V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

20. Rendelkezés a szakmai konzultációról

33. §    (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

 (5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha

a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik,

b) az épület alapterülete a 300 m²-t meghaladja.

Csókakő Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet célja Csókakő sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3.  településképi követelmények meghatározásával;
4.  egyes településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
5.  településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Csókakő településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Csókakő egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.

2. § E rendelet hatálya Csókakő teljes közigazgatási területére terjed ki.

3.§ E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;
2. információs tábla: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – információ átadására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla);
3. pasztell színek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs, a pigment minimális kötőanyaggal van keverve;
   

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1.  A helyi védelem feladata, általános szabályai
   

4. § (1) A helyi védelem feladata

1. a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
2. b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Csókakő helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése

5.§ (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

1. hivatalból, vagy
2. természetes és jogi személy által írásban Csókakő Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező nevét;
2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
4. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,
5. a kezdeményezés indokolását.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező nevét/megnevezését;
2. a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület,építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
4. a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
5. a kezdeményezés indokolását.

(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni, erről az önkormányzat gondosodik.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt

3.  Nyilvántartási szabályok

6. § (1) A helyi védett értékekről Csókakő Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

1. a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
2. a védelem típusát,
3. a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
4. a védelem rövid indokolását,
5. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
6. a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
7. a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
8. a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

7. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

5. Az egyedi védelem meghatározása

8. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

6. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények

9. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Az épületek telepítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(3) A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem építhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók.

(4) A védett épületek, építmények környezetében az új építmények magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

10. § (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

(2) A műemlék és helyi védett épületek folyamatos felújításáról és karbantartásáról gondoskodni kell a vonatkozó előírások alapján.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A településképi szempontból meghatározó területek, és településkép védelmi területek meghatározása

11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban rövidítve : TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek elnevezése:

a) lakóterület és településközpont,

b) kertes mezőgazdasági területek,

c) gazdasági terület,

d) egyéb terület (külterület és erdő).

(2) A lakóterület és településközpont, a kertes mezőgazdasági területek és a gazdasági terület településképi szempontból meghatározó területtel nem érintett terület egyéb településképi szempontból meghatározó területnek tekinthető.

(3) A településkép védelmi terület lehatárolás olyan fedvény lehatárolás, amely lehatárolás alatt a 2. mellékletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó  településképi követelmények és a lehatároláshoz kapcsolódó követelmények együtt érvényesek,  - minden esetben a szigorúbb előírás alkalmazandó - kivéve, ha jelen rendelet másképpen rendelkezik.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. Építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre

12. § (1) A TSZM területeken a homlokzat színezése során

1. alkalmazhatók a fehér, a tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, a földszínek és a  pasztellszínek,

nem alkalmazhatók a fekete, a rikító, a kék, a lila, a narancs, az élénk piros és árnyalatai és ezen színek hatását keltő színek.

(2) A TSZM területeken a homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(3) TSZM területeken az épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott vonatkozó egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.

13. § A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

10. Az egyes településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

14. § (1) A Lakóterület és településközpont településképi szempontból meghatározó területre (a továbbiakban a 15-17. § - ban: a terület) vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (10) bekezdések tartalmazzák, kivéve ha a részterületekre vonatkozó követelmények eltérően nem rendelkeznek.

(2) A hosszanti szalagtelkeken új épületek az utcafront közelében, az utcában kialakult előkertméret figyelembevételével telepíthetők.

(3) A magaslati területeken új épületek a terepre illesztve telepíthetők.

(4) Az épületek tetőgerince általában az utcára merőleges lehet.            

(5) Oldalkert irányába történő épületkiugrás létesítése esetén az épületkiugrásnak az épület homlokvonalától számított minimális távolsága legalább az utcai homlokzat szélessége.

(6) Új épület építése esetén az épület magasságának illeszkednie kell az építéssel érintett telekhez közvetlenül kapcsolódó 2-2 telken lévő épületek magassághoz.

(7) Általában magastetős házak építése javasolt. A tetőforma kialakításának az épülettömeghez kell igazodnia, a túl bonyolult tetőszerkezet nem megengedett, nem magastetős megoldás illeszkedését látványtervvel kell igazolni.

(8) A homlokzaton anyagszerű, fehér, pasztell színek árnyalatai alkalmazhatók, rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható. A homlokzat színezése színdinamikailag harmonizáljon a tetőfedés színével (komplementer – kiegészítő-színek, monokóm –egy bázisszínre épülő) színárnyalatok; matt, tompított fényintenzitású tetőhéjalás)

 (9) Teljesen tömör, hálós, fém, pala kerítések nem építhetők. A kerítés lábazata legfeljebb 50 cm magas lehet.

(10) A kertekben – a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint - többszintes növényállomány telepítendő – a 3. és 4. melléklet szerinti növényfajok figyelembevételével – és elsősorban a szilva, a dió, a mandula, a gesztenye, az alma, a körte, a cseresznye, a barack, a som, a fagyal és a kecskerágó fajtáinak alkalmazásával.

15. § (1) A Lakóterület és településközpont településképi szempontból meghatározó területen belül a hatályos helyi építési szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) lakóterületként és hétvégi házas üdülőterületként meghatározott területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.

(2) A magastető hajlásszöge 30-45 fok között lehet, azzal, hogy a terasz nem minősül lapostetőnek.

(3) A kedvező településkép érdekében a tetőfedés egyféle színárnyalatú anyagból készülhet (egyféle színkód). Többféle színárnyalatot (többféle színkódot) tartalmazó tetőfedés abban az esetben alkalmazható, ha a tetőfedő anyag a meghatározó színén kívül kizárólag ahhoz hasonló, kismértékben eltérő színárnyalatokat tartalmaz.

(2) Nem alkalmazható fekete és kék színű tetőfedés.

(3) A közterület és magánút felöli kerítésmagasság maximum 1,8 m lehet.

(4) Üdülőterületen a közterület és magánút felöli kerítés min. 60 %-ban áttört, nem tömör kivitelű, természetes anyagú (kő, fa stb.), vagy élő sövény lehet. Az oldalkerítés maximum 1,8 m magas áttört jellegű kerítés vagy sövény elválasztás lehet. Az épületet a környezethez illeszkedő módon kell kialakítani.

(5) Nem használható az épület lefedéséhez azbesztcement, trapézlemez fedés.

16. § A Lakóterület és településközpont településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben különleges mezőgazdasági üzemi területként meghatározott területen a 10 métert meghaladó magasságú építmény környezetbe illesztését látványtervvel kell igazolni.

17. § (1) A kertes mezőgazdasági terület településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.

(2) A tájképet jelentősen megváltoztató vagy HÉSZ-ben meghatározott maximális építménymagasságot meghaladó építmény, valamint minden 50 m2 bruttó alapterület feletti új épület terveihez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(3) A homlokzaton élénk, mesterséges színek nem alkalmazhatók, kizárólag természetes anyagszerű, fehér, pasztell árnyalatú színek használhatók. 

(4) tetőfedés egyféle színárnyalatú anyagból készülhet, nem alkalmazható fekete és kék fedés.

(5) A kertekben – a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint - többszintes növényállomány telepítendő – a 3. és 4. melléklet szerinti növényfajok figyelembevételével – és elsősorban a szilva, a dió, a mandula, a gesztenye, az alma, a körte, a cseresznye, a barack, a som, a fagyal és a kecskerágó fajtáinak alkalmazásával.

18. § (1) Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a légkábelek, bázisállomások és adótorony-építmények elhelyezése megengedett.

19. § Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben különleges egészségügyi területként meghatározott területen

1. az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani, építmény környezetbe illeszkedését látványtervvel kell igazolni.
2. nem használható az épület lefedéséhez azbesztcement, trapézlemez fedés.
   

20. § Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben erdőterületként meghatározott területen

1. védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti érték megőrzése, a természetes és természetközeli ökoszisztéma megóvása biztosítandó,
2. légkábelek, bázisállomások és adótorony-építmények elhelyezése nem megengedett.
   

21. § Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben általános mezőgazdasági területként meghatározott területen az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható.

22. § (1) Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben korlátozott használatú mezőgazdasági területként meghatározott területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.

(2) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad.

(3) A gyep, kaszáló, legelő élőhelyei megtartandók, szántóföldi vagy kertes művelésbe nem vehetők.

(4) Ösztönözni kell az extenzív jellegű, környezet- és természetkímélő gazdálkodást.

(5) Erdősítés csak előzetes természetvédelmi (élőhelyi, társulástani) vizsgálat eredményétől függően történhet.

(6) Tájidegen létesítmény, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.

(7) Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezeték csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

11. A településkép védelmi területekre vonatkozó egyedi településképi követelmények

23. § (1) A beépítésre szánt településkép védelmi területen (a továbbiakban e §-ban: a területen) az általános településképi követelményeken túl az e §-ban meghatározott egyedi  településképi követelményeket is figyelembe kell venni.

(2) A területen már kialakult beépítés esetén az utcára jellemző építészeti elemeket továbbra is alkalmazni kell. A beépítésnél a kialakult állapotot figyelembe kell venni.

(3) Meglévő épület felújítása, bővítése a meglévő épületek tömegarányai és stílus jegyei figyelembe vételével történhet. Az épület tömegformálásában a kialakult arányokhoz, anyag használatában  az övezetben túlsúlyban lévő megoldásokhoz kell alkalmazkodni.

(4) A közterület felé néző homlokzaton közmű műtárgy, klíma berendezés nem helyezhető el. Az alternatív és megújuló energiaellátás építményei és berendezési tárgyai csak az épületek közterületről nem látható homlokzatán, illetve a telek hátsókert felöli részén helyezhetők el.

(5) Új közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(6) A történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmények, valamint tájképet jelentősen megváltoztató építmények elhelyezésére vonatkozó építészeti – műszaki tervhez látványtervet kell készíteni.

(7) Az épületek homlokzatképzése homlokzatonként legalább 75 %-ban vakolt, látszó téglaburkolat vagy terméskő legyen. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

(8) A már 80%-ban beépült utcákban az új építményeknek a kialakult beépítéshez illeszkednie kell, a kialakult épülettömeget meghatározó építészeti jellemzőket alkalmazni kell (fő tetőforma,  jellemző épületszélesség).

(9) A területen belül a HÉSZ-ben falusias lakóterületként és üdülőterületként meghatározott területen a tetőfedés anyaga cserép, nád, vagy természetes pala lehet. Cserépfedés esetében a cserép színe natúr felület esetén természetes terrakotta színű lehet, mázas felület esetén piros, barna vagy antracitszürke árnyalatú cserép alkalmazható.

(10) A területen belül a HÉSZ-ben különleges sport területként meghatározott területen az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A környezetbe való illeszkedést látványtervvel kell igazolni.

24. § (1) A beépítésre nem szánt településkép védelmi területen (a továbbiakban e §-ban: a területen) az általános településképi követelményeken túl az e §-ban meghatározott egyedi településképi követelményeket is figyelembe kell venni.

(2) A területen történő építés tevékenység esetén az építmény elhelyezésére vonatkozó építészeti – műszaki tervhez látványtervet kell készíteni.

(3) Közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(4) Az építmény és környezete tervezésekor figyelemmel kell lenni azok tájba illesztésére.

(5) Az építményt oly módon kell megtervezni, hogy az a tájképi értékek fennmaradását és a településkép védelmét ne veszélyeztesse.

(6) A település teljes igazgatási területére kiterjedő - turisták számára is használható - település térkép elhelyezése a településközpontban és a buszmegállókhoz közel szükséges, az innen induló túra utat táblával jelezni kell.

12. A kerítésépítésre vonatkozó általános szabályok minden TSZM területre

25. § (1) Az e §-ban szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.

(2) Az áttört kerítés mellé a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepítése alkalmazható a 3. mellékletben felsorolt növényfajok telepítésével.

(3) A kerítés anyaghasználatára vonatkozó követelmények a település igazgatási területén

1. a következőkben felsorolt anyag alkalmazható:

aa) vas,

ab) fa,

ac) kő,

ad) tégla,

2. a kerítés lábazat esetén a következőkben felsorolt anyag alkalmazható:

ba) kő,

bb) tégla,

bc) beton.          

(4) A kerítés színezése során

1. a természetesség hatását keltő földszínek, fehér, szürke és azok világos árnyalatai alkalmazhatóak, valamint az építőanyagok természetes színei;
2. rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.

(5) A Kerítés színezése elsődlegesen a szomszédos kerítésekhez másodlagosan az építmény homlokzatához kell, hogy illeszkedjen.

13. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

26. § (1) Burkolat nélküli úttal feltárt területen, valamint beépítésre nem szánt területen a villamos energia ellátás hálózatának földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafej is elhelyezhető.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatest elhelyezése engedélyezhető.

(3) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás. . (4) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

 (5)   Légvezetékes távközlési hálózat Csókakő beépítésre szánt területein csak a szabadon álló családi házas beépítésű területeken és ahol nincs vagy nem helyezhető el alépítmény, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető.

 (6) Tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatán szerelhető. A helyi telkenkénti földfeletti elhelyezésű nyomásszabályozó telepítésénél kell az esztétikai, Községképi megjelenésre figyelmet fordítani.

(7) Földgázvezeték közterületen csak föld alatt helyezhető el.

(8) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a településkép – védelmi lehatárolással nem érintett gazdasági és az egyéb településképi szempontból meghatározó területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

14. Közterületekre és közterületi zöldfelületekre vonatkozó követelmények

27. § (1) Közút szabályozási szélességén belül csak olyan módon létesíthető szegély menti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8 méterenként 1 db lombos fa telepíthető legyen, továbbá a fa számára legalább 1 x 1 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a törzs körül.

(2) Zöldterületen fa kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből és abban az esetben engedélyezhető, ha azt a fa egészségügyi állapota, balesetveszély elhárítás, vagy közegészségügyi szempont szükségessé teszi.

(3) Tájidegen fajta és akác kivágása fakivágási engedéllyel végezhető.

(4) A település közterületen található zöldfelületei védelmében:

1. A kivágott, elhalt, engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.
2. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtája, a telepítés helye és ideje a külön jogszabályban foglaltak szerint történik.

(5)  Újonnan kialakításra kerülő zöldterület létesítése, fenntartása kertépítészeti kiviteli és kezelési terv alapján végezhető.

(6)  A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztése nem veszélyeztetheti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem járhat a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

(7)  Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább 5 m² szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m³termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.  

(8) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

(9)  A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Erről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági terület belső útjáról összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

15. A reklámhordozókra vonatkozó követelmények

28. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(9) Az információs táblák egységes stílussal alakítandók ki.

16.Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

29. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával az Rr. 1. mellékletében meghatározott területfelhasználású közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon lehet.

(3) Funkcionális célokat szolgáló utcabútoron a Tvtv és az Rr. – ben meghatározott területfelhasználású területeken lehet.

(4) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

                                     17. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok

30. § (1) A 23. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(2) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.  Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

18. Közművelődési célú hirdetőoszlopra és információs célú berendezésre vonatkozó szabályok

31. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számának számával megegyező számban létesíthető létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Nem információs célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

19. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben

32. § (1) Csókakő szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése kérelemre a vonatkozó településképi bejelentési eljárásban történik. A polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárás során dönt. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az (1) bekezdés szerinti eltéréshez településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

20. Rendelkezés a szakmai konzultációról

33. §    (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

 (5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha

a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik,

b) az épület alapterülete a 300 m²-t meghaladja.

21. A településképi véleményezési eljárás

34. § Jelen rendelet előírásai szerint Csókakő közigazgatási területén végzett jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

22. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések

35. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

23. A bejelentési eljárás részletes szabályai

36. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

24. A településképi kötelezés

37. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

25. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

38. §  (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően az Önkormányzat Képviselő-testülete írja ki.

(6) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő. A beérkezett pályázatokról a Képviselő-testület dönt.

39. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázóval a polgármester átruházott hatáskörben megállapodást köt.

(3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

(4) A jegyző - átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

26. Hatálybalépés

40. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

41. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.