Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat feladatkörében eljárva, törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) d) pontja felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testülete részére, hogy rendeletben határozza meg az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (3) bekezdése szerint „Az önkormányzati rendelet alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet.”

A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.

Az önkormányzat képviselő-testülete a közösségi együttélés alapvető szabályiról önkormányzati rendeletet, azaz jogszabályt alkot, ezért az önkormányzati rendelet alkotásakor be kell tartani a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseit, így többek között:

• a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű;

• a jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

Az Alaptörvény kimondja, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

Mindezen rendelkezések alapján a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet kizárólag olyan magatartásokat tartalmazhat, amelyek nem tartoznak más, magasabb rendű jogszabály hatálya alá.

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok elmulasztásának jogkövetkezményéről szóló 7/2023. (IV.25.) önkormányzati rendelet 2. § b) és c) pontjának hatályon kívül helyezése vált szükségessé, mivel 2025. január 2-től hatályba lépett a településrendezési és építési követelmények alapszabályairól szóló 280/2024. (IX.30.) Kormányrendelet, melynek 61. § (9)-(10) bekezdése az alábbiakról szól (felsőbb szintű rendeleti szabályozás):

Méptv. 100. § rendelkezései alapján a felszólítást követően településkép védelmi bírság, mely közigazgatási bírságnak minősül 200 eFt-tól 2 mFt összegig kiszabható. Ha a jogsértő állapotot határidőre nem szüntetik meg, a településkép-védelmi bírság ismételten kiszabható.

Tehát a 240/2024. (IX.30.) Kormányrendelet 61. § (9)-(10) bekezdése arra kötelezi az adott ingatlan tulajdonosát, hogy a háza előtti területrészt is rendben tartsa.

A közterület tisztán tartását, gyommentesítését a fenti Kormányrendelet, mint felsőbb szintű rendelet szabályozza, így ezen rendelkezést hatályon kívül kellett helyezni a helyi rendeletben.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése értelmében a jogszabályok előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell lefolytatni, az alábbi tényezőkre vonatkozóan:

- Társadalmi hatás: A rendelet-tervezet a közösségi együttélés terén a magatartások közül meghatározza a helyeset és követendőt, melyek megsértése szankcióval sújtható.

- Gazdasági hatása: A rendelet érdemi gazdasági változást nem eredményez.

- Költségvetési hatása: A rendelet az önkormányzat költségvetésére nincs hatással.

- A rendeletnek közvetlen környezeti hatása: nincs.

- A rendeletnek közvetlen egészségi hatása, egészségügyi következménye nincs.

- A tervezetnek adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet megalkotásának az adminisztratív terheket tekintve új, többlet terheket eredményező hatása nincs, a rendelet alkalmazása az eddigi adminisztratív munka további szükségességét igényli, a meglévő feltételekkel a rendelet alkalmazható.

- A rendelet megalkotásának szükségessége: A rendelet megalkotását magasabb rendű jogszabály nem teszi kötelezővé, a képviselő-testület döntési hatásköre, hogy a rendeletalkotási lehetőséggel él, vagy nem.

- A jogalkotás elmaradásának várható következményei: a jogalkotás elmaradása esetén nem kerülnek rögzítésre a közösségi együttélés alapvető szabályai, illetve az ezen szabályokat megsértőkkel szemben érvényesíthető szankció, melynek a szabályok megszegése tekintetében visszatartó ereje van.

- A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: a rendelet a meglévő szervezeti, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel alkalmazható, további feltételek biztosítását nem igényli, a szükséges feltételek rendelkezésre állnak.