királyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
(4) Illetékességi területe: Királyhegyes község közigazgatási területe
(5) Az önkormányzat hivatala: Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.
(6) Kirendeltségei:
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az Önkormányzat jelképei közül a címert, a zászlót és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat, a polgármester, a Hivatal és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a körben pedig a következő felirat olvasható:
a) Királyhegyes Község Önkormányzata *Királyhegyes*
b) Királyhegyes Község Polgármestere *Királyhegyes*
c) Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Királyhegyesi kirendeltsége
A képviselő-testület feladat és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, a jegyzőre, az állandó bizottságra átruházhat minősített többségi szavazattal. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. számú Melléklete tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója ezen hatáskörökben hozott döntéseiről, intézkedéseiről köteles a képviselő-testületnek összefoglaló jelleggel, a testület rendes ülésein beszámolni.
(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete törvény által előirt kötelező önkormányzati feladat-, és hatáskörén túl helyi közügy önálló megoldásának felvállalása érdekében önként vállalt feladatot csak előkészítő eljárás lefolytatását követően határozhat meg.
(4) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi, technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület bizottsága véleményt nyilvánít. Az eljárást a testület döntésének megfelelően lefolytathatja a polgármester, a képviselő-testület bizottsága vagy az erre felkért külön bizottság
(5) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és végrehajtásának részletes feltételeit.
A képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő települési képviselő és a polgármester. A testület névsorát a rendelet 1. számú Függeléke tartalmazza.
(2) A testület szükség szerint, de legalább havonta egy ülést tart a nyári ülésezési szünet – július és augusztus hónapok - kivételével. A képviselő-testület ülését a Községháza tanácskozó termében tartja.
(3) A képviselő testület határozatképességéhez szükséges létszám legalább 3 fő.
(4) A minősített többséghez szükséges létszám legalább 3 fő.
A képviselő-testület összehívása
6. § (1) (1)A testületi ülést általában minden hónap negyedik hetének csütörtöki napjára kell összehívni.
(2) (2)A képviselő testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(3) A képviselő testület ülését a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Településfejlesztési és Szociális Bizottság elnöke hívja össze.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait,
c) a jegyzőt,
d) a napirendek előadóit,
e) az önkormányzati intézményvezetőket,
f) a Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatal vezetőjét,
g) akit a polgármester megjelöl.
(5) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a napirendek előadóit,
d) a Hivatal tárgykörben érintett előadóit,
e) az önkormányzati intézményvezetőket.
(6) A meghívót és az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az indokolt esetben a polgármester ettől eltérhet.
(7) A testületi ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről tájékoztatni kell a község lakosságát helyben szokásos módon - helyi hírközlő berendezés, az önkormányzat hirdetőtábláján hirdetmény - való közzététellel. Közzé kell tenni, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni munkaidőben a Királyhegyesi Kirendeltségen.
(8) A képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül kell összehívni.
(9) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület formális meghívó nélkül – telefon, távirat útján – is összehívható.
(10) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés időpontját és helyét
b) a javasolt napirendi pontokat és azok előadóit.
(11) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket:
a) a képviselőknek minden esetben,
b) egyéb meghívottak esetében a polgármester rendelkezése szerint.
A működés tervszerűsége
7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, melyet a következő évre vonatkozóan a decemberi ülésén fogad el.
(2) A munkaterv előkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:
(1) települési képviselőktől,
(2) bizottságtól,
(3) jegyzőtől,
(4) önkormányzati intézmények vezetőitől.
(1) A munkaterv tartalmazza:
a) az évi főbb feladatokat, célkitűzéseket,
b) a testületi ülések időpontját, napirendjét és azok előadóit,
c) azoknak a napirendeknek a megjelölését, melyeknek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.
A képviselőtestület ülése. Az ülésvezetés szabályai.
8. § (1) Az érintett személy zárt ülés tartására vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a polgármester szerzi meg az előterjesztések végleges kiküldéséig.
(2) A képviselő testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(3) A képviselő testület ülését a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Településfejlesztési és Szociális Bizottság elnöke vezeti
(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését a Szervezeti és Működési Szabályzata szerint hívták össze,
b) felkér a Képviselő-testület tagjai közül 2 tagot jegyzőkönyv hitelesítőnek,
c) megállapítja, és figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja és berekeszti az ülés napirendjeinek tárgyalását.
(5) A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről vita nélkül határoz.
(6) A Képviselő-testület ülésén a napirendek a kiadott meghívóban foglalt sorrendben kerülnek megtárgyalásra. A sorrend megváltozatását a polgármester, képviselő vagy a napirend előadója indítványozhatja, amelyről a Képviselő-testület dönt.
(7) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(8) Az alakuló ülés napirendjei:
a) 1./A Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről
b) Az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütételee
c) A polgármesteri program ismertetése
d) Alpolgármester választás, a megválasztott alpolgármester eskütétele
e) A polgármester illetményének és költségátalányának megállapítása
f) Az alpolgármester tiszteletdíjának és költségátalányának megállapítása
g) Bizottságválasztás, eskütétel
(9) Az alpolgármester titkos szavazással történő választásáról külön jegyzőkönyven kell készíteni, amely az alakuló ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
Az előterjesztés
9. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a képviselő-testület bizottsága, ideiglenes bizottsága,
b) polgármester és az alpolgármester
c) települési képviselő,
d) jegyző,
e) a polgármester láttamozásával az önkormányzati intézményvezető,
f) akit erre a képviselő-testület határozatban felkér.
(3) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Az előterjesztés főbb elemei:
a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a témába hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtási állását, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, a költség kihatásokat, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásáért felelősök megnevezésével és a határidő (részhatáridők) megjelölésével.
(5) Írásbeli előterjesztést a testületi ülést megelőző 8 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően gondoskodik a testületi tagoknak való postázásáról.
(6) Kizárólag írásban lehet benyújtani a következő előterjesztéseket:
a) költségvetést érintő előterjesztés,
b) önkormányzati rendelettervezet,
c) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) kitüntetések, önkormányzati jelképek alapítása, adományozása,
f) hitelfelvétel, kötvény kibocsátás,
g) önkormányzati vállalkozási ügyek,
h) alapítványok, társulások létrehozása, azokhoz való csatlakozás, azokból történő kilépés
i) Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek,
j) valamennyi hatósági döntést igénylő ügy,
k) valamennyi határozati javaslat.
Sürgősségi indítvány
10. § (1) Amennyiben valamely kérdés megtárgyalása soronkívüliséget igényel sürgősségi indítvány tehető.
(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei: sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indoklásával, továbbá döntési javaslattal legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet írásban benyújtani.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság elnöke,
d) jegyző,
e) bármely képviselő,
f) a polgármester ellenjegyzésével intézményvezető.
(5) ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására,
(6) ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
A vita, szavazás
11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előadó köteles a vita előtt rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást engedélyezhet.
(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – állásfoglalást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök az újabb javaslatként véleményezésre a képviselő-testület bizottságának átadja.
(6) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról hozza meg döntését.
(9) A Képviselő-testület döntése :
a) határozat,
b) normatív határozat,
c) önkormányzati rendelet lehet.
(10) Az önkormányzati határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Királyhegyes Község Önkormányzata …./20… ( …..hó….nap)Öh. határozata
(11) A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.
(12) Amennyiben nincs meg a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata, a képviselő-testület döntés alapján ismételten napirendre veheti.
(13) Minősített többség szükséges:
a) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
b) nem kötelező önkormányzati feladat önként vállalásához vagy arról való lemondáshoz,
c) önkormányzati vagyon értékesítéséhez,
d) hitelfelvételben való döntéshez,
e) a közterület elnevezése, emlékműállítással kapcsolatos ügyek eldöntéséhez.
(14) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Titkos szavazást tartható mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés kell tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(15) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(16) A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti a név szerinti szavazás tartását. A kezdeményezésről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(17) A név szerinti szavazásra irányuló indítványt, illetve javaslatot a napirendi pont megjelölésével írásban kell az ülés megkezdéséig a polgármesternek eljuttatni.
(18) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.
(19) A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(20) A szavazatok összeszámlálásáról a szavazás eredményének kihirdetéséről a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazás köteles megismételni.
(21) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(22) Amennyiben a döntés meghozatala előtt a képviselő elmulasztja bejelenteni az ügyben való személyes érintettségét, a képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő ülésen felülvizsgálja döntését. Az érintett képviselő döntéshozatal során leadott szavazatát érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben ez befolyásolja a döntést (egyszerű többség, minősített többség), a képviselő-testület döntését érvénytelennek kell tekinteni és a képviselő-testület új határozatot hoz. Amennyiben a mulasztás miatt kár keletkezett, a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
A titkos szavazás
12. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat:
a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása tárgyában,
b) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy eldöntésekor,
c) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy eldöntésekor,
d) vagyonáról szóló rendelkezésekor,
e) az általa kiírt pályázat eldöntésekor.
(2) Titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás elrendelése esetén a képviselők maguk közül 2 fős szavazatszámláló bizottságot választanak nyílt szavazással, minősített többséggel. A szavazatszámláló bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a leadott szavazatok összeszámlálása és az eredmény kihirdetése.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját , kezdetét és végét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a bizottság tagjainak aláírását.
Kérdés, interpelláció
13. § (1) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben kérdés, interpelláció terjeszthető elő. Interpellációt a képviselő-testület ülése előtt legalább 3 nappal írásban lehet előterjeszteni a polgármesternél. Az interpellációt kivételes esetben legkésőbb az ülés megkezdéséig írásban, vagy szóban is be lehet nyújtani, amit jelezni kell az ülést vezető elnöknek.
(2) A kérdésre és az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett illetve az interpelláció címzettje.
(3) Az írásban küldött választ a képviselő-testület következő soros ülésén ismertetni kell.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor kerül, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpellációk ismertetésére és a válaszadásra a fő napirendi pontok tárgyalása után kerül sor.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. A válasz elutasítása esetén felelős és határidő megjelölésével a testület dönt a további intézkedésről.
(7) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
A tanácskozás rendjének fenntartása
14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) az ülés vezetőjeként megnyitja, folyamatosan vezeti és berekeszti a Képviselő-testület ülését
b) az ülés során szünetet rendelhet el
c) engedélyezi a hozzászólást
d) a hozzászólót figyelmezteti az időkorlát túllépésére
e) az időkorlát túllépése esetén félbeszakíthatja a hozzászólást
f) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
g) rendre utasíthatja azt a személyt, aki képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
15. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 eredeti példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
(2) A képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót,az írásban kiadott napirendeket és előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
(3) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) az ülésvezető nevét (funkcióját),
c) a határozatképesség kinyilvánítását, ennek számszerű adatát,
d) a jegyzőkönyv hitelesítők nevét,
e) a határozathozatal módját,
f) a polgármester esetleges intézkedéseit ( a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket),
g) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
h) az ülés berekesztésének idejét,
i) az aláírásokat és a pecsétet.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) jelenléti ív,
b) írásos előterjesztések,
c) a jegyzőkönyvbe nem foglalt önkormányzati rendelet hiteles példánya,
d) a képviselői önálló indítványok,
e) az írásban megküldött interpellációk,
f) a név szerinti szavazásról készített névsor egyik (eredeti) példánya,
g) a jegyző által írásban benyújtott törvényességi észrevétel.
(5) A helyben szokásos módon közzé kell tenni, hogy a nyilvános ülésen készült jegyzőkönyveket meg lehet tekinteni munkaidőben a Hivatalban.
(6) A Képviselő-testület ügydöntő határozatairól az ülést követően – a jegyzőkönyv elkészülte után – jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni és küldeni a döntésben érdekeltek részére.
(7) A döntésben érdekeltnek kell tekinteni a végrehajtásért megnevezett felelőst (felelősöket), a végrehajtásban közreműködőket (szerveket, személyeket) a végrehajtással érintetteket.
(8) Nem kell jegyzőkönyvi kivonatot küldeni az ügyfél számára a hatósági ügyben hozott olyan döntésről, amelyről alakszerű határozatot kap.
(9) Amennyiben a végrehajtáshoz további információra van szükség, úgy kivonat mellé csatolni kell a témában előterjesztett írásos dokumentumokat és a vitát rögzítő jegyzőkönyvi rész másolatát.
(10) A jegyzőkönyvet és mellékleteit le kell fűzni nemzeti színű zsinórral, hátoldalán leragasztani és az önkormányzat bélyegzőjével le kell bélyegezni.
(11) Az önkormányzati normatív határozatainak közzétételi módja:
a) hirdető táblán való kifüggesztés,
b) hangos híradó útján,
c) a település honlapján.
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
16. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők.
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek testülete, A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki azt a bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A rendelettervezet elkészítése:
a) a Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg,
b) a tervezetet a Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti el, de megbízható az előkészítéssel az önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is.
(3) A tervezet véleményezése:
a) a tervezet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a Településfejlesztési és Szociális Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt az ülésen megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt, szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
b) a polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat,
c) a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(4) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) A polgármester az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indoklással, hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira,
b) a rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
c) az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Királyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……/20…(…….hó….nap)önkormányzati rendelete.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a) közszemlére tétel,
b) hirdető táblán való kifüggesztés,
c) hangos híradó útján,
d) a település honlapján.
(6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:
a) az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester, a jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
b) a jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
A települési képviselő
17. § A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
A képviselők főbb jogai
18. § (1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 8 napon belül köteles érdemi választ adni.
A képviselők főbb kötelezettségei
19. § (1) Akadályozatása esetén a képviselő-testület illetve a bizottság üléséről való távolmaradását köteles az ülést megelőzően bejelenteni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének.
(2) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(4) Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
A képviselő-testület bizottsága
20. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Településfejlesztési és Szociális Bizottság 3 fővel ( a bizottság névsorát a rendelet 2. számú Függeléke tartalmazza). (továbbiakban: Bizottság)
(3) A Bizottság feladatkörében előkészíti a testületi döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását és a testület által átruházott ügyekben dönt. A bizottság részletes feladatát és hatáskörét a 2 számú melléklet tartalmazza.
(4) A Bizottság működésének ügyviteli feladatait a Királyhegyesi Kirendeltség látja el.
(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
A bizottsági működés főbb szabályai
21. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a Bizottság nyújthat be, illetve azokat, amelyek csak a Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(2) A Bizottság éves munkaterv alapján tevékenykedik, melyet a képviselő-testület munkatervének jóváhagyásától számított 30 napon belül kell megállapítani.
(3) A Bizottság ülését az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes- hívja össze és vezeti.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A Bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A Bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.
(6) A Bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a Bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(7) A Bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(8) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(9) A Bizottság a tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.
A polgármester, az alpolgármester
22. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester bérfejlesztésére a Településfejlesztési és Szociális bizottság tesz javaslatot, valamint jogosult az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására.
(3) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) szervezi a településfejlesztési és a közszolgáltatásokat,
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
(4) A polgármesternek a bizottsággal összefüggő főbb feladatai: indítványozhatja a bizottság összehívását.
(5) A polgármester egyéb feladatai:
a) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
c) együttműködik a társadalmi szervekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(6) A polgármester munkarendje: hétfőtől csütörtökig 8.00.-16.00. óra között pénteken 8.00.-12.00. óra között.
(7) A polgármester ügyfélfogadási rendje: minden hétfőn 8.00.-12.00. óra között.
(8) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(9) Az alpolgármester külön munkarenddel, ügyfélfogadási renddel nem rendelkezik, a polgármester helyettesítését látja el annak akadályozatása esetén.
A jegyző
23. § (1) A jegyző Képviselő-testület működtetéséhez kapcsolódó feladatai a Mötv.-ben meghatározottakon túl:
a) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyveinek előkészítéséről,
b) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a Bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
c) kezdeményezi a helyi önkormányzati rendeletalkotást, gondoskodik az önkormányzati rendeletek tartalmának megismertetéséről és végrehajtásáról,
d) véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, az alpolgármester és a Bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
f) gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakész állapotban tartásáról,
g) fogadóórákat tart.
(2) A jegyző ügyfélfogadási rendje a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Királyhegyesi kirendeltségén: Minden csütörtökön 13.00.-15.30. óra között.
(3) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testület illetve a Bizottság felé, ha döntése vagy működése jogszabálysértő.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Királyhegyesi Kirendeltségén dolgozó, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el.
A Hivatal
24. § (1) A képviselő-testületek a jegyző előterjesztése alapján meghatározzák a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka-, és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket.
(2) A Hivatal a jegyző által elkészített, a képviselő-testületek határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik.
(3) A képviselő-testületek a jegyző útján igényelhetik a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezhetik a képviselőtestületek hivatalainak az intézkedéseit, amelyre a Hivatal 8 napon belül érdemi választ köteles adni.
A társulások
25. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban térségi települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amely céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja, rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakossági közügyek intézésében való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,
b) testületi ülések együttes tartása,
c) közös (ideiglenes) bizottságok szervezése, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására,
d) a képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése.
(5) Az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza azoknak a társulásoknak a felsorolását, amelynek Királyhegyes Község Önkormányzata a tagja.
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
26. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
Lakossági fórumok
27. § (1) Lakossági fórumok:
a) Közmeghallgatással egybekötött testületi ülés
b) Lakossági fórum
(2) A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart, az állampolgárok meghatározott körét, vagy a közösség egészét érintő döntések nyilvános tárgyalására.
(3) A közmeghallgatás olyan határozatképes testületi ülés, amelyen az állampolgárok, valamint az önkormányzat illetékességi területén működő társadalmi és egyéb szervezetek képviselői közvetlenül a képviselőtestület előtt, ahhoz intézve tehetik fel a közérdekű kérdéseiket és javaslataikat.
(4) Kötelező közmeghallgatást tartani:
a) az adóhatóság beszámolójának, valamint a helyi adókra vonatkozó rendelet módosításának érdemi vitája előtt,
b) a költségvetési koncepció érdemi vitája előtt.
(5) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét a tervezett időpont előtt 10 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(6) Közmeghallgatás esetén az ülés vezetésére, a jegyzőkönyv elkészítésére a testületi ülés előkészítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(7) A polgármester közérdekű tárgykörben, illetőleg jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a civil önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, levezetésére, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályok a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokkal azonosak, azokat azonos módon kell alkalmazni.
Az önkormányzat gazdálkodása
28. §2 Királyhegyes Község Önkormányzata által használt kormányzati funkciók rendjét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
29. § (1) Ezen rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
(2)3 Ezen rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a Királyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 9/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet.
3. melléklet
4. melléklet4
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
082093 |
Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
Módosította Királyhegyes Község Képviselőtestületének 1/2021 (I.20..) önkormányzati rendelete.
Módosította Királyhegyes Község Képviselőtestületének 1/2021 (I.20..) önkormányzati rendelete.
Módosította Királyhegyes Község Képviselőtestületének 1/2021 (I.20..) önkormányzati rendelete.
Módosította Királyhegyes Község Képviselőtestületének 1/2021 (I.20..) önkormányzati rendelete.
Módosította Királyhegyes Község Képviselőtestületének 1/2021 (I.20..) önkormányzati rendelete.