Ambrózfalva Község Önkormányzati Képviselőtestülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletéről a következőket rendeli:

Első rész

Általános rendelkezések

I. Fejezet

Az eljáró szervek

1.§² (1) A bérbeadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja (a továbbiakban: bérbeadó).

(2) A lakás- és helyiséggazdálkodás adminisztrációját Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatal Ambrózfalvi Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség) végzi.

A lakásigénylés

2.§ (1) Lakás bérletére igény a Kirendeltségen nyújtható be illeték-, és díjfizetési kötelezettség nélkül.

(2) Az igénylőkről, a személy azonosítására alkalmas adatokkal a Kirendeltség nyilvántartást vezet az adatvédelmi szabályok betartása mellett. Ennek módszerét, formáját a jegyző határozza meg.

(3) A bérbeadó a jövedelmi, vagyoni viszonyok igazolására becsatolandó iratok, igazolások, nyilatkozatok körét külön rendeletben szabályozza.

Tulajdonosi-bérbeadói jogok gyakorlása

3.§ (1) A lakások bérbeadásának jogcímei:

• szociális jellegű bérlakás,
• bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jog alapján,
• törvényben előírt elhelyezési kötelezettség alapján,
• közérdekű célok érdekében.

(2) A lakásállományon belül a lakások hasznosítási formájáról a képviselőtestület dönt. A lakások hasznosítási forma szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A bérbeadó a lakásokról, nem lakás célját szolgáló helyiségekről, azok bérlőiről nyilvántartást vezet, mely az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a lakás, illetve helyiség címe, ingatlan-nyilvántartási adatai, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata, egyéb helyiségei, a lakás, illetve helyiség egyéb lényeges adatai,

b) a bérlő (bérlőtárs, a lakást jogcím nélkül használó személy) természetes személyazonosító adatai (viselt név, születési név, születési hely, idő, anyja neve), illetve lakó- és tartózkodási helye, az esetleges bérlőkijelölésre, bérlőkiválasztásra jogosult adatai, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, mint bérlő esetén: név, cégjegyzékszám, adószám, statisztikai számjel, székhely, képviseletre jogosult neve,

c) a szerződéskötés időpontja, a szerződés időtartama, a bérbeadás jogcíme, a bérbeadáskori szociális helyzetre vonatkozó adatok, illetve azok későbbi változásai,

d) a bérleti díj és a külön szolgáltatások díjának mértéke, a fizetésükben esetlegesen fennálló késedelem, a bérlő egyéb kötelezettségeinek elmulasztása,

e) a lakásban lakó személyek természetes személyazonosító adatai és az ott-lakásuk jogcíme,

f) befogadáshoz, albérletbe adáshoz, a tartási szerződéshez adott hozzájárulások, a bérbeadó jogszabály alapján szükséges egyéb hozzájárulásai és ezek időtartama, feltételei, a bérbeadó és a bérlő között létrejött egyéb megállapodások.

(4) A bérlő a (3) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése érdekében adatszolgáltatásra hívható fel. A bérlő a kért adatokat köteles a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(5) Amennyiben jogszabály alapján vizsgálni kell a bérlő szociális helyzetét, úgy a bérlő köteles a bérbeadó rendelkezésére bocsátani a jövedelmi és vagyoni viszonyok megállapításhoz az 1.§ (3) bekezdése szerinti külön rendelet által szabályozott iratokat, dokumentumokat.

(6) A bérbeadó – a jogszabályok keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek jogszabály alapján a bérbeadás feltételeinek megállapításával és a bérbeadói hozzájárulásokkal kapcsolatos döntések meghozatala érdekében szükségesek.

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának közös szabályai

II. Fejezet

A lakásbérleti jogviszony létrejötte

4.§ (1) A határozott idejű, vagy feltétel bekövetkezésétől függő bérleti idő maximum 5 év lehet.

(2) A lakás bérlőjének a határozott idő leteltét követően előbérleti joga van.

5.§ (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki. Amennyiben a lakáshoz kert is tartozik, azt a bérlő kizárólagosan használhatja, kivéve, ha a földterületen több lakás is épült. Ebben az esetben a közös használatú helyiségek (tárolók, lépcsőház, stb…), valamint a kerthasználat a bérlőket közösen illeti meg, ennek során egyik bérlő sem gyakorolhatja ezt a jogát a másik bérlő jogainak vagy érdekeinek megsértésével. A bérlők a közös használatú helyiségek, a kert használatában megállapodhatnak.

(3) Bérlő a bérbeadó részére a bérleti szerződés megkötését megelőzően egy havi bérleti díjjal megegyező összegű óvadékot köteles megfizetni.

III. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

6.§ (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot egy naptári éven belül két alkalommal, március és szeptember hónapban ellenőrzi.

7.§ (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

(2) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

8.§ (1) A lakást a bérlő a saját költségére akkor teheti rendeltetésszerű használatra alkalmassá és akkor láthatja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, ha ehhez a bérbeadó előzetesen írásban hozzájárulását adta. A hozzájárulás megadása során a bérbeadó határozza meg a munka elvégzésére fordítható általa ismert költségek nagyságát.

(2) A bérlő részére az (1) bekezdésben elvégzett munkák során felmerülő költségek megtérítése a bérleti díjba történő beszámítással történik.

(3) A bérlő az általa elvégzett munkák költségét a bérbeadó részére számlával köteles igazolni.

9.§ (1) A bérlő a lakást a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) Ha az átalakítás, korszerűsítés költségeit a bérlő magára vállalja, ez a bérbeadó bérlővel kötött eredeti szerződését abban az esetben sem módosíthatja, ha a bérlő által elvégzett átalakítási, korszerűsítési munkák során a lakás komfortfokozata megemelkedett.

A befogadási és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai

10.§ (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba:

a) élettársát,

b) testvérét,

c) nem egyenesági rokonát.

(2) A befogadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az (1) bekezdésben említett, jogcím nélkül visszamaradt személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, cserelakás biztosítása nélkül.

Az albérlet, lakáscsere

11.§ Önkormányzati lakás, sem annak egy része albérletbe nem adható.

A lakbér, a különszolgáltatások díjának megfizetése

12.§ (1) A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A különszolgáltatások - víz, gáz, villany, szemétszállítás, lakásbiztosítás, kábeltévé stb… - igénybevételére a bérlő közvetlenül köt szerződést a szolgáltatókkal. A közüzemi szerződés megkötése után a bérlő a közüzemi fogyasztási hely azonosító számát 8 napon belül köteles bejelenteni a Kirendeltségen.

(3)¹

A lakbér és lakbértámogatás mértéke

13.§ A lakbér összegét a 2. melléklet tartalmazza.

14.§ (1) Önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha

a) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 2,5-szeres összegét és

b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100-szorosát meghaladja, és

c) a fizetendő havi lakbér összege meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelmének 25 %-át.

(2) Nem illeti meg a lakbértámogatás azt a bérlőt, aki

a) a lakó- vagy tartózkodási helye szerinti önkormányzattól lakásfenntartási lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) pályázat útján, nem szociális jelleggel bérbeadott önkormányzati lakásban él,

c) a lakás hasznosításával (albérletbe adás stb…) összefüggésben jövedelemhez jut.

(3) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 1,5-szerese, a lakbértámogatás összege: a fizetendő lakbér és a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók havi jövedelme 25 %-ának a különbözete.

(4) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 1,5 – 2,0-szerese, a lakbértámogatás összege: a (3) bekezdés szerint megállapított lakbértámogatás 80 %-a.

(5) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 2,0 – 2,5-szerese, a lakbértámogatás összege: a (3) bekezdés szerint megállapított lakbértámogatás 60 %-a.

(6) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Kirendeltségen kell benyújtani az (1) bekezdés szerinti egy főre jutó jövedelemre, valamit a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okokra vonatkozó igazolással együtt.

(8) A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.

(9) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

A lakásbérleti jog megszűnése

15.§ (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszony a felek közös megegyezésével szűnik meg, az önkormányzatot elhelyezési kötelezettség nem terheli, térítési díjat nem fizet.

A lakáshasználati díj

16.§ (1) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított egy év elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Lt.) 75., 91. és 94. §-a értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 13-17 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének másfélszerese, 18-23 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, a 24. hónaptól kezdve a lakás lakbérének két és félszerese.

A határozatlan idejű lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszűnésének

különös esetei

17.§ (1) Másik lakás bérbeadása esetén nagyobb szobaszámú vagy nagyobb alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú lakás akkor biztosítható, ha a bérlő gyermekeinek vagy jogszerűen befogadott családtagjainak száma a bérleti jogviszony fennállása alatt növekedett.

(2) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony másik lakás bérbeadásával szűnik meg, a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbözet egyszeresére, mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítésre.

(3) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítés fizetésével szűnik meg, a bérlőt pénzbeli térítésként éves lakbére egyszerese illeti meg.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak alapján kell eljárni akkor is, ha a bérleti jogviszony az Lt. 26. § (1) bekezdése alapján szűnik meg.

II. Fejezet

Szociális jellegű bérlakásokra vonatkozó külön rendelkezések

18.§ (1) Szociális jellegű lakásbérletre jogosult, akinél a családban vagy az együtt költöző személyek esetében az egy főre eső nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át nem haladja meg és

a) nagykorú állampolgár,

b) neki vagy a vele egy háztartásban élő, illetve vele együtt költöző családtagjainak tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján nincs beköltözhető lakása, vagy bármilyen jogcímen komfort nélküli vagy szükséglakásban lakik,

c) hajléktalan esetében a hajléktalanná válás előtt Ambrózfalván lakott,

d) nem rendelkezik 1 millió forint értéket meghaladó forgalomképes vagyonnal.

(2) Nem kaphat szociális bérlakást az, aki:

a) bérlakásáról bárhol az ország területén hozzátartozója javára vagy térítés ellenében lemondott,

b) saját tulajdonú lakását a kérelem benyújtását megelőzően eladta.

19.§ Szociális jelleggel legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe:

a) 1-2 személy esetében                                       2 lakószoba,

b) 3 személy esetében                                          2,5 lakószoba,

c) 4 személy esetében                                          3 lakószoba,

d) minden további személy esetén személyenként fél szobával nő a bérbe adható szobaszám.

20.§ (1) A szociális jellegű bérbeadásra vonatkozó kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a kérelmező személyi adatai,

b) a kérelmezővel együtt költözők személyi adatai,

c) kérelmező és a vele együtt költözők jelenlegi lakásának címe, komfortfokozata, nagysága, szobaszáma,

d) a bérelni kívánt lakásnagysága, komfortfokozata,

e) jövedelemigazolások,

f) a 18. § (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat.

(2) Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben megjelölt adatokat nem közli, a Kirendeltség hiánypótlásra szólítja fel. Ha a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget adatközlési kötelezettségének, kérelme visszavontnak tekintendő.

21.§ (1) A szociális jellegű bérlakásban a bérlő testvérének, élettársának és annak kiskorú gyermekeinek befogadásához a bérbeadó csak akkor köteles hozzájárulni, ha esetükben a (2) bekezdésben foglalt feltételek együttesen fennállnak.

(2) A befogadás feltételei:

a) a befogadottnak nincs Magyarországon saját tulajdonú ingatlana, lakásbérleménye,

b) a befogadott nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át,

c) a befogadott nem rendelkezik 1 millió forintot meghaladó értékű forgalomképes vagyonnal.

(3) A bérbeadónak a hozzájárulásában akkor kell kötelezettséget vállalnia a lakásban jogcím nélkül visszamaradó – az (1) bekezdésben említett – személyek másik lakásban való elhelyezésére, ha

a) a visszamaradó személy e rendelet alapján egyébként rászoruló személynek minősül,

b) a bérlővel a lakásban legalább 5 év óta megszakítás nélkül együtt lakott,

c) az ország területén másik, beköltözhető lakással nem rendelkezik.

(4) Másik lakásként csak olyan alapterületű, komfortfokozatú lakás biztosítható, mint amilyet a lakásban visszamaradó személy szociális bérletként bérelhetne.

(5) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az Önkormányzat akkor gondoskodik elhelyezéséről, ha szociális helyzetére tekintettel e rendelet alapján jogosult lenne szociális bérlakásra.

22.§ A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozatlan időre hozza létre.

23.§⁵ A szociális bérlakás bérleti díja a lakásbérleti szerződés megkötésétől számított 3 év elteltével a mindenkor hatályos bérleti díj 140 %-a.

23/A.§^3,5 a Rendelet 23.§-ában meghatározott bérleti díj mértéke – a megkötött bérleti szerződések időtartamára figyelemmel – fokozatosan kivezetésre kerül.

Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog alapján

24.§ (1) A Képviselő-testület lakás bérlőjének kijelölésére az Önkormányzat részvételével működő társulás által fenntartott intézménnyel megállapodhat abban, hogy az intézmény részére bérlőkijelölési vagy egyszeri bérlőkiválasztási jogot biztosít.

(2) A bérlőkijelölés, illetve bérlőkiválasztás alkalmával a bérbeadó határozott idejű bérleti jogviszonyt létesít. A jogviszony létesítésének kezdő időpontja a testületi döntést követő hónap első napja, ezt követően az intézmény által meghatározott időpont.

(3) A bérlőkijelölésre, illetve bérlőkiválasztásra jogosult intézmény vezetője csak az intézménnyel munkaviszonyban (ideértve a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt is), álló személyt jelölheti, illetve választhatja ki bérlőnek.

A lakás bérbeadása nem lakás céljára

25.§ (1) A Képviselő-testület a lakást vagy annak egy részét más célra bérbe adhatja.

(2) Egyszobás lakás más célra nem adható bérbe.

(3) A lakásnak vagy annak egy részének más célra történő bérbeadásához a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

(4) A nem lakás céljára történő bérbeadás nem mentesít a más célú használathoz szükséges hatósági engedélyek beszerzésétől.

(5) Lakás egy részének más célra történő hasznosítását csak a bérlő kérheti.

(6) Egész lakás nem lakás céljára történő bérbeadása maximum 5 évi időtartamra szólhat. A lakás egy részének más célra történő hasznosítása maximum a lakásbérlet időtartamának végéig terjedhet.

(7) A lakásnak további, nem lakás céljára történő hasznosítása esetén a korábbi bérlőt előbérleti jog illeti meg.

Második rész

III. Fejezet

Helyiségek bérbeadása

26.§ (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiség csak pályázat útján, határozott időre, maximum 5 évre adható bérbe.

(2) A helyiség bérlőjének a határozott idő leteltét követően az azonos feltételekkel pályázókkal szemben előbérleti joga van.

27.§ A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvését, helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,

b) a helyiség felhasználásának célját, az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredi állapot helyreállítási kötelezettségét,

e) a pályázni jogosultak körét,

f) a fizetendő bér mértékét,

g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyet és határidejét,

h) a pályázati bírálat megtartásának helyét is időpontját.

28.§ A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell

a) a pályázó nevét és címét,

b) a tevékenység folytatáshoz feljogosító engedély másolatát,

c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket a pályázó elfogadja.

29.§ (1) A pályázó a helyiséget a pályázat benyújtása előtt megtekintheti, melyet a Csanádalberti Közös Önkormányzati Ambrózfalvi Kirendeltségén kell kezdeményeznie.

(2) A pályázatot írásban, feladó megjelölése nélkül, zárt borítékban kell benyújtani a Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatal Ambrózfalvi Kirendeltségén. A zárt borítékra rá kell írni: „Helyiségbérlet pályázat”.

(3) A pályázatokat a beérkezés sorrendjében, felbontás nélkül sorszámmal kell ellátni.

(4) Érvénytelen az a benyújtott pályázat, amely tartalmában nem felel meg a pályázati kiírásnak.

(5) A pályázatok a pályázati bírálat időpontjában kerülnek felbontásra és bírálatra.

30.§ (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.

(3) Eredménytelen pályázat esetén a legjobb ajánlatot tevővel lehet bérleti szerződést kötni.

31.§ A helyiségben folytatható tevékenység megváltoztatását a Képviselőtestület engedélyezheti.

32.§ (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, berendezze.

33.§ (1) A bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetve cseréről,

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásról, melyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben.

e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, az olyan általa termelt nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

34.§ A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

35.§ A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha

a) a bérlő által végzett és a befogadó személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,

b) a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt, és a bérbeadóval szemben semmiféle igényt nem támaszt, továbbá készfizető kezességet vállal a bérlő bérbeadó felé fennálló bérleti díj és egyéb díjfizetési tartozására vonatkozólag.

36.§ (1) A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség fekvését, helyét, alapterületét,

b) a helyiségért addig fizetett bérleti díj összegét,

c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,

d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha az átvevő

a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,

b) tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből megtagadhatja.

37.§ (1) A helyiség bérleti joga csak másik helyiség bérleti jogára cserélhető.

(2) A bérlők a helyiségek cseréjéről szóló megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül kötelesek a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a 36. § (2) bekezdésében foglaltakat a cserére vonatkozó tartalommal.

(4) A hozzájárulás nem tagadható meg különösen, ha

a) a cserét a hozzátartozók kérik,

b) a lakosság ellátása azt indokolttá teszi,

c) a cserélő felek vállalják a bérbeadók új feltételeit.

Harmadik rész

Záró rendelkezések

IV. Fejezet

38.§ E rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba

¹ Hatályon kívül helyezte a 2/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete, hatályba lépett 2013. március 1.

² Módosította a 10/2017.(VII.26.) önkormányzati rend. 1. §-a,hatályos: 2017. július 27.

³ Kiegészítette a 10/2017.(VII.26.) önkormányzati rend. 2. §-a,hatályos: 2017. július 27.

⁴ Módosította a 10/2017.(VII.26.) önkormányzati rend. 2. §-a,hatályos: 2017. július 27.

⁵ Módosította a 10/2017.(VII.26.) önkormányzati rend. 4. §-a,hatályos: 2018. március 1.