Klárafalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2013. 07. 01- 2019. 06. 16

Klárafalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2013.07.01.

Klárafalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §, 11. §-ában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Klárafalva Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, tulajdonába kerülő ingatlan- és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra, pénz- és értékpapírokra, az Önkormányzat és szervei saját jogán szerzett vagyonára (a továbbiakban: önkormányzati vagyon), melyet az Alaptörvény nemzeti vagyonná nyilvánít.

(2) Az Önkormányzat szervei:

a) a Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal;

b) az Önkormányzat, vagy jogelődje által alapított költségvetési szervek (a továbbiak: Intézmények),

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat szerveire, közalapítványokra, az önkormányzati vagyont kezelő természetes és jogi személyekre.

II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, mely az alábbiak szerint önkormányzati törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzati törzsvagyonon belül elkülönül a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, melyek körét törvény határozza meg. Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont nem jelöl meg. Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen ingatlanvagyon-elemeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzati törzsvagyon részét képezik azon vagyonelemek, melyeket törvény, vagy helyi önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánít, az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon-elemeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az üzleti vagyon körébe tartozik – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon önkormányzati vagyon, mely jogszabály alapján nem tartozik az önkormányzati törzsvagyon körébe, az önkormányzati vagyon ingatlanvagyon elemeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. § A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy besorolásának módosításáról, kiemelt esetben akkor, ha a besorolása függ az adott vagyontárgy funkciójától, jellegétől, s feladatátadás, - megszűnés, - átszervezés miatt a törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladata-és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását közvetlenül már nem szolgálja. Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

III. Fejezet

A vagyongazdálkodás szabályai

4. § A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes és hatékony ellátása olyan formában, hogy a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását.

5. § (1) A vagyon értékének megállapításakor a bruttó nyilvántartási érték az irányadó.

(2) 10 millió forint bruttó nyilvántartási értéket meghaladó értékű ingatlanvagyon értékesítése esetén az árat megbízott ingatlanforgalmi értékbecslő által készített 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Belterületi építési telek értékesítésre kijelöléséről és árának meghatározásáról a Képviselő-testület külön határozatban dönt.

6. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonos képviseletének szabályait, a vagyongazdálkodás területén átruházott hatásköröket e rendelet szabályozza.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

a) az ingatlan tulajdonjogának, átruházása, elidegenítése;

b) tulajdonról, vagyoni értékű jogról való lemondás;

c) ingatlan vásárlása, cseréje;

d) az Önkormányzat szervei használatában lévő vagyon tartós bérbeadása (tartós bérbeadásnak minősül a 6 hónapot meghaladó, vagy határozatlan időtartamra történő bérbeadás);

e) a vagyon megterhelése;

f) hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;

g) behajthatatlan követelések – jogszabályban foglaltak alapján – történő törlése;

h) az önkormányzat tulajdonában lévő 150.000,-Ft egyedi bruttó nyilvántartási értéket meghaladó ingó vagyon értékesítése és selejtezése,

i) az önkormányzati törzsvagyont képező ingatlan funkciójának megváltoztatása;

j) vagyonkezelési szerződés és haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötése.

k) döntés az önkormányzati törzsvagyont képező ingatlanon jelentősebb átalakítással járó beruházás megvalósíthatóságáról.

(4) a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) mezőgazdasági rendeltetésű földterület bérbeadása és bérleti díjának megállapítása;

b) egyéb vagyon eszközök (gépek, járművek, ingó vagyontárgyak) bérbeadása;

c) az önkormányzati lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiségek eseti, vagy hat hónapot meg nem haladó határozott időtartamra történő bérbeadása és bérleti díjának megállapítása;

d) az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog, a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogának gyakorlása;

e) egyéb tulajdonos jognyilatkozatok közül Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, jelzálogjog törléséhez – amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak – hozzájárulás adása;

f) az átmenetileg szabad pénzeszköz ideiglenes – egy évnél nem hosszabb – lekötésére vonatkozó döntés – amennyiben az éves költségvetésről szóló rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – meghozatala;

g) a vagyon besorolásától függetlenül az Önkormányzat tulajdonában lévő 150.000,-Ft egyedi bruttó nyilvántartási értékhatár alatti ingó vagyontárgyak elidegenítéséről és selejtezéséről dönt;

h) az értékvesztés, valamint a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának engedélyezése;

i) Képviselő-testület által e Rendelet 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az értékesítésre kijelölt belterületi építési telkek értékesítése.

7. § Az Önkormányzat vagyona a Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal útján a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül nyilvántartásra az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli nyilvántartás előírásszerű vezetésével, melyek biztosítják a jogszabályoknak megfelelő tárgyévi vagyonkimutatás elkészítésének alapját.

8. § (1) Az Önkormányzat 15 millió forint feletti bruttó nyilvántartási értékű vagyonát hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános versenytárgyalás útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, melyre vonatkozó részletes szabályokat e rendelet 2. számú mellékletét képező Versenytárgyalási Szabályzat tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján történő értékesítésből származó bevétel a Képviselő-testület eltérő döntését kivéve csak fejlesztési célra használható fel.

9. § (1) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a polgármester képviseli, aki a tagképviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult a képviselettel a Képviselő-testület bármely tagját, a Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal vezetője, vagy az önkormányzat bármely szervének vezetőjét megbízni.

(2) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok helyzetéről, tulajdonosi jogok gyakorlásáról a polgármester évente köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.

10. § (1) A Képviselő-testület a nemzeti vagyonának meghatározott körére vonatkozóan a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon és tartalommal vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítésének részletes feltételeit a Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés elfogadásával határozza meg, melynek tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és esetleges korlátait;

b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknek a tételes jegyzékét – az érték megjelölésével, valamint az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;

c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást;

d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos éves beszámolási kötelezettség módját, tartalmát;

e) az elkülönített nyilvántartási kötelezettség követelményeit;

f) felmondási feltételeket, a szerződés megszűnésének eseteit;

g) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást;

h) a szükséges feltételek igazolásának módját.

11. § (1) Az Önkormányzat szervei számára az alapfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben a vagyoni elemek használati jogát biztosítja, melynél fogva használóként jogosultak és kötelesek a rendeltetésszerű használatra, működtetésre, fenntartásra, a vagyoni elemekhez fűződő közterhek viselésére, a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvántartás vezetésére. A vagyonelemek használója köteles az Önkormányzat vagyonát elvárható gondossággal megőrizni és gyarapítani.

(2) Az (1) bekezdésben biztosított használati jogot a Képviselő-testület visszavonhatja, ha azok egyéb módon történő hasznosítása az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálják.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/1999. (III.18.) Önk. számú rendelet, valamint az azt módosító 11/2004. (IV.28.) önk. rendelet, 7/2007.(IV.24.) önk. rendelet, 8/2008.(III.27.) önk. rendelet, 6/2009.(IV.27.) önk. rendelet, 9/2010. (IX.29.) önk. rendelet, 3/2012.(II.27.) önkormányzati rendelet.

(3) Ez a rendelet kihirdetve 2013. június 27-én.

1.a. melléklet

Forgalomképtelen törzsvagyon

*Belterület:*

Sorszám	Helyrajzi szám	Tulajdoni hányad	Terület (m2)/ha	Ingatlan megnevezése	*Megjegyzés*	Adatok ezer forintban
1.	48/1	1/1	449	beépítetlen terület	épitési tilalom	135
2.	204/1	1/1	853	közpark		506
3.	89/1	1/1	5940	járda,Felszab.u.		8020
4.	89/3	1/1	4578	járda,Felszab.u.		7465
5.	49	1/1	9643	közút,Petőfi u.		19853
6.	68	1/1	3560	közút,Temető sor		17703
7.	155	1/1	5168	közút		6590
8.	192	1/1	965	közút		890
9.	209	1/1	1407	közút		1472
10.	135	1/1	1576	közterület,Kaffka Margit köz		2993
11.	150	1/1	366	közterület	közút	810
12.	166	1/1	508	közterület	közút	992
13.	188	1/1	3252	közterület,Rákóczi u.		10220
14.	189/2	1/1	7363	közeterület,Kossuth u.		20730
15.	249	1/1	8924	közterület,Dózsa u.		14867
16.	50/2	1/1	2414	árok		0
*Összesen:*			*56966*			113246


*Külterület:*
Sorszám	Helyrajzi szám	Tulajdoni hányad	Terület (m2)/ha	Ingatlan megnevezése	*Megjegyzés*	Adatok ezer forintban
1.	033	1/1	569	csatorna		282
2.	09	1/1	3376	közút		1688
3.	011/15	1/1	7201	közút		1740
4.	023/1	1/1	1975	közút		948
5.	349	1/1	250	közút		145
6.	472	1/1	1057	közút		631
7.	020	1/1	2452	saját használatú út		995
8.	022/11	1/1	600	saját használatú út		240
9.	023/2	1/1	1770	saját használatú út		777
10.	029	1/1	1421	saját használatú út		742
11.	034	1/1	569	saját használatú út		282
12.	041	1/1	1538	saját használatú út		334
13.	043	1/1	4448	saját használatú út		2395
14.	050	1/1	2587	saját használatú út		709
15.	051	1/1	3343	saját használatú út		1984
16.	054	1/1	2427	saját használatú út		843
17.	058/13	1/1	3627	saját használatú út		888
18.	348	1/1	6516	saját használatú út		3877
19.	16	1/1	7374	csatorna		0
20.	017/4	1/1	2734	csatorna		0
21.	021/4	1/1	4326	csatorna		0
22.	026/8	1/1	1100	csatorna		0
23.	026/11	1/1	2790	csatorna		0
24.	045	1/1	2534	csatorna		0
25.	046	1/1	534	csatorna		0
26.	047	1/1	4678	csatorna		0
27.	049	1/1	4839	csatorna		0
28.	053	1/1	1,3173	csatorna		0
29.	060/17	1/1	1036	csatorna		0
30.	064	1/1	5785	csatorna		0

	*összesen:*		*83457*			19500

1.b. melléklet

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

*Belterület:*

Sorszám	Helyrajzi szám	Tulajdoni hányad	Terület (m2)/ha	Ingatlan megnevezése	Megjegyzés	Adatok ezer forintban

1.	1	1/1	836	Községháza	Községháza	17241
2.	1/3	1/1	1765		Óvoda	7196
					Konyha	6955
					Postahivatal	768
					Műhely	1200

3.	205	1/1	1635	lakóház,udvar	orvosi rendelő	7630
					garázs	250
4.	59	1/1	4796	temető		1500
				szennyvízberuházás		285805

	összesen:		9032			328545


Külterület:

1.	Klárafalva 058/3	1/1	10071	temető		3867

2.	Ferencszállás 09/5	45/100	6167	vízmű		15833

	összesen:		16238			19700

1.c. melléklet

Üzleti vagyon

*Belterület:*
Sorszám	Helyrajzi szám	Tulajdoni hányad	Terület (m2)/ha	Ingatlan megnevezése	Megjegyzés		Adatok ezer forintban
1.	1/2	1/1	924	Általános Iskola			10662
2.		1/1		Építmény Iskola			20
3.	172	1/1	697	Művelődési ház			25381
4.	208/1	1/1	188	telephely			300
5.	208/2	1/1	733	közterület			1270
6.	45	48/240	639	beépítetlen terület			40
7.	193	1/1	2646	beépítetlen terület			500
8.	202	1/1	8833	beépítetlen terület		sportpálya	2500
9.	206	1/1	2380	beépítetlen terület			500
10.	214	1/1	1978	beépítetlen terület			450
11.	215	1/1	2365	beépítetlen terület			500
Összesen:			21383				42123
Külterület
Sorszám	Helyrajzi szám	Tulajdoni hányad	Terület (m2)/ha	Ingatlan megnevezése	*Megjegyzés*		Adatok ezer forintban
1.	056	1/1	4262	gyep(legelő), és út			876
2.	062/1	1/1	30502	telephely			3500
3.	011/2	1/1	5694	erdő			200
4.	302	10/16	196	erdő			12
5.	313	12/20	910	erdő			55
6.	333	71/90	235	erdő			18
7.	399	1/1	1.8324	erdő			1363
8.	400	1/1	1815	erdő			135
9.	473	1/1	115	erdő			7
10.	495	4/10	211	erdő			8
11.	498	24/72	244	erdő			8
12.	513	1/1	95	erdő			5
13.	514	1/1	625	erdő			22
14.	437	1/1	552	kert			23
15.	439	1/1	294	kert			18
16.	440	1/1	846	kert			50
17.	442	1/1	180	kert			10
18.	443	5/8	278	kert			11
19.	444	1/1	277	kert			15
20.	448	1/1	760	kert			45
21.	449	1/12	506	kert			2
22.	456	140/144	963	kert			56
23.	460	144/432	591	kert			12
24.	461	3/6	357	kert			10
25.	468	12/20	399	kert			14
26.	496	1/4	302	kert			4
27.	511	5/8	619	kert			23
28.	512	12/20	1344	kert			48
	összesen:		60835				6550

2. melléklet

Versenytárgyalási szabályzat

I. A versenytárgyalás típusai

1. A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű.

2. Zártkörű versenytárgyalás lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

II. A versenytárgyalás meghirdetése

1. A nyilvános versenytárgyalást országos vagy megyei napilapban meg kell hirdetni. A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

2. A versenytárgyalást két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt.

A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelöltek teljesítésére.

III. Versenytárgyalási felhívás

1. A kiíró a versenytárgyalási felhívásban valamint ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívást úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.

2. A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a hasznosítani kívánt vagyon pontos meghatározását;

b) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket;

c) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásara vonatkozó időpontokat és szempontokat. Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A kiíró biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.

3. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább tizenöt nap különbség legyen.

IV. A versenytárgyalási biztosíték

1. A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához köthető.

2. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti és az a kiírót illeti meg. Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint elbírálása után vissza kell adni, kivéve ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé, illetve az ellenszolgáltatás részévé válik.

V. A versenytárgyalási ajánlat

1. A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:

a) a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadásáról;

b) az ajánlott ellenszolgáltatás összegéről.

2. A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

3. Az ajánlattevőnek igazolnia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (cégkivonat, vállalkozói igazolvány, személyi adatok stb.)

4. Az ajánlattevő az ajánlatban közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, székhelyének, címének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesülési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.

5. Az ajánlatot zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.

6. A versenytárgyalás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által – a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban a közölt benyújtási határidőt követő legfeljebb hatvan napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálási időpontban egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni, illetve ha a kiíró valamelyik ajánlattevővel az ajánlati kötöttség időtartama alatt szerződést kötött.

VII. A versenytárgyalási ajánlatok ismertetése

1. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, illetve címüket, valamint az ajánlatok lényeges tartamát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta, meg kell állapítani, hogy az ajánlatok maradéktalanul tartalmazzék-e a kiíró által meghatározott dokumentumokat, igazolásokat.

2. A kiíró a bontáskor a hiányzó dokumentumok, igazolások vonatkozásában hiánypótlási lehetőséget biztosíthat határidő kitűzésével.

3. Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.

4. A kiíró az ajánlatok értékelése során állapítja meg, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek. Érvénytelen az ajánlat, ha

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson,

b) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

c) a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsájtotta a kiíró rendelkezésére,

d) az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

VIII. A versenytárgyalási ajánlatok elbírálása

1. Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

2. A benyújtott ajánlatok a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatóak kivéve, ha az ajánlattevők a versenytárgyalási kiírás szerint a versenytárgyalás második fordulójában az ellenszolgáltatás összegére újabb ajánlatot tehetnek.

3. A kiíró az ajánlatok elbírálásáról hozott döntését az ajánlattevőknek írásban megküldi.

4. Ha a kiíró valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés a versenytárgyalási kiírásban és az elfogadott ajánlatban foglalt tartalommal a VII/3. pontban meghatározott döntésnek a nyertes ajánlattevőhöz történő megérkezésének napján létrejön. A szerződést amennyiben szükséges vagy célszerű, haladéktalanul külön okiratba kell foglalni.

5. Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.

7. Az ajánlattevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.

IX. Záró rendelkezések

Jelen szabályzat alkalmazásában a kiíró: a vagyonrendelet szerint hasznosításra jogosult.