Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

I. fejezet

Az Önkormányzat jelképei

1. § Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer, a zászló és a pecsét.

A címer leírása

2. § (1) A községcímer Szár több évszázados keresztény hagyományát szimbolizálja.

(2) A község címere: Egy háromszögű pajzs, melynek felső, két mezőjében ötlombos aranykoronából kinövő barna griff látható. Előrenyújtott (bal) kezében három vörös virágot tart, míg támadásra lendített jobbjában ezüst szablyát villogtat. Ez a szimbólum a községet újratelepítő Esterházy családra utal, kinek udvarhű birtokpolitikája révén került a német nemzetiség Szár községbe.

Az alsó mező vörös, ezüsttel hétszervágott, mely az Árpád-ház ősi színeit ismétli. Árpád fejedelem unokája Szár László a település névadója, ki egyben atyja is volt két Árpád nembeli királyunknak, I. András és Bélának.

A község fő szimbólumait, tehát az Árpádkori első (magyar) megtelepedés, és a XVIII. századi (második) német betelepítés adja.

A heraldikai mázak – fémek és színek – a címertan szabályinak megfelelően kerültek alkalmazásra. Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. Ennek megfelelően szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:

Fémek: Arany (Nap): értelem, ész, hit fenség, tekintély, erény, erkölcsösség.

Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, őszinteség, ártatlanság, szemérmesség.

Színek: Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség.

Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenálló képesség, bizalom.

Zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, örökkévalóság, remény.

(3) A címer ábrázolását, a község címerének hiteles alakját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A címer használatának köre és szabályai

3. § (1) A község címerét csak, mint a községre utaló és díszítő jelképet lehet használni.

(2) Szár község címere a Magyarország címerét nem helyettesíti.

(3) A Magyarország címerével történő együttes használat esetén az állami címer elsőbbségét annak elhelyezésével, méretarányaival, vagy más megkülönböztető módon kell biztosítani.

(4) A címer csak hitelesen, a színek és méretarányok betartásával ábrázolható, azaz csak a hiteles alakjával megegyező rajzolattal és arányokkal szabad ábrázolni. A címer kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(2) A községcímer grafikai rajzolattal is ábrázolható. Dombormű (öntött, domborított, vésett és más hasonló eljárással készített címer) esetében a címerképnek mindig ki kell emelkedni a pajzsmezőből. A pajzsmező a környezetéhez képest lehet kiemelkedő, azonos síkú vagy süllyesztett. Azonos sík esetében kiemelkedő vagy süllyesztett kerettel kell ellátni.

(5) Amennyiben nincs lehetőség az Önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

(6) Nyomdai sokszorosítás esetén a címer fekete-fehér színben is ábrázolható.

4. § (1) A község címerét, mint díszítő és utaló jelképeket használni lehet:

a)az Önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetve gumibélyegző (pecsétnyomó esetében a legkisebb 35 mm, gumibélyegző esetében a legnagyobb 35 mm átmérőjű, megfelelő körirattal ellátva);

b) az Önkormányzat zászlaján és annak változatain az Önkormányzat szerveinek, intézményeinek, a Polgármesternek, a jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékjain;

c) az Önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken;

d) a Közös Önkormányzati Hivatal épületének bejáratánál, tanácskozó termében és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben és vezetőinek irodáiban;

f) a községbe vezető utak mellett a közigazgatási határnál lévő táblán; a község által rendezett, vagy támogatott kulturális és szakmai rendezvényeken, sportrendezvényeken, bajnokságokon;

g) az Önkormányzat által kiadott, illetve támogatott kiadványokon;

h) az egyedinek számító képző- és iparművészeti alkotások körében;

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő esetekben a címer csak engedéllyel használható.

(3) A község címerével ellátott körpecsét az Önkormányzat és más belföldi, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, vagy szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az Önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható (az állami címer elsődlegessége mellett).

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, körívén pedig a polgármester pecsétjén „POLGÁRMESTER SZÁR”, a jegyző pecsétjén „JEGYZŐ SZÁR” felirat olvasható.

(5) Az önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén középen a község címere, körívén pedig „SZÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA” felirat olvasható.

(6) A közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere, körívén pedig „SZÁRI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL” felirat olvasható.

5. § (1) A község címerét – utaló vagy díszítő jelképként – a 4. § (1) bekezdésében nem szereplő, az alábbiakban felsorolt esetekben kizárólag engedéllyel lehet használni:

a) a községet érintő nem önkormányzati kiadványokon, nem önkormányzati tulajdonban lévő internetes honlapokon;

b) a községre utaló ajándék-, emlék- és dísztárgyakon;

(2) Az engedély szólhat

a) egy alkalomra;

b) meghatározott eseményre vagy időre;

c) meghatározott tárgyra;

d) határozatlan időre;

e) mindezek kombinációira.

(3) A 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon, vagy jellegzetes termékeken az Önkormányzat címerének használatát kérelemre a Polgármester engedélyezheti.

(4) Kereskedelmi, vagy reklámcélú felhasználás esetén a címer használatáért díj állapítható meg. A díj mértékét a Polgármester állapítja meg.

(5) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy az elért árbevétel arányában.

(6) A (4) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 10.000 Ft-50.000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,2%-a, de legkevesebb 5.000 Ft.

(7) A címer viselésére méltatlan tárgyakon alkalmazása tilos. Vitás esetekben a Képviselő-testület dönthet.

(8) Az engedélyes a címer használatát választási kiadványokon nem használhatja.

A címerhasználat kérelmezése

6. § (1) A címerhasználat engedélyezése iránti kérelem a Polgármesternél nyújtható be.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, címét;

b) a címerhasználat célját;

c) eseti felhasználásnál a használat helyét;

d) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot);

e) a címer előállításának anyagát,

f) a terjesztés, illetve a forgalomba hozatal esetén ennek módját;

g) a használat időtartamát;

h) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát stb.);

i) a felhasználásért felelős személy megnevezését, forgalmazás esetén az egységárat.

(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Indokolt esetben a kiadott engedélyt a Polgármester visszavonhatja, illetve az engedély kiadását megtagadhatja. A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó szerv ebben a rendeletben, vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti, illetőleg a megállapított határidőre kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(5) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) a jogosult megnevezését és székhelyét;

b) az engedélyezett felhasználási célt;

c) az engedély időtartamát;

d) előállítás esetén az engedélyezett termék, kiadvány stb. mennyiségét;

e) a terjesztéssel, a forgalomba hozatal módjával kapcsolatos esetleges kikötéseket;

f) a felhasználással kapcsolatos egyéb kikötéseket;

g) az esetleges használati díjat és a díj fizetésének módját;

h) az engedély visszavonásának lehetőségére történő figyelmeztetést.

A zászló leírása

7. § (1) Az önkormányzat zászlaja: A zászló téglalap alakú; (hosszanti) felső fele piros, alsó fele kék színű, mindkét oldalán középen a község címerével. A zászló kétoldalas.

(2) Az önkormányzat lobogója: A lobogó álló téglalap alakú; (hosszanti) felső fele piros, alsó fele kék színű, mindkét oldalán középen a község címerével.  A lobogó kétoldalas.

A zászló használatának köre és szabályai

8. § (1) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló (lobogó), vagy annak méretarányos változatai engedély nélkül használhatók:

a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyarország és az Európai Unió zászlajával együtt;

b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt;

a) a Képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén;

b) nemzeti, illetve helyi gyászesemény alkalmával, a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve;

c) minden, a községgel összefüggő, vagy az Önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(2) A zászló a Magyarország zászlaját nem helyettesíti.

(3) A zászló előállításának engedélyezésére, a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A kihelyezett községzászló, illetve lobogó fakult, szennyezett, vagy szakadt nem lehet.

II. fejezet

A "Szár" és „Saar” név felvétele és használata

9. § (1) Gazdasági-, társadalmi-, tudományos, egészségügyi-, kulturális-, oktatási, vagy egyéb szervezetek, intézmények, más jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági- vagy egyéb társaságok, egyéni cégek elnevezésükhöz, a Szár vagy Szári megjelölést, továbbá „Saar” megjelölést engedéllyel vehetik fel, illetve használhatják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott név felvétele és használata csak azok számára engedélyezhető, akiknek székhelye Szár területén van, és tevékenységüket ténylegesen Szár községben folytatják, valamint természetes személyek esetében Száron állandó lakóhellyel rendelkeznek.

(3) A névfelvétel, illetve a névhasználat a gazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató személyek és szervezetek számára ingyenes.

(4) Az egyéni cég és a gazdálkodó szervezet a határozatlan időre szóló névfelvétel és/vagy használat engedélyezéséért egyszeri engedélyezési díjat köteles fizetni, amelynek mértékét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) Az engedélyezési díjat az önkormányzat költségvetési elszámolási bakszámlájára átutalási postautalványon kell befizetni. A "feladóvevény" fénymásolatát a kérelemhez csatolni kell. A kérelem jogerős elutasítása esetén az engedélyezési díjat az önkormányzat visszafizeti.

(6) A „Szár” és „Saar” név használatára vonatkozó engedélyt a polgármester visszavonhatja attól, aki a jelen paragrafus (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megsérti.

A „Szár”, „Saar” név felvételének kérelmezése

10. § (1) A név felvétele vagy használata iránti kérelmet a Polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését és székhelyét;

b) a kérelmező tevékenységi körét;

c) a használat célját és módját;

d) a használat időtartamát.

(3) Amennyiben a név embléma, jelvény, kiadvány vagy dísz- és ajándéktárgy termék megjelölését szolgálja, a kérelemhez csatolni kell az adott tárgy tervét színes rajzon, 20x20 cm-es méretben, feltüntetve a tényleges méreteket és a nagyítás/kicsinyítés léptékét is.

(4) A kiadott engedély érvényessége szólhat:

a) egy alkalomra;

b)  meghatározott időre;

c) a tevékenység folytatásának idejére;

d) határozatlan időre.

(5) A kiadott engedély tartalmazza:

a) a jogosult nevét és székhelyét;

b) a névfelvétel vagy használat célját;

c) az érvényesség időtartamát;

d) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést, a lehetséges okok felsorolását.

(6) A kiadott engedélyekről – a név és az érvényesség feltüntetésével – a jegyző nyilvántartást vezet.

(7) A név használatának jog- és rendeltetésszerűségét rendszeresen figyelemmel kell kísérni.

(8) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakról a jegyző gondoskodik.

11. § (1) Meg kell tagadni az engedély kiadását, ha:

a) a névkizárólagosság elvébe ütközik,

b) olyan személy kéri, akitől a névhasználat jogát a Képviselő-testület korábban megvonta, és a megvonástól számítva az új kérelem benyújtásáig két év még nem telt el,

c) a használat célja vagy módja a Magyarország Alaptörvényébe, vagy más jogszabályba ütközik,

d) a használat célja vagy módja Szár lakossága jogait, illetve jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti,

e) a kérelmező az engedélyezési díjat a megadott határidőig nem fizeti meg.

(2) Meg lehet tagadni az engedély kiadását, ha:

a) kérelem a névkizárólagosság elvébe nem ütközik, de ugyanazon tevékenység gyakorlásához a Polgármester már névhasználati engedélyt adott,

b) a folytatni kívánt tevékenység nem jogellenes, de a Polgármester megítélése szerint Szár gazdasági érdekeivel ütközik,

c) használat célja nem jogellenes, de a Polgármester megítélése szerint Szár Község Önkormányzat, vagy Szár lakossága nagy részének ellenérzéseit válthatja ki.

(3) A kiadott névfelvételi vagy - használati engedélyt vissza kell vonni, ha:

a) a tevékenység gyakorlása során az (1) bekezdésében foglaltak bekövetkeznek,

b) a természetes személy jogosultat büntető eljárás során jogerősen elítélik.

(4) A névfelvétel vagy névhasználat engedélyezése, az engedély visszavonása, a névhasználat megtiltása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

12. § (1) Aki a „Szár" vagy „Saar” megjelölést vagy nevet jelen rendelet hatályba lépése előtt vette fel és folyamatosan, jogszerűen használja, utólagos engedély iránti kérelem benyújtására nem köteles.

(2) A jelen rendelet hatályba lépése előtt felvett és folyamatosan használt megjelölés vagy név használata a jövőre nézve megtiltható a 11. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetek bármelyike bekövetkezésével.

Jogosulatlan használat

13. § (1) Írásban fel kell szólítania az önkormányzatnak azt a természetes és jogi személyt, aki az Önkormányzat jelképeit, „Szár” vagy „Saar” nevet jogosulatlanul, az engedélytől eltérő, vagy a közösséget sértő módon használja.

(2) Az engedély nélküli használót az engedély megszerzésére is fel kell szólítani.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a község címerének és zászlajának alapításáról, valamint a jelképek és a Szár, Saar név használatának rendjéről szóló 15/2007. (X.31.) önkormányzati rendelete.

                                   Moharos Péter s.k.                                                    Dr. Szolga Emese s.k.

                      polgármester                                                                           jegyző