Ferencszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2007. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2012. 04. 11

Ferencszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2007. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

2012.04.11.

Ferencszállás Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. Évi LXV. Tv. 16. §(1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Ferencszállás község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni:

a) az OTÉK előírásai,

b) az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint,

c) a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervlapok (Sz-1, Sz3M) és utca keresztszelvények szerint szabad.

A Helyi Építési Szabályzat főbb tartami elemei

2. § (1) A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. Ezek az elemek a következők: Beépítésre szánt és nem szánt területek határa, Szabályozási vonalak, Terület-felhasználási egység határa, Terület-felhasználási és övezeti besorolás.

(2) Beépítésre szánt területen az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás és a részleges közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.

Rendeltetési övezetek

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.

(2) A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

a) Lakóterület, Falusias lakóterület (Lf), Kertvárosias lakóterület (Lke)

b) Vegyes terület: Településközpont vegyes terület (Vt)

c) Gazdasági terület: Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

d) Különleges terület (K), Sportpálya (Ks), Vízmű (Kv), Temető (Kt), Kegyeleti Park (Kp)

(3) A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

a) Közlekedési és közmű terület

aa) Közúti közlekedési terület (Köu1) állami közút átmenő forgalommal

ab) Közúti közlekedési terület önkormányzati vagy magántulajdonú kiszolgáló út. (jelölés nélkül)

b) Zöldterület: Közparkok (Z)

ba) Dísztér, pihenőtér (Z1)

bb) Játszótér (Z2)

c) Erdőterület

ca) Védelmi erdő (Ev)

cb) Gazdasági Erdő (Eg)

d) Mezőgazdasági: Általános célú mezőgazdasági terület (Má), Sajátos célú mezőgazdasági övezet (Ms1, Ms2)

e) Vízgazdálkodási terület (V)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

4. § (1) A beépített és beépítésre szánt területek határát az Sz-3M sz. szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) Beépítésre kijelölt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (telekalakítási terv, elő-közművesítés) el kell végezni.

(3) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).

Építési övezetek

5. § (1) Az övezetek szintterület-sűrűségét: a részletes előírások rögzítik.

(2) Az övezetekben a 200,0 lm3-t meghaladó, nem lakófunkciójú épületekre bontási engedélyt kell kérni, az ennél kisebb épületek bontása esetén bejelentési kötelezettsége van a tulajdonosnak.

Lke jelű építési övezet előírásai

6. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezet területén kertes családi házak, - teljes közművesítés és 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén telkenként max. 4 lakás – valamint az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A tömbbelsők feltárásával párhuzamosan a szomszédos ingatlanokon az állattartást korlátozni kell.

(3) Az övezet részletes beépítési előírásai:

a) Az övezet területén az épületek 5,00 m előkerttel szabadonálló beépítési módban helyezhetők el. 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén az előkert mérete 5-10 m között változhat.

b) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke: 30%.

c) Teleknagyság új, nem kialakított telek és teljes közművesítettség esetén az Sz-3M sz. szabályozási tervlapon jelölt tömbökben min. 500-800 m2, a telek utcafronti szélessége min. 16,0 m és legalább az egyik oldala min. 25,0 m.

d) Hátsókert: min. 6,00 m.

e) A telek területének min. 50%-át talajszinten növényzettel kell borítani

f) A közterületek felöl és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.

g) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m. Meglévő, megmaradó lakóépületektől 50 - 50 m-re vagy annál közelebbi új épületeknél az illeszkedés szabályait kell alkalmazni: az új épület építménymagassága ±1,5 m-rel térhet el a meglévők átlagmagasságától, a tetőforma egyezzen meg a szomszédos épületekével.

h) A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,5 m, gerincmagassága max. 5,5 m lehet.

i) A telken elhelyezhető állattartási épület szintterülete max. 10m2 lehet. 600 m2-nél kisebb telken különálló, állattartásra szolgáló épület nem építhető.

j) Amennyiben a meglévő telek mélysége 20,0 m vagy annál kisebb, különálló melléképület nem építhető.

k) Az övezetben önálló telket igénylő vállalkozás lakás nélkül nem létesíthető.

l) Szintterület-sűrűség: max.: 0,6.

Lf jelű építési övezet előírásai

7. § Az Lf jelű falusias lakóövezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak helyezhetők el. Teljes közművesítettség esetén a minimum teleknagyság az Sz-3M jelű szabályozási tervlapon jelölt tömbökben 500 m2 lehet. Min. 20 m telekszélesség esetén max. 4 lakás is elhelyezhető egy telken.

a) Az épületeket az utcafronton, illetve az illeszkedés szabályai szerint a kialakult tömbökben 0-3,0 m, a tervezett telkeken max. 5,00 m-es előkerttel kell elhelyezni.

b) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke: 30%. Meglévő 500 m2-nél kisebb telek esetén a jelenlegi beépítés m2-e újonnan is megépíthető.

c) Hátsókert: min. 6,00 m.

d) A telek területének min. 50%-át talajszinten növényzettel kell borítani

e) A megengedett építménymagasság mértéke az illeszkedés szabályai szerint: a szomszédos 3-3 épület átlagos építménymagassága ±1,0 m, de max. 6,5 m. Az épületeket utcára merőleges gerincű nyeregtetővel kell lefedni.

f) Utcai telekszélesség min. 16,0 m és legalább az egyik oldala min. 25,0 m.

g) Utcavonalas beépítés esetén a közterületek felöl max. 2,0 m magas tömör kerítés építhető.

h) A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,5 m, gerincmagassága max. 5,5 m. A min. 1000 m2-es lakótelken elhelyezett gazdasági épület építménymagassága max. 7,5 m lehet.

i) Szintterület-sűrűség: max.: 0,5

j) 600 m2-nél kisebb telken különálló állattartási épület nem építhető.

Vt jelű építési övezet előírásai

8. § (1) A Vt jelű Településközpont – vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató – kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el:

a) Az épületeket zártsorúan, vagy félig zártsorúan kell elhelyezni, utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel fedve.

b) A beépítés mértéke: max. 50%, zöldterületi fedettség min. 30%.

c) A teleknagyság a kialakult, illetve új telekosztásnál min. 500,0 m2

d) Az övezetekben meglévő épületeknek úszótelek is kialakítható a 82/2000. (XI. 6.) FVM. Rendeletnek megfelelően.

e) Az építménymagasság max. 6,5 m lehet, illeszkedve a meglévő – megmaradó épületekhez.

f) Hátsókert: min. 6,00 m

g) Az övezetben állattartási épület nem létesíthető.

h) A beépítetlen utcaszakaszon max. 2,5 m magas tömör kerítés létesíthető.

i) Utcai telekszélesség: min. 14,0 m.

j) Szintterület-sűrűség: max.: 1,5

k) A létesítményekhez szükséges parkolóhelyeket saját telken kell elhelyezni. Közterületen további vendégparkolók a gyalogos, kerékpáros és közúti forgalom akadályozása nélkül, az út kezelőjének hozzájárulásával építhetők.

Gksz jelű építési övezet előírásai

9. § (1) A Gksz övezet területe elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági – kereskedelmi - szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.

a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépjármű parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.

b) Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.

c) Az építménymagasság max. 6,50 m.

d) A beépítés mértéke a telekterület 40%-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25%-a többszintes növényzettel borított legyen.

e) Drénezett terület igénybevétele esetén a drénmező felszámolásához kérni kell a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat előzetes állásfoglalását.

Különleges területek előírásai

10. § (1) A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24. § tartalmazza.

(2) A különleges területeken épületek elhelyezése szabadon álló módon 5,00 m elő-, 5,00 m oldal-, és 6,00 m hátsókert biztosításával lehetséges.

(3) Egy telken több épület is elhelyezhető.

(4) Különleges területek építési övezetei:

a) Ks jelű sportpálya: Szintterületsűrűség: max. 0,2, Beépítettség: max. 5%, Építménymagasság: max. 4,50 m

b) Kv jelű vízmű: Szintterületsűrűség: max. 0,2, Beépítettség: max. 10%, Építménymagasság: max. 4,50 m (kivéve a magastározót)

c) Kt jelű temető: Szintterületsűrűség: max. 0,2, Beépítettség: max. 2%, Építménymagasság: max. 4,50 m

d) Kk jelű Kegyeleti Park. A lezárt temetőben új temetés nem engedélyezhető. A tömbfeltáráshoz szükséges lakóút a területére eső sírok exhumálása után vezethető át. A területet emlékparkként kell fenntartani.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI - Közlekedési területek

11. § (1) A Köu jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. § tartalmazza.

(2) A Köu-1 jelű területeken a szabályozási tervlapokon is feltüntetett védőtávolságok biztosítása szükséges.

a) A 43-as út külterületi szakaszán: 50-50 m

b) A 43307 sz. út külterületi szakaszán: 50-50 m

(3) A Szabályozási terven külön nem jelölt Köu övezetbe tartozó lakóutcákat, kiszolgáló utakat a szabályrendelet mellékletét képező keresztszelvények szerint kell kialakítani és fásítani.

Zöldterületek

12. § (1) Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §.-a tartalmazza.

(2) A Z jelű közparkokat a szabályozási terv jelöli, azokat más célra igénybe venni tilos. A Z-1 jelű területen dísz- és pihenőpark, a Z-2 jelű területeken pihenő- és játszótér alakítható ki.

(3) A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles, - a telekhatárától az útburkolat széléig.

(4) A nagyobb, 20 gk. férőhelyet meghaladó, parkoló felületeket 4 parkolóhely/1 db előnevelt nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

(5) A jó minőségű talajok miatt a dűlőutak és a csatornák egyik oldalán kell fasorokat és cserjéket telepíteni. Telepítésre az őshonos fajok ajánlottak.

Erdőterületek

13. § (1) Az E jelű erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

(2) Az Ev jelű védőerdő területeken építmény nem helyezhető el.

(3) Az Eg gazdasági rendeltetésű erdő terület 0,5%-os mértékű beépítése a 10 hektárt meghaladó területnagyságú telken engedélyezhető.

Má, Ms jelű mezőgazdasági területek

14. § (1) Az Má jelű általános célú mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.

(2) Az Má jelű mezőgazdasági területen az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése szerint birtoktest (birtok-központ) alakítható ki. Ezek beépítésére az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) Az építmények elhelyezéséhez legalább 400 m2, legfeljebb a földrészlet területének 30%-ával azonos méretű, művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.

b) Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,0 m távolságban lehet, (szabadon álló beépítés).

c) A tanyaudvar, üzemközpont beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nem haladhatja meg a 30%-ot.

d) A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az Alföldi-táj építési hagyományait követve, a táji adottságokhoz illeszkedjen: az épületeket nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat anyaga nem lehet műanyag-,vagy natúr alumínium lemez.

e) Az építménymagasság üzemi épület esetén max. 7,50 m, tanya esetében max.4,50 m lehet.

(3) Az Ms1 jelű sajátos mezőgazdasági területek a település nagy távlatú fejlesztésére vannak kijelölve.

(4) Az Ms2 jelű sajátos mezőgazdasági területek mérsékelten vagy közepesen belvízveszélyeztetettek.

(5) A (3), (4) bekezdés szerinti területeken építési tevékenység nem folytatható.

Vízgazdálkodási és belvízveszélyes területek

15. § (1) A V jelű területekre vonatkozó általános előírásokat a 46/1999 (III.8.) Korm. Rendelet és az OTÉK 30. §-a tartalmazza.

(2) A község területén V jelű terület: a Maros folyó mentett oldali töltéslábától a sodorvonalig terjedő hullámtér, valamint az állami és társulati kezelésű belvízcsatornák.

(3) A Maros árvízvédelmi töltésének mentett oldalú lábától számított 110 m-en belül anyaggödör nem nyitható. Ebben a sávban bármilyen építési munka esetén az ATIKÖVIZIG szakhatóságként közreműködik.

KÖRNYEZETVÉDELEM - Levegőtisztaság védelem

16. § (1) Ferencszállás területére levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni (jelenleg a 10/2001. (IV. 19.) KöM, a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM, a 23/2001. (XI. (XI. 13.) KöM, a 22/1998. (VI.26.) KTM és a 3/2002. (II. 22.) KöM rendeletek).

(2) A település területére légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletet figyelembe véve az általános országos előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) Töltőállomás létesítésénél és üzemeltetésénél a 9/1995. (VIII. 31.) KTM. Rendelet előírásait kell betartani.

(5) A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni a 21/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet védőövezetre vonatkozó előírásait.

(6) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése, vagy olyan tevékenység folytatása, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(7) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, ill. technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az elsőfokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(8) Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre (20/2001. (II. 14.) az építés hatósági eljárás csak a jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.

(9) Az avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos.

(10) Az állattartással kapcsolatos szabályokat – a különböző övezetekben tartható állatok fajtája, létszáma, a trágyakezelés módja, stb. – helyi rendeletben kell szabályozni.

Zajvédelem

17. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet követelményeit.

(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.

(3) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során zajméréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.

(4) A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet belső terekre vonatkozó követelményei.

(5) A község területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a „18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet előírásai.

Talaj és vízvédelem

18. § (1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni ill. a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) A szennyvíz és csapadékvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Előtisztító berendezés csak érvényes vízjogi engedély birtokában létesíthető, üzemeltethető a 18/1996. (VI. 13) KHVM rendeletnek megfelelően.

(3) A közcsatornába bocsátott szennyvizek minőségének meg kell felelni a hatályos jogszabályi, jogerős hatósági határozatokban előírt határértékeknek.

(4) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával, környezet veszélyeztetés kizárásával el tudja helyezni.

(5) Közcsatornázott területen közműpótló nem létesíthető.

(6) Talaj- és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenységet csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni, a lefolyó vizeket csak a megfelelő előkezelés után lehet a befogadóba juttatni.

(7) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.

(8) A sajátkutas vízellátó rendszer üzemeltetésében bekövetkező módosítások (bővítés, megszüntetés, stb.) tekintetében a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltak az irányadók.

(9) A felszín alatti vizek védelme érdekében a 219/2004. (VII. 21.) korm. rendelet előírásait kell irányadónak tekinteni.

(10) A felszíni vizek védelme érdekében a 220/2004. (VII. 21.) korm rendelet előírásait kell irányadónak tekinteni.

Hulladékkezelés

19. § (1) Az ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.

(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybeveendő település tisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

(3) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az 1995. évi LIII., a 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet, valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.

(4) Tilos az állati eredetű hulladékok elföldelése.

(4) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli (2000. évi XLIII. Törvény 30. §. (1)).

(6) A területen hulladékkezelő létesítmény(ek) üzemeltetése és felhagyása tekintetében a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások és az üzemeltetési engedélyében előírtak az irányadók.

(7) Hulladékgazdálkodási szempontból a Települési Hulladékgazdálkodási Tervet (2000. évi XLIII. törvény VI. fejezet) kell irányadónak tekinteni.

Épített környezet védelme

20. § (1) A helyi védett utcaképi szakaszon irányadónak kell tekinteni az 1. § (2) bekezdésben meghatározott építési munka esetén:

a) az építmény magasságát,

b) a tető hajlásszögét és anyaghasználatát,

c) a tömör felületek és nyílások arányát,

d) a homlokzatok anyagát, felületképzését.

(2) Helyi védett utcakép: Szegedi utca 131/2, 132, 133, 134, 135 helyrajzi számú épületek.

(3) Helyi védelem alatt álló településszerkezeten belül meg kell őrizni a hagyományosan kialakult jellemző utca és térrendszert, beépítési módot.

(4) Helyi egyedi védelemben részesülnek az alábbi épületek: Szegedi út 143/1 hrsz, Szegedi út 75 hrsz.

(5) Helyi védelemben részesülő épületen bármilyen építési, felújítási, homlokzatszínezési munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által adott szempontok szerint végezhető.

(6) Egyedi vagy utcaképi védelemben részesülő épület nem bontható el.

Természeti területek

21. § Az ökológiai folyosó területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, természetes folyamatosságot megbontó építmény nem helyezhető el. A természetes folyamatosság megtartását az építési engedélyezési eljárás során környezetvédelmi fejezetben kell igazolni.

Egyéb kulturális örökségvédelmi intézkedések

22. § (1) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek. Nyilvántartott lelőhelyek: Lelőhely száma - Helyrajzi számok: F 1. 032/20, /21, F 2. újkori, F 3. 032/12, /13, /14, 026/1, F 4. újkori, F 5. 026/14, F 6. 026/14, F 7. újkori, F 8. újkori, F 9. újkori, F 10. újkori, F 11. 039/3, /4, /20, /21, F 12. 012/22, /23, /24, /25, /26, F 13. 053/5, F 14. 053/5, 053/24, F15. (=F 5) 026/14, F 16. nem azonosítható, F 17. nem azonosítható.

(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a 2001. évi LXIV. Tv. szerint régészeti érdekű területek.

(3) Művelési ág váltás (különösen szőlő, gyümölcs és erdő telepítés esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének korszerű terepbejáráson alapuló régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Klárafalva község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

Védőterületek, védősávok

23. § (1) A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. §-a, továbbá a jelen rendelet 16. § (2), (4) bekezdés előírásai tartalmazzák.

(2) Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.

(3) Külterületen a közművek részére az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet – kell kijelölni:

a) elektromos légvezeték - 120 kV 13,0 – 13,0 m

b) elektromos légvezeték - 20 kV: 5,0 – 5,0 m

c) ellátó gázvezeték (6bar) - GFNK: 9,0 - 9,0 m

d) csapadékvíz elvezető csatorna vagy öntözőcsatorna (ATIVIZIG kezelésű): 6,0 – 6,0 m

(5) Valamennyi csapadékvíz elvezető csatorna legalább egyik oldalán 3,0 m széles kezelősávot kell biztosítani.

Egyéb településrendezési előírások

24. § (1) A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott útmagasságok figyelembe vételével kell megállapítani.

(2) A Szegedi út mindkét oldalát – a közművek védőtávolságainak figyelembevételével – intenzíven parkosítani kell egységes kertészeti kiviteli terv alapján.

(3) A közterületek tisztántartása és használata, a zöldterületek védelme és az állattartás vonatkozásában a vonatkozó önkormányzati rendeletek előírásait kell betartani.

Záró rendelkezések

25. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) Kihirdetve: 2007. november 27. napján.

1. melléklet