Csákberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, a nemzeti vagyonról szóló 2011.

évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b)- c) pontjában, a 6.

§ (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1)

bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

törvény 109. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1)

bekezdés e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági

megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló

1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a

következőket rendeli el:

zerkesztés...

I. fejezet

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Csákberény Község Önkormányzat (a továbbiakban:

Önkormányzat) tulajdonában lévő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és

ingó vagyon), továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve a közhasznú társaságban és gazdasági

társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban:

portfólió vagyon),

c) az Önkormányzatra, az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira, és

az önkormányzat szerveire.

 (2) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni a közterületek tulajdonjogot nem érintő

hasznosítására, ha a képviselő-testület egyéb önkormányzati rendelete eltérően nem

rendelkezik.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon

2. § Az önkormányzat vagyona

a) a törzsvagyonból,

b) üzleti vagyonból áll.

.

3. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

a) forgalomképtelen,

b) korlátozottan forgalomképes,

c) forgalomképes.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem

idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba nem

vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy elidegenítése semmis, az

elidegenítésre vonatkozó szerződés érvénytelen.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a

vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba vitel, egyéb

hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény és e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész

elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, társulásba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a

tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

4. § Az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy

korlátozottan forgalomképes.

5. § Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

Az önkormányzat törzsvagyona

6. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül

kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

7. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló

2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell

érteni.

(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná a képviselő-testület nem

minősít vagyonelemet.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának elemeit a rendelet 1. számú

melléklete tartalmazza.

8. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba – más jogszabályok

szerint - a következő vagyonelemek tartoznak:

a) önkormányzati tulajdonú közművek;

b) önkormányzati tulajdonú, a képviselő-testület és szervei, továbbá az

önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési

szerv elhelyezését, valamint azok feladatainak ellátását szolgáló épület,

c) műemlékek,

d) védett természeti területek,

e) muzeális emlékek,

f) kulturális javak,

g) sportpályák, sportcélú létesítmények,

h) erdők,

i) helyi közút tartozékai,

j) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba

adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében

meghatározott levéltári anyag.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni, használati jogot átengedni,

gazdasági társaságba vinni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkció biztosítása

mellett és kizárólag a képviselő-testület döntésével lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó dolgok használatára,

hasznosítására és elidegenítésére vonatkozó korlátozások a következők:

a) Közművek: az önkormányzat a közműveket az önkormányzati részesedéssel az e célra

létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja);

b) Intézmények, középületek: az intézmények és középületek az adott intézményi feladat,

illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el. Nem

idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a

közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak

egy évnél rövidebb időszakra ruházható át.

c) Műemlékek: az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez,

megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati, vagy bérleti joga gazdasági

társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.

d) Védett természeti területek: az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti

területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes

miniszter engedélye is szükséges.

e) Muzeális emlék: a muzeális emlék elidegenítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása

szükséges.

f) Erdő: értékesítésére tulajdonközösség megszüntetése céljából egyszerű, egyéb

esetekben minősített többségű döntéssel van lehetőség.

(4) Vagyontárgyat forgalomképes üzleti vagyonná a képviselő-testület döntésének

megfelelően rendeletmódosítással lehet átminősíteni.

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának elemeit a rendelet 2.

számú melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat üzleti vagyona

9. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az

önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonának elemeit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

10. § Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

III. fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök

11. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik

mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik,

illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve – e rendeletben átruházott hatáskörben -

a polgármester gyakorolják.

(3) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági és bírósági eljárásban a tulajdonost megillető

nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a

polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester

gondoskodik.

A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor

12. §  (1)Az önkormányzati vagyont 1.000.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2)Az ingatlan, ill. ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(3)A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(4) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a.)értékpapír esetén a névérték alapján;

b.)egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(5)Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) Önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági

társaság, illetve közhasznú szervezet részére történő szolgáltatásakor a vagyontárgy csak a

könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

Az egyes tulajdonosi jogok

Vagyon elidegenítése

A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

13. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja

meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti

joggal megbízott képviselője a gazdasági társaság legfőbb szervének döntéseiről a Képviselőtestületet

évente tájékoztatni köteles.

14. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 8. § (2) bekezdésében, valamint

az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető a vállalkozásba: az

intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális

emlékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

A vagyon hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)

15. § (1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve

ellenszolgáltatás mellett.

(2) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós

szerződéssel való üzemeltetésével, használatra való átengedés használati szerződéssel, bérleti

szerződéssel, illetve haszonbérleti szerződéssel.

16. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási

jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

a) koncessziós szerződéssel, jogszabály illetve e rendelet szerint;

b) az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl: közterülethasználat).

17. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve

hasznosítási jogát - a 8. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett –

átengedhető

a) koncessziós szerződéssel,

b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellett

c) illetve önkormányzati rendelet alapján.

18. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási

joga - ideiglenesen – átengedhető:

a) koncessziós szerződéssel,

b) bérleti szerződéssel,

díj ellenében.

(2) Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése

értékhatár nélkül a Képviselő-testület hatásköre.

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

19. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott,

(a továbbiakban térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról ingatlan esetén értékhatár nélkül,

ingóság esetén 200.000 forintot meghaladó piaci érték felett a Képviselő-testület dönt.

200.000 forint piaci érték alatti ingóság elfogadásáról a polgármester dönt.

(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az

önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen

kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati

feladatok ellátását.

IV. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

20. § (1) A vagyonkezelői jog az Nvtv. 11.§ (5) bekezdésében meghatározott kivétellel

vagyonkezelői szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési

szerződés az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel, továbbá az Nvtv. 12. §-

ában foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b.)

alpontjában felsoroltakkal köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Az Önkormányzat a tulajdonában álló, általános iskolai feladatot ellátó intézmény

feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az

intézményben levő eszközöket, felszereléseket –, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ

ingyenes vagyonkezelésébe adta.

(3) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek

meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti

kötelezettségét.

21. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon

vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek

figyelembevételével engedheti át.

22. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást írható elő.

23. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog

gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően,

elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az

Önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében

meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt

kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben

közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

24. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont

ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás

d) egészségügyi ellátás

e) közművelődési, kulturális feladatok ellátása

f) sportcélú feladatok ellátása.

25. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk

kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv

adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) E rendelet 2013. augusztus 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti Csákberény Községi Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 27/2002. (XII. 27.)önkormányzati  rendelet és az azt módosító 5/2003.(IV.01.)önkormányzati rendelet, a  3/2009.(I.16.) önkormányzati rendelet 19/2009.(XI.01.) önkormányzati rendelet, a  20/2009.(XI.01.) önkormányzati rendelet, 21/2009.(XI.01.) önkormányzati rendelet

         Dr Vécsei László Vilmos                                 Kovácsné Szabó Erika

                   polgármester                                                      jegyző

1.melléklet

4../2013. (VIII.1.) önkormányzati rendelethez[1]

Csákberény Községi Önkormányzat törzsvagyona

A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen vagyontárgyak köre

2.sz.melléklet

Az önkormányzat törzsvagyona

a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köre

3.számú melléklet

Üzleti vagyon