Csókakő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 21.) önkormányzati rendelete
Csókakő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 07. 01Csókakő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 21.) önkormányzati rendelete
Csókakő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Csókakő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csókakő Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8074 Csókakő, Petőfi Sándor utca 3.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Csókakő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). (4) Az önkormányzat működési területe: Csókakő község közigazgatási területe.
2. § (1) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Csókakői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).
(2) A hivatal székhelye: 8074 Csókakő, Petőfi Sándor utca 3. (3) A hivatal kirendeltsége: Csókakői Közös Önkormányzati Hivatal Csákberényi Kirendeltsége, 8073 Csákberény, Hősök tere 41.
3. § Az önkormányzat
a) a 8074 Csókakő, Petőfi Sándor utca 3. székhellyel rendelkező Vértesalja Önkormányzati Társulás székhely önkormányzata;
b) a 8154 Polgárdi, Batthyány utca 132. székhelyű Közép- Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagönkormányzata.
2. Az önkormányzat jelképei és kitüntetései
4. § Az önkormányzat jelképei: Csókakő község címere, a zászlója.
5. § (1) Az önkormányzat címere: álló helyzetű háromszögű pajzs, osztatlan kék pajzsmezővel. A címerpajzs alján egy szabálytalan zöld halom látható, tetején egy ezüst várral. A vár két szélén egy-egy toronysisakos ezüst téglákból rakott bástya áll. Az ezüst téglákból rakott várfal közepén felhúzott rostélyú kapu nyílik. A várfal fölé egy vörös tetejű ezüst torony magasodik. A címerpajzs felső részén egy-egy kisebb háromszögű címerpajzs lebeg. A jobb oldali kispajzs vörös mezejében egy lebegő arany szőlőfürt látható, melyhez balról egy arany szőlőlevél kapcsolódik. A szőlőfürttől jobbra egy arany nyelű, ezüst pengéjű kés található. A bal oldali kispajzs vörös mezejében, lebegő arany ágon egy csóka madár ül.
(2) A község nevét a felette magasodó Csókaszikláról kapta. A címerben látható stilizált vár Csókakő várát jelképezi. A pajzsfő elejére helyezett kispajzsban látható címerkép a község XVIII. századi pecsétjéből került a jelenkor címerébe. A pajzsfő hátsó részén látható ezüst csóka a község mai nevének szimbóluma.
6. § Az önkormányzat zászlója: Csókakő község zászlója vízszintesen három sávra osztott, középen fehér, felül és alul kék színű. A középső fehér sávban az önkormányzat címere látható.
7. § Az önkormányzat címerének és zászlójának használati rendjét és feltételeit a község címerének és zászlajának alapításáról és annak használati rendjéről szóló 19/1998. (XII.10.) önkormányzati rendelet szabályozza.
8. § Az önkormányzat által alapított Csókakőért érdemérem, Csókakő legszebb portája és Büszkék vagyunk Rád díj adományozásának rendjét és feltételeit részletesen a községi kitüntető címek és díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 7/2016. (VI.01.) önkormányzati rendelet szabályozza.
3. Nemzetközi kapcsolatok
9. § Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása és szervezése mellett, a képviselő-testület feladata.
10. § Az önkormányzat írásbeli megállapodás alapján hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő településekkel:
a) Malinovo település, Szlovákia;
b) Byczina település, Lengyelország.
4. Bélyegző használat
11. § (1) Az önkormányzat bélyegzője köralakú, Csókakő Községi Önkormányzat felirattal, középen Magyarország címerével.
(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni különösen
a) a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerő címről szóló oklevélen,
b) az önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,
c) az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton,
d) bizottsági ülés meghívóján,
e) képviselő-testület vagy bizottság határozatán,
f) képviselő-testület vagy bizottság üléséről készült jegyzőkönyvön,
g) önkormányzati rendeleten,
h) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
12. § (1) A polgármester bélyegzője köralakú, Csókakő Községi Önkormányzat Polgármester felirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A polgármester bélyegzőjét kell használni különösen
a) az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon,
b) a polgármester által saját hatáskörben hozott döntésen, intézkedésen, utasításon,
c) a polgármester nevében tett nyilatkozaton,
d) képviselő-testületi ülés meghívóján.
13. § (1) A jegyző bélyegzője köralakú, Csókakői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A jegyző bélyegzőjét kell használni különösen
a) a hivatal működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon,
b) a jegyző által saját hatáskörben hozott döntésen, intézkedésen, utasításon,
c) c) a jegyző nevében tett nyilatkozaton.
5. Nyilvánosság, lakosság tájékoztatása
14. § (1) Az önkormányzat által kiadott ingyenes újság a Csókakői Hírek, mely havonta jelenik meg, kiadásának fedezetét az önkormányzat költségvetésében biztosítja.
(2) A Csókakői Hírek beszámol a fontosabb helyi társadalmi, közéleti eseményekről, közérdekű önkormányzati, intézményi és közigazgatási információkról, továbbá elősegíti a település hely- és kultúrtörténetének ápolását. (3) A Csókakői Hírek háztartásokba történő eljuttatásáról a polgármester gondoskodik.
15. § Az önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében internetes honlapot működtet a www.csokako.hu honlap címen, kiadásának fedezetét az önkormányzat költségvetésében biztosítja.
16. § (1) Az önkormányzat és hivatal részéről a helyben szokásos kihirdetés módja a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, melyről a jegyző gondoskodik.
(2) A kihirdetett tartalom tekintetében tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen a Csókakői Hírekben, honlapon, háztartásokba eljuttatott tájékoztató levélben történő megjelentetés.
(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata.
17. § A nyilvános képviselő-testületi ülés vagy bizottsági ülés előterjesztései és jegyzőkönyvei, illetve a zárt képviselő-testületi ülésen vagy bizottsági ülésen hozott döntések a hivatalban, ügyfélfogadási időben megtekinthetőek.
18. § A vagyonnyilatkozatok megismerésének eljárásrendjéről szóló szabályzatot a 3. melléklet tartalmazza.
6. Együttműködés a lakossággal, lakossági fórum
19. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.
(2) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása, a jogalkalmazási tapasztalatok megvitatása.
20. § (1) A képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester lakossági fórumot hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére. A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.
(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról, annak megtartása előtt legalább 15 nappal, hirdetményt kell közzétenni a hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján.
21. § (1) A lakossági fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Lebonyolítására a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(2) A lakossági fórumról annak lényegét rögzítő jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a hivatal irattárában kell elhelyezni.
(3) A lakossági fórumon elhangzottakról, az ott született állásfoglalásokról és felmerült véleményekről a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet annak következő soros ülésén.
7. Együttműködés egyéb szervekkel
22. § A képviselő-testület feladatkörében és azon túl is, különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben, együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel. Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
23. § A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás szervezése a polgármester feladata.
8. Az önkormányzat feladat- és hatásköre
24. § (1) Az önkormányzat által ellátandó feladatokat a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a határozza meg.
(2) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok:
a) községi elismerő és kitüntető címek adományozása,
b) egyházak, sport és civil szervezetek támogatása,
c) felsőoktatási ösztöndíjak biztosítása,
d) községi rendezvények megtartása.
(3) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok ellátásának módjáról és mértékéről a tárgyévi költségvetési rendeletben dönt. (4) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
25. § Az önkormányzat a Vértesalja Önkormányzati Társulás útján látja el
a) az Mötv. 13. § (1) bekezdés 8. pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (2) bekezdés a)pontjában nevesített gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások feladatot
b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiban nevesített étkeztetés, házi segítségnyújtás és családsegítés kötelező szociális alapszolgáltatási feladatot. (2) Az önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdés 6. pontja, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 14a. pont a) alpontja szerinti óvodai-nevelési feladatokat a Vértesalja Önkormányzati Társulás 8073 Csákberény, Hősök tere 43. székhelyű, Vértesalja Óvoda elnevezésű intézménye útján látja el, melynek telephelye Csókakő község közigazgatási területén működik.
26. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat képviseletét a polgármester, a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, a tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.
(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben nem említett hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdésben meghatározott szerveire ruházhatja át. (4) A képviselő-testülettől tartósan átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
9. A képviselő-testület létszáma, ülése
27. § A képviselő-testület hét főből áll.
28. § A képviselő-testületi ülés formái:
a) alakuló,
b) soros,
c) soron kívüli,
d) közmeghallgatás.
29. § A nyilvánosság biztosítása érdekében a képviselő-testület ülésére és a bizottság ülésére szóló meghívót, a meghívottak részére történő kiküldés időpontjában a hivatal hirdetőtáblájára, az ülés időpontjáig ki kell függeszteni.
30. § (1) A (2) bekezdésben megjelölt eseteket kivéve a képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(4) A zárt ülésen résztvevőket az ülésen elhangzottak tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(5) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett nyilatkozatát az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.
(6) Ha több érintett van, bármely érintett kérésére zárt ülést kell tartani az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben.
(7) A személyes adatok és a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva a zárt ülésen hozott határozatokat a nyilvános ülésen ismertetni kell.
10. A képviselő-testület alakuló ülése
31. § A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.
32. § Az alakuló ülés összehívására, meghívójára, levezetésére és jegyzőkönyvezésére egyebekben a rendelet szabályai megfelelően alkalmazandók.
11. Munkaterv, ülésszünet
33. § (1) A képviselő-testület soros üléseinek időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2) A következő évi munkatervet, a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze, melyet legkésőbb a decemberi soros ülésre a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé elfogadásra.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a soros képviselő-testületi ülések időpontját,
b) a közmeghallgatás időpontját,
c) az adott ülésen tárgyalandó napirendet, d) a napirendi pontot előterjesztő megnevezését.
34. § A képviselő-testület június és július hónapra soros ülést nem tervez, ülésszünetet tart.
12. A képviselő-testület soros ülése
35. § A képviselő-testület évente legalább hat ülést és egy közmeghallgatást tart.
36. § A képviselő-testületi soros ülés időpontja általában a hónap utolsó keddje. Ettől indokolt esetben, különösen másik önkormányzat képviselő-testületével tartandó együttes ülés tartásakor, munkanap áthelyezésekor, rendkívüli, nem várt esemény bekövetkezésekor a munkaterv eltérhet.
13. A képviselő-testület soron kívüli ülése
37. § A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő alkalomra is összehívható, mely soron kívüli ülésnek minősül.
38. § A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet soron kívüli ülés megtartásáról. Ez esetben az indokot is tartalmazó meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.
39. § A polgármester saját hatáskörében is összehívhatja a képviselő-testület soron kívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott soros ülésen kívül az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei, az intézmények, a település vagy a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.
14. A közmeghallgatás
40. § (1) A közmeghallgatást, annak helyének és idejének megjelölésével a polgármester meghívóval hívja össze.
(2) A meghívót legalább öt nappal a közmeghallgatás időpontja előtt közzé kell tenni a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével, melyekről a jegyző gondoskodik.
41. § A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.
42. § A közmeghallgatásra egyebekben az Mötv. 54. §-a és a rendelet képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályai irányadók.
15. A képviselő-testületi ülés összehívása
43. § (1) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület ülésének összehívásáról, és a polgármester távollétében levezeti azt.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül, amennyiben a polgármester vagy az alpolgármester feladatait bármely okból, több, mint 30 naptári napon keresztül ellátni nem tudja.
44. § (1) A képviselő-testület ülését a 8074 Csókakő, Kossuth utca 41. száma alatti Művelődési Házba kell összehívni.
(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a Csókakői Közös Önkormányzati Hivatal 8074 Csókakő, Petőfi Sándor utca 3. szám alatti irodájába is összehívható.
(3) Együttes ülés tartása esetén a képviselő-testületi ülés a Csókakői Közös Önkormányzati Hivatal 8073 Csákberény, Hősök tere 41. szám alatt található Csákberényi Kirendeltségébe is összehívható.
45. § A képviselő-testület és a bizottság ülésének meghívóját, a lakosság tájékoztatása érdekében, a hivatal hirdetőtáblájára az ülés időpontjáig ki kell függeszteni.
46. § (1) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak részére írásban vagy elektronikus, azaz e-mail címre történő kézbesítés útján, soros ülés esetén az ülés előtt legalább 5 naptári nappal, soron kívüli ülés esetén legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell kézbesíteni.
(2) Rendkívüli, sürgős, halasztást nem tűrő esetben a soron kívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen telefon, email, levél, SMS.
(3) Jelen rendelet tekintetében rendkívüli esetnek minősül különösen az árvíz, földrengés, veszélyhelyzet, katasztrófahelyzet és egyéb, az önkormányzatot vagy intézményeit alapjaiban érintő nagy horderejű ügy.
47. § A meghívó tartalmazza az ülés
a) időpontját,
b) helyét,
c) formáját,
d) az ülés összehívójának megnevezését,
e) a polgármester bélyegzőjét,
f) a napirendi javaslatot.
16. A képviselő-testületi ülés meghívottjai
48. § A képviselő-testületi ülés tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottjai:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselők,
d) jegyző.
49. § Kizárólag a tevékenységi körébe tartozó ügyben rendelkezik tanácskozási joggal és így előterjesztések nélkül meghívót kell küldeni az alábbi személyeknek:
a) csókakői óvoda vezetője,
b) csókakői általános iskola igazgatója.
17. A képviselő-testület ülésének rendje
50. § A polgármester képviselő-testületi ülés vezetésével összefüggő feladatai:
a) az ülés megnyitása,
b) a képviselő-testületi ülés szabályszerű összehívásának megállapítása,
c) a határozatképesség megállapítása és annak az ülés alatt folyamatos figyelemmel kísérése,
d) napirend ismertetése,
e) az ülés nyilvános vagy zárt jellegének megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
f) napirendi pontonként:
fa) a vita megnyitása, levezetése, ezen belül hozzászólásra, kérdésre, kiegészítésre a szó megadása,
fb) a vita összefoglalása,
fc) javaslat szavazásra történő feltétele,
fd) határozati javaslat, rendelettervezet szavaztatása,
fe) a szavazás eredményének megállapítása,
g) az ülés rendjének fenntartása,
h) ügyrendi kérdés szavazásra bocsátása,
i) időszerű kérdésről tájékoztatás nyújtása,
j) az ülés berekesztése.
51. § Az ülés folyamatosságának, rendjének, méltóságának fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek körében
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, sértő, rágalmazó kifejezést használ,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita lezárását indítványozza,
d) a hozzászólások időtartamának korlátozását indítványozza,
e) az ülés elhúzódása esetén tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb hatvan percre,
f) a tanácskozás folytatását akadályozó nem várt rendkívüli körülmény, így különösen áramszünet, rosszullét, baleset, természeti katasztrófa bekövetkezésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja,
g) tanácskozási szünetet vagy félbeszakadást követően a határozatképességet újból megállapítja.
52. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén a tanácskozási joggal nem rendelkező hallgatóság és a meghívott vendégek a számukra kijelölt helyen foglalnak helyet.
(2) A hallgatóságként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés rendjét, méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. Jelentkezését követően akkor szólhat hozzá legfeljebb öt percben, ha arra polgármester engedélyt ad.
(3) A tanácskozás rendjének, méltóságának megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a hallgatóságként résztvevő rendzavarót, ismétlődő rendzavarása esetén pedig a tanácsterem elhagyására kötelezi, szükség esetén a rendőrség igénybevételével.
53. § A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni nem lehet.
18. Határozatképesség, minősített többség
54. § A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább négy települési képviselő jelen van.
55. § (1) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább négy megválasztott települési képviselő igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül minősített többséggel dönt
a) településrendezési terv és elemének elfogadása, módosítása,
b) önkormányzati vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezés,
c) önkormányzati kitüntetés, díj, cím odaítéléséről való döntés,
d) nem önkormányzati kitüntetésre, címre, díjra történő felterjesztés,
e) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, tárgyában.
19. Napirend
56. § (1) A polgármester terjeszti elő a meghívó szerinti napirendi pontokat.
(2) A polgármester, képviselő és a bizottság elnöke javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, sürgősségi indítvány beterjesztésével új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.
(3) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület alakszerű határozattal dönt.
57. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt, a napirend előtti hozzászólások keretében a polgármester, képviselő vagy bizottsági elnök tájékoztatást ad a képviselő-testület előző ülése óta eltelt fontosabb önkormányzati, társadalmi eseményekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, valamint arról, amit a polgármester, levezető elnök, a települési képviselő vagy a bizottság közérdekűnek tart.
(2) Napirend előtti hozzászólás keretében döntés nem hozható.
58. § Nyilvános, munkaterv szerinti ülés utolsó napirendi pontja minden esetben az Egyebek napirendi pont, melynek keretében bejelentések, közérdekű információk közlése történhet.
20. Előterjesztések
59. § (1) A képviselő-testület ülésére elsősorban írásos előterjesztést kell készíteni.
(2) Előterjesztés kizárólag írásban nyújtható be, különösen
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) költségvetési szerv alapítása, átszervezése,
c) kizárólag vagy részben önkormányzati tulajdonú cég alapítása,
d) társulási megállapodás módosítása,
e) helyi népszavazás kiírása
esetén.
(3) A polgármester kivételesen, különösen az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége, a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése vagy terjedelmi ok miatt, engedélyezheti az írásbeli előterjesztés meghívó kiküldéséhez képest későbbi kiküldését, vagy az ülésen történő kiosztását, ismertetését.
60. § (1) A szóbeli és írásbeli előterjesztéssel szemben is alapvető követelmény, hogy
a) a téma kifejtéséhez és kellő áttekintéséhez szükséges legrövidebb terjedelemben készüljön,
b) megfogalmazása precíz, tömör, szakszerű és közérthető legyen,
c) csak a téma szempontjából lényeges körülmények bemutatására szorítkozzon elemző és értékelő módon, és
d) ha az ügyben dönteni kell, akkor döntési javaslatot tartalmazzon.
(2) Az írásbeli előterjesztésnek minden esetben tartalmaznia kell:
a) a napirend tárgyának meghatározását,
b) annak ismertetését, hogy a téma szerepelt-e korábban a képviselő-testület vagy bizottsága napirendjén és ha igen, akkor milyen döntés született és annak végrehajtása milyen eredménnyel történt meg, mi az, amit a korábbi határozatból célszerű hatályon kívül helyezni, vagy meghagyni, vagy átvenni,
c) amennyiben lehetséges a témával kapcsolatos helyzetfeltáró, elemző értékelést az eredmények és gondok bemutatását,
d) a döntési lehetőségek ismertetését, költségvonzatát, alternatív javaslat esetén az egyes változatokkal járó előnyök és hátrányok, a mellettük és ellenük szóló érvek felsorolását,
e) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk ismertetését, amelyek indokolják a meghozandó döntést,
f) ha dönteni kell, az előterjesztés megállapításain alapuló döntési javaslatot,
g) amennyiben az előterjesztésről zárt ülést kell tartani, annak jogalapját, zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat esetében annak jogalapját és az erről szóló határozat-tervezetet,
h) arra vonatkozó utalást, hogy az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról egyszerű vagy minősített többséggel kell dönteni, minősített többség esetén annak jogalapját, és
i) rendelet-tervezetet és normatív határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot.
(3) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.
(4) A döntési javaslatnak
a) szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés témájához,
b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek, pontosan megfogalmazottnak és végrehajthatónak kell lennie,
c) szükség esetén rendeznie kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott döntés sorsát, részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezéssel, módosítással vagy kiegészítéssel,
d) pénzügyi kihatás esetén rendelkeznie kell a költségvetési forrásról, e) végrehajtást igénylő döntésnél a végrehajtási záradékban meg kell jelölnie a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtási határidőt.
61. § Előterjesztő a polgármester, képviselő, bizottság elnöke és a jegyző lehet, továbbá feladatkörében az önkormányzat közreműködésével fenntartott intézmény vezetője; beszámoló, tájékoztató esetén feladatkörében az érintett személy, szervezet, gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány, egyesület, önszerveződő közösség képviselője, szakfeladatot ellátó ügyintézője lehet.
62. § A jegyző gondoskodik a meghívók és előterjesztések időben történő kiküldéséről, kézbesítéséről.
21. A tanácskozás menete
63. § (1) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni.
(2) A polgármester minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során
a) először az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet, új információt vagy lényegre törő összefoglalást adhat;
b) az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal résztvevők kérdést, észrevételt, hozzászólást intézhetnek;
c) a hallgatóság tanácskozási joggal nem rendelkező tagjai a napirendhez kapcsolódva, legfeljebb öt percben hozzászólhatnak, kérdést tehetnek fel, amennyiben erre a polgármester, engedélyt ad.
64. § (1) A polgármester, képviselő, bizottság elnöke és a jegyző a vita lezárásáig az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő.
(2) Az előterjesztő a vitában elhangzottakra is figyelemmel, előterjesztését a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Javaslata visszavonása esetén arról a képviselő-testületnek nem kell dönteni.
(3) A vita lezárását követően, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek kell szót adni, amennyiben jogszabálysértő javaslat, önkormányzati rendelet-tervezet, vagy működés jelzésére irányuló észrevételt kíván tenni.
65. § (1) A szavazás megkezdéséig a polgármester, képviselő, bizottság elnöke és a jegyző javasolhatja a döntés elnapolását, napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület dönt, amennyiben azzal az előterjesztő egyetért.
(2) Amennyiben az előterjesztő az elnapolással, napirendről való levétellel nem ért egyet, a vitát döntéshozatalig folytatni kell.
22. A szavazás módja
66. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani.
(2) Először a módosító indítványok elfogadásáról kell dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembevételével végleges döntést hozni.
(3) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.
67. § Döntésre feltett javaslatra a szavazás igennel vagy nemmel történhet, tartózkodásra nincs lehetőség.
68. § (1) A nyílt szavazás személyesen, egységes lebonyolítással, kézfeltartással történik.
(2) A polgármester először az igen, majd a nem szavazatok számát állapítja meg.
(3) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a megfelelő arányú többségi igen szavazatot, akkor azt elutasítottnak kell tekinteni, és ezt alakszerű határozatba kell foglalni.
69. § A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott igen vagy nem választ a névsorban a képviselő neve mellett rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névsor az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.
70. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, minősített többséggel hozott döntéssel.
(2) A titkos szavazás szavazócédula urnába történő bedobásával történik, melynek technikai előkészítése a jegyző feladata.
(3) A szavazás eredményéről a polgármester beszámol a képviselő-testületnek és indítványozza a szavazás eredményének alakszerű határozatba foglalását.
(4) A titkos szavazással hozott döntést a képviselő-testület alakszerű határozatba foglalja.
71. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-ában meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a polgármester figyelmezteti.
(2) A képviselő-testület a személyesen érintett képviselő szavazatával meghozott döntés felülvizsgálatát és ismételt megtárgyalását, szükség esetén az ismételt döntéshozatalt bármely képviselő, a jegyző vagy a polgármester indítványára elrendelheti.
(3) A (2) bekezdésben hivatkozott felülvizsgálatról, ismételt tárgyalásról és döntéshozatalról a képviselő-testület alakszerű határozatot hoz.
23. Önkormányzati rendeletalkotás
72. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását
a) polgármester,
b) képviselő,
c) bizottság elnöke,
d) jegyző
kezdeményezheti.
(2) Amennyiben önkormányzati rendelet megalkotására az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő személy tesz javaslatot, arról a képviselő-testületet a jegyző a következő soros ülésén erről tájékoztatja.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet előkészítésének szükségességéről a képviselő-testület határozattal dönt.
73. § Az önkormányzati rendelet-tervezet szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
74. § (1) A képviselő-testület a lakosságot vagy annak széles körét közvetlenül érintő egyes rendeleteit saját elhatározása szerint kétfordulós ülésen alkotja, amelynek során előbb elveket, szempontokat állapít meg.
(2) A település életében meghatározó jelentőségű rendeletek tervezetét a képviselő-testület az érdemi vita előtt szükség szerint közmeghallgatásra, vagy lakossági fórum elé bocsátja.
(3) A polgármester vagy a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
75. § (1) Az önkormányzati rendeletek helyben szokásos kihirdetésének módja a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) A kihirdetetett rendeletek szövege a www.csokako.hu honlapon egységes szerkezetben is megismerhető.
(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő helyi rendeletekről.
24. Önkormányzati határozat
76. § (1) Önkormányzati határozat megalkotását
a) polgármester,
b) képviselő,
c) bizottság elnöke,
d) jegyző kezdeményezheti.
(2) Amennyiben önkormányzati határozat megalkotására az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő személy tesz javaslatot, arról a képviselő-testületet a jegyző a következő soros ülésén tájékoztatja.
(3) Az önkormányzati határozat-tervezet előkészítésének szükségességéről a képviselő-testület határozattal dönt.
77. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok évenkénti nyilvántartásának vezetéséről.
(2) A jegyző felelős a határozatok végrehajtásának felügyeletéért, a szükséges intézkedések haladéktalan megkezdéséért és az érintett határozatról történő értesítéséért.
25. Jegyzőkönyv
78. § (1) A képviselő-testület üléséről nem szószerinti jegyzőkönyv készül.
(2) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal két példányban jegyzőkönyv készül, amelyhez mellékelni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az elfogadott rendeleteket és határozat mellékleteket,
d) a titkos szavazás jegyzőkönyvét,
e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, kérdését,
f) az írásban benyújtott módosító indítványokat.
(3) Az ülésekről készített jegyzőkönyvet a jegyző kezeli, amelyet legalább öt évente be kell köttetni.
(4) A választópolgárok a nyilvános ülések jegyzőkönyveibe és előterjesztéseibe, a zárt üléseken hozott döntésekbe betekinthetnek.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe való betekintésre törvényben meghatározott külön szabályok vonatkoznak.
(6) A zárt ülési jegyzőkönyvet belső használatra szolgáló iratanyagként elkülönítve, illetéktelenek számára hozzá nem férhető módon elzárva kell tárolni és kezelni, amelyről a jegyző gondoskodik.
26. Önkormányzati képviselő
79. § A települési önkormányzati képviselő az Mötv. 32. §-ában meghatározott jogok és kötelezettségeken túlmenően köteles
a) olyan magatartás tanúsítására, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,
b) a képviselői tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti- és magántitok megőrzésére,
c) a választókkal és a különböző helyi önszerveződő közösségekkel történő kapcsolattartásra.
80. § A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.
81. § A képviselő a munkatervben meghatározott évi egy alkalommal köteles írásos tájékoztatást nyújtani a képviselői tevékenységéről, melynek elfogadásáról a képviselő-testület nyilvános ülés keretében dönt.
27. Ügyrendi Bizottság
82. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, Ügyrendi Bizottság elnevezéssel.
(2) Az Ügyrendi Bizottság három önkormányzati képviselő tagból áll.
83. § Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik
a) a szervezeti- és működési szabályzat módosításával kapcsolatos rendelet-tervezet véleményezése,
b) a képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása, kezelése, őrzése és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az összeférhetetlenség és méltatlanság vizsgálata.
84. § (1) Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, az Ügyendi Bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására.
(2) Az indítványt a bizottság elnöke annak soron következő ülése elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
85. § Az Ügyrendi Bizottság évente legalább hat ülést tart.
28. Eseti Bizottság
86. § (1) A képviselő-testület határozattal, a polgármester elleni indított fegyelmi eljárás lefolytatására, vagy szükség esetén meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására eseti bizottságot hoz létre.
(2) Az eseti bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
87. § (1) A képviselő-testület az eseti bizottság létszámáról, elnökéről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.
(2) Az eseti bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik.
(3) Az eseti bizottság a képviselő-testületnek számol be az elvégzett munkáról.
29. A bizottságok működése
88. § (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság ülésére állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívott a polgármester és a jegyző.
89. § A bizottság működésére a képviselő-testület működésére megállapított szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) bizottsági ülés meghívóját, előterjesztéseit az ülést megelőző legalább három nappal korábban kell kiküldeni a bizottság tagjainak, és a tanácskozási joggal rendelkező jegyzőnek,
b) bizottsági tag kizárásáról a bizottság dönt,
c) a bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
30. Polgármester
90. § (1) A polgármester a feladatát főállásban látja el.
(2) A polgármester minden kedden 13 és 15 óra között, előzetes időpontegyeztetés alapján fogadónapot tart a hivatalban.
91. § A polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
92. § (1) Az Mötv. 68. § (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiányában, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester saját hatáskörében az önkormányzat és a képviselő-testület nevében megtehet minden olyan nyilatkozatot, vállalhat olyan kötelezettséget, írhat alá olyan megállapodást, szerződést, amely nem ellentétes az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei érdekével, az erről való döntés halaszthatatlan, és hátránytól, kártól óv meg.
(2) Az (1) bekezdésben részletezett hatáskörének gyakorlásáról a polgármester a képviselő-testületet a következő soros ülésen, utólag köteles tájékoztatni.
93. § Az Mötv. 68. § (3) bekezdésének megfelelően, a polgármester két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:
a) hatósági, pályázati ügyekben hiánypótlás megtétele,
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok,
c) véleménynyilvánítás, adatszolgáltatás társszervek megkeresésére.
94. § Az Mötv. 81. § (4) bekezdésében hivatkozott egyetértési jogának fenntartásáról a polgármester nyilatkozatot tett.
31. Alpolgármester
95. § A képviselő-testület a képviselők közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, egy alpolgármestert választ.
96. § (1) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester minden hónap első keddjén 13 és 15 óra között, előzetes időpontegyeztetés alapján fogadónapot tart a hivatalban.
32. Jegyző
97. § A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, a jegyző és az aljegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, legfeljebb hat hónap időtartamra.
98. § A jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
99. § A jegyző az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségének a polgármesterhez címzett írásos nyilatkozatban köteles eleget tenni, vagy amennyiben a jelzésre képviselő-testületi ülésen kerül sor, azt a jegyző jegyzőkönyvbe mondhatja.
33. Az önkormányzat társulásai
100. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt, melyek felsorolását a 3. § tartalmazza.
(2) A képviselő-testület által társulásra átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
34. Csókakői Közös Önkormányzati Hivatal, együttes képviselő-testületi ülés
101. § A hivatal az érintett képviselő-testületek által elfogadott szervezeti- és működési szabályzat szerint működik.
102. § A hivatalt érintő és a hivatal szervezeti- és működési szabályzatában megjelölt témakörökben a tagönkormányzatok képviselő-testületei együttes ülést tartanak.
103. § Az együttes ülést Csókakő község polgármestere, mint a székhely önkormányzat polgármestere hívja össze.
104. § Az együttes képviselő-testületi ülésre egyebekben a rendelet képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályai az irányadók.
35. Záró rendelkezések
105. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.
106. § Hatályát veszti a Csókakő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019 (X.25.) önkormányzati rendelet.