Kincsesbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének

 8/2020. (V. 25.)

önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének és elidegenítésének szabályairól és a lakbérek mértékéről

Kincsesbánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörében eljáró Kincsesbánya Község Polgármestere, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendeletre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1.Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kincsesbánya község önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre, illetve azok bérlőire, használóira.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adásával, valamint elidegenítésükkel kapcsolatban a bérbeadói feladatokat a képviselő-testület látja el.

(3) A bérlőkijelölés előkészítése, a bérlőkijelöléstől a bérleti szerződés megkötéséig felmerülő adminisztratív tevékenység ellátása vonatkozásában a Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) feladata.

2. § (1) A hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak kezelésére és védelmére a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. az irányadó.

(3) A nyilvántartásból statisztikai célra csak a személyes azonosító adatok nélkül szolgáltathatók adatok.

2.A lakásbérbeadás közös szabályai

3. § Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosításának céljára lehet bérbe adni.

4. § (1) Önkormányzati bérlakást csak olyan személynek vagy családnak lehet bérbe adni, aki nem rendelkezik Magyarország területén beköltözhető lakással.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételtől a képviselő-testület kivételesen indokolt önkormányzati érdekből eltekinthet akkor, ha az igénylő nem kincsesbányai lakos.

5. § (1) Önkormányzati bérlakást határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb három évre lehet bérbe adni.

(2) A bérbeadás időtartamáról a bérlő kijelölésére jogosult dönt.

(3) Házastársak a bérlakás-igénylést csak együttesen nyújthatják be. Házastársak kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. Más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető.

6. § (1) A bérlőkijelölésre jogosult szerv a döntéséről írásban köteles értesíteni a kijelölt bérlőt.

(2) A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles e rendelet alapján előírt fizetési kötelezettségének eleget tenni és a lakásbérleti szerződést megkötni.

3.A lakásbérbeadás jogcímei

7. § Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímen lehet bérbe adni:

(1) Szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás esetén szociális rászorultság esetén.

(2) Költségelvű bérbeadásként önkormányzati feladatot ellátó szakember elhelyezéséhez.

(3) Piaci alapon történő bérbeadás.

4.Szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás

8. § (1) Szociális jellegű bérlakásra csak annak a nagykorú magyar állampolgárnak, továbbá annak a bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkező személynek, és magyar hatóságok által menekültként elismert személynek a lakásigénylése fogadható el, aki a jövedelmi és vagyoni feltételeknek együttesen megfelel.

 (2) A jövedelmi jogosultság elbírálásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) a) pontjában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) A vagyoni jogosultság elbírálásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) b) pontjában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(4) A lakásigénylő a nyilvántartásba vételt, illetve a bérleti jog megszerzését követően a jogosultság alapjául szolgáló feltételekben beálló változást köteles bejelenteni a hivatalnál.

9. § (1) A szociális helyzet alapján benyújtott bérlakás igényeket a hivatal a jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése érdekében előzetesen megvizsgálja, környezettanulmányt végez.

(2) A hivatali eljárást követően a benyújtott bérlakás igényléseket a Szociális Bizottság megvizsgálja, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek. A testület dönt a bérlő kijelöléséről. A bérleti szerződés legfeljebb három évre köthető.

10. § Az adott lakás elnyerése érdekében az igénylők közül különösen a következő szempontok együttes mérlegelésével indokolt a bérlő kiválasztása:

a) a lakáskérelem benyújtásának időpontja,

b) több generáció együttéléséből adódó zsúfolt körülmények,

c) egészségtelen lakáskörülmények,

d) több kiskorú vagy tartósan beteg gyermek nevelése,

e) a lakáshelyzet megoldására tett erőfeszítések,

f) benyújtott pályázatok száma,

g) jövedelmi helyzet és a lakásfenntartási költségek nagysága.

5. Költségelven történő lakásbérbeadás

11. § (1) A képviselő-testület egyedi döntés alapján az önkormányzattal közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott személyt, szakember elhelyezés céljából, pályáztatás nélkül soron kívül bérlőnek kijelölheti.

(2) Az egyes munkakörhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakás bérlőjének  csak az a személy jelölhető, aki az (1) bekezdés meghatározott munkaköre vagy feladatellátása révén az adott önkormányzati tevékenységhez kapcsolódik.

 (3) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kötődő lakás esetében a bérleti szerződés legfeljebb három évre köthető.

6. Piaci alapon történő lakásbérbeadás

12. § (1) A piaci alapon történő bérbe adásra kerülő lakást meg kell hirdetni a www.kincsesbanya.hu honlapon és az önkormányzat hirdetőtábláján. A pályázatok benyújtásának határideje a hirdetés megjelenésétől számított 15 nap.

(2) A pályázatokat postai úton kell benyújtani.

(3) A piaci alapon bérbe adásra kerülő lakásokra benyújtott pályázatok felbontását a pályázati határidő lejártát követően a Szociális Bizottság végzi, és a pályázók regisztrálásáról jegyzőkönyvet készít.

(4) A Szociális Bizottság (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet javaslatával együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) Az igénylő csak akkor jelölhető ki a piaci alapon történő bérbeadásra kerülő lakás esetén bérlőnek ha vállalja, hogy a költségelvű lakbér 200 %-át megfizeti.

(6)     Önkormányzati lakás bérbeadása nem magánszemély részére csak piaci alapú lakbér kikötése mellett történhet.

(7) A bérleti szerződés legfeljebb három évre köthető.

13. § Amennyiben a képviselő-testület által kijelölt bérlő a bérleti szerződést nem köti meg, a Szociális Bizottság képviselő-testület által elfogadott javaslata szerinti következő pályázó nyeri el a lakás bérbevételi jogát. A változásról a testületet tájékoztatni kell.

7.A lakás átadása

14. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

(2) A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha az egyes lakásberendezéseket

a) a bérlővel kötött külön megállapodás alapján a közműszolgáltató biztosítja,

b) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be.

8.Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

15. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról a bérlő, pótlásáról, illetőleg cseréjéről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(2) Az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszerének a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről a bérlő köteles gondoskodni.

(3) Az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezésében, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, a bérlő köteles gondoskodni.

(4) a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó helyiségek, tárolók, tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról a bérlő köteles gondoskodni.

9.A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

16. § (1) A bérbeadó, valamint a tulajdonos képviseletében a hivatal a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, munkanapokon, 8-20 óra közötti időben évente egy alkalommal, valamint rendkívüli esetben, káresemény, vészhelyzet, hibaelhárítás esetén ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni.

(2) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni. Két hónapot meghaladó távollétét, és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni.           

10.A lakás átalakítása, korszerűsítése

17. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja. A bérlő ezen számlákkal igazolt költségeinek bérbe számítását akkor kérheti, ha az átalakítással a lakás komfortfokozata, vagy az alapterülete, vagy a szobák száma növekedett. A bérbeadó írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és ő felel a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért.

(2) A lakás átalakítása, korszerűsítése előtt meg kell állapodni a költségek viselésében.

11.A lakás visszaadása

18. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia.

(2) A beköltözhető állapot legalább a falak fehérre meszelt, festett, a nyílászárók mázolt, a padozat tiszta, a berendezések üzemképes állapotát jelenti. Amennyiben gáz illetve villamos készülék van a lakásban ezek üzemképes állapotát a szakszerviz által kiállított, az üzemképességet igazoló jegyzőkönyv tanúsítja.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el.

12.A lakáshasználati díj

19. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére megfizetni, melynek összege azonos a lakásra megállapított lakbér összegével.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszerese, újabb két hónap elteltével háromszorosára növekszik kivéve, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

13.A befogadás szabályai

20. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha Magyarországon beköltözhető lakással nem rendelkeznek.

(2) A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

14.Lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése

21. §  (1) A bérbeadó és a bérlő az önkormányzati lakásra kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti.

(2) A bérleti jogviszony közös megegyezés történő megszüntetésének feltétele, hogy

1. a bérlő a lakását tiszta, és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsássa a bérbeadó rendelkezésére,
2. a bérlőnek a lakására lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozása nincs.

15.A lakásbérlet felmondással történő megszüntetése

22. § (1) Ha bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása miatt mondta fel, és a bérlővel megállapodott, hogy másik lakást nem ajánl fel, a bérlő a bérleti jog megváltásaként a lakásbérleti jogviszony megszűnése hónapjában fizetett utolsó havi lakbér 30-szorosának, de maximum 1.000.000.-Ft-nak megfelelő összegű térítésre jogosult.

(2) A bérleti jog megváltására vonatkozó megállapodásban a volt bérlőnek vállalnia kell, hogy az Önkormányzat felé a továbbiakban semmilyen lakásigénnyel nem fordul.

(3) A térítési díj kifizetésének időpontját a felek megállapodásban rögzítik.

16.A lakásbérlet megszüntetése lakbér- és közüzemi díjtartozás miatti felmondással

23. § (1) Amennyiben a lakásbérlet a lakbér- illetőleg a bérlőt terhelő egyéb költségek nem fizetése miatti felmondással szűnt meg, a képviselő-testület döntése alapján a volt bérlővel korábbi lakására határozott idejű, legfeljebb 12 hónapra szóló lakásbérleti szerződés köthető, ha a volt bérlő lakbér-, illetőleg a bérlőt terhelő egyéb költségek megfizetésének a lakás kiürítéséről szóló bírósági ítélet végrehajtásának foganatosításáig maradéktalanul eleget tesz.

2) A bérbeadó az (1) bekezdésben jelzett határidőig jogosult a volt bérlő kezdeményezésére a tartozás részletekben történő megfizetéséről megállapodást kötni.

17.A lakásbérlet megszűnése a bérlő halálával

24. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, az örökös köteles

a.) a lakást 30 napon belül kiüríteni,

b.) a lakás leadásáig a bérleti díjjal azonos lakáshasználati díjat megfizetni.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban helyezi el és gondoskodik annak őrzéséről, legfeljebb 1 évig.

(3) Ha az elhalt bérlőnek lakbér tartozása van, a bérbeadó igényét hagyatéki teherként köteles bejelenteni.

18. A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó

lakásbérleti szerződés megszűnése

25. § (1) A hivatal a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal köteles vizsgálni, hogy a bérlő a rendeletben meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel-e.

(2) A felülvizsgálat elvégzéséhez a bérlő köteles adatokat szolgáltatni.

26. § (1) Szociális rászorultság esetén a hivatal változatlan feltételekkel ajánlatot tehet újbóli határozott idejű szerződés megkötésére. A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles nyilatkozni.

(2) Nem tehet ajánlatot a hivatal, ha

a) a bérlőnek lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozása van,

b) a bérlő a felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges adatokat, igazoló dokumentumokat nem szolgáltatta.

27. § (1) Szociális rászorultság hiányában is ajánlatot tehet a hivatal újbóli határozott idejű szerződés megkötésére, ha a bérlő vállalja, hogy a piaci alapon bérbe adott lakás esetén a költségelvű lakbér 200 %-át megfizeti, feltéve, hogy a bérlő beköltözhető lakással nem rendelkezik, valamint lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozása nincs.

(2) Szociális rászorultság hiányában a hivatal legfeljebb kétszer, 3 évre tehet ajánlatot lakásbérleti szerződés újbóli megkötésére.

19.A lakásbérlet megszűnésének közös szabályai

28. § (1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a lakást 30 napon belül kiürítve, beköltözhető állapotban köteles a bérbeadónak átadni. A lakás leadásakor leltárt kell felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét.

(2) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, illetve az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíróságtól kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását.

(3) A volt bérlő mindaddig, amíg a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja a bérbeadónak, köteles a lakáshasználati díjat, valamint a lakással kapcsolatos költségeket megfizetni.

20.A lakáscsere

29. § (1) Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag másik bérlakásra cserélhető el.

(2) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha

a.) a bérlő a korábban kötött bérleti szerződést változatlan tartalommal elfogadja,

b.) a cserélő feleknek lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozása nincs.

c.) a bérbeadó a bérlő cserepartnerétől a meglévő lakástulajdonát tanúsító tulajdoni lap másolatát, valamint a lakásbérleti szerződése másolatát be kell kérni, továbbá a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzati lakás jelenlegi bérlőjével lakásbérleti szerződést kíván kötni.

(3) A bérbeadó a lakáscseréhez nem járulhat hozzá, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul.

21.A lakásbérleti jog folytatása

30. § (1) Amennyiben lakásbérleti jog folytatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges, ennek megadása után a jogosult a lakásbérleti jogot változatlan feltételekkel folytathatja.

(2) A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kérni kell a jogosultság elismerését.

31. § A képviselő-testület egyedi döntése alapján létrejött, ezen feltételhez kötött lakásbérleti jogviszony esetén a lakásbérleti jogviszonyt az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott hozzátartozói kör nem folytathatja.

22. Az albérlet

32. §  A határozott időre bérbe adott lakás albérletbe nem adható.

23. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének mértéke

33. § A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének mértékét a Ltv. 34. § (2) és (3) bekezdésének figyelembe vételével az alábbiak szerint kell meghatározni:

24.A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértéke

34. § A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a Ltv. 34. § (4) bekezdésének figyelembe vételével az alábbiak szerint kell meghatározni:

25.A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértéke

35. § A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét a Ltv. 34. § (5) bekezdésének figyelembe vételével jelen rendelet 12. § (5) bekezdése alapján kell meghatározni.

26.Külön szolgáltatások díja

36. § A lakbéren felül a bérlő köteles fizetni a közüzemi díjakat a szolgáltatóval kötött szerződés alapján, valamint társasház esetén a közös költséget.

27. A helyiségbérlet szabályai

37. § (1) A bérbeadó pályázat útján hasznosítja a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára épült vagy ilyen célra átminősített üres, bérleti joggal nem terhelt helyiségeket.

(2) A bérbeadó nem írhat ki pályázatot azokra a helyiségekre, amelyek valamely önkormányzati feladat ellátásához szükségesek.

(3) A pályázati eljárásra a piaci alapon bérbe adásra kerülő lakások pályázat útján történő bérbe adásának szabályait kell alkalmazni.

38. § A bérbeadó a pályázat nyertesével legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződést köthet.

39. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt, szervezetet csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a befogadáshoz akkor járulhat hozzá, ha:

a) a befogadó személy, szervezet vállalkozói igazolvánnyal, jogi személy és nem jogi személyiségű szervezet esetén alapító vagy ezzel egyenértékű okirattal rendelkezik, és

b) a felek által a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenység jogszabályi feltételei biztosíthatók.

40. § (1) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez akkor járulhat hozzá, ha:

a) az új bérlő a volt bérlő által gyakorolt tevékenység folytatását vállalja, és

b) a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet.

(2) Önkormányzati helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati helyiség bérleti jogára cserélhető.

28.Lakások eladása

41. § (1) A forgalmi érték kialakításánál figyelembe kell venni az

a) épület településen belüli fekvését

b) az épületben lévő lakások számát, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagyságát,

c) az épület felszereltségét, műszaki állapotát, építése és felújítása óta eltelt időt,

d) az ingatlan közművesítettségét, egyéb ellátottságot (pl. szolgáltatások, intézmények közelsége),

e) a lakás épületen belüli elhelyezkedését,

f) a lakás alapterületét, komfortfokozatát,

g) a lakhatási feltételeket befolyásoló környezeti hatásokat,

(2) Ha a lakás beköltözhető, az csak nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján értékesíthető. Az induló ár a lakás forgalmi értékének 100 %-a.

(3) Ha a lakás lakottan kerül értékesítésre, az csak nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján történhet. Az induló ár a lakás beköltözhető forgalmi értékének 70 %-a.

(4) Amennyiben a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, számára a lakás vételára a forgalmi érték.

(5) A bérlő elővásárlási jogával az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül élhet.

29. A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények

42. § (1) Ha a lakást a vételi jog, illetve az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére kérelmére 5 évi részletfizetési kedvezmény adható.

Ez esetben a vételár 20 %-át egy összegben a szerződés megkötésekor kell megfizetni.

(2) Részletfizetés esetén a mindenkori vételár hátralékra kamatot kell fizetni, melynek mértéke a mindenkori Ptk. szerinti kamat.

(3) A kamatokkal növelt vételár hátralékot havi egyenlő részletekben kell törleszteni.

43. § (1) Amennyiben a vevő szociális helyzete, vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján szociális önkormányzati bérlakásra jogosult, mindaddig, amíg ez a körülmény fennáll, a vételár hátralékot 10 % előleggel, kamatmentesen törlesztheti.

Ez a kedvezmény csak a bérlőt illeti meg.

(2) A vagyoni és jövedelmi viszonyaiban beállt változást a volt bérlő 30 napon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a korábbi kamatkedvezmény elvesztésével jár. A hivatal 2 évenként felülvizsgálja az adósok kamatmentességre való jogosultságát.

(3) Amennyiben a vevő életkörülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás indokolja, a törlesztési idő alatt legfeljebb két alkalommal, kérelemre a részletfizetés összesen 6 hónapra felfüggeszthető. A törlesztés ideje a felfüggesztés időtartamával kitolódik.

44. § Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy összegben kell megfizetni.

30. A vételár megfizetésének szabályai

45. § A vételár hátralék megfizetése alól felmentés nem adható.

46. § Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára a vételár hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyezni, amely a részletfizetés időtartamára szól.

47. § Elővásárlási jogával a jogosult akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér, illetve a szolgáltatóval szemben közüzemi díj, bérleti díj tartozása nincs.

31. A lakás elidegenítésének szabályai

48. § (1) Az értékesítés előkészítésére és lebonyolítására a képviselő-testület ad megbízást az arra jogosult és alkalmas szervezeteknek, személyeknek.

(2) Az eladási ár és a fizetési feltételek közlésétől számított 60 napon belül az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozni kell az ajánlatról.

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a vételár alapjául szolgáló értékbecslést nem fogadja el, 15 napon belül jeleznie kell az értékesítéssel megbízottnak és 30 napon belül egyeztetést kell lefolytatni.

49. § Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése.

50. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az adás-vételi szerződés aláírására.

(2) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 30 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni.

51. § (1) Minden olyan esetben a képviselő-testület dönt a lakások eladhatóságáról, amikor a törvény alapján nem áll fenn vételi jog.

(2) Ha az értékesítés során az előkészítéssel megbízott nem a lakástörvényben és e rendeletben foglalt feltételekkel értékesít, vagy a kedvezményeket nem a rendelkezések szerint számolja el és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességre tekintet nélkül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni.

32.  A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

52. § (1) A bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a vevő a vételárat részletekben is teljesítheti. A részletfizetés időtartama legfeljebb két év lehet.

(3) Részletre történő vétel esetén a fennmaradó vételárhátralékot a mindenkori Ptk. szerinti kamat terheli.

(4) Ha a helyiséget nem az elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, a helyiséget pályázat útján kell értékesíteni.

(5) A helyiség tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázat elbírálásakor a legmagasabb vételár megfizetésére tesz ajánlatot.

33. Versenytárgyalás útján történő értékesítés

53. § Ha a lakás vagy helyiség versenytárgyalás útján kerül értékesítésre, a versenytárgyalást legalább 30 nappal előbb közzé kell tenni a www.kincsesbanya.hu honlapon és a hivatal hirdetőtábláján.

34. Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása

54. § Az értékesítésből befolyó vételárat az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell kezelni.

35. Záró rendelkezések

55. § (1) Ez a rendelet 2020. július 1. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti Kincsesbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 6/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelete.

                     Murányi Marianna                               Jankovicsné Huszár Mónika

                        polgármester                                                       jegyző

Kihirdetve:

Kincsesbánya, 2020. május 25.

                                                                                        Jankovicsné Huszár Mónika

                                                                                                              jegyző