1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kincsesbánya Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzati testület megnevezése: Kincsesbánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(3) Az Önkormányzat

(4) A képviselő-testület által létrehozott önkormányzati hivatal

(5) Az önkormányzat szervei:

2. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét Kincsesbánya Község Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzat jelképeiről szóló rendelet tartalmazza.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

3. § A helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat Kincsesbánya Község Önkormányzata képviselő-testületének Kincsesbánya Község Önkormányzata által alapított elismerésekről és adományozásuk rendjéről szóló 9/2017.(VII.17.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

4. § Az önkormányzat hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Romániában Koronka településsel és Szlovákiában Madar településsel.

5. § Az önkormányzat, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, a jegyző bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

6. § A polgármester, az önkormányzat, a képviselő-testület, a bizottság, a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjének körirata:

7. § (1) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete bélyegzőjét kell használni

(3) Az önkormányzat bizottsága bélyegzőjét kell használni

8. § A 6. § a) pontja szerinti bélyegző a polgármester, az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére.

9. § A jegyző bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

10. § A jegyző gondoskodik az 6. §-ban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

11. § (1) A lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a községháza hirdetőtábláján valamint a www.kincsesbanya.hu honlapon keresztül valósul meg.

(2) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata.

12. § A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett internetes honlap költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.

13. § Zárt ülés esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 52. § (3) bekezdése szerinti nyilvánosságot a zárt ülésen hozott határozatoknak a soron következő nyilvános ülés jegyzőkönyvében történő nyilvánosságra hozatallal kell biztosítani.

14. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a lakosság olyan önszerveződő közösségét, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A képviselő-testület ülésén tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg a következő társadalmi szervezeteket:

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

15. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási (államigazgatási) és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

16. § A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

17. § Az Alaptörvény J) cikkében meghatározott nemzeti ünnepeken kívül a képviselő-testület a következő helyi ünnepeket tartja:

18. § (1) Az Önkormányzat kötelezően ellátandó fontosabb feladat- és hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza

(2) A Képviselő-testület a polgármesterre és a jegyzőre átruházott feladat-és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza. Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a Képviselő-testületnek rendszeresen beszámol.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásokban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, valamint (költség-haszon) elemzést végeztet.

(5) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

(7) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szerv:

19. § (1) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköre:

(2) A Képviselő-testület Szociális Bizottságra átruházott feladatköre és hatásköre települési támogatás megállapítása (1993. évi III. törvény 25. § (1) bekezdés b.) pontjában rögzített hatáskör.

(3) A Képviselő-testület társulásra átruházott feladat- és hatáskörei:

(4) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskör a házszámok megállapítása.

(5) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a Képviselő-testületnek rendszeres tájékoztatást kell nyújtani.

(6) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a Képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

20. § (1) A képviselő-testület 6 fő képviselőből és a polgármesterből áll.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

(3) A képviselők névsorát a 4. melléklet tartalmazza.

21. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

22. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.

23. § Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

24. § Az alakuló ülésen a 24. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

25. § Az esküvevő a helyi választási bizottság elnöke vagy elnökhelyettese, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.

26. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart ülést.

(2) A Képviselő-testület rendes ülést – július és augusztus hónap kivételével, - a hónap második hétfői napján tart 17 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.

(3) Ha a napirendi pontok tárgyalása 2 óra időtartam alatt nem fejeződik be, akkor a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozata alapján az ülés félbeszakítható. Az ily módon félbeszakított ülés le nem tárgyalt napirendi pontjainak megtárgyalására szolgáló új ülés időpontjáról a képviselő-testület a félbeszakítás tárgyában hozott határozatában dönt. Az így megtartott ülést a félbeszakított ülés időpontját követő legkésőbb 3 munkanapon belül meg kell tartani, mely új ülésnek minősül.

27. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait és a közmeghallgatás tervezett időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző november 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

(5) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, annak módosítása nem szükséges abban az eseten, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen

28. § Az elfogadott munkaterv az Önkormányzat hirdetőtábláján, illetve a www.kincsesbanya.hu oldalon kerül közzétételre.

29. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított maximum 15 napon belülre összehívja. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját, a napirendjére vonatkozó javaslatot és a határozati javaslatot.

(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint hétfői napra essen 17 órai kezdettel. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.

(5) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt, kérdést és egyebek napirendet nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – kivéve, ha törvény nem zárja ki – nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

30. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőzően 24 órán belül is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére igénybe vehető értesítési forma a telefon, e-mail, személyes kézbesítés.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.

(3) A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire a sürgősségi indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

31. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

32. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(2) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

33. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A polgármesteri, az alpolgármesteri, az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

34. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

35. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (1) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon, és az önkormányzat honlapján kiemelt helyen közzé kell tenni.

36. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt - a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának nevét, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

37. § A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

38. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket fő szabályként elektronikus kézbesítés útján kell a képviselők részére megküldeni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 5 nappal. Amennyiben valamelyik képviselő ezt írásban kifejezetten kéri, akkor részére a meghívót és az előterjesztéseket postai úton kell kézbesíteni.

(2) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottjai részére az ülés meghívóját és az előterjesztéseket kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.

(3) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót meg kell küldeni

39. § A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg:

40. § A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

41. § A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

42. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. E jog minden bizottsági elnököt ülésnaponként egy alkalommal illet meg.

43. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.

44. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.

45. § A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

46. § (1) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(2) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez – ügyrendi kérdés kivételével – hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.

(4) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

47. § Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

48. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

(4) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

49. § A jegyzőkönyv hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

50. § A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv hitelesítését a képviselők ülésenként, vezetéknevük kezdőbetűi szerinti abc sorrendben látják el. A hiányzó képviselő esetén a névsorban következő képviselő látja el a jegyzőkönyv hitelesítését.

51. § (1) A polgármester terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

52. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

(2) Előterjesztést kezdeményezhet:

(3) Kizárólag írásban nyújtható be

53. § (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdés c)–g) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban is kiegészítheti.

54. § Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

55. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

56. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.

(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a Jegyző a hivatal útján segítséget nyújt, amely azonban a hivatal munkarendjét nem zavarhatja oly módon, hogy ezzel jelentős mértékű rendkívüli munkavégzésre kerüljön sor.

(3) A sürgősségi indítvány felvételében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

(4) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét.

57. § (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.

(2) A döntési javaslat:

58. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet.

(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(5) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz arról, hogy hozzászólási jogot ad-e a képviselő-testület ülésén megjelent nem képviselő személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

59. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

60. § (1) A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

61. § Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

62. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

63. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl azt:

(2) Név szerinti szavazás során a jegyző az írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel vagy tartozkódommal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.

(3) Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti és bélyegző lenyomattal látja el.

64. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság vesz részt.

65. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a Hivatal útján közreműködik.

(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.

(4) Az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tagjain, a jegyzőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.

(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

66. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

(2) Érvényes a szavazat, ha:

(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

67. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke átadja a polgármesternek.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát.

68. § Amennyiben a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, első alkalommal a polgármester – a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke – figyelmezteti, ezt követő minden további esetben a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja. E rendelkezés alkalmazása során a Képviselő-testület és a bizottsági munkában való részvétellel kapcsolatos mulasztás külön-külön értékelendő és vizsgálandó.

69. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotásától számított 15 napon belül a jelen rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott módon hirdeti ki, és az Önkormányzat 11. § (2) bekezdésében nevesített honlapján is közzéteszi.

70. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM Rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(3) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

71. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

72. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése az IM rendelet 15. § -ában foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról.

(3) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.

73. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

74. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítve, a Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell zárt helyen tárolni.

75. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

76. § (1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

77. § (1) A képviselőt - e megbízatásából eredően – az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(2) A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából minden hónap harmadik hétfőjén 17:00 órától egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tartanak.

(3) A fogadóóra helyéről a képviselő a lakosságot értesíti a helyben szokásos módon.

78. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

(2) Amennyiben a képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése alapján a képviselői tiszteletdíj legfeljebb három havi összegének erejéig dönt a tiszteletdíj csökkentéséről.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben rögzített szankció alkalmazásakor mérlegeli a kötelezettség megszegésének súlyát és annak arányában dönt a tiszteletdíj csökkentésének mértékéről és időtartamáról.

79. § A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

80. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak.

81. § (1) A képviselő-testület Szociális Bizottságot, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottságot, Településfejlesztési Bizottságot és Kulturális és Sport Bizottságot hoz létre. A Szociális Bizottság tagjainak száma 2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő bizottsági tag. Az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő. A Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő. A Kulturális és Sport Bizottság tagjainak a száma 3 fő képviselő.

(2) A bizottsági tagok névsorát a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(5) A bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

82. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább hat ülést tart.

(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülés összehívása és vezetése a korelnök feladata.

(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább 3 nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni.

(6) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság képviselő tagjaihoz a 40. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljuttatni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó.

(8) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(9) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.

(10) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.

(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint kell elkészíteni és őrizni, azzal, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen választott egy tag írja alá. Amennyiben a bizottság ülését az elnök akadályoztatása miatt az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő – együttes akadályoztatás esetén a korelnök – hívja össze és vezeti, úgy a jegyzőkönyv aláírása az összehívó bizottsági tag vagy a korelnök feladata.

83. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

84. § A bizottság feladatköreit a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

85. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester munkarendje a hivatali munkarend szerinti, fogadónapja hétfőnként 14 órától 16 óráig tart, de egyébként hivatali munkaidőben és azon túl is rendelkezésre áll.

(2) A polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról a Képviselő-testület határoz.

86. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben

(5) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

87. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

88. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester minden hónap harmadik keddjén 16:00 és 18:00 között tart ügyfélfogadást.

(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.

89. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

90. § Az aljegyző e munkaköréből adódóan helyettesíti a jegyzőt annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén és ellátja a jegyző által részére meghatározott feladatokat.

91. § (1) Kincsesbánya Község Önkormányzata, működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Kincsesbámyai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal helyi költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási költségeket. A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.

(3) A Hivatal a Képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és önkormányzati bizottságnak.

(5) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklete tartalmazza.

92. § A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik, külön megkötött megállapodás szerint.

93. § (1) A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 7. melléklete tartalmazza.

(2) Az ellátott feladatokról a képviselő- testületet évente tájékoztatni kell.

94. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat, és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

96. § Ez a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba.