2014. január 18-án hatályba lépett a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: NSZ. tv.), amely az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény helyébe lépett. Ezzel egy időben hatályon kívül helyezték a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 45-51. §-ait, amelyek a népszavazásról rendelkeztek. Az NSZ. tv. III. és IV. fejezetei rögzítik a helyi népszavazásra vonatkozó szabályokat, amelyek 2014. október 01- jén léptek hatályba. A népi kezdeményezés intézménye megszűnt. Korábban az Ötv. 50. § (2) bekezdése adott felhatalmazást arra, hogy önkormányzati rendelet szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, az eljárás szabályait. Az NSZ. tv. 34. §-a rögzíti, hogy helyi népszavazást kezdeményezhet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Az NSZ. tv. 92. §-a felhatalmazást ad arra, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtása alapján a helyi népszavazást már nem lehet az önkormányzat SZMSZ-ben szabályozni, ezt külön rendeletben kell megalkotni.

a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló rendelet megalkotására vonatkozó rendelet tervezethez

Az előzetes hatásvizsgálat eredménye az alábbiakban foglalható össze:

1.) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásvizsgálat: a rendeletnek közvetlenül nincs, a rendeletalkotásra felhatalmazást adó törvénynek viszont van költségvetési kihatása, amennyiben helyi népszavazásra kerül sor, ennek költségét az önkormányzatnak kell viselnie.

2.) Környezeti és egészségi következményeinek hatásvizsgálata: környezeti és egészségi következmények nincsenek.

3.) Adminisztratív terhek befolyásoló hatásainak vizsgálata: a rendelet alkalmazása jelentős adminisztrációs terhet jelent.

4.) Jogszabály megalkotása szükségességének, a jogalkotás elmaradásának várható következményeinek vizsgálata: a rendelet megalkotása törvényi kötelezettség, így a jogalkotás elmaradásának következménye az önkormányzat mulasztásos törvénysértése.

5.) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltétel: a rendelet alkalmazása jelentős forrásokat igényel.