1. § (1) E rendelet hatálya Vereb község teljes közigazgatási területére kiterjed. A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országot Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet tervi mellékletei:

2. § A SZT-2 kötelező elemei az alábbiak:

3. § (1) Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, új építési telkek minimális telekszélessége:

(2) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók a több telek ellátását biztosító közműlétesítmények elhelyezése érdekében. (pl: szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.)

(3)² A tervezett szabályozási vonal és az építési övezet vagy övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az építési övezetre, övezetre előírt legkisebb kialakítható területet, vagy az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekszélességként meghatározott értéket.

(4)³ Amennyiben a már kialakult építési telkek, ingatlanok méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést (szabályozást), kisajátítást, kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

4. § (1) A legkisebb előkert újonnan kialakítandó utak menti építési telkeken 5,0 m. Az előkert meghatározott mérete egyben az utca felőli építési vonal is.

(2) Meglévő utcák menti területeken az előkert mérete 0,0 m. Az új épületeket a meglévő beépítéshez igazodó építési vonalra kell helyezni.

(3) Az 5,0 m-nél kisebb előkertben csak

5. § (1) A Vt és Lf jelű építési övezetekben az 5000 m2-nél kisebb építési telkeknek legfeljebb 1 gépkocsi behajtásra alkalmas bejárata lehet. Ezekben az építési övezetekben a több utcára nyíló telkeknek minden utcára legfeljebb egy-egy gépkocsi-behajtásra alkalmas bejárata lehet.

(2) A műemléki illetve/ és helyei védelem alatt álló értékvédelmi területen lévő építési telken gépjárműtároló és más, a fő rendeltetést kiszolgáló funkció

(3) Műemléki, továbbá helyi védelem alatt álló területen és az azt határoló, településképi szempontból kiemelt jelentőségű közterületek mentén az épület közterületre néző homlokzatain, továbbá az oldalhomlokzatokon parabolaantenna, klímaberendezés vagy egyéb gépészeti berendezés nem létesíthető. E területeken reklámként kizárólag réz és fa anyagú cégér alkalmazható.

(4) Többszintes tetőterű épület a területen nem építhető.

(5) A település lakóterületein anyaghasználatukban, megjelenésükben hagyományos karakterű, magastetős építmények helyezhetők el. A tető hajlásszöge 30-50^oközött lehet.

(6) Az épületek homlokzatképzésénél nem alkalmazható csempe, műanyag, lambéria, trapézlemez burkolat.

(7) A vakolatok pasztellszínűek lehetnek, részlegesen sem lehet rikító – zavaró – figyelemelvonó színárnyalatokat alkalmazni.

(8) Trapézlemez fedés a településen nem létesíthető. Magastető esetében a tetőfedés anyaga nád, korcolt lemezfedés, cserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös, vörösesbarna és a szürke szín árnyalataiban) lehet, palafedés nem alkalmazható.

(9) A település teljes területén legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés létesíthető: a külterületen lábazat nélkül, tájhonos cserjesor kíséretében, a belterületen legfeljebb 60 cm magas lábazattal.

(10) Épületen kívül, valamint épületek tetősíkja fölé vezetett fém kémények csak burkolt kivitelben (kő, tégla, rabic, vakolva) készülhetnek.

6. § (1) Új épület elhelyezése esetén a telekre előírt minimális zöldfelületet az épület használatba vételéig meg kell valósítani.

(2) A telekre előírt zöldfelületnek három szintűnek kell lennie.

(3) A fásítási kötelezettségen legfeljebb 10 m tőtávolságban telepített előnevelt fákból álló fasortelepítést és alatta cserjesor telepítését kell érteni.

(4) Közterületen szabályozott zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható be.

(5) Közterületen új fasor csak honos fafajokkal telepíthető.

(6) Meglevő fasorok pótlása csak a fasort meghatározó fafajokkal történhet.

(7) Új közutak, utcák kialakításánál

(8) Telken belül fák és cserjék a telek határától legalább a következő távolságok betartásával ültethetők:

7. § (1) A település közterületein épületként kizárólag újságos pavilon helyezhető el a településképbe illően.

(2) Rendezvények esetén – a rendezvények idejére, - ideiglenes árusít sátrak, pavilonok ill. területek – közterület-használati engedély alapján – elhelyezhetők ill. kijelölhetők. Az ideiglenes árusító sátrak, pavilonok a rendezvények végét követő 24 órán belül elbontandók.

(3) Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint az azokat határoló közterületeken, továbbá helyi jelentőségű természetvédelmi területen transzformátorállomás csak épületben helyezhető el.

8. § A helyi védett építmény csak akkor bontható el, ha szerkezeti károsodása a felújítását nem teszi lehetővé. Az épületek átalakítása során csak olyan építési munka végezhető, amely a védelem alapjául szolgáló – 3 sz. mellékletben rögzített – épületrészeket, szerkezeteket nem érinti, az épület településképi megjelenését, tömegét, homlokzati arányait jelentősen nem változtatja meg, illetőleg az eredeti állapot visszaállítását célozza. Az átalakítás során kizárólag az építés-kori állapotnak megfelelő, természetes anyagok alkalmazhatók.

9. § Védett faegyedek kizárólag akkor vághatók ki, ha annak indokoltságát független szakértő által készített szakvélemény igazolja.

10. § Vereb község területén a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

11. § (1) A falusias lakóterületen legfeljebb két rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

(3) Az építési övezetek területén állattartást szolgáló építmények alapterülete legfeljebb a megengedett legnagyobb beépítettség 20 %-a, építménymagassága 3,5 m lehet.

(4) A falusias lakóterület telkei a villamosenergia-hálózat, az ivóvízhálózat és nyílt árkos csapadékvíz-elvezető hálózat vagy szikkasztó árok kiépülése után építhetők be, a szennyvízcsatorna kiépüléséig közműpótlóként zárt szennyvíztároló létesíthető.

(5) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó beépítési mértékeket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

12. § (1) A Vt jelű építési övezet jelentős zöldfelületű intézményi terület, ahol igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyéb, nem zavaró hatású szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, lakóépület és sportépítmény építhető.

(2) Üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(3) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, beépítésük során alkalmazandó beépítési mértékeket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

13. § (1) A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, üzemanyagtöltő és sportépítmény.

(2) A GKSZ építési övezet lakóterülettel közös telekhatárával párhuzamosan fasor telepítése kötelező.

(3) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, beépítésük során alkalmazandó beépítési mértékeket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

14. § (1) Az építési övezet területein nagykiterjedésű sportlétesítmények, egészségügyi és rekreációs építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, beépítésük során alkalmazandó beépítési mértékeket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

15. § A homlokzati vetület fogalmát Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 1. mellékletének 26. pontja határozza meg.

17. § (1) Az országos közút külterületi szakasza mentén a tengelytől számított) a 8117 j. összekötő út (Pázmánd- Vereb- Lovasberény) esetén 50-50 m-es védőtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és aközúti hatóság engedélyével szabad.

(2) A tervezett utak szabályozási szélessége min 12 m.

(3) A tervezett autóbuszmegállókat öbölben kell elhelyezni.

18. § (1) A közművezetékek átépítésénél és új vezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani.

(2) A tervezett beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek elrendezését úgy kell kialakítani, hogy a fasor(ok) telepítését a közművek vonalvezetése ne akadályozza.

(3) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(4) A föd felett megjelenő közműberendezések elhelyezésével elő kell segíteni az igényes, esztétikus környezet kialakítását és az érintett terület szépítését.

(5) A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve a vezetékek szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és dobozok formáját, színét, a helyét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A tervezett épületek építési engedélyében ezeket a feltételeket meg kell határozni.

19. § A vízvezeték-hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.

20. § (1) Elválasztott rendszerű csatornahálózatok építésével kell megoldani a területen a szennyvizek és a csapadékvizek elvezetését. A fejlesztési területeken a tereprendezés, a felszíni vízelvezetés, vízrendezés és a zöldterületek kialakítása összehangolt, egyidejű tervezés mellett történjen a terület előkészítési fázisában.

(2) A területen a szennyvizek szikkasztása nem engedélyezhető. A település beépítésre nem szánt területén a keletkező szennyvizeket egyedi közműpótló berendezésben (zárt szennyvíztároló) kell összegyűjteni.

(3) A kibocsátott szennyvíz a közcsatornába csak abban az esetben vezethető, ha a szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a keletkezés helyén, a telken belül történő szennyvíz- kezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(4) A Vereb-Pázmánd vízfolyás mentén a 6-6 m széles karbantartási sávban építményt elhelyezni nem lehet.

(5) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3 m, a már előépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a mások oldalon legalább 1 m szélességű sávot kell tartani.

(6) A nagyforgalmú utakról és a 20, illetve annál több gépkocsit befogadó összefüggő zárt burkolattal és kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági épületek belső utjairól a vizek csak olajfogón átvezetve vezethetők be a csapadékvíz hálózatba.

21. § (1) Településképi és esztétikai szempontból a terv területén az új villamos energia hálózatok csak föld alatti kábelben vezetve építhetők meg.

(2) A fejlesztési területeken felállítandó igényes vonalú tér- és közvilágítási lámpa oszlopokba csak energiatakarékos lámpatestek szerelése engedélyezhető

(3) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, egyéb ingatlan használatát korlátozni tilos.

22. § (1) A területen áthaladó Kápolnásnyék – Pétfürdő nagynyomású gázvezeték 23-23 m és a Pázmánd-Vereb, továbbá Vereb-Vértesacsa nagy- középnyomású gázvezetékek 9-9 m széles védőtávolságát biztosítani kell.

(2) A területen tervezett szénhidrogén vezetékek csak föld alatti vezetéssel fektethetők.

(3) A földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezések, építmények telepítését a területrendezési szempontoknak és az esztétikai igényeknek a figyelembevételével a környezetbe illeszkedve kell megoldani.

23. § Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve aláépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni.

24. § (1) A zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak.

(2) Közpark területén parkoló csak gyephézagos burkolattal létesíthető.

(3) Közpark területének legalább 60%-át, biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A gyephézagos burkolattal kialakított felületeket a kötelezően előírt zöldfelületi arányba nem lehet beszámítani.

(4) Közpart létesítése rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet.

25. § (1) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A turisztikai rendeltetésű erdőterület Ee jelű övezeteiben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést sz6olgáló épületnek nem minősülő építmények is.

(4) Turisztikai rendeltetésű erődterület övezeteiben (Ee) sz erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:

26. § (1) Általános mezőgazdasági területen az OTÉK 29. §(1) nek megfelelően a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás, -tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei, továbbá meghatározott esetekben lakóépület helyezhető el.

(2) Az általános mezőgazdasági területen (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú terület) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

27. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezeteiben elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház és tárolás célját szolgáló épület lehet, elhelyezhető továbbá legfeljebb 60 m2 területű pince. Lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.

(3) A telekosztással kialakítható telek területe legalább 1500 m², szélessége legalább 14 m.

(4) A beépítési mód: szabadon álló.

(5) A telek beépítettségének mértéke legfeljebb 3 %, legfeljebb 60 m2 lehet.

(6) Legfeljebb 3,5 m építmény magasságú 35-45^o hajlásszögű, nyeregtetős épületek létesíthetők.

(7) Az épületek a szabályozási tervlapon jelölt gyűjtőutak mentén legalább 8 m, egyéb közutak mentén legalább 5 m előkert biztosításával létesíthetők.

(8) Az épületek legalább 3 m oldalkert és hátsókert biztosításával építhetők.

28. § (1) E rendelet a 2012. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 21/2005. (XII.30.) rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és annak mellékleteként jóváhagyott SZT jelű szabályozási tervnek a 048/3 rsz.-ú út; Vajda János utca; Szabadság tér; 290 hrsz.-ú út; 353 hrsz.-ú telek; Berényi út; 564 hrsz.-ú telek által határolt területen belüli része.