1. § Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. jelen rendelet a hatályos helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival együtt alkalmazandó.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A helyi védelem feladata

(2) Csákberény Község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.

5. § (1) A helyi védett értékekről Csákberény Község Önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

6. § (1) Csákberény Község Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet, annak értékeit nem sértő módon, az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról külön eljárás nélkül a Polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos vagy az ingatlant használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

7. § A helyi területi védelem Csákberény Község 1. mellékletben meghatározott területeire irányul.

8. § A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Csákberény Község jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1. mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki.

9. § (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési tevékenység, állapot fennmaradás megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen

(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

10. § Az egyedi védelemmel érintett épületegyüttesen, építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók illetve tevékenységek végezhetők.

11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

12. § A településképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, melyek elnevezése

13. § (1) A Lakóterület TSZM területen lakóépület legfeljebb, földszint és tetőtér szintszámú lehet.

(2) Kertgazdálkodási TSZM területen épület legfeljebb földszint szintszámú lehet, a területen a helyi építési szabályzatban, és amennyiben készül a beépítési tervben, a közterület-alakítási tervben biztosítani kell a kialakult gyümölcstermesztésre, gazdálkodásra alkalmas telekstruktúra fennmaradását, az ültetvények rálátását, az együttlátását fennmaradását.

14. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket alkalmazni kell.

(2) Az épületek homlokzatképzése - homlokzatonként - legalább 75%-ban vakolt, vagy a településen alkalmazott kő legyen. Látszótégla homlokzatfelület legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

(3) A homlokzat és homlokzat kialakítása, felújítása, színezése során

(4) A közterületen építmény építése során természetes, tartós építőanyag alkalmazható.

(5) Magastetős épület létesíthető. A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható zöld, kék, fekete és harsány, rikítószín, továbbá egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés.

(6) Új épület létesítése esetén csak épített kémény építhet.

(7) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett tájba illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(8) Külterületen lévő lakóépületet tartalmazó telken – amennyiben a TSZM területre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik - tömör kő, vagy fakerítés építhető.

(9) Külterületen Gazdasági TSZM területen fémoszlopok közé feszített huzalkerítés is építhető.

(10) Belterületen – amennyiben a tSZM területre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik - tömör kerítés csak természetes anyagból készülhet (fa, kő, fém).

(11) Telken belül funkcionális elválasztás céljából csak sövény építhető, kerítésépítmény nem.

(12) Erdő és mezőgazdasági TSZM területeken drótfonatos kerítés létesíthet.

15. § (1) A Lakóterület TSZM területre a vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza, azzal, hogy az egyes részterületekre a 19. § egyedi követelményeket állapít meg.

(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

(4) Új épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezető nem telepíthető.

(5) Külső nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók.

(6) Tető általában magastetőként, a (fő- és mellék) épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 40-45 º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető, nem magastetős megoldás illeszkedését látványtervvel kell igazolni.

(7) Tetőhéjalás anyagaként nem alkalmazható hullámpala, műanyag és fémlemezfedés, az utóbbinál kivételt képez a (hagyományos) szürke korcolt bádog, fémlemezfedés.

(8) Tetőhéjalás színe piros, vöröses, barnás, szürke árnyalatú lehet, rikító szín nem alkalmazható.

(9) Kerítés

(10) Új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300 m2-e után 1 db honos, nagy lombot növelő fa ültetendő.

16. § (1) A Lakóterület TSZM területen belül, a HÉSZ – ben Lke-1 és Lke-2 jelű építési övezetként meghatározott területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A homlokzat színe a település hagyományainak megfelelően fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös lehet.

(3) Tető kizárólag magastetőként, a (fő- és mellék)épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 30-45 º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.

(4) A tetőhéjalás anyaga égetett agyag vagy beton cserép fedés lehet, az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatainak a színében.

(5) Kerítés

(6) Az építési telken az előírást minimális zöldfelület területén a zöldfelület minden 100 m²-e után 1 db nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni.

17. § (1) A Lakóterület TSZM területen belül, a HÉSZ – ben Ksp-1 és Kr-1 jelű építési övezetként meghatározott területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A homlokzat színe a település hagyományainak megfelelően, településképbe illő fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös lehet. A homlokzatkialakításnál természetes kőburkolatok alkalmazhatók.

(3) Tető tömegformálása és anyaga az épület tömegéhez településképi megjelenítéséhez kell hogy igazodjon szerkezetében és színében, kizárólag egyszerű tetőtömeg alkalmazható.

(4) Új építmény tájbaillesztését az építészeti – műszaki dokumentációban látványtervvel kell igazolni.

18. § (1) A Faluközpont TSZM területen belül, a HÉSZ – ben Vt* jelű építési övezetként meghatározott területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A homlokzat színe a település hagyományainak megfelelően fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös lehet.

(3) Tető kizárólag magastetőként, a (fő- és mellék)épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 30-45 º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.

(4) A tetőhéjalás anyaga égetett agyag vagy beton cserép fedés lehet, az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatainak a színében.

(5) Kerítés

(6) Az építési telken az előírást minimális zöldfelület területén a zöldfelület minden 100 m²-e után 1 db nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni.

19. § (1) A kertgazdálkodási, az erdő és mezőgazdasági területek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Az építmény anyaghasználatát, színezését, tömegarányait, tömegformálását tájba illeszkedő módon kell kialakítani.

(3) Új építmény tájbaillesztését az építészeti – műszaki dokumentációban látványtervvel kell igazolni.

(4) Erdőterületen

(5) Mezőgazdasági területen

(6) Bányaterületen

20. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a gazdasági, az erdő és mezőgazdasági TSZM területek. Helyi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

(2) A Faluközpont TSZM területen a villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

(3) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max 15^o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

(5) Belterület már beépített területén, valamint külterület a HÉSZ beépítésre szánt területként meghatározott területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

(6) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei a tájba illesztés biztosításával helyezhetők el az Erdő és mezőgazdasági területek TSZM területen.

(7) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(8) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(9) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:

(10) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

21. § Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.

22. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) Közterületen ajánlott nem csak egy fajból kialakítani a fasort, hanem több fajból. Fasornak javasolt fák:

(3) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.

(4) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell, illetve a kevés közcélú zöldfelülettel rendelkező tömbökben pótolni kell a hiányokat, növelni a zöldfelületet.

(5) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek a 3. mellékletben meghatározott növényekkel telepíthetők.

(6) Gazdasági rendeltetésű épületek telkeinek határán védőnövényzet 3. mellékletben meghatározott növényekkel telepíthető.

(7) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari létesítmény körül védőfasor, védőfásítás 3. mellékletben meghatározott növényekkel telepíthető.

(8) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról gondoskodni kell.

(9) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.

(10) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos, alakforma koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.

(11) A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő.

23. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés hirdető-berendezés nem közterületi telken az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 m² területű hirdető-berendezés. Közterületen legfeljebb 50 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m² felületű hirdető-berendezés.

(2) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.

(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, hogy az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.

(4) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (5) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.

(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(6) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.

(7) A (4)–(6) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.

(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

(9) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(10) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.

24. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(12) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.

(13) Önálló reklámhordozó a már meglévő, engedéllyel rendelkező és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 50,0 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(14) A vasútállomás területén reklám, reklámhordozó épületek tetőzetén csak vonalszerűen, áttört fényreklámként alakítható ki olyan módon, hogy a nappali, illetve az éjszakai településképet ne zavarja, de védelem alatt álló épületeken fényreklám nem helyezhető el.

25. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával az Rr. 1. mellékletében meghatározott területfelhasználású közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon lehet.

(3) Funkcionális célokat szolgáló utcabútoron a Tvtv és az Rr. – ben meghatározott területfelhasználású területeken lehet.

(4) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

26. § (1) Csákberény Község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

27. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól,

28. § A jelen rendelet előírásai szerint Csákberény közigazgatási területén végzett, építési engedélyköteles építési tevékenységek és fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

29. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.

30. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

31. § (1) A Polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytathat le.

(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.

32. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

33. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyúttal hatályát veszti Csákberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 15/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete.

34. § Jelen rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.