Ambrózfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 19.) önkormányzati rendelete
Ambrózfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 02. 21- 2025. 09. 17Ambrózfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 19.) önkormányzati rendelete
Ambrózfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról1
[1] Ambrózfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit – az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban -, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Ambrózfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ambrózfalva Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 6916 Ambrózfalva, Dózsa György utca 1.
(3) Az önkormányzat működési területe: Ambrózfalva község közigazgatási területe
2. § (1) Az önkormányzati jogok és kötelezettségek gyakorlására jogosult képviselő-testület elnevezése: Ambrózfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
(2) A képviselő-testület székhelye: 6916 Ambrózfalva, Dózsa György utca 1.
(3) Az önkormányzat hivatala: Makói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 6900 Makó, Széchenyi tér 22.
(4) A Hivatal kirendeltsége: Makói Közös Önkormányzati Hivatal Ambrózfalvi Kirendeltsége (a továbbiakban: Ambrózfalvi Kirendeltség) 6916 Ambrózfalva, Dózsa György utca 1.
3. § Az önkormányzat szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület Vagyonnyilatkozatok kezelésével megbízott bizottsága, valamint Közbeszerzési és Selejtezési bizottsága,
c) Makói Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).
4. § (1) Az önkormányzat körbélyegzője: felső köríven Ambrózfalva Község Önkormányzata – középen Magyarország címerével.
(2) A képviselő-testület körbélyegzője: felső köríven Ambrózfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete - középen Magyarország címerével.
(3) A polgármester körbélyegzője: felső köríven Ambrózfalva Község, középen a Magyarország címere, alsó köríven Polgármestere felirat.
5. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.ambrozfalva.hu
6. § Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. A képviselő-testület az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.
Az önkormányzat feladatai és hatásköre
7. § Az önkormányzat által ellátott kötelező feladatokat, azok ellátásának módját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
8. § Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) civil szervezetek támogatása
b) falugondnoki szolgálat.
9. § (1) A képviselő-testület a mindenkori szociális pénzbeli, valamint természetbeni ellátásokról, a települési önkormányzati támogatásokról szóló önkormányzati rendeletben, valamint az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletben meghatározott támogatásokkal kapcsolatos hatásköröket a polgármesterre ruházza.
(2) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről évi egy alkalommal rendes ülésen beszámol a testületnek.
A képviselő-testület szervezete, működése
10. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, 1 fő főállású polgármester és 4 fő képviselő, akik közül 1 fő - a képviselő-testület által választott - társadalmi megbízatású alpolgármester. A polgármester, az alpolgármester és a képviselők nevét, a megválasztásra került bizottságokat és tagjait az 1. függelék tartalmazza.
11. § A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, (alpolgármestereket), dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
12. § A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint, de évi legalább 6 alkalommal tart ülést. A képviselő-testület július és augusztus hónapban munkaterv szerint nem ülésezik.
13. § Halaszthatatlan ügyek tárgyalására a testület rendkívüli ülést tart.
14. § A képviselő-testületi ülések helye: a Makói Közös Önkormányzati Hivatal Ambrózfalvi Kirendeltsége (továbbiakban: Kirendeltség) polgármesteri irodája, közmeghallgatás esetén a kirendeltség nagyterme. A képviselő-testület ülése nyilvános.
15. § (1) A képviselő-testület ülése határozatképes, ha azon 3 fő képviselő jelen van.
(2) Minősített többséghez legalább 3 fő képviselő egybehangzó szavazata szükséges.
(3) Jelen rendelet alkalmazásában kötelezettségszegésnek minősül, amennyiben:
a) a helyi képviselő a képviselő-testület vagy az állandó bizottság munkájában három hónapot meghaladó módon nem vesz részt, és azt igazolható módon utólag nem menti ki, továbbá
b) a helyi önkormányzati képviselő a döntéshozatali eljárás során az ülésen jelen van, azonban a szavazást megtagadja, továbbá
c) aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.
(4) Az (3) a) pontjában meghatározott távolmaradás indokoltságának kérdésében a képviselő-testület dönt.
Interpelláció, kérdés
16. § (1) Interpelláció az olyan tartalmú kérdés, amely az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladataira, továbbá az önkormányzat valamely intézményének tevékenységére vonatkozik.
(2) Az interpellációt a rendes ülést legalább két nappal megelőzően kell a polgármesternél benyújtani. Az interpellált a rendes ülésen szóban – kivételesen a képviselő-testület hozzájárulásával, azt követő 15 napon belül írásban - köteles válaszolni. Az írásban adott választ a legközelebbi rendes ülésen ismertetni kell.
(3) Az interpelláló az ülésen – írásbeli válasz esetén a legközelebbi rendes ülésen – nyilatkozik a válasz elfogadásáról. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról külön határozattal dönt.
Önálló képviselői indítvány
17. § (1) Önálló képviselői indítványt terjeszthet elő bármely képviselő a képviselő-testület feladat-, és hatáskörébe tartozó ügyben. Az önálló képviselői indítványt a képviselő-testületi munkatervében szereplő rendes testületi ülését megelőző 3 nappal korábban lehet a jegyző útján az illetékes bizottsághoz írásban, indokolással ellátva benyújtani.
(2) Az önálló képviselői indítványt az illetékes bizottság megtárgyalja. Az önálló képviselői indítványt kizárólag akkor tárgyalja a képviselő-testület, ha annak megtárgyalását a bizottság javasolja. Ebben az esetben a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület elé terjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület vita nélkül, többségi szavazással dönt az önálló képviselői indítvány napirendre való tűzéséről.
Módosító indítvány
18. § (1) Módosító indítványt terjeszthet elő bármely képviselő az adott képviselő-testület ülés kihirdetett napirendi pontjaira vonatkozóan. A képviselő-testület munkatervében szereplő rendes testületi ülés esetén az ülést megelőző 3 nappal korábban, rendkívüli testületi ülés esetén pedig akként, hogy azt az érintett bizottság tárgyalni tudja. A módosító indítványt a jegyző útján az illetékes bizottsághoz írásban, indokolással ellátva lehet benyújtani.
(2) A módosító indítványt az illetékes bizottság megtárgyalja. A módosító indítványt kizárólag akkor tárgyalja a képviselő-testület, ha annak megtárgyalását a bizottság javasolja. Ebben az esetben a polgármester köteles az érintett képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület elé terjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület vita nélkül, többségi szavazással dönt az önálló képviselői indítvány napirendre való tűzéséről.
Sürgősségi indítvány
19. § (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - írásban legkésőbb az ülést megelőző napon délelőtt 10 óráig nyújtható be a polgármesternél.
(2) Sürgősségi indítvány kezdeményezésére jogosult:
a) a polgármester,
b) a bizottság,
c) a települési képviselő,
d) a jegyző.
(3) A sürgősségi indítványt a polgármester ismerteti, és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására. Amennyiben a polgármester vagy valamely települési képviselő ellenzi az indítvány azonnali megtárgyalását, abban az esetben a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani, amelyről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
20. § (1) A kérdés a polgármesterhez vagy a napirend más előterjesztőjéhez - előzetesen szóban vagy írásban –, vagy a testületi ülésen az előterjesztés elhangzása után szóban tehető fel a napirend tárgyával kapcsolatban. Az „egyebek” napirendi pontban napirenden kívüli kérdés is feltehető.
(2) A kérdésre a választ szóban azonnal – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – meg kell válaszolni.
Munkaterv, előterjesztés
21. § (1) A képviselő-testület az üléseit éves munkaterv alapján tartja. A munkatervben nem szereplő ülések rendkívüli testületi ülésnek számítanak.
(2) A munkatervet a polgármester állítja össze. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni a képviselőktől, az intézményvezetőktől, és a helyi civil szervezetek képviselőitől.
(3) Az adott évre vonatkozó munkatervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év decemberi képviselő-testületi ülésén fogadja el.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a testületi ülések – továbbá a közmeghallgatás - tervezett időpontját, helyét,
b) a tárgyalandó napirendet,
c) az egyes napirendekhez külön meghívottak megnevezését.
d)a napirendi pontok előterjesztőit, az előkészítésért felelős szervezeti egység megnevezését.
22. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) önkormányzati rendelet megalkotására, valamint határozathozatalra irányuló javaslat
b) egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslat
c) beszámolók valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
d) tájékoztatók: minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés és melynek célja a testület tájékoztatása.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) települési képviselő,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző,
e) a napirend megtartására felkért más előadó.
(3) Kizárólag írásban nyújthatók be:
a) rendelet-tervezet, rendelet módosítását igénylő előterjesztések,
b) pénzügyi tárgyú előterjesztések,
c) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések,
d) önkormányzati társulás létrehozására, társuláshoz való csatlakozásra, abból való kilépésre irányuló előterjesztések,
e) intézmény alapítására, megszüntetésére irányuló előterjesztések,
f) munkaterv,
g) valamennyi hatósági döntést igénylő ügy,
h) szolgáltatási díjakat érintő előterjesztések.
(4) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
23. § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.
24. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek és a meghívottaknak.
(2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket írásvédett formában, elektronikus úton kell a képviselő-testület tagjai rendelkezésére bocsátani úgy, hogy az a képviselő-testület ülését megelőző legalább 5. napon hozzáférhetővé váljon. A képviselő-testületi anyagok közzétételének időpontja azoknak az önkormányzat honlapjára történő feltételének időpontja. A Hivatal a közzététellel egyidejűleg elektronikus levélben értesíti a képviselőket. A képviselők az elektronikus úton való postázáshoz szükséges információkat (e-mail cím) a jegyzőnek írásban bejelentik.
(3) Azon képviselők számára, akik erről kifejezetten nyilatkoznak, hogy nem kívánják elektronikus úton fogadni a testületi anyagokat, a meghívót és az írásos (papír alapú) előterjesztéseket úgy kell kiadni, hogy azt a képviselő-testület ülését megelőző legalább 5. napon kézhez kapják.
25. § (1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell az ülés tervezett időpontja előtt legalább 3 nappal írásban benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.
(2) Rendkívüli ülésen kizárólag a meghívóban szereplő napirend tárgyalható.
(3) Amennyiben a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására halasztást nem tűrő, azonnali intézkedést igénylő ügyben kerül sor, abban az esetben a meghívóra és a napirendi pontra vonatkozó írásbeliség mellőzhető azzal, hogy csak az ülés összehívására alapot adó napirend tárgyalható és a testületi ülés idejét és a napirendet a település honlapjára ebben az esetben is fel kell tenni.
(4) A (3) bekezdésben írt esetben az ülés
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) egyéb szóbeli meghívással,
c) interneten küldött üzenettel is összehívható.
26. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) valamennyi napirendi ponthoz a jegyzőt állandó tanácskozási joggal,
c) a napirendi pontok előadóit az őket érintő napirendi pontokhoz tanácskozási joggal,
d) a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatalának vezetőjét.
(2) Az Ambrózfalváért Közalapítvány, az Ambrózfalvi Polgárőr Egyesület, az Ambrózfalvi Nyugdíjas Klub vezetőit tanácskozási joggal kell meghívni az ülésre, amennyiben a tevékenységüket érintő napirend kerül tárgyalásra.
27. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés napját, kezdési időpontját,
b) azt, hogy az ülés rendes-, vagy rendkívüli ülés, nyílt-, vagy zárt ülés,
c) az ülés helyét,
d) javasolt napirendi pontok tárgyát és azok előadóit,
e) az ülést összehívó aláírását.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Amennyiben a meghívás meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódik, úgy a meghívott részére csak az erre vonatkozó írásbeli előterjesztéseket kell mellékelni.
28. § (1) A testületi ülések időpontjáról a polgármester tájékoztatja a lakosságot az ülés meghívójának a Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztésével és a település honlapján való közzétételével. A tájékoztatást legalább az ülést megelőző 5. napon el kell végezni.
(2) A lakosságot a rendkívüli testületi ülésről is tájékoztatni kell a napirendi pontoknak Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével és a meghívó honlapon való közzétételével.
29. § A határozatképtelen ülést – amennyiben az előterjesztésben (előterjesztésekben) való döntés (döntések) nem halasztható a következő rendes testületi ülésig – a határidőhöz kötött döntés határnapját megelőzően változatlan napirenddel ismételten össze kell hívni. Ekkor a napirendi ponthoz (pontokhoz) készült előterjesztést (előterjesztéseket) nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
30. § A képviselő-testület ülésein:
a) a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
b) a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
c) a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
d) a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.
31. § Az ülést vezető jogkörei:
a) jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét, név szerint az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselőket,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) szünetet rendelhet el,
e) lezárja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
g) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,
h) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
i) biztosítja az ülés rendjét,
j) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.
32. § (1) A napirendek tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről,
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
c) rendeletalkotást igénylő napirendi pontok,
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,
f) interpellációk,
g) kérdések,
h) egyéb közérdekű bejelentések.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.
(3) A rendes ülésen a képviselők bármelyike indítványozhatja egyéb kérdések megvitatását, napirendre vételét, napirend elhagyását, elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Az erre irányuló javaslatot a napirendek meghatározásáról szóló képviselő-testületi döntés előtt kell előterjeszteni.
33. § (1) A napirendi pont tárgyalásának rendje:
a) az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
b) az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni,
c) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
d) módosító javaslatok megtétele,
e) az előterjesztő a vita lezárása után összefoglalja a vitát, válaszol a hozzászólásokra, az elhangzott észrevételekre,
f) napirend vitájának lezárása,
g) döntés a módosító javaslatokról,
h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról,
i) a szavazás eredményének ismertetése, a döntés kihirdetése.
(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint történik.
(3) A szavazás előtt a jegyző részére minden esetben biztosítani kell a hozzászólás jogát, amennyiben törvényességi szempontból kíván észrevételt tenni.
A tanácskozás rendjének fenntartása
34. § Az ülést vezető az ülés rendjének fenntartása érdekében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalás napirendjétől, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)–b) pontokban foglalt intézkedései eredménytelenek.
A döntéshozatali eljárás
35. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A képviselő-testület a módosító indítványokról elhangzásuk sorrendjében dönt.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Szavazni személyesen, „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet, vagy a képviselő tartózkodik a szavazástól.
36. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.
(3) Név szerinti szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a települési képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavakkal fejezik ki álláspontjukat. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, és a név szerinti szavazási eljárást és eredményét szó szerint veteti az ülésről készült jegyzőkönyvbe.
37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat:
a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása tárgyában,
b) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy eldöntésekor,
c) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy eldöntésekor,
d) vagyonáról szóló rendelkezésekor,
e) az általa kiírt pályázat eldöntésekor.
(2) Titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolításáról eseti bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a titkos szavazás szabályainak ismertetése, a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása.
(4) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
38. § Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:
a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében hozott minden döntéséhez,
b) önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez.
39. § (1) Amennyiben a szavazásra bocsátott javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az ülés vezetője szünetet rendelhet el, majd a szünet után újra szavazásra bocsátja a javaslatot.
(2) Ha a javaslat a megismételt szavazáson sem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az eredeti javaslatot abban az esetben kell a legközelebbi ülésre ismételten napirendre tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
40. § (1) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a döntéshozatali eljárást meg kell ismételni, melyből az érintett képviselőt ki kell zárni. Amennyiben az érintett az ügyben a polgármester, abban az esetben a kizárásról szóló javaslatot, és az ismételt döntéshozatali eljárást az alpolgármester terjeszti elő, illetve vezeti le. Ha az érintettség bejelentésének elmulasztása következtében megismételt döntéshozatali eljárás miatt – ezzel okozati összefüggésben - kár keletkezett, annak megtérítése iránt a képviselő-testület igényt támaszthat.
Határozat, rendelet
41. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: …../20…(….hó …nap) határozat.
(2) A normatív határozatok számozása nem különül el a határozatok számozásától, azok sorába illeszkedik.
(3) A határozat a továbbiakban tartalmazza:
a) a képviselő-testület elnevezését és döntését
b) szükség szerint a végrehajtás határidejét
c) a végrehajtásért felelős megnevezését.
d) a normatív határozat esetén a közzétételről szóló rendelkezést.
(4) A normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.
42. § A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a határozat számát,
b) a határozat tárgyát,
c) a végrehajtás határidejét,
d) a végrehajtásért felelős megnevezését.
43. § (1) A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő
b) a képviselő-testület bizottsága
c) a jegyző
d) civil szervezet képviselője
(2) A rendeletalkotási kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a szabályozás indokát, valamint
b) a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot.
(3) A polgármester a jegyző bevonásával megvizsgálja a kezdeményezést majd szükség esetén azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület dönt a rendeletalkotás szükségességéről. A mennyiben egyetért a kezdeményezéssel, abban az esetben meghatározza az előkészítés menetét, szükség esetén szakértőt kér fel. Jogszabályi kötelezettség esetén a képviselő-testület elé már a rendelet normaszövege terjesztendő.
(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.
(6) A rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(7) A rendeletet a kihirdetését követően fel kell tenni a település honlapjára.
44. § Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Ambrózfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……/20…(…….hó….nap) önkormányzati rendelete.
45. § A kihirdetett rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a rendelet számát,
b) a rendelet tárgyát,
c) a megalkotás időpontját,
d) a hatálybalépés időpontját,
e) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének időpontját.
A jegyzőkönyv
46. § A jegyzőkönyv az Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a távol maradt képviselők nevét,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
c) a hozzászólók nevét, az elhangzott hozzászólások lényegét,
d) a hozzászólást szó szerint, ha azt a képviselő kéri, vagy a képviselő-testület úgy dönt,
e) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat
f) a polgármester, és a jegyző aláírását, dátumot, bélyegző lenyomatot.
47. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt, a tanácskozás menetéről és a képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv-ben foglaltak szerint.
(2) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv egy példányban készül.
(3) A jegyzőkönyv a Hivatalban munkaidőben megtekinthető, valamint a község honlapján közzé kell tenni.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a napirendi pontok anyagát és az előterjesztések egy-egy példányát, a jegyző törvényességi észrevételét,az önkormányzati rendelettervezet szövegét, a kihirdetett önkormányzati rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat, a felvilágosítás kérésére vonatkozó beadványát és a sürgősségi indítványt.
(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyveknek (nyilvános és zárt) az Njt-rendszeren keresztül a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalhoz elektronikus formában történő megküldéséről az ülés napját követő 15 napon belül.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvek elkészítésére az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A közmeghallgatás
48. § (1) A képviselő-testület – szükség szerint –, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, arra a polgármesternek 15 napon belül írásban kell választ adnia a kérdező részére. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatás összehívására – mely egyben testületi ülés -, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a szavazás rendjére, módjára, a jegyzőkönyv készítésére az e rendeletben foglaltak az irányadók azzal, hogy a lakosság a közmeghallgatás keretében elhangzó napirendekhez hozzászólhat, véleményt nyilváníthat.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
49. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
50. § (1) A jegyzőt a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra - a Makói Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője, mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a Makói Közös Önkormányzati Hivatal megbízott tisztviselője helyettesíti.
(2) A jegyző ügyfélfogadási rendje a Makói Közös Önkormányzati Hivatal Ambrózfalvi Kirendeltségén kedd 13:00-15:30 óra között.
A közös önkormányzati hivatal
51. § (1) A képviselő-testület Makó városa, Ambrózfalva község, Nagylak község, Királyhegyes község és Magyarcsanád község Önkormányzatai Képviselő-testületeivel közös önkormányzati hivatalt alakít és tart fenn.
(2) A Makói Közös Önkormányzati Hivatal egységes hivatal, a belső tagozódását és a működésének rendjére vonatkozó szabályokat a Makói Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.
A képviselő-testület bizottságai
52. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a) A Vagyonnyilatkozatok Kezelésével Megbízott Bizottság, valamint
b) a Selejtezési Bizottság.
(2) A bizottságok elnökből és egy tagból állnak.
(3) A bizottságok elnökeit és tagjait a képviselő-testület választja meg. A bizottságok tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(4) A Vagyonnyilatkozatok Kezelésével Megbízott Bizottság feladata:
a) vagyonnyilatkozatok vizsgálata,
b) önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.
(5) A Selejtezési Bizottság eljárása és feladata:
a) A bizottságot a polgármester hívja össze és átadja részére az önkormányzat, illetve intézményei tulajdonában lévő feleslegesnek minősített vagyontárgyakról készített feljegyzést, mely egyben a selejtezési kezdeményezés dokumentuma.
b) A bizottság - szükség esetén külső szakértő bevonásával – jegyzőkönyvet készít a selejtezési munkaszakaszok írásbeli dokumentálásra.
c) A bizottság a selejtezendő vagyontárgyakról selejtezési jegyzék kapcsolásával elkészíti javaslatát.
d) A selejtezési javaslat alapján a polgármester dönt a vagyontárgy további hasznosításáról, illetve megsemmisítéséről.
53. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására – többek között a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására – elnökből és egy tagból álló ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek feladat- és hatáskörét, a létrehozással egyidejűleg határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy a bizottságok éves munkatervet nem készítenek.
Lakossági fórum
54. § (1) A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntésekbe történő bevonásuk érdekében a képviselő-testület lakossági fórumot tart. A döntés fontosságának megítéléséről, és ennek alapján a lakossági fórum összehívásáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(2) A lakossági fórumot a polgármester hívja össze a fórum időpontjának és napirendjének a helyben szokásos módon való közzétételével.
(3) A lakossági fórumon elhangzottakról emlékeztető készül, melynek anyagát a képviselő-testület a következő ülésén köteles napirendi pontként megtárgyalni, és a témában határozatot hozni.
Nemzetiségi önkormányzat
55. § (1) A települési önkormányzat az Ambrózfalvi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat munkájának segítése érdekében:
a) rendelkezésre bocsátja az igényelt joganyagot, szükség esetén segít a jogértelmezésben,
b) közreműködik az ülések előkészítésében, és a jegyzőkönyvek vezetésében,
c) ellátja a nemzetiségi önkormányzat pénzügyi és egyéb adminisztratív teendőit,
d) térítésmentesen biztosítja az irodaszereket.
(2) A nemzetiségi önkormányzat üléseiről készült jegyzőkönyvek tájékoztatás céljából történő megismerhetőségéről a jegyző gondoskodik, a települési képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvekkel megegyező módon.
(3) A nemzetiségi önkormányzat határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A települési önkormányzat Hivatalon belül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az ügyfélfogadást.
(5) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat hivatalos ügyeinek intézésére térítésmentes telefon használatot biztosít.
(6) A települési és a nemzetiségi önkormányzat a pénzügyi gazdálkodási feladatok ellátására együttműködési megállapodást köt.
Záró rendelkezések
56. §2
57. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 2/2025. (II. 19.) önkormányzati rendelethez
1. Ambrózfalva Község Önkormányzatának kötelező önkormányzati feladatellátását szolgáló társulások:
a) óvodai nevelés: Pitvaros Térségi Óvodai Nevelési Intézményi Társulás székhelye: 6914 Pitvaros, Kossuth Lajos utca 30.) (bölcsődei ellátás: Csanádalberti Szociális Intézmény, Gyermekjóléti és Falugondnoki Szolgálat, Minibölcsőde 6915 Csanádalberti Fő út 31.)
b) igazgatás: Makói Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 6900 Makó, Széchenyi tér 22.)
c) szociális ellátás: Nagyér Térségi Szociális Önkormányzati Társulás (székhelye: 6917 Nagyér, Szabadság utca 33.)
d) gyermekjóléti feladatok: Makói Egyesített Népjóléti Intézmény (székhelye: 6900 Makó, Tinódi utca 8/A.)
2. Ambrózfalva Község Önkormányzata által kormányzati funkciók szerint ellátott kötelező alaptevékenység:
|
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános |
|
igazgatási tevékenysége |
|
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041236 Országos közfoglalkoztatási program |
|
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
052030 Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása |
|
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
064010 Közvilágítás |
|
066010 Zöldterület-kezelés |
|
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
082044 Könyvtári szolgáltatások |
|
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés |
|
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
|
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
|
107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
|
042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
1. függelék a 2/2025. (II.19.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati rendeletet az Ambrózfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IX. 17.) önkormányzati rendelete 56. §-a hatályon kívül helyezte 2025. szeptember 18. napjával.
Az 56. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.