1. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként e rendeletben meghatározott feltételek szerint települési támogatás formájában szociális ellátás állapítandó vagy állapítható meg.

(2) Az e rendeletben foglaltak szerinti jogosult számára

2. § (1) Az 1. §-ban foglalt ellátások (a továbbiakban: ellátások) iránti kérelmeket a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Irodájánál (a továbbiakban: hivatal) (8083 Csákvár Szabadság tér 9.), vagy a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal Gánti Kirendeltségén (a továbbiakban: kirendeltség) (8082 Gánt, Hegyalja u. 25.) ügyfélfogadási időben, valamint postai úton, a hivatal vagy a kirendeltség címére címezve lehet előterjeszteni, az e célra rendszeresített nyomtatványokon.

(2) A települési támogatások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság továbbá a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: családsegítő) kezdeményezésére hivatalból kell elbírálni.

(3) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a Szociális törvény 4. §-a és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. §-a szerint kell értelmezni, a jövedelemszámításnál a Szociális törvény 10. §-ának rendelkezései az irányadóak.

(4) Amennyiben kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében, környezettanulmányt kell készíteni.

(5) A vagyoni helyzet vizsgálata rendelhető el abban az esetben, amikor hivatalos tudomás vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak.

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével megállapított települési támogatást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a Szociális törvény 17. §-nak rendelkezései szerinti megtérítésre.

(2) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál kérelemre a polgármester méltányosságból engedélyezheti a megtérítés csökkentését vagy elengedését a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

(3) Méltányosság akkor alkalmazható, ha a visszafizetési kötelezettség a kötelezett megélhetését, létfenntartását súlyosan veszélyezteti, vagy visszafizetés esetén a kötelezett ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(4) Részletfizetés engedélyezése esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

(5) A (3) bekezdés szerinti súlyos veszélyeztetettségnek minősül különösen, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a visszatérítési kötelezettség figyelembevételével nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

4. § (1) A pénzbeli ellátást a hivatal

(2) A természetbeni ellátást biztosító intézmény vezetője és az ellátást igénybevevő között a szolgáltatás nyújtására létrejövő megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követően kerül átadásra. A Megállapodás tartalmazza a szolgáltatásra, a szolgáltatás igénybevételének módjára, helyére vonatkozó adatokat.

(3) Az ellátás megszűnik

5. § (1) A települési támogatás megállapításánál különös méltánylást érdemelnek a nagycsaládosok, és az egyedülálló idős emberek, különösen élelmiszerre, és gyógyszerre megállapított támogatás esetén.

(2) Átruházott hatáskörben a Szociális törvény 48. §-ának szabályai szerinti köztemetés elrendelése ügyében, valamint e rendelet 8. §, 9. §, 10. §, 11. §, 12. § és 15. §-a szerinti ügyben a polgármester, e rendelet 7. §, 12. § és 14. §-a szerinti önkormányzati települési támogatási ügyben a jegyző hoz döntést.

6. § (1) A települési támogatás részben vagy egészben természetbeni szociális ellátásként is megállapítható. Erről a megállapító határozatban kell rendelkezni. Természetbeni ellátást lehet megállapítani akkor, ha

(2) A települési támogatások esetén a természetbeni ellátás különösen utalvány, tüzelősegély, tandíj, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló élelmiszer, ruházat, gyógyszer megvásárlása, egészségügyi szolgáltatás díjának támogatása formájában állapítható meg.

(3) A kirendeltség a természetbeni ellátást a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hét napon belül biztosítja.

(4) A kirendeltség ügyintézője a természetbeni ellátás átadásáról az azt követő öt napon belül számlákkal elszámol a hivatallal.

7. § (1) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz (így különösen a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez) megállapított hozzájárulás.

(2) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell megállapítani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

(5) Ha a háztartás

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(8) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

(9) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

8. § (1) Rendszeres létfenntartási települési támogatás annak az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, a Szociális törvény szerinti vagyonnal nem rendelkező személynek állapítható meg havi rendszerességgel, legfeljebb egy év időtartamra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át.

(2) A rendszeres létfenntartás települési támogatás összege legalább 1 000 forint havonta, de legfeljebb 5 000 forint havonta.

9. § (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén alkalmanként legalább 2 000 forint, de legfeljebb 10.000,- forint, egy naptári éven belül legfeljebb összesen 20.000 forint rendkívüli létfenntartási települési támogatásban részesülhet az a Szociális törvény szerinti vagyonnal nem rendelkező személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében 200 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendkívüli élethelyzetet keletkeztető, sürgős anyagi segítséget igénylő, alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen

10. § (1) Elemi kár esetén a károsultnak 10 000 forinttól 50 000 forintig terjedő rendkívüli kárenyhítő települési támogatás állapítható meg.

(2) Elemi károsultnak kell tekinteni azt, akinek elemi csapás következtében ingósága, vagy ingatlana oly mértékben pusztult el vagy károsodott, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné, vagy nagymértékben veszélyeztetetté vált.

11. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal, legfeljebb 20 000 forint erejéig, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén legfeljebb évi két alkalommal, legfeljebb 10.000,- forint erejéig nyújtandó rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás állapítható meg annak a gyermeket gondozó személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a gyermeket gondozó család időlegesen létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt, rendkívüli élethelyzetet keletkeztető, sürgős anyagi segítséget igénylő, alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen:

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás egyszeri összege a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez, a felmerülő kiadásokhoz igazodóan, gyermekenként 1 000,- forintnál kevesebb és 10 000,- forintnál magasabb nem lehet.

12. § (1) A temetési költségek mérséklése céljából rendkívüli temetési települési támogatásra az a kérelmező jogosult, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén a 250%-át.

(2) A rendkívüli temetési települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a temetési számlákat, és az eltemettető családjának jövedelemigazolását.

(3) A rendkívüli temetési települési támogatás megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 220 000 forint.

(4) A rendkívüli temetési települési támogatás összege 20 000 forint.

(5) Nem állapítható meg rendkívüli temetési települési támogatás, ha

13. § (1) Gánt községben, amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, évente egy alkalommal, elsősorban karácsony előtt, - korára tekintettel – minden állandó lakcímmel rendelkező nyugdíjas pénzbeli, vagy természetbeni formában rendkívüli karácsonyi települési támogatásban részesíthető.

(2) A karácsonyi települési támogatás minden jogosult számára azonos mértékű, de legfeljebb 5.000,- forint, és független a támogatott jövedelmi viszonyaitól.

(3) A karácsonyi települési támogatás megállapításáról, és annak összegéről a képviselő-testület dönt.

14. § A Szociális törvény 48. §-ának szabályai szerinti köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítése alól

(2) A kérelmet a köztemetés időpontjától számított hat hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

15. § (1) Személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében tartósan, vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkeztetést (ebédet) biztosít az önkormányzat a szociálisan rászorult személynek.

(2) Szociális rászorultnak tekinthető az a

16. § Az önkormányzat a Szociális törvényben meghatározott házi segítségnyújtásról a Csákvári Gondozási Központ és Idősek Otthona Család- és Gyermekjóléti Szolgálat által gondoskodik.

17. § Az önkormányzat a családsegítést az Szociális törvény 64-65. §-aiban foglalt feltételek szerint a Csákvári Gondozási Központ és Idősek Otthona Család- és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül biztosítja.

18. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért – szociális étkeztetés igénybevételéért, a házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) kormányrendelet szabályainak, valamint a Csákvári Önkormányzati Társulási Tanács által elfogadott térítési díjakra vonatkozó javaslata figyelembe vételével.

(2) A térítési díjat az igénybevevő előzetesen, az igénybevétel hónapja 10. napjáig az élelmezési vezetőnél (Gánt, Táncsics Mihály utca 4.) köteles megfizetni.

19. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat által rászorultság alapján nyújtott települési támogatásokról szóló 2/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete.