Kincsesbánya Község ÖnkormányzataKépviselő-testületének

12/2019.(XI.28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Kincsesbánya Község ÖnkormányzataKépviselő-testületeaz Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, azAlaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. §(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kincsesbánya KözségÖnkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzati testület megnevezése: Kincsesbánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(3) Az Önkormányzat

a) székhelye, pontos címe: 8044 Kincsesbánya, Kincsesi utca 39. 

b) működési területe: Kincsesbánya Község közigazgatási területe,

c) törzsszáma: 362203

d) adószáma: 15362209-2-07

e) KSH statisztikai számjele: 15362209-8411-321-07

f) költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla száma: 73900164-18211229

g) állami hozzájárulás pénzforgalmi számla száma: 73900164-18211236

 (4) A képviselő-testület által létrehozott önkormányzati hivatal

a) megnevezése: Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban:  Hivatal),

b) székhelye: 8044 Kincsesbánya, Kincsesi utca 39. 

(5) Az önkormányzat szervei:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület,

c) a Szociális Bizottság,

d) az Ügyrendi Bizottság,

e) a Hivatal,

f) a jegyző,

g) az önkormányzat tagságával működő alábbi társulások:

ga) a Móri Többcélú Kistérségi Társulás,

gb) a Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás,

gc) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

.

2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

2. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét Kincsesbánya Község Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzat jelképeiről szóló 14/2004. (IV.29.) önkormányzati  rendelete tartalmazza.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

3. §A  helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat Kincsesbánya Község Önkormányzata képviselő-testületének Kincsesbánya Község Önkormányzata által alapított elismerésekről és adományozásuk rendjéről szóló 9/2017.(VII.17.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok(testvérvárosok)

4. § Az önkormányzat hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Romániában Koronka településsel és Szlovákiában Madar településsel.

4. Önkormányzati bélyegző

5. § Az önkormányzat, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, a jegyző bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

6. § A polgármester, az önkormányzat, a képviselő-testület, a bizottság, a jegyzőhivatalos kör alakú pecsétjének körirata:

a) Polgármester 8044 Kincsesbánya,Kincsesi u.39.

b) KincsesbányaKözség  Önkormányzata, 8044 Kincsesbánya,Kincsesi u.39.

c) Községi Önkormányzat Képviselő-testület Kincsesbánya,

d) Szociális Bizottság Kincsesbánya

e) Ügyrendi Bizottság Kincsesbánya

f) Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző,

7. § (1) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

a)  a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről szóló oklevélen,

b)  az önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,

c)  az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton,

(2)Az önkormányzat képviselő-testülete bélyegzőjét kell használni

a) a képviselő-testület meghívóján,

b) a képviselő-testület határozatán,

c) a képviselőt-testület üléséről készült jegyzőkönyvön,

d) önkormányzati rendeleten,

e) a képviselő-testület titkos szavazásához használt szavazólapon.

(3) Az önkormányzat bizottsága bélyegzőjét kell használni

a) a bizottság meghívóján,

b) a bizottság határozatán,

c) a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvön,

a kiadmányozó neve mellett az aláírás hitelesítésére.

(4) A bélyegzők lenyomatát a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

8. § A 6.  §  a) pontja szerinti bélyegző a polgármester, az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére.

9. §  A jegyző bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

10. §  A jegyző gondoskodik az 6.§-ban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás

11. § (1) A lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a községháza hirdetőtábláján keresztül valósul meg.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti Általános közzétételi lista szerinti közzététel awww.kincsesbanya.hu honlapon történik.

(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

12. §   A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett internetes honlap költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.

13. § Zárt ülés esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 52. § (3) bekezdése szerinti nyilvánosságot a zárt ülésen hozott határozatoknak asoron következő nyilvános ülés jegyzőkönyvében történő nyilvánosságra hozatallal kell biztosítani.

6. Együttműködés a lakossággal

14. §  (1)     A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a lakosság olyan önszerveződő közösségét, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A képviselő-testület ülésén tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg  a következő társadalmi szervezeteket:

a) Kincsesbánya Községi Polgárőrség

b) Kincs, Kultúra Sport Kulturális és Szabadidő Egyesület

c) Kincsesbányai Vöröskereszt

d) Szivárvány Nyugdíjas Klub

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

a)  a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,

b)  a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési   tervek véleményeztetése,

c)  a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása.

7. Együttműködés egyéb szervekkel

15. §  (1)     A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási (államigazgatási) és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

16. §A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

8. Helyi ünnepek meghatározása

17. § Az Alaptörvény J) cikkében meghatározott nemzeti ünnepeken kívül a képviselő-testület a következő helyi ünnepeket tartja:

a) Bányásznap szeptember első hétvégéje

b) Szent Borbála nap december 4-e.

II. Fejezet

9. Az önkormányzat feladat-, és hatásköre

18. §(1) A Képviselő-testületaz Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt  feladatai ellátásának mértékét a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti tevékenységét a 3. függelék tartalmazza.

19. § (1) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköre:

a.) a közterület-használati engedély kiadása (a közterületek használatáról szóló, 12/2013.(IX.30.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdésében rögzített hatáskör)

b.) „Rendkívüli behajtási engedély” kiadása (a járművek közlekedésének korlátozásáról szóló, 7/2012.(V.22.) önkormányzati rendelet 3. §. (1) bekezdésében rögzített hatáskör)

c.)  döntés a használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak a kettő évet nem haladja meg(az önkormányzat vagyonárólés a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló, 7/2016.(VI.6.) önkormányzati rendelet 12. § (8) bekezdésében rögzített hatáskör)

(2) A Képviselő-testületSzociálisBizottságra átruházott feladat- és hatáskörei:

a) települési támogatás megállapítása (1993. évi III. törvény 25. § (1) bekezdésb.) pontjában rögzített hatáskör),

(3) A Képviselő-testület társulásra átruházott feladat- és hatáskörei:

a) A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra a hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása (2012. évi CLXXXV. törvény 33-34 § rögzített önkormányzati feladat),

b) Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulásra az 1993. évi III. törvény 86. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feladatok ellátását, valamint  az 1997. évi XXXI. törvény 94. § (2) bekezdésében foglalt gyermekjóléti szolgáltatást.

(4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a Képviselő-testületnek legkésőbb tárgyévet követő év június 30. napjáig beszámolni kötelesek.

(5) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a Képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

20. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

10. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása

21. § (1)A képviselő-testület 6 fő képviselőből és a polgármesterből áll.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

22. §A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

11.  A képviselő-testület alakuló ülése

23. § (1)   A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.

(2)     Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.

24. §Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

a) az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása a polgármester által, a Himnusz elhangzása,

b) az alakuló ülés határozatképességének megállapítása,

c) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,

d) a megválasztott képviselők és a polgármester eskütétele külön-külön, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

e) a polgármesteri program ismertetése,

f) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása,

g) szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,

h) alpolgármester megválasztása,

i) az alpolgármester eskütétele, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

j) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

k) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

l)  a képviselő-testület bizottságainak – elnökének, tagjainak - megválasztása,

m) a képviselő-testület nem képviselő-testületi tagjainak eskütétele melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

n) képviselői, bizottsági tagok tiszteletdíjairól döntés,

o) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról,

p) tájékoztatás a képviselőkre vonatkozó méltatlansági szabályokról,

q) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,

r) az alakuló ülés bezárása.

25. § Az alakuló ülésen a 24. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

26. § Az esküvevő a helyi választási bizottság elnöke vagy elnökhelyettese, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.

12. A képviselő-testület rendes ülése

27. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározottak szerint tartja.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének kezdő időpontja 16.00 óra.

(4) Ha a napirendi pontok tárgyalása 18.00 óráig nem fejeződik be, akkor a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozata alapján az ülés félbeszakítható.  Az ily módon félbeszakított ülés le nem tárgyalt napirendi pontjainak megtárgyalására szolgáló új ülés időpontjáról a képviselő-testület a félbeszakítás tárgyában hozott határozatában dönt. Az így megtartott ülést a félbeszakított ülés időpontját követő legkésőbb 3 munkanapon belül meg kell tartani, mely új ülésnek minősül.

13. Munkaterv

28. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző november 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselők,

c) az önkormányzati bizottságok,

d) a jegyző,

e) a település országgyűlési képviselője,

f) a kormányhivatal vezetője.

(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző évdecember 31. napjáig.

29. § (1) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések és a közmeghallgatás tervezett időpontját és napirendjeit

(2) Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

14. A képviselő-testület rendkívüli ülése

30. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.

(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

31. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére igénybe vehető értesítési forma a telefon, e-mail, személyes kézbesítés.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.

32.§ A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

15. Közmeghallgatás

33. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.    

34. § (1)  Aközmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(2)  A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

16. A képviselő-testületi ülés összehívása

35. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. 

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A polgármesteri, az alpolgármesteri, az Ügyrendi Bizottság elnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

36. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság,

c) a külszolgálat, vagy

d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés,

e) a képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatára vonatkozó bírósági eljárás időtartama a jogerős bírósági döntés napjáig.

37. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (1) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon, és az önkormányzat honlapján kiemelt helyen közzé kell tenni.

38. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt - a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának nevét, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

39. § A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) a rendeletalkotással kapcsolatos előterjesztések,

b) a napirend témájához kapcsolódó meghívottak részvételével zajló előterjesztések,

c) sorrendben azok az előterjesztések, melyek az előzőekben felsoroltak körébe nem tartoznak.

40. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket fő szabályként elektronikus kézbesítés útján kell a képviselők részére megküldeni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 5 nappal. Amennyiben valamelyik képviselő ezt írásban kifejezetten kéri, akkor részére a meghívót és az előterjesztéseket postai úton kell kézbesíteni.

(2) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottai részére az ülés meghívóját és az előterjesztéseket kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.

(3) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót meg kell küldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) egyéb, a tárgyalandó napirend kapcsán érintett személynek, gazdasági vagy társadalmi szervezet képviselőjének,

d) az illetékes járási hivatal vezetőjének,

e) mindazoknak, akiknek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

41. § A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg:

a) valamennyi napirendi pont tekintetében a jegyzőt,

b) tevékenységi körükben a 40. § (1) bekezdés c) - e) pontjában meghatározottakat.

17. A képviselő-testület ülésének rendje

42. § A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

a) az ülés megnyitása,

b) a határozatképesség megállapítása,

c) javaslattétel a nyilvános, a zárt ülés napirendi pontjaira,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a szavazás eredményének megállapítása számszerűen,

de) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) az ülés rendjének fenntartása,

f) a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsító személy rendre utasítása,

g) az ülés határozott idejű félbeszakítása, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,

h) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

i) tárgyalási szünet elrendelése,

j) napirendi pontok összevont tárgyalására javaslattétel,

k) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,

l) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

m) az időszerű kérdésekről és a két ülés között történt fontosabb eseményekről tájékoztatás,

n) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

o) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről

p) az ülés bezárása.

43. § A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

44. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. E jog minden bizottsági elnököt ülésnaponként egy alkalommal illet meg.

45. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.

46. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.

47. § A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

48. § (1) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(2) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez – ügyrendi kérdés kivételével – hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.

(4) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

49.§ Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

18. Határozatképesség

50.  § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

a) amennyiben legkésőbb 30 percen belül az ülés várhatóan határozatképessé válik, szünetet rendel el,

b) amennyiben az a) pontban leírt idő elteltével nem lesz határozatképes az ülés, berekeszti azt.

(4) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

19. Jegyzőkönyv hitelesítő

51. §  A jegyzőkönyv hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

52. §   A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv hitelesítését a képviselők ülésenként, vezetéknevük kezdőbetűi szerinti abc sorrendben látják el. A hiányzó képviselő esetén a névsorban következő képviselő látja el a jegyzőkönyv hitelesítését. A képviselő a hitelesítést nem tagadhatja meg.

20. Napirend

53. §  (1)     A polgármester terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2)     A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

21. Előterjesztések, indítványok

54. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

a) rendelettervezet,

b) határozati javaslat.

(2) Előterjesztést kezdeményezhet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő-testület tagja,

d) a képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága,

e)  a jegyző,

f) a kormányhivatal vezetője

g) a 14. § (2) bekezdésében nevesített civil szervezet.

(3) Kizárólag írásban nyújtható be

a) rendeletalkotás,

b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

c) helyi népszavazás kezdeményezése

tárgykörökben előterjesztés.

55.§ (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell: 

a) az előterjesztés tárgyát,

b) a képviselő-testületi ülés időpontját,

c) az előterjesztés készítőjének nevét,

d) a tényállást,

e) annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen milyen döntés született,

f) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

g) az előterjesztő megnevezését,

h) a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet,

i) amennyiben az előterjesztésről zárt ülést kell tartani, annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) a) pont), zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat esetében annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) b) és c) pont) és az erről szóló határozat-tervezetet,

j) rendelet-tervezetet és normatív határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot,

k) a határidőt, a végrehajtásért felelős nevét.

(2) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban is kiegészítheti.

56.§ Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

a) a téma kifejtéséhez és kellő áttekintéséhez szükséges legrövidebb terjedelemben készüljön,

b) megfogalmazása precíz, tömör, szakszerű és közérthető legyen,

c) csak a téma szempontjából lényeges körülmények bemutatására szorítkozzon elemző és értékelő módon, és

d) ha az ügyben dönteni kell, akkor döntési javaslatot tartalmazzon.

57. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

58.§ (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.

(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a Jegyző a hivatal útján segítséget nyújt, amely azonban a hivatal munkarendjét nem zavarhatja oly módon, hogy ezzel jelentős mértékű rendkívüli munkavégzésre kerüljön sor. 

(3) A sürgősségi indítvány felvételében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt. 

(4) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét.

59.§ (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.

(2) A döntési javaslat:

a) egyértelműen megfogalmazott rendelkezéseket,

b) alternatív javaslatok esetében az egyes változatok egymástól elkülönült megfogalmazását,

c) a végrehajtás felelősét és határidejét, és

d) ha a döntésnek költségvonzata is van, akkor a fedezetbiztosításra vonatkozó javaslatot tartalmazza.

22. Határozathozatal

60. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet.

(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(5) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz arról, hogy hozzászólási jogot ad-e a képviselő-testület ülésén megjelent nem képviselő személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

23. A szavazás

61. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

62.§ (1) A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,

b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára, vagy

c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többségű szavazat szükséges.

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

63. § Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

a) gazdasági program elfogadása,

b) polgármester elleni kereset benyújtása,

c) az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,

d) kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,

e) helyi népszavazás,

f) a képviselő-testület hatáskörének átruházása, átruházott hatáskör visszavonása,

g) közfeladat önkéntes vállalása,

h) rendkívüli közmeghallgatás elrendelése,

i) érintettség bejelentése elmulasztásának kimondása, jogkövetkezmény megállapítása.

64. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

65. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl azt:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester vagy

c) a képviselő-testület valamely bizottságának elnöke

kezdeményezi.

(2) Név szerinti szavazás során a jegyző az írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.

(3) Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti és bélyegző lenyomattal látja el.

66. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt.

67. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a Hivatal útján közreműködik.

(2)     A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3)       A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.

(4) Az Ügyrendi Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben az Ügyrendi Bizottság tagjain, a jegyzőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.

(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

68.§ (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

a) az eldöntendő kérdést és az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget, vagy

b) személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és jelöltenként az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget. 

(2) Érvényes a szavazat, ha:

a) az Ügyrendi Bizottság által lepecsételt szavazólapon adták le, és

b) a (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazó egy választási lehetőséget jelölt meg,

c) a (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szavazó legfeljebb a megválasztható személyek számával megegyező számú jelölt neve mellett szavazott igennel. 

(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, az Ügyrendi Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás időpontját, helyszínét,

b) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét, aláírását,

c) a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,

d)  a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,

e) a szavazólapot átvett képviselők számát,

f) az urnában talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,

g) az érvényes szavazatok közül az igen, a nem és a tartózkodom szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.

h) A titkos szavazás szavazólapjai – rontott, érvényes, érvénytelen – a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

69.§ (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke átadja a polgármesternek.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát.

24. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye

70. § Amennyiben a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, első alkalommal a polgármester – a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke – figyelmezteti, ezt követő minden további esetben a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.   E rendelkezés alkalmazása során a Képviselő-testület és a bizottsági munkában való részvétellel kapcsolatos mulasztás külön-külön értékelendő és vizsgálandó.

25. Az önkormányzati rendelet

71. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a tárgy szerint illetékes bizottság

c) a polgármester

d) az alpolgármester

e) a jegyző.

(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotásától számított 15 napon belül a jelen rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott módon hirdeti ki, és  az Önkormányzat 11. § (2) bekezdésében nevesített honlapján is közzéteszi. 

72. § (1)  A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM Rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(3) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

26. Az önkormányzati határozat

73. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a tárgy szerint illetékes bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző.

(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

74. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése az IM rendelet 15. § -ában foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról.

(3) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.

27. A jegyzőkönyv

75. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

a) a távol maradt képviselő nevét,

b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,

d) a képviselő-testület bélyegző lenyomatát.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

76.§ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítve, a Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell zárt helyen tárolni.

77.§(1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a)a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, határozatot,

e) a név szerinti vagy a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

78.§ (1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

28. Az önkormányzati képviselő

79. § A képviselőt -  e megbízatásából eredően – az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

80. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

b) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud megjelenni, vagy megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni.

81. § A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

a) betegség,

b) kórházi ellátás,

c) közlekedési akadály,

d) időjárási akadály,

e) a külszolgálat.

f) a szabadság,

g) a munkahelyi elfoglaltság,

h) külföldi tartózkodás.

82.§ A képviselők névsorát a 1. függelék tartalmazza.

29. A képviselő-testület bizottságai, a bizottságok működése

83. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak.

84. §  (1) A képviselő-testület  Szociális Bizottságot és Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A Szociális Bizottság tagjainak száma 2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő bizottsági tag. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(4) A bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

85. § (1)  A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülés összehívása és vezetése a korelnök feladata.

(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

a) a képviselő-testület döntése alapján,

b) a bizottsági tagok 50%-ának indítványára.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni.

(6) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság képviselő tagjaihoz a 40. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljuttatni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó.

(8) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(9) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.

(10) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.

(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint kell elkészíteni és őrizni, azzal, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen választott egy tag írja alá. Amennyiben a bizottság ülését az elnök akadályoztatása miatt az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő – együttes akadályoztatás esetén a korelnök – hívja össze és vezeti, úgy a jegyzőkönyv aláírása az összehívó bizottsági tag vagy a korelnök feladata.  

86.  § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

87. § A bizottság feladatköreit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

88. § A bizottság átruházott feladat- és hatásköreit a 3. melléklete tartalmazza.

30. A polgármester

89. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.

90. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,

e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

g) fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,

b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,

c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,

d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben

a) olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy az ily módon benyújtott pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg

b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítéséről, egyéb nyilatkozat megtételéről.

(5) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

91. § 1 A polgármester hetente,  hétfői napokon 14:00-16:00 óra között tart fogadóórát.

92. §A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

31. Az alpolgármester

93. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el. 

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester hetente, keddi napokon 16:00-18:00 óra között fogadóórát tart. 

(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.

32. A jegyző, aljegyző

94. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésbenfelsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

e) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

95. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által kijelölt, jegyzői képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselő látja el.

33. A képviselő-testület hivatala

96. §(1) A Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a 4. melléklete tartalmazza.

(3) A Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

34. Az önkormányzat társulásai

97. § (1)Az Önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:

a) a Móri Többcélú Kistérségi Társulás,

b) a Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás,

c) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

(2) Az önkormányzati társulásokra átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

35. Együttes képviselő-testületi ülések szabályai

98. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat, és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

99. § (1) Ez a rendelet 2019. december 1. napon lép hatályba

(2) Hatályát veszti Kincsesbánya Község Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014.(VIII. 8.)  önkormányzati rendelete.

 Murányi Marianna                                                             Jankovicsné Huszár Mónika

 polgármester                                                                                   jegyző

A rendeletet kihirdettem:

2019. november 28.

Jankovicsné Huszár Mónika

jegyző

1. melléklet a12/2019.(XI.28.)önkormányzati  rendelethez

Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolásáról

1. települési elismerő és kitüntető címek adományozása,
2. egyházak, sport és civil szervezetek támogatása,
3. települési rendezvények megtartása,
4. köztéri alkotások elhelyezése
5. sport célú létesítmények fenntartásának támogatása
6. közbiztonság helyi feladatainak támogatása
7. születési támogatás nyújtása.

2. melléklet a12/2019.(XI.28.)önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület átruházott feladat- és hatásköreiről

1. A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköre:

a.) a közterület-használati engedély kiadása (a közterületek használatáról szóló, 12/2013.(IX.30.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdésében rögzített hatáskör)

b.) „Rendkívüli behajtási engedély” kiadása (a járművek közlekedésének korlátozásáról szóló, 7/2012.(V.22.) önkormányzati rendelet 3. §. (1) bekezdésében rögzített hatáskör)

c.)  döntés a használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak a kettő évet nem haladja meg (az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló, 7/2016.(VI.6.) önkormányzati rendelet 12. § (8) bekezdésében rögzített hatáskör)

2. A Képviselő-testületSzociális Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörei:

a) települési támogatás megállapítása (1993. évi III. törvény 25. § (1) bekezdésb.) pontjában rögzített hatáskör),

3. A Képviselő-testület társulásra átruházott feladat- és hatáskörei:

1. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra a hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása (2012. évi CLXXXV. törvény 33-34 § rögzített önkormányzati feladat),

2. Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulásra az 1993. évi III. törvény 86. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feladatok ellátását, valamint  az 1997. évi XXXI. törvény 94. § (2) bekezdésében foglalt gyermekjóléti szolgáltatást.

4. Kincsesbánya Község Önkormányzata a Móri Többcélú Kistérségi Társulás tagja.

(1) A társulás keretében fenntartott intézmények:

a) Háziorvosi és Fogorvosi Központi ügyelet,

b) Móri Kistérségi Iroda,

c) Meseház Óvoda-Bölcsőde Napraforgó Tagóvoda.

(2) A társulás keretében ellátott feladatok:

a) szociális és gyermekjóléti,

b) óvodai nevelés,

c) egészségügyi feladatok (fogorvos, orvosi ügyelet),

d) belső ellenőrzés,

e) honvédelmi, polgári védelmi feladatok.

3. melléklet a12/2019.(XI.28.)önkormányzati  rendelethez

Az állandó bizottsági feladat- és hatáskörökről

1. A Szociális Bizottság:

1.1. részt vesz a képviselő-testület szociális szolgáltatás tervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának ellenőrzésére létrehozott szociálpolitikai kerekasztal munkájában,

1.2. véleményezi a szociális és gyermekjóléti ellátórendszert érintő rendelet-tervezeteket,

1.3. javaslatokat dolgoz ki konkrét szociális intézkedések megtételére,

1.4. részt vesz a szociális és gyermekjóléti ellátást érintő éves és hosszabb távú fejlesztési, felújítási, pénzügyi, költségvetési javaslatok, koncepciók kidolgozásában,

1.5. véleményezi a gyermekjóléti és szociális intézmények vezetői beosztására kiírt képviselő-testületi pályázatokat,

1.6. javaslatot tesz a szociális ügyekben átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések másodfokú elbírálásához,

1.7. javaslatot tesz a szociális ügyekben, átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések másodfokú elbírálásához,

1.8. javaslatot tesz a gyermekvédelemmel kapcsolatos fejlesztésekre, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására.

1.9. dönt a Bursa Hungarica ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról,

2. Az Ügyrendi Bizottság:

2.1. vizsgálja az önkormányzati képviselők, a polgármester, az alpolgármester összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeit, képviselő-testület elé terjeszti az önkormányzati képviselők, a polgármester, az alpolgármester összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyében készült előterjesztést,

2.2. ellátja a polgármester, az alpolgármester és az képviselők, nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat, képviselő-testület elé terjeszti a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos előterjesztést.

4. melléklet a12/2019.(XI.28.)önkormányzati rendelethez

1. A Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítése

1.1.Jegyző

1.2.KKÖH székhely (Kincsesbánya)

1. Adóügyi és igazgatási ügyintéző 1.
2. Igazgatási és személyzeti ügyintéző
3. Igazgatási és iratkezelési ügyintéző
4. Pénzügyi ügyintéző 1.

1.3.KKÖH kirendeltség (Isztimér)

a) Adóügyi és igazgatási ügyintéző 2.

b) Igazgatási ügyintéző

c) Pénzügyi ügyintéző 2.

1.4.KKÖH Konyhája (Kincsesbánya)

1. élelmezésvezető
2. szakács
3. 3 fő konyhai kisegítő

2. A Közös Önkormányzati Hivatal  munkarendje:

1. A hivatal köztisztviselőinek, valamint fizikai alkalmazottainak munkaideje heti 40 óra.
2. A heti munkarend:

1. hétfőtől csütörtökig: 7.30-16.00 óráig 30 perc munkaközi szünettel,
2. péntek: munkaközi szünet nélkül 7.30-13.30 óráig

3. Az ügyfélfogadás rendje:

4. Pénztári órák:

1. függelék a12/2019.(XI.28.)önkormányzati rendelethez

1. A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA

1. A települési képviselők névsora

1. Murányi Marianna polgármester
2. Sallay Zsolt alpolgármester
3. Horváth István Attiláné
4. Kovács János
5. Lakatos János
6. Pencz Tamás
7. Szolga Réka

2. függelék a 12/2019.(XI.28.)Önkormányzati rendelethez

1. AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK MEGNEVEZÉSE, TAGJAINAK FELSOROLÁSA

1. A képviselő-testület állandó bizottságainak személyi összetétele

1. Szociális Bizottság

1.1.1.  Horváth István Attiláné elnök

1.1.2.  Szolga Réka tag

1.1.3.Zsobrákné Balogh Mária tag

1. Ügyrendi Bizottság

1.2.1.  Pencz Tamás elnök

1.2.2.  Lakatos János tag

1.2.3.  Kovács János tag

3. függelék a 12/2019.(XI.28.)Önkormányzati rendelethez

1. Törzskönyvi adatok

Megnevezés:                                      KINCSESBÁNYA  KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Székhely:                                           8044 Kincsesbánya, Kincsesi utca. 39.

Törzskönyvi azonosító szám:            362203

Gazdálkodási jogkör:                         önállóan működő és gazdálkodó szerv

Alaptevékenységi szakágazat:          841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

Alaptevékenységi TEÁOR:                8411 Általános közigazgatás

Adószám:                                           15362209-2-07

KSH statisztikai számjel:                   15362209-8411-321-07

Státusz:                                              élő

Alapítás dátuma:                                1990. 09. 30.

Törzskönyvi bejegyzés dátuma:        1979. 11. 26.

Vezető neve:                                      Murányi Marianna

Kinevezés módja:                              választott

Kinevezés típusa:                              határozott

Kinevezés kezdete:                           2019.10.13.

Felügyeleti szerv:                               Nincs nyilvántartott adat

2. Az önkormányzat alaptevékenysége kormányzati funkciók szerint

011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013350            Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcs. feladatok (nem lakóingatlan bérbeadása)

013360            Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatás

016010            Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020            Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016080            Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

032020            Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start- munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236            Országos közfoglalkoztatási program

045120            Út, autópálya építése

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051040            Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052020            Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052030            Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása

063020            Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010            Közvilágítás

066010            Zöldterület-kezelés

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111            Háziorvosi alapellátás

072112            Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311            Fogorvosi alapellátás

074031            Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032            Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030            Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081045            Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082044            Könyvtári szolgáltatások

082091            Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093            Közművelődés – egész életre szóló tanulás, amatőr művészetek

082094            Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

083030            Egyéb kiadói tevékenység

091120            Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091130            Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140            Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091212            Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon

091213            Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai  1-4.évfolyamon

091220            Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok.

092112            Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon

092113            Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon

092120            Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

096015            Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025            Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037            Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042            Család- és gyermekjóléti szolgáltatások

107051            Szociális étkeztetés

107052            Házi segítségnyújtás