Szár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1994. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete

helyi jelentőségű természetvédelmi terület létesítéséről

Hatályos: 1994. 08. 16

Szár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1994. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete

helyi jelentőségű természetvédelmi terület létesítéséről

1994.08.16.

Szár Község Képviselő-testülete az 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés a) pontjában jelölt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

1. § A rendelet célja, hogy:

a) a védetté nyilvánított területek fennmaradását biztosítsa a jelenlegi vagy annál jobb ökológiai állapotban,

b) megóvja e területek értékes erdei ökoszisztémáit annak növény- és állatvilágát egyaránt,

c) a község lakosságának pihenési, szórakozási és kirándulási lehetőséget nyújtson a védett terület sérelme nélkül,

d) a természetvédelem érdekeit a településfejlesztési célkitűzéseknél is figyelembe vegyék,

e)¹ Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat a községhatárban található Sósi-eret mint természetközeli állapotú vizes élőhelyet, természeti értékeiknek hosszú távú megőrzése és kiránduló- és bemutatóhelyként való fenntartása céljából helyi védelem alá vonja.

2. § A helyi jelentőségű természetvédelmi terület (a továbbiakban: TT) érintett földrészleteit az 1. számú melléklet átnézési térképén a Vértessomló, Tatabánya és Szárliget fele eső területek alkotják.

3. § A TT alá vont erdők erdőtervi adatait elsődleges rendeltetés szerinti megoszlásban a 2. számú melléklet (Szárliget településsel összevontan) tartalmazza.

4. § A TT védelem alá vonásának indokait, növény- és állatvilágának felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

5. § Alapvető védelmi előírások:

(1) A TT fenntartását, kezelését, fejlesztését, tudományos kutatását a környező területekkel együtt, azokkal összhangban kell végezni.

(2) A TT-en nem szabad olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágának élettevékenységét, valamint a TT rendeltetésének betöltését zavarja vagy veszélyezteti.

(3) A TT-en a gazdálkodási (erdő-, mező-, rét-, legelő-, vad- és vízgazdálkodási) és egyéb tevékenységet a természetvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni.

(4) A TT részletes kezelési és fejlesztési szabályait a 4. számú mellékletben foglalt kezelési szabályzat rögzíti.

6. § A védett terület neve: Szár községi helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

7. §² A védett terület természetvédelmi kezelésére az Önkormányzat felkéri a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítványt.

8. §³

9. § Egyéb rendelkezések:

(1) A TT határait határjelekkel meg kell jelölni, továbbá útmutató, tájékoztató és figyelmeztető táblákat kell kihelyezni.

(2) A TT rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési és egyéb közép- és hosszútávú terveket – legkésőbb 1994. december 31-ig – felül kell vizsgálni és szükség szerint el kell végezni a TT rendeltetésének megfelelő módosításokat.

(3) Az 1. számú mellékletben jelölt földrészletek védetté nyilvánítását a körzeti földhivatalnak az ingatlannyilvántartásba be kell vezetnie.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a természetvédelemre vonatkozó jogszabályok az irányadók.

10. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Krupánszki Mihály s.k. polgármester

Nagl Mihály s.k. körjegyző

1. melléklet

üres cím

2. melléklet

Az erdőterületek megoszlása elsődleges rendeltetés szerint (hektár)

Erdőtagok	Gazdasági	Védelmi	Közjóléti	Összesen
2-8
10-40-41
42-43-44
VEFAG	399,6	783,0	15,9	1.698,5

3. számú melléklet a 10/1994. (VIII.16.) számú rendelethez⁴

A védelem alá vonás indokai

A 400 km2-es Vértes hegységből 1976-ban 130 km² országos védettségű területet jelöltek ki. Sajnos a kialakítás időszakában nem a természeti értékek, hanem a kor szabta lehetőségek határozták meg a védett terület nagyságát. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a déli Vértes gazdaságtalan erdői és részben lebányászott részei (pld. Gánt) védelem alá kerülhettek, még az északi Vértes hűvösebb csapadékosabb klímái részeink kialakult csodálatos - bányászattal még kevésbé érintett - erdei esetében a védelem célkitűzései háttérbe szorultak.

A Vértes északi oldalán jelentős ipari települések találhatók, melyek levegője erősen szennyezett, s emiatt a természetvédelem célkitűzéseivel összhangban álló, kímélő erdőgazdálkodás mellett nagyon fontos az, hogy az itt élő emberek közvetlen közelükben találkozhassanak felüdülési, pihenési lehetőségekkel.

A védett terület kijelölésénél figyelembe vettük az 1991. évi keszthelyi ökológus kongresszus megállapítását - amely teljesen egybecseng saját tapasztalatainkkal - számos terület élővilága lassan tönkremegy akkor is, ha látható veszélyforrás nincs a környéken, egyszerűen a védett terület kicsinysége miatt. Korábban a természetvédelmi területek határait meglehetősen szűkkeblűen a gazdálkodók érdekében maximális vagy túlzott figyelembevételével határozták meg. Védőzóna sok helyen nincs, a legértékesebb területeink közvetlen közelében bárki azt tehet, amit akar, ezért is látjuk fontosnak viszonylag nagyobb terület védelmét.

Az északi Vértes részben még érintetlen területeinek, természeti értékeinek megóvása és ökológiai alapon történő hasznosítása csak átfogó, a többcélú hasznosítást koordináló védelemmel lehetséges.

Földtani értékek

A védett terület - mint a Vértes-hegység egésze - geológiai szempontból viszonylag egységes felépítésű. Az alaphegység uralkodó kőzete a felső triász dolomit, alárendeltebb a dachsteini mészkő. E kőzetek nagy területen találhatók a felszínen. Az úgynevezett fődolomit egyik legszebb példája a Csákányospuszta közelében levő nagycsákányi kőfejtő. Itt a kőzet nagy mennyiségben tartalmazza a triászkor jellegzetes ősmaradványait, nagyméretű, 20 cm-t is meghaladó megalódus kőbeleket. A jura időszak kőzetei csak néhány kisebb felszíni foltban jelentkeznek az elterjedtebb kréta kőzetekkel egyetemben, mély fúrásokból ismerik őket.

Az alaphegység felszínének jelentős részét eocén üledékek alkotják. Az eocén márgák mészkővel, ősmaradványokkal rendkívül gazdagok. Jellegzetesek a nummuliteszes mészkőrétegek, melyek szinte csak mészvázú egysejtűek maradványaiból állnak.

Oligocén kőzeteket Vértessomló térségében ismerünk. A pleisztocén lösz nemcsak a peremi területeken, hanem helyenként a terület belsejében is fennmaradt. A hegység erősen tektonizált, sakktáblaszerűen összetört. A fő törések ÉK-DNY és erre merőleges irányúak. Az e törések mentén kifejlődött völgyek, illetve az ezek mentén szétdarabolódott rögök határozzák meg a terület mai arculatát. A meredek hegy-, illetve völgyoldalakból kiemelkedő dolomit szirtek változatos, sokszor bizarr alakzatai sokszor értékes tájképi elemeket képviselnek. Annak ellenére, hogy a területe felépítő kőzetek nem ideálisak barlangképződésre, számos kisebb - elsősorban kőfülke jellegű - barlanggal találkozhatunk (Nagy-Csákányi kőfülke, Eperhegyi odú, Vöröslyuk, Vadorzói barlang, Mária szakadék barlangjai).

Talajviszonyok

Az eróziónak kitett lejtőket dolomit kopárokat váztalajon borítják - típusaik közül is leggyakoribb sekélyes, felaprózott sziklás, köves váztalaj. A Zuppatető és a Nagyszéna-hegy kopárjain ezen a talajon értékes sziklagyepek alakultak ki.

Jellemzőbb növényfajok: magyar gurgolya

árvalányhaj fajok

kései szegfű

szürkés ördögszem

kékes borkóró.

A hegység nagyobb részén barna erdőtalajokkal találkozhatunk.

Növény földrajzi jellemzés

A területen rendkívül gazdag pontusi – mediterrán növényzetet találunk. Különlegesség a sziklai sulyoktáska, vértesi imola. A vértes növény földrajzilag Pannonicum flóra tartomány, bakonyicum flóra vidékéhez, vesprémiense flóra járáshoz sorolható. Erdészeti szempontból a Vértes erdőgazdasági tájhoz tartozik.

Jellegzetes fás növényei, melyek még nagyszámban találhatók a lisztes berkenyék gazdag alaksorozatai (Sorbus fajok).

A délies lejtők jóval meredekebbek, mikroklímájuk szárazabb, ennek megfelelően xerotherm tölgyesek, karsztbokor erdők, sziklagyepek, lejtősztyeppek jellemzik a növényzetet.

Xerotherm tölgyesek uralják általában a platók zömét is.

Az északias lejtőkön főleg cseres-tölgyesek találunk. A meredekebb lejtőkön kis kiterjedésben fordul elő törmeléklejtő erdő és juharos szurdokerdő.

Dolomiton gyertyános-tölgyest csak igen kis kiterjedésben találhatunk.

A terület legfőbb értékeit sziklagyepek, sziklafüves sztyepp lejtők és a velük szoros közelségben álló karsztbokor erdők, száraz tölgyesek és hűvösebb klímájú szurdok erdők adják.

NYÍLT DOLOMITSZIKLA GYEP (SESELEO-FESTUCETUM-PALLENTIS)

Ez a tájképileg is nagyon szép növénytársulás elsősorban a Zuppa- és Nagyszénahegy DNY-i oldalán jelenik meg, talán a legszebb állományát a Cseresznyés-árok fölötti részen találjuk, de számos kisebb nagyobb foltot alkot a Nagy-, és a Nap-hegy ÉK-i lejtőjén is. Általában lokálisan szoros kapcsolatban találjuk a következő társulással.

SZIKLAFÜVES LEJTŐSZTYEPP (CHRYSOPOGONO - CARICETUM HUMILIS)

Ez a társulás kevésbé meredek lejtőn esetleg platószéli helyzetben fejlődik ki. Ez jóval nagyobb területen található és gyakran karsztbokor erdővel alkot mozaikot. E két társulásban találhatunk legnagyobb fajszámban védett növényeket: tavaszi hérics, kövér daravirág, törpe nőszirom, hangyabogáncs és sömörös kosbor. Sziklafüves lejtőssztyeppen találtuk a kis holdruta többszáz egyedét, egymástól meglehetősen távol, tehát csaknem minden élőhelyen előfordulhat ez a ritkaság. A nem védett ritkaságok közül egy kis keresztes virágú fajt, a sulyoktáskát emeljük ki, amely a vértesi dolomitról a Zuppa-hegyre még átterjed, de a szomszédos Lóingató-hegyről már hiányzik. Ez a mediterráneumban elterjedt növény itt éri él areája É-i határát.

ZÁRT DOLOMITSZIKLAGYEP (BROMETUM ERECTI)

Ez a nagyon szép és ritka növénytársulás viszonylag kis helyen, a Zuppa-hegyen található meg, tipikus fejlődési formájában. Itt fordul elő néhány tő henye boroszlán, vitézvirág és kékes borkóró is.

KARSZTBOKORERDŐK, XEROTHERM TÖLGYESEK (CERASO-QUERCETUM, COTINO-QUERCETUM, ORNO-QUERCETUM)

Egymástól élesen el nem különülő társulások ezek, a kitettségtől, talajmélységtől függően a karsztbokorerdők és száraz tölgyesek fokozatosan mennek át egymásba. Cserszömörcés karsztbokorerdőt - a D-i vértessel ellentétben - csak igen keveset találunk, ilyen pl. a Nap-hegy tetejének É-i pereme. Annál nagyobb területet borít be a két másik társulás a sztyeppfoltokat, sziklagyepeket mindig ezek szegélyezik. Jellemző védett növényei a fehér madársisak, a nagyezerjófű, magyar zergevirág, tarka nőszirom, bíboros kosbor és a gerecsei berkenye.

SZÁLERDŐK: CSERES TÖLGYESEK (QUERCETUM PATREAE CERRIS), GYERTYÁNOS TÖLGYESEK (QUERCETO-CARPINETUM), SZURDOKERDŐK (PHYLLITIDI-ACERETUM), SZIKLAERDŐK (MERCURIÁLI TILIETUM), BÜKKÖSÖK (QUERCETO-FAGETUM)

A D-i részeket a cseres-tölgyes uralja, ezen állományok zömmel szépek, azonban a platók közelében nagy területeket vágtak ki most különböző korú újulat van ott. Szurdok- és sziklaerdők szórványosan fordulnak elő ott (gímpáfrány, erdei holdviola). A bükkösök százalékos aránya a század elején még sokkal nagyobb volt. A Szár, Szárligettől É-ra található állományok szinte mindegyike szép példája a természetközeli elegyes bükkösöknek. Itt többszintes, elegyfajokban gazdag erdőt alakítottak ki. Az erdőnevelési eredmények az egész országra iránymutatóak, de mivel kevés helyen láthatunk hasonlót, ezért ezek a területek kiemelten értékesek természetvédelmi szempontból. Az itt talált kísérőfajok a következők: gyertyán, kislevelű hárs, hegyi juhar, rezgőnyár, kocsánytalan tölgy, berkenyék stb.. Az erdőkben szórványosan ugyan, de mindenhol előfordul babérboroszlán. A bükkösök jó része nehezen újul, ez is jelzi, hogy az állományok jelentős része termőhelyének határán nő. Ott, ahol magról megfelelő újulat keletkezik, a legkörültekintőbben kell eljárnia az erdészetnek. Ezek a társulások az É-i Vértes legjelentősebb természeti értékei közé tartoznak. Nagy biodiverzitásuk, erdőképük, az itt élő számos védelemre szoruló számos növény és állatfaj indokolttá teszik, hogy kiemelten foglalkozzunk velük. A bükkösökben a gerincek talaján bükkös karszterdőt találunk, ezek általában véderdők, eróziónak kitett talajok védelmét szolgálják. Elegyfajok: cser, virágoskőris, mezei juhar, barkóca, berkenye kisfajok, egy-két helyen cserszömörce, sajmegy, som stb.. A lejtőtörmelékes talajokon a bükkös sziklaerdők alkotnak értékes állományokat. A társulás fő jellemzője az erdei gyümölcsök fajgazdagsága: vadkörte, vadalma, cseresznyék, berkenyék mind-mind előfordulnak itt. A fenti társulások találhatók a következő területeken: Mária-szakadék, Vadórzó-völgy, Vinya-bükk, Stájer-erdő.

Gyertyános tölgyesek: A fő probléma az elgyertyánosodás és az elegyfajok kiirtása. Ennek ellenére több helyen találhatunk a helyes erdőnevelésre iskolapéldákat, az üde vízgazdálkodás mély termőrétegű talajokon növő gyertyános tölgyeseket, melyben többszintű, fajgazdag életközösségek (bükk, kislevelű hárs, barkóca, berkenye, rezgőnyár) alakultak ki. Ugyanezen részeken számos idős, matuzsálem korú faóriással is találkozhatunk (Körtvélyes-puszta környéke). Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk az itt található felhagyott, 250 éves legelőerdőt.

Éger liget erdők: kiterjedésük csekély; fajgazdagságuk miatt értékeik mégis jelentősek. Szarvaskút, mocsárrét helyeken találkozhatunk velük. Értékes védett növényeik: buglyos szegfű, fehér zászpa, szegfűbogyó és a különböző kosborfélék.

A terület bejárása során és a szakirodalom alapján az É-i Vértesben előforduló védett növények listája a 3. sz. mellékletben található.

Állatvilág

A terület állatvilága rendkívül gazdag.

Külön kiemelendő a világon végveszélyben levő, fokozottan védett fajok közül parlagi sas és kerecsensólyom, valamint a szintén fokozottan védett kígyászölyv, fekete gólya, uhu gyurgyalag és kövirigó fészkelése. E madárfajok élettevékenységének és zavartalan költésének biztosítása a védett terület rendkívül fontos alapfeladata.

Az É-i Vértesben költő összes madárfajok száma meghaladja 80-at és e fajgazdagsága miatt a Vértes-hegység közvetlen környéke szerepel Európa 2000 legjelentősebb madárélőhelye között is.

Az emlősök közül gyakori a nyuszt, vadmacska, borz, sőt Tatabánya térségéből hiúz előfordulási adat is van.

Az előzőekben felsoroltak alapján a terület olyan értéket képvisel, melyet az 1982-es évi IV. tvr. alapján védetté kell nyilvánítani.

A védetté nyilvánítás indoklása

A Sósi-ér Szár település egyetlen vízfolyása mint természetközeli állapotú vizes élőhely, melynek alapján természetvédelmi oltalomra érdemes.

Helyi jelentőségű tájképi érték a Szár településétől keletre lévő Kálvária-hegy a három kereszttel.

A terület bemutatása

A Sósi-ér Szár és Szárliget települések között ered. A Váli-vízzel és a Szent-László-patakkal egyesülve a Dunába folyik. Szár északi részén időszakos vízfolyás, melyet menet közben több forrás és fakadó víz táplál, így a Széles-dűlői részen már állandó vízfolyás.

A patak korábbi árterében bokorfüzesek, füzesek és a facsoportok között kisebb-nagyobb nádas foltok találhatóak.

A tavaszi időszakban szaporodási helye a területen előforduló kétéltű és hüllő faunának. A Sósi-ér völgye a Tata-Bicskei Árok zöldfolyosójának része, így amellett, hogy fészkelő- és táplálkozóhelyként szolgál, fontos madárvonulási útvonal is.

A Kálvária-domb árvalányhajas nyílt karsztos jellegű terület. Ezen túlmenően kegyeleti hely és a település lakóinak kedvelt kirándulóhelye.

Az Észak-Vértesben előforduló védett növény- és állatfajok

Védett növények

Agárkosbor	Orchis morio
Apró nőszirom	Iris pumila
Árlevelű len	Linum tenuifolium
Babérborszlán	Daphne laureola
Bíboros kosbor	Orchis purpurea
Bodzaszagú ujjaskosbor	Dactylorhiza sambucina
Borzas vértő	Onosma visianii
Buglyos szegfű	Dianthus superbus
Csinos árvalányhaj	Stipa pulcherrima
Délvigéki árvalányhaj	Stipa eriocaulis
Erdei borkóró	Thalictrum aquilegiifolium
Erdei gólyaorr	Geranuim sylvaticum
Erdei szellőrózsa	Anemone sylvestris
Ezüstaszott	Paronychia cephalotes
Fanyarka	Amelanchier ovalis
Farkasöló sisakvirág	Aconitum vulparia
Fehér madársisak	Cephalanthera alba
Fekete kökörcsin	Pulsatilla pratensis ssp. nigricans
Gérbics	Limodorum abortivum
Gímpáfrány	Phyllitis scolopendrium
Gombos varjúköröm	Phyteuma orbiculare
Hangyabogáncs	Jurinea mollis
Harangláb	Aquilegia vulgaris
Henye boroszlán	Daphne cneorum agg.
Homoki nőszirom	Iris arenaria
Homoki vértő	Hippophae rhamnoides
Illatos hagyma	Allium suaveolens
Kardos madársisak	Cephalanthera longifolia
Kékes borkóró	Thalictrum minus ssp. pseudominus
Kétlevelű sarkvirág	Platanthera bifolia
Kis holdruta	Botrychium lunaria
Kövér daravirág	Draba lasiocarpa
Leánykökörcsin	Pulsatilla grandis
Lisztes berkenye (21 kisfaj)	Sorbus spp.
Madárfészek	Neottia nidus-avis
Magyar gurgolya	Seseli leucospermum
Magyar zergevirág	Doronicum hungaricum
Mohos csitri	Moehringia muscosa
Nagy pacsirtafű	Polygala major
Nagyezerjófű	Dictamnus albus
Nagylevelű madárbirs	Cotoneaster tomentosus
Pázsitos nőszirom	Iris graminea
Pikkelypáfrány	Ceterach officinarum
Piros madársisak	Ccphalanthera rubra
Pusztai meténg	Vinca herbacea
Sápadt kosbor	Orchis pallens
Sárga koronafürst	Coronilla coronata
Sárga kövirózsa	Jovibarba hirta agg.
Selymes boglárka	Ranunculus illyricus
Selymes peremizs	lnula oculus-christi
Sömörös kosbor	Orchis ustulata
Sulyoktáska	Aethionema saxatile
Szent László-tárnics	Gentiana cruciata
Sziklai ternye	Alyssum saxatile
Szürkés ördögszem	Scabiosa canescens
Tarka kosbor	Orchis tridentata
Tarka nőszirom	Iris variegata
Tarka nádtippan	Calamagrostis varia
Tavaszi hérics	Adonis vernalis
Terpedt koronafürt	Coronilla vaginalis
Turbánliliom	Lilium martagon
Vitézvirág	Anacamptis pyramidalis

Védett állatok
Éti csiga	Helix pomatia
Imádkozó sáska	Mantis religiosa
Hangyaleső	Myrmeleon formicarius
Aranyos bábrabló	Calosoma sycophanta
Kis szarvasbogár	Dorcus parallelopipedus
Szarvasbogár	Lucanus cervus
Holdszervű ganéjtúró	Copris lunaris
Orrszarvú bogár	Oryctes nasicornis
Daliás cincér	Acanthocinus aedilis
Gyászcincér	Morimus funereus
Havasi cincér	Rosalia alpina
Nagy Hőscincér	Cerambyx cerdo
Kardoslepke	Iphiclides podalirius
Kis apollólepke	Parnassius mnemosyne
Dolomit kéneslepke	Colias shrysotheme
Nappali pávaszem	Inachis io
Halálfejes lepke	Acherontia atropos
Barna varangy	Bufo bufo
Barna ásóbéka	Pelobates fuscus
Erdei béka	Rana dalmatina
Kecskebéka	Rana esculenta
Leveli béka	Hyla arborea
Zöld varangy	Bufo viridis
Fali gyík	Podarcis muralis
Fürge gyík	Lacerta agilis
Lábatlan gyík	Anguis fragilis
Zöld gyík	Lacerta viridis
Erdei sikló	Elaphe longissima
Rézsikló	Coronella austriaca
Vizisikló	Natrix natrix
Balkáni fakopáncs	Dendrocopos syriacus
Barna rétihéja	Circus aeruginosus
Barátposzáta	Sylvia atricapilla
Barázdabillegető	Motacilla alba
Berki tücsökmadár	Locustella fluviatilis
Búbos pacsirta	Galerida cristata
Búbosbanka	Upupa epops
Cigány csaláncsúcs	Saxicola torquata
Citromsármány	Emberiza citrinella
Csicsörke	Serinus serinus
Csilpcsalp-füzike	Phylloscopus collybita
Csóka	Corvus monedula
Csuszka	Sitta europaea
Darázsölyv	Perni apivorus
Egerészölyv	Buteo-buteo
Eredeti fülesbagoly	Asio otus
Erdei pacsirta	Lullula arborea
Erdei pinty	Fringilla coelebs
Erdei pityer	Anthus trivialis
Erdei szürkebegy	Prunella modularis
Énekes rigó	Turdus philomelos
Fekete harkály	Dryooopus martius
Feketerigó	Turdus merula
Függőcinege	Remiz pendulinus
Fülemüle	Luscinia megarchynchos
Fürj	Coturnix coturnix
Füsti fecske	Hirundo rustica
Hantmadár	Oenanthe oenenthe
Házi rozsdafarkú	Phoenicurus ochruross
Héja	Accipiter gentilis
Holló	Corvus corax
Kabasólyom	Falco subbuteo
Kakukk	Cuculus canorus
Karvaly	Accipiter nisus
Karvalyposzáta	Sylvia nisoria
Kenderike	Carduelis cannabina
Kerti poszáta	Sylvia borin
Kerti rozsdafarkú	Phoenicurus phoenicurus
Kékcinege	Parus cearuleus
Kék galamb	Columba oenas
Kis fakopáncs	Dendrocopos minor
Kis légykapó	Ficedula parva
Kis poszáta	Sylvia curruca
Közép fakopáncs	Dendrocopos medius
Lappantyú	Caprimulgus europaeus
Léprigó	Turdus viscivorus
Macskabagoly	Strix aluco
Meggyvágó	Coccothraustes coccothraustes
Mezei pacsirta	Alauda arvensis
Mezei poszáta	Sylvia communis
Molnárfecske	Delichon urbica
Nagy fakopáncs	Dendrocopos major
Nádi sármány	Emberiza schoeniclus
Nyaktekercs	Jynx torquilla
Ökörszem	Troglodytes troglodytes
Örvös légykapó	Ficedula albicollis
Őszapó	Aegithalos caudatus
Parlagi pityer	Anthus campestris
Parti fecske	Riparia riparia
Réti pityer	Anthus pratensis
Réti tücsökmadár	Locustella naevia
Rozsdás csaláncsúcs	Saxicola rubetra
Rövidkarmú fakusz	Certhia brachydatyla
Sárgarigó	Oriolus oriolus
Sordély	Miliaria calandra
Széncinege	Parus major
Szürke küllő	Picus canus
Szürke légykapó	Muscicapa striata
Tengelic	Carduelis carduelis
Tövisszúró gébics	Lanius collurio
Vadgerle	Streptopelia turtur
Vörös vércse	Falco tinnunculus
Vörösbegy	Erithacus rubecula
Zöld küllő	Picus viridis
Zöldike	Carduelis chloris
Sün	Erinaceus concolor
Erdei cickány	Sorex araneus
Keleti cickány	Crocidura suaveolens
Közönséges vízicickány	Neomys fodiens
Mezei cickány	Crocikura leucodon
Törpecickány	Sorex minutus
Vakondok	Talpa europea
Hegyesorrú denevér	Myotis blythi oxignathus
Kis patkósorrú denevér	Rhinolophus hipposideros
Korai denevér	Nyctalus noctula
Közönséges denevér	Myotis myotis
Erdei pele	Dryomys nitedula
Mogyorós pele	Muscardinus avellanarius
Nagy pele	Glis glis
Mókus	Sciurus vulgaris
Ürge	Citellus citellus
Borz	Meles meles
Hermelin	Mustela erminea
Menyét	Mustela nivalis
Molnárgörény	Mustela eversmanni
Nyuszt	Martes martes
Vadmacska	Felis sylvestris

Fokozottan védett állatok
Barna kánya	Nilvus migrans
Fehérhátú fakopáncs	Dendrocopos leucotos
Fekete gólya	Ciconia nigra
Gyöngybagoly	Tyto alba
Gyurgyalag	Merops apiaster
Haris	Crex crex
Kerecsensólyom	Falco cherrug
Kígyászölyv	Circaetus gallicus
Kövirigó	Monticola saxatilis
Kuvik	Athene noctua
Parlagi sas	Aquila heliaca
Uhu	Bubo bubo

A Sósi-ér állatfajainak felsorolása

Állatok

A fajnevek utáni rövidítések magyarázata: F=fészkelő, V=vonuláskor, kóborláskor gyakori vagy rendszeres vendég, R=ritka faj.

Magyar név	Latin név	Védettség	Eszmei érték (Ft)	Megjegyzés
*Kétéltűek*	*Amphibia*
Pe es óte	Triturus vulgaris	védett	2000
Barna varangy	Bufo bufo	védett	2000
Zöld varangy	Bufo viridis	védett	2000
Barna ásóbéka	Pelobates fuscus	védett	2000
Levelibéka	Hyla arborea	védett	2000
Erdei béka	Rana dalmatina	védett	2000
Kecskebéka	Rana esculenta	védett	2000
*Hüllők*	*Reptilia*
Fürge gyík	Lacerta agilis	védett	10000
Fali gyík	Lacerta mauralis
Zöld gyík	Lacerta viridis	védett	10000
Vízisikló	Natrix natrix	védett	10000
Erdei sikló
Rézsikló	Coronilla austriaca	védett	10000
*Madarak*	*Aves*
Fehér gólya	Ciconia ciconia	fokozottan védett	100000	V
Darázsölyv	Pernis apivorus	fokozottan védett	100000	V
Kígyászölyv	Circaetus gallicus	fokozottan védett	500000	V
Barna rétihéja	Circus aeruginosus	védett	50000	F
Kékes rétihéja	Circus cyaneus	védett	50000	V
Hamvas rétihéja	Circus pyargus	fokozottan védett	200000	V
Héja	Accipiter gentilis	védett	50000	F
Karvaly	Accipiter nisus	védett	50000	F
Egerélyölyv	Buteo buteo	védett	10000	F
Gatyás ölyv	Buteo lagopus	védett	50000	V
Parlagi sas	Aquila heliaca	fokozottan védett	1000000	V
Halászsas	Pandion haliaetus	fokozottan védett	250000	R
Vörös vércse	Falco tinnunculus	védett	50000	F
Kis sólyom	Falco columbarius	védett	50000	V
Kabasólyom	Falco subbuteo	védett	50000	V
Kerecsensólyom	Falco cherrug	fokozottan védett	1000000	V
Fogoly	Perdix perdix			V
Fürj	Coturnix coturnix	védett	50000	F
Fácán	Phasianus colchicus			F
Erdei szalonka	Scolopax rusticola			F
Lappantyú	Caprimulgus europaeus			F
Haris	Crex crex	fokozottan védett	500000	V
Bíbic	Vanellus vanellus	védett	50000	F
Pajzsoscankó	Philomachus pugnax	védett	10000	V
Sárszalonka	Gallinago gallinago	védett	50000	V
Szalonka	Scolopax rusticola			V
Dankasirály	Larus ridibundus	védett	10000	V
Kék galamb	Columba oenas	védett	50000	V
Örvös galamb	Columba palumbus			F
Vadgerle	Streptopelia turtur	védett	10000	F
Balkáni gerle	Streptopelia decaoto			F
Kakukk	Cuculus canorus	védett	10000	F
Gyöngybagoly	Tyto alba	fokozottan védett	100000	F
Kuvik	Athene noctua	fokozottan védett	100000	V
Macskabagoly	Strix aluco	védett	50000	F
Erdei fülesbagoly	Asio otus	védett	50000	V
Sarlósfecske	Apus apus	védett	10000	V
Jégmadár	Alcedo atthis	védett	50000	V
Gyurgyalag	Merops apiaster	fokozottan védett	100000	F
Búbosbanka	Upupa epops	védett	50000	F
Nyaktekercs	Jynx torquilla	védett	10000	F
Zöld küllő	Picus viridis	védett	50000	F
Nagy fakopáncs	Dendrocopos major	védett	10000	F
Közép fakopáncs	Dendrocopos medius	védett	50000	F
Kis fakopáncs	Dendrocopos minor	védett	10000	F
Búbos pacsirta	Galerida cristata	védett	10000	F
Erdei pacsirta	Lullula arborea	védett	50000	V
Mezei pacsirta	Alauda arvensis	védett	10000	F
Füsti fecske	Hirundo rustica	védett	10000	F
Molnárfecske	Delichon urbica	védett	10000	F
Erdei pityer	Anthus trivialis	védett	10000	F
Réti pityer	Anthus pratensis	védett	10000	V
Sárga billegető	Motacilla flava	védett	10000	F
Hegyi billegető	Motacilla cinerea	védett	10000	V
Barázdabillegető	Motacilla alba	védett	10000	F
Csonttollú	Bombycilla garrulus	védett	10000	V
Ökörszem	Troglodytes troglodytes	védett	10000	F
Erdei szürkebegy	Prunella modularis	védett	10000	V
Vörösbegy	Erithacus rubecula	védett	10000	F
Fülemüle	Luscinia megarhynchos	védett	10000	F
Házi rozsdafarkú	Phoenicurus ochruros	védett	10000	F
Kerti rozsdafarkú	Phoenicurus phoenicurus	védett	50000	V
Rozsdás csuk	Saxicola rubetra	védett	10000	F
Cigánycsuk	Saxicola torquata	védett	10000	F
Hantmadár	Oenantha oenanthe	védett	10000	F
Fekete rigó	Turdus merula	védett	10000	F
Fenyőrigó	Turdus pilaris	védett	10000	V
Énekes rigó	Turdus philomelos	védett	10000	F
Szőlőrigó	Turdus iliacus	védett	10000	F
Léprigó	Turdus viscivorus	védett	10000	V
Réti tücsökmadár	Locustella naevia	védett	50000	F
Berki tücsökmadár	Locustella fluviatilis	védett	50000	V
Nádi tücsökmadár	Locustella luscinioides	védett	50000	V
Fülemülesitke	Acrocephalus melanopon	védett	50000	V
Foltos nádiposzáta	Acrocephalus schoenobaenus	védett	10000	V
Énekes nádiposzáta	Acrocephalus palustris	védett	10000	V
Cserregő nádiposzáta	Acrocephalus scirpaceus	védett	10000	V
Nádirigó	Acrocephalus arundinaceus	védett	10000	V
Kerti geze	Hippolais icterina	védett	10000	V
Karvalyposzáta	Sylvia nisoria	védett	50000	V
Kis poszáta	Sylvia curruca	védett	10000	F
Mezei poszáta	Sylvia communis	védett	10000	F
Kerti poszáta	Sylvia borin	védett	10000	F
Barátposzáta	Sylvia atricapilla	védett	10000	F
Sisegő füzike	Phylloscopus sibilatrix	védett	10000	F
Csilpcsalpfüzike	Phylloscopus collybita	védett	10000	F
Fitiszfüzike	Phylloscopus trochilus	védett	10000	V
Sárgafejű királyka	Regulus regulus	védett	10000	V
Szürke légykapó	Muscicapa striata	védett	10000	F
Kis légykapó	Ficedula parva	védett	50000	V
Örvös légykapó	Ficedula albicollis	védett	10000	V
Kormos légykapó	Ficedula hypoleuca	védett	10000	V
Őszapó	Aegithalos caudatus	védett	10000	V
Barátcinege	Parus palustris	védett	10000	F
Kék cinege	Parus caeruleus	védett	10000	F
Széncinege	Parus major	védett	10000	F
Csuszka	Sitta europaea	védett	10000	F
Ökörszem	Troglodytes troglodytes	védett	10000	F
Függőcinege	Remiz pendulinus	védett	10000	V
Sárgarigó	Oriolus oriolus	védett	10000	F
Tövisszúró gébics	Lanius collurio	védett	10000	F
Seregély	Sturnus vulgaris			F
Házi veréb	Passer domesticus			F
Mezei veréb	Passer montanus	védett	10000	F
Nagy őrgébics	Lanius excubitor	védett	50000	V
Csóka	Corvus monedula	védett	10000	V
Vetési varjú	Corvus frugilegus	védett	10000	V
Szürke varjú	Corvus cornix			F
Holló	Corvus corax	védett	10000	V
Szarka	Pica pica			F
Szajkó	Garrulus galandarius			F
Erdei pinty	Fringilla coelebs	védett	10000	V
Fenyőpinty	Fringilla montifringilla	védett	10000	V
Csicsörke	Serinus serinus	védett	10000	F
Zöldike	Carduelis chloris	védett	10000	F
Tengelic	Carduelis carduelis	védett	10000	F
Csíz	Carduelis spinus	védett	10000	V
Kenderike	Caeduelis cannabina	védett	10000	F
Sárgacsőrű kenderike	Carduelis flavirostris	védett	10000	V
Zsezse	Carduelis flammea	védett	10000	V
Süvöltő	Pyrrhula pyrrhula		10000	V
Meggyvágó	Coccothraustes coccothraustes		10000	F
Citromsármány	Emberiza citrinella		10000	F
Nádi sármány	Emberiza schoeniclus		10000	V
Sordély	Miliaria calandra		10000	F
*Emlősök*	*Mammalia*
Keleti sün	Erinaceus concolor	védett	10000
Vakond	Talpa europea	védett	2000
Erdei cickány	Sorex araneus	védett	2000
Mezei cickány	Crocidura leucodon	védett	2000
Közönséges denevér	Myotis myotis	védett	50000
Korai denevér	Nyctalus noctula	védett	10000
Mezei nyúl	Lepus europaeus
Pirók egér	Apodus agrarius
Erdei pocok	Clethrionomus garaleolus
Mezei pocok	Microtus arvalis
Róka	Vulpes vulpes
Nyest	Martes foina
Közönséges menyét	Mustela nivalis
Vaddisznó	Sus scrofa
Őz	Capreolus capreolus
Gímszarvas	Cervus elaphus

4. számú melléklet a 10/1994. (VIII.16.) számú rendelethez⁵

Kezelési és fejlesztési szabályzat

l) Tervek jóváhagyása, engedélyezési eljárás

a) A helyi jelentőségű természetvédelmi terület (Továbbiakban TT) területét és rendeltetését érintő vagy befolyásoló tervek jóváhagyásához, illetve módosításához hatósági engedélyek kiadásához az elsőfokú Természetvédelmi Hatóság (továbbiakban Természetvédelmi Hatóság) hozzájárulása szükséges. Az Engedélyező Hatóságnak az engedély kiadásával egyidejűleg a Természetvédelmi Hatóságot tájékoztatnia kell.

b) A TT rendeltetését érintő már jóváhagyott rendezési és egyéb terveket továbbá hatósági engedélyeket az illetékes hatóságnak a Természetvédelmi Hatóság bevonásával felül kell vizsgálni, szükség esetén a TT rendeltetésének megfelelő módosításokat el kell végezni.

2) Földhasználat

a) A TT-en művelési ág megváltoztatásához, valamint földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének módosításához a TV.-i Hatóság hozzájárulása szükséges.

b) Erdő, rét, legelő művelési ágának megváltoztatásához csak kivételes esetben és csak a TT érdekeinek megfelelően szabad hozzájárulni.

3) Területfelhasználás, létesítmények elhelyezése

a) A TT-en minden területfelhasználás, telekalakítás, létesítmények elhelyezése és használatbavétel engedélyezéséhez a TV.-i Hatóság hozzájárulása szükséges.

b) A TT-en elsősorban természetvédelmi kutatási és oktatási rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.

c) Újabb létesítmények tervezésekor és elhelyezésekor különös gondot kell fordítani azok jellegének tájba illő megválasztására.

4) A közlekedés szabályozása

a) A TT-en a gépjárműforgalom csak a közutakon, illetőleg erre a célra kijelölt egyéb utakon megengedett.

b) Gépjárművel parkírozni csak kijelölt helyeken szabad.

c) Az a) pontban foglaltak nem vonatkoznak termelési, kezelési és hatósági feladatokat ellátó gépjárművekre.

d) A természeti értékek bemutatására szolgáló utakat, ösvényeket és pihenőerdőket a természetvédelmi kezelő a terület tulajdonosával (kezelőjével) egyetértésben jelöli ki.

e) A látogatók csak a kijelölt utakon, ösvényeken közlekedhetnek.

f) A közlekedés szabályozását, korlátozását útmutató táblákon kell ismertetni.

5) Vízügyi előírások

a) A TT-re kiható vízügyi munkák, vízi létesítmények és vízhasználat engedélyezéséhez a TV.-i Hatóság hozzájárulása szükséges.

6) Rétek, legelők kezelése

a) A rétek és legelők művelési águknak megfelelően továbbra is hasznosíthatók.

b) A réteket, legelőket feltörni nem szabad, beerdősíteni csak TV.-i érdekből lehet.

7) Szántok, gyümölcsösök, szőlők hasznosítása

A TT-én levő szántók, gyümölcsösök, szőlők továbbra is művelési águknak megfelelően hasznosíthatók. Az itt végzett növényvédelmi munkák összhangban kell álljanak a TT rendeltetésével.

8) Erdők kezelése

a) A TV.-i területen levő erdők kezelését az erdőgazdasági üzemtervek szabályozzák, melynek készítésekor a TV. -i Hatóság szakhatóságként vesz részt a védelmi érdekek képviseletének céljából.

b) A TT rendeltetését érintő már elkészült, jóváhagyott üzemterveket felül kell vizsgálni és a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell végrehajtásuk során eljárni.

c) A TT-n levő erdőket az erdőgazdasági üzemtervekben TV.-i rendeltetésre kell besorolni /1961. évi VII. tv. és a végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII.29.) MT és 27/1981. (XII.29.) MÉM rendelet alapján/.

E rendeltetésváltozás nem érinti a gazdálkodó eddigi gazdasági célú elsődleges rendeltetésének teljes megváltoztatását.

d) A TT-en közjóléti rendeltetésű erdők elsődleges rendeltetése nem változik, az új területek bevonása e kategóriába az üzemtervi tárgyalások során lehetséges.

e) A TT-en levő erdők faállományának vágásérettségi korát a fatermesztést szolgáló faállományokénál magasabban kell meghatározni, hogy még felújulást biztosító, csíraképes magtermést adjanak.

f) Az erdőgazdálkodás során a táj képét és az itt élő növény- és állatvilágot legkevésbé zavaró módszereket, eljárásokat kell alkalmazni. A véghasználatra kerülő tölgy-, bükkállományokat fokozatos, felújító vágással kell felújítani, de meg kell kísérelni egyes fafajok esetében a szálaló vágásos üzemmód bevezetését! Egyéb állományok véghasználata és erdőtelepítés során - figyelembe véve a termőhelyi adottságokat is - megfelelő őshonos fafajokat kell alkalmazni.

g) A TT nem őshonos fafajú erdeit folyamatosan meg kell kísérelni őshonos fafajokkal lecserélni.

h) A kedvelt kirándulóhelyek, valamint rétek, legelők, utak, barlangok környékén a táj adottságait figyelembe véve meg kell hagyni az idős faállományokat.

i) Óvni kell a nagyméretű különleges fajú vagy alakú fákat. Ezekre a védett fa kategóriába felsoroltak a meghatározók.

j) Az itt nem szabályozott kérdésekben az 1961. évi VII. tv. és végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII.29.) MT 27/1981. (XII. 29.) MÉM, valamint az 1984. évi 4. tvr. és végrehajtásáról szóló 8/1982. (III.15) MT rendelet vonatkozó szabályai a meghatározók.

9) Vadon élő állatok és növények védelme

a) A TT vadon élő állatvilágának - a vadászható vadfajok kivételével - minden faja védett, azokat gyűjteni, elpusztítani, élettevékenységükben zavarni nem szabad.

b) A parlagi sas, kerecsen és vándorsólyom, kígyászölyv, fekete gólya, valamint uhu fészkelőhelyei védelmére legalább 20 h-os teljes védelmet biztosító területet kell kijelölni.

c) A b) pontban meghatározott és egyéb sólyomfajok fészkelőhelyén költési és fiókanevelési időben erdőgazdasági tevékenység (fakitermelés, szállítás, erdősítés) csak a TV.-i Hatóság előzetes hozzájárulásával végezhető.

d) A b) és c) pontban meghatározott madarak fészkelőhelyének számítanak az úgynevezett váltó fészkek is, és e területek kijelölését és módosítását a TV.-i Hatóság a terület tulajdonosával (kezelőjével) határozza meg.

e) A b) és c) pontban foglalt területekre költési és fiókanevelési időben belépni és ott tartózkodni fényképezni, filmezni, megfigyelést végezni a TV.-i kezelő szerv engedélyével szabad.

f) A TT vadontermő növényeit (gumóját, gyöktörzsét, magját stb.) kiszedni, elpusztítani nem szabad. E korlátozás a 6) és 8) pontban szabályozott engedélyezett tevékenységekre nem vonatkozik.

g) A TT-re tájidegen állat- és növényfajokat betelepíteni nem szabad. Ez alól felmentést a TV.-i Hatóság adhat.

10) Vadállomány kezelése

a) A TT-en a vadászatra jogosultnak a vadállomány kezelését a TV.-i érdekek figyelembevételével készített vadgazdasági üzemterv szerint kell végezni. Az üzemterv, valamint az éves vadgazdálkodási terv készítésénél a TV.-i Hatóság szakhatóságként vesz részt.

b) A TT-en a vadgazdálkodási üzemtervben és éves tervben meghatározott vadlelövést, befogást el kell végezni.

c) A TT ritka ragadozó madarai fészkelőhelyeinek védelmére kijelölt területeken a költési és fiókanevelési időszakban III.l - VIII.1. között vadászati tilalom lép életbe.

d) A vadkárok megelőzése és mérséklése, a TT ökológiai rendszerű vadászati hasznosítása a vadászatra jogosult feladata.

11) Bányászat

a) A bányatelek nélküli kisüzemű kőbányákat a területileg illetékes bányakapitányságnak és bányaművelést engedélyező hatóságoknak a TV.-i Hatóság bevonásával felül kell vizsgálni és gondoskodni kell a TV érdekeinek érvényesítéséről.

b) Új bányatelek létesítése a TT-en és határától számított 1 km-es vonzáskörzetben csak a TV.-i Hatóság hozzájárulása esetén lehetséges.

c) Gondoskodni kell a már felhagyott bányák a bányatörvény rendelkezéseinek megfelelő rendezéséről.

d) A TT-t érintő bárminemű feltáró vagy kutatási célokat szolgáló fúrás csak a TV.-i Hatóság engedélyével lehetséges.

12) Földtani értékek védelme

A TT-en található felszíni és felszín alatti földtani értékeket minden károsítástól, átalakítástól védeni kell.

13) Vegyszerek alkalmazása

a) A kártékony és túlszaporodott élő szervezetek elleni védekezést úgy kell végezni, hogy a természetes egyensúlyt, más vadon élő védett állat- és növényfajt ne veszélyeztessen. A szükséges növényvédelmi munkákat a mindenkor érvényben levő növényvédelmi és természetvédelmi előírások pontos betartásával kell végezni.

b) A TT-en műtrágya nem használható.

c) Az a) pontban meghatározott tevékenységre a TV.-i Hatóság egy alkalomra szóló engedélye szükséges.

14) Tájvédelem

a) Gondoskodni kell a TT-ben levő létesítmények, épületek, építmények, berendezések állagának megóvásáról és környezetük rendben tartásáról.

b) A táj természetes jellegét zavaró, nem üzemeltetett létesítményeket meg kell szüntetni.

c) Fokozott figyelmet kell fordítani a vonalas létesítmények, távvezeték, utak felülvizsgálatára, új létesítmény a TT -ben a TV.-i Hatóság engedélyével helyezhető el.

d) A TT-en szemetet lerakni tilos.

15) Tudományos kutatás, oktatás

a) A TT-en zavartalan feltételeket kell biztosítani a természeti és kultúrtörténeti értékek kutatásához és feltárásához, valamint az oktatásban történő felhasználásához.

b) A TT-en minden kutatás és kísérlet végzéséhez a TV.-i Hatóság engedélye szükséges.

c) A kutatásokról megjelent közleményeket a természetvédelmi kezelő szervnek is meg kell küldeni.

d) A kutatások és megfigyelések eredményeivel fejleszteni kell a TT védelmének és kezelésének tudományos szakmai alapjait.

16) Látogatás, ismeretterjesztés, sport

a) A TT természeti és kulturális értékeinek, jellegzetes tájképi szépségeinek megismertetésére a védelemmel összehangolt látogathatóságot kell biztosítani.

b) Ismeretterjesztési célból arra alkalmas helyeken tanösvényeket lehet létesíteni, ahol a TT növénytani, állattani és földtani értékeiről szerezhetnek ismereteket a látogatók.

c) A látogatás zavaró hatások kiküszöbölését és a védelem célját szolgáló berendezéseket fokozatosan kell létrehozni, meg kell határozni és felhívni rá a figyelmet a szabadon és korlátozottan látogatható területekre.

Kezelési szabályzat a Sósi-ér Természetvédelmi Területre

1. A Sósi-ér Természetvédelmi Terület működtetése során a gazdálkodást a természetvédelmi érdekekkel összehangoltan kell folytatni.

2. A természetvédelmi terület (a továbbiakban TT) felkért természetvédelmi kezelője a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány.

3. A terület rendszeres ellenőrzését, a természetvédelmi kezelési feladatokat a Közalapítvány végzi, valamint a jegyző eseti megbízása alapján részt vesz a hatósági munkában. A természetvédelmi kezelési feladatok végzésére az Önkormányzat a Közalapítvánnyal külön megállapodást köt.

4. A TT-en az elsőfokú szakhatóság engedélye szükséges:

• A Sósi-ér mint vizes élőhelyet kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához.

• A Sósi-ér partvonalától számított 50 méteren belül vonalas létesítmények, új építmények létesítéséhez és meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához.

5. A TT-en - a kis kiterjedés és a vizes élőhely, valamint a gyepvegetáció sérülékenysége miatt - a gépjárművel (különösen mezőgazdasági vontatóval, illetve nehéz gépekkel) történő rendszeres áthaladás csak megfelelő időjárási körülmények esetén lehetséges.

6. A TT-en szemét és törmelék elhelyezése szigorúan tilos!

7. A TT-en gyógynövény, gomba, erdei melléktermék gyűjtése csak saját szükségletre, a tulajdonos engedélyével történhet.

8. Mezőgazdaság: A TT-en a célkitűzéseivel összhangban álló művelési ágnak megfelelő tevékenység folytatható. A TT-en a művelési ágak megváltoztatása, a gyep feltörése, felülvetése, vegyszerezése, valamint műtrágya kijuttatása tilos.

9. Turizmus, táborozás, tudományos kutatás: A TT a tulajdonos hozzájárulásával szabadon látogatható.

5. számú melléklet a 10/1994. (VIII.16.) számú rendelethez⁶

A Sósi-ér Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási adatai

Hrsz.	Alrészl.	Terület (ha)	Értéke (AK)	Műv. ág	Kivett	Tulajdonos	Kezelő
03		0,6485	0,00	9	Sósi-ér	Magyar Állam	Vértesaljai Vizitársulat
06/1		0,1860	1,62	3		Cserny Éva
06/2		5,8098	50,55	2		Bakonyi Bauxitbánya Kft.
06/3	A	2,7756	48,30	1		Csákvári MGSZ
06/3	B	0,9532	8,29	2		Csákvári MGSZ
07/		2,5107	0,00	9	Sósi-ér	Magyar Állam	Vértesaljai Vízitársulat
08/2		0,0669	2,21	3		Márhoffer János Márhoffer Márton Bartalos Pálné Wohe Józsefné
09/1		1 ,0765	9,37	3		Fáyköd Péter
09/2		4,5033	40,53	8		Anna Bauer
09/3		2,6964	97,68	2		Csákvári MGSZ
026/		1,3028	0,00	9	Sósi-ér	Magyar Állam	Vértesaljai Vízitársulat
033	A	52,9100	1093,49	3		Perjés Miklós Id. Perjés Miklós Id. Perjés Miklósné Tóth lmre Tóth Imréné Németh Imre Pentzl Istváné Vass György Hajdú Lászlóné Baráth Julianna Hasenfratz Jánosné Novák László Bokodi Szabolcs Balázs Jánosné
034/		4,7484	0,00	9	Sósi-ér	Magyar Állam	Vértesaljai Vizitársulat
037/		8,0517	40,86	4		Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete
Össz.:		88,2398

Szálláskút puszta Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási adatai

Hrsz.	Terület (ha)	Értéke (AK)	Műv. ág	Tulajdonos
063/3	1,7093	5,98	E	Simon Ádám
063/4	8,6213	169,11	Szántó	Kiss G. Máté
063/5	2,3906	9,93	E	Simon Ádám
063/6	1,1816	22,00	Szántó	Metláger István
063/7	1,7512	38,00	Út	Metláger István
063/8	2,3502	49,70	Szántó, út	Kiss G. Máté

Ürge-hegy Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási adatai

Hrsz.	Alrészl.	Terület (ha)	Értéke (AK)	Műv. ág	Tulajdonos	Kezelő
020/1	A	0,6070	5,62	Erdő	Magyar Állam	Vértesi Erdő Zrt.
020/1	B	64,3630	334,69	Legelő, árok	Magyar Állam	Vértesi Erdő Zrt.
020/1	C	0,4430	0	Anyagbánya	Magyar Állam	Vértesi Erdő Zrt.
020/1	D	15,3842	53,84	Erdő	Magyar Állam	Vértesi Erdő Zrt.
020/1	F	6,1624	32,04	Legelő, út	Magyar Állam	Vértesi Erdő Zrt.
020/1	G	9,2636	32,42	Erdő	Magyar Állam	Vértesi Erdő Zrt.
020/1	H	1,2720	4,45	Erdő	Magyar Állam	Vértesi Erdő Zrt.
020/1	J	4,4985	15,74	Erdő	Magyar Állam	Vértesi Erdő Zrt.

Beiktatta Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2003. (V.5.) számú rendelete. Hatályos: 2003. május 5. napjától.

Módosította Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2003. (V.5.) számú rendelete. Hatályos: 2003. május 5. napjától.

Hatályon kívül helyezte a 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2012. június 1. napjától.

⁴

Módosította Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2003. (V.5.) számú rendelete. Hatályos: 2003. május 5. napjától.

⁵

Módosította Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2003. (V.5.) számú rendelete. Hatályos: 2003. május 5. napjától.

⁶

Módosította Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007. (VIII.3.) rendelete. Hatályos: 2007. augusztus 3. napjától.