Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014.(II.28.) önkormányzati rendelete Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (I.31.) önkormányzati rendelete A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról (2014. március 1. napjától hatályos szöveg)

Hatályos: 2014. 03. 01- 2014. 07. 02

S

Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


  1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Baracska Község Önkormányzata ( a továbbiakban: önkormányzat), melynek főbb adatait a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ.) 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) Székhelye: 2471 Baracska, Kossuth u. 29.

(3) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése:

Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság

Székhelye: 2471 Baracska, Kossuth u. 29.

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Baracskai Polgármesteri Hivatal

Székhelye: 2471 Baracska, Kossuth u. 29.

 (5) Baracska Község Önkormányzata szervei:

a) a polgármester

b) a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság

c) a Baracskai Polgármesteri Hivatal,

d) a jegyző

(6) A képviselők, a bizottsági tagok névjegyzékét a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A képviselő-testület körbélyegzője tartalmazza Magyarország címerét és körben a „Baracska Község Képviselő-testülete” feliratot.

(3) A polgármester körbélyegzője közepén tartalmazza  Magyarország címerét, a köríven „Baracska Község Polgármestere” feliratot.

(4) Az önkormányzat körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven „Baracska Község Önkormányzata” feliratot.

(5) Baracska Község Képviselő-testületének Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottsága körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven „Baracska Község Képviselő-testületének Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottsága” feliratot.

(6) Az önkormányzati jelképek használati módját, (mely tartalmazza a zászló és a címer leírását) valamint az önkormányzat által adományozható elismerések és kitüntetések rendjét külön önkormányzati rendeletek állapítják meg.


II. Fejezet

Az önkormányzat hivatalos lapja, honlapja


3.§ (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a havonta megjelenő Kidoboló ( a továbbiakban: Lap)

(2) A Lap működtetésére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön határozattal elfogadott Szabályzatban határozza meg.

(4) Az önkormányzat tulajdonában áll a www.baracska.hu elnevezésű honlap, melynek szerkesztését és karbantartását vállalkozási szerződés útján láttatja el.

(5) A honlapon kell közzétenni a magasabb szintű jogszabályokban előírt információkat, közérdekű adatokat, jegyzőkönyveket, meghívókat, az önkormányzat képviselő-testülete által hozott rendeleteket teljes terjedelmükben, illetve  minden, az állampolgárokat közvetlenül érintő tudnivalókat, tájékoztatókat.


III. Fejezet

A képviselő-testület feladat-és hatáskörei


4.§ (1)A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  13. §-ában foglalt feladatokat, valamint önként vállalt feladatként az SZMSZ 1. sz. mellékletében felsorolt feladatokat látja el.

(2) Ellátja a nemzetiségek jogairól szóló, 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait.

5.§ A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az  Mötv. 42. §-a tartalmazza.

6.§ (1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő feladat-és hatásköreit:

  1. dönt a közterület-használati kérelmekről,
  2. nyilatkozik minden útügyi és vízügyi hatósági eljárásban, ahol az eljárás az önkormányzat tulajdonát érinti, a nyilatkozat elidegenítésre nem vonatkozhat,
  3. dönt a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, a képviselő-testület hatáskörébe utalt szociális ügyekben,
  4. dönt az 50 %-os hulladékszállítási díjmentesség ügyében.

(2) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(3) A Baracskai Roma Nemzetiségi  Önkormányzatra önkormányzati hatósági jogkör és közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat-és hatáskör nem ruházható át.


IV. Fejezet

A képviselő-testület működése


7.§ (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők.

(2) A képviselő-testület a polgármesterből és 6 fő képviselőből áll. (a képviselő-testület tagjainak felsorolását az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza).


  1. Alakuló ülés


8.§ (1) Az alakuló ülés napirendje:

  1. A Helyi Választási Bizottság elnökének a választással kapcsolatos tájékoztatása,
  2. A képviselők eskütétele,
  3. A polgármester eskütétele,
  4. Az alpolgármester megválasztása, eskütétele,
  5. A polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának, költségátalányának megállapítása,
  6. A Pénzügyi, - Informatikai és Pénzügyi Bizottság tagjainak megválasztása,
  7. Polgármesteri program ismertetése,
  8. Tájékoztatás összeférhetetlenségről, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről, az SZMSZ felülvizsgálatáról.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére (tiszteletdíjára), költségátalányára a korelnök tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester választását lebonyolító bizottság elnöke és tagjai:

a) elnöke: a Szavazatszámláló Bizottság elnöke,

b) tagjai: a Szavazatszámláló bizottság 2 tagja.

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a választás időpontjának kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatot,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.


  1. A képviselő jogállása, kérdezési jog és az interpelláció


9.§ (1) A képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19-21. §-ában, valamint az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.

(3) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

10. §. A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternél előre, de legkésőbb az ülés előtt 1 órával   bejelenteni,

b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a bizottság elnökének előre, de legkésőbb az ülés előtt 1 órával bejelenteni,

c) a választóival megfelelő kapcsolatot tartani,

d) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,

e) a képviselői tevékenységével összefüggő, számlával igazolt költségeit a legkisebb költség elvének megfelelően alakítani, és azt előzetesen a polgármesterrel egyeztetni.

f) aktívan közreműködik a település rendezvényeinek lebonyolításában.

g.) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló módosított 2000. évi XCVI. Törvény (a továbbiakban: Ökjtv.) 10 § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület tagja, a megbízó levelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

11. § A képviselő jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén,

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni,

e) önálló indítványt terjeszthet elő,

f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

g) a képviselő-testület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelheti,

h) igényelheti az önkormányzat tisztségviselőitől, az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől személyes fogadását,

i) jogosult a község címerével ellátott névjegykártya használatára a képviselői mandátuma alatt.

12. § (1) A képviselők a polgármesternek, alpolgármesternek, a bizottság elnökének, a jegyzőnek  önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérése céljából a napirendek megtárgyalását követően kérdést tehetnek fel.

(2) A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel, melyre a megkérdezett az ülésen szóban válaszol.

(3) Ha a szóban feltett kérdés megválaszolásához hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 napon belül írásban adja meg válaszát.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.

13. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek megtárgyalását követően magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyet tájékoztatás végett minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.

(3) Az interpelláció az ülés előtt 5 nappal írásban is benyújtható, melyre az ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak – legfeljebb 5 percben – viszontválaszra van joga.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik.

(6) Ha a választ az interpelláló nem fogadta el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.


  1. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre


14. § (1) A képviselő-testület ülésének helye: Baracska, Kossuth u. 31. szám alatti Tanácskozó terem, a képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését ettől eltérő helyen tartja meg.

(2) A lakosságot a képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal tájékoztatja.

(3) A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalában,

b) a meghívó megjelenítése az önkormányzat honlapján.

15. § (1)  A képviselő-testület ülése – kivéve a 19. §-ban foglaltakat – nyilvános.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről kép, - hang,-  illetve videofelvétel készíthető a képviselő-testület munkájának akadályoztatása nélkül.

16. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

17. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Rendes ülést a képviselő-testület minden hónap utolsó csütörtöki  napján, 17 órai kezdettel tart.

18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli – munkatervben nem szereplő – ülését össze kell hívni a polgármester, a bizottság vagy a képviselők egynegyedének indítványára. (legalább 2 képviselő)

(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni.

(4) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés telefonon is összehívható a napirend megjelölésével.

19. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben.

 (2) Az (1) bekezdésbe tartozó esetekben a zárt ülés elrendeléséről külön határozatot nem kell hozni.

(3) Állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett személy nyilatkozatát az előterjesztő köteles az előterjesztések kiküldéséig beszerezni.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, valamint az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

(5) A zárt ülésen hozott határozatot – figyelemmel a személyiségi jogokra is – nyilvános ülésen ki kell hirdetni.

4. Az ülések tervezése, előkészítése


20. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervi javaslatot félévi időszakra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a megelőző félév utolsó testületi ülésére.

(2) A munkatervre javaslatot tehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a bizottsági tag,

d) a nevelési, oktatási intézmények vezetői,

e) a népművelői, könyvtárosi feladatokat ellátó közalkalmazott,

f) a jegyző.

(3) A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

a) a települési képviselőtől

b) a bizottságtól

c) a Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat  elnökétől

d) a községben működő társadalmi szervezetek vezetőitől

e) az önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülés várható időpontját, helyét,

b) a napirendek címét,

c) az előterjesztés készítőjének megnevezését,

d) a napirend előterjesztőjének megnevezését,

e) szükség esetén az előterjesztés véleményezőjének megnevezését,

f) a közmeghallgatás időpontját.

(5) A tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az ülésen tájékoztatást ad a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, az elutasítás indokairól.

(6) A képviselő-testület az I. félévi munkaterv elfogadásáról legkésőbb a megelőző év utolsó testületi ülésén, a II. félévi munkaterv elfogadásáról pedig legkésőbb június 30. napjáig dönt.

21. § Az ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) a jegyzőt,

d) a napirendi pontnál érintett köztisztviselőt,

e) a napirendi pontok előterjesztőit,

f) azt, akinek a jelenlétét a napirend tárgyalása során a polgármester indokoltnak tartja,



  1. Az előterjesztések


22. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) határozat-tervezet,

b) rendelet-tervezet,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(2) Az előterjesztés tartalmazza:

a) az „előterjesztés” címzést,

b) az előterjesztés tárgyalásának javasolt időpontját,

c) az előterjesztés tárgyának megjelölését (ami egyezik a napirendi pont elnevezésével),

d) a téma tárgyalásához szükséges információkat („Előzmények” elnevezéssel),

e) a döntést befolyásoló tényezők felsorakoztatását („Döntést befolyásoló tényezők” elnevezéssel),

f) a döntési javaslatot („Döntési javaslat” elnevezéssel, mely akár több variációban is határozat-tervezetet, vagy rendelet-tervezetet tartalmaz),

g) az előterjesztés készítésének időpontját,

h) az előterjesztés készítőjének megnevezését,

i) az előterjesztés előterjesztőjének megnevezését.

23. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) bármely képviselő,

d) a jegyző,

e) a polgármester, illetve a képviselő-testület által felkért szervezetek, egyesületek vezetői.

f) önkormányzati intézmény vezetője

g) a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának Elnöke

h) a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetője

(2) A bizottsági ülés elé kerülő előterjesztéseket – a meghívóval együtt – azoknak a képviselőknek is meg kell küldeni, akik nem tagjai a bizottságnak.

24. § Kizárólag írásban nyújthatóak be a 22. §-ban felsorolt előterjesztések.

25. § Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

26. § (1) A képviselő-testületi meghívóval – lehetőség szerint – kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket.

(2) A polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

 (3) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti a 23. §-ban foglaltakon túl:

a) társadalmi szervezet,

b) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szerv.

(4) A kezdeményezést a Pénzügyi,- Informatikai,- és Településfejlesztési Bizottság véleményezését követően a polgármester köteles 30 napon belül – a bizottság és a jegyző törvényességre vonatkozó véleményével – a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) Rendelet-tervezet a Pénzügyi,- Informatikai,- és Településfejlesztési Bizottság véleményezése nélkül nem terjeszthető a képviselő-testület elé.

(6) A kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A határozatban meg kell jelölni a rendelet-tervezet elkészítésére köteles személyt vagy szervezetet, valamint a tervezet elkészítésének határidejét.

27. § (1) Azon előterjesztések kerülhetnek a képviselő-testület elé, melyeket a 23. § (1) bekezdésben foglalt előterjesztők készítettek és bizonyíthatóan a képviselő-testület ülés időpontját 15 nappal megelőzően a polgármester részére eljuttattak.

(2) A polgármester nem köteles a képviselő-testület elé terjeszteni azokat az előterjesztéseket, amelyekben már korábban a képviselő-testület döntést hozott, és az előterjesztés a korábbi döntést megalapozó előterjesztéshez képest új tényt vagy körülményt nem tartalmaz.

28. § (1) Amennyiben valamely kérdés megtárgyalása soronkívüliséget igényel, sürgősségi indítvány tehető.

(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző pénteki nap munkaidőben, illetőleg amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, úgy a testületi ülést megelőző utolsó munkanap déli 12.00 óráig nyújtható be írásban a polgármesternek.

(3) Sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult:

a) a polgármester,

b) a jegyző

c) a települési képviselők egynegyede. (legalább 2 képviselő)

(4) A sürgősségi indítványt a képviselő-testületi ülésen a polgármester ismerteti, és szükség esetén lehetőséget ad az indítvány kiegészítésére.

(5) Sürgősség tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


  1. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése


29. § (1)  A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze az ülés időpontját megelőző 5. napon. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben az alpolgármester is akadályoztatva van, a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság Elnöke hívja össze.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 20 naptári nap időtartamot meghaladó távollét.

30. § (1) A képviselő-testület ülését, az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal korábban kell kézbesíteni.

(3) Az ülés időpontjáról és helyéről, a napirendről a lakosságot hirdetmény útján előzetesen tájékoztatni kell. A hirdetményeket az önkormányzat, az önkormányzati intézmények hirdetőtábláin és Baracska község honlapján kell elhelyezni az ülés előtt legalább 4 nappal.

 (4) A képviselő-testület tagjainak, az intézmények vezetőinek, valamint azon személyeknek és szervezeteknek küldött meghívóhoz, melyekkel kapcsolatban az előterjesztés az adott személyre vagy szervezetre nézve intézkedést, rendelkezést tartalmaz, az írásos meghívóhoz mellékelni kell az írásos anyagot is.

31. §. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. ( legalább 4 fő)

(2) Amennyiben a képviselő-testület ülése nem határozatképes, az ülésvezető – a határozatképtelenség megállapítását követően – az ülést bezárja.

32. § (1) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel össze kell hívni.

(2) Ismételt határozatképtelen ülés esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

(3) A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.


33. § Az ülésvezető jogköre:

a) az ülést megnyitja, megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) javaslatot tehet a tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására,

e) szünetet rendelhet el,

f) megnyitja a vitát,

g) lezárja a vitát,

h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a döntés eredményét,

i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

j) rendre utasítja a képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt,

k) bezárja az ülést.

34. § (1) A képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) írásbeli polgármesteri tájékoztató a két ülés között történt fontosabb eseményekről,

b) írásbeli polgármesteri tájékozató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

c) rendeleti szintű döntést igénylő napirendi pontok,

d) határozati szintű döntést igénylő napirendi pontok,

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,

f) sürgősséggel tárgyalandó javaslatok,

g) kérdés és interpelláció,

h) tájékoztató és egyéb bejelentés.

(2) Az ülésvezető a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek ad szót, mely során az előterjesztést bármikor módosíthatja, kiegészítheti.

(4) Az előterjesztőn kívül a polgármester, a képviselők, a jegyző  napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhet, a szót az elnök soron kívül, vagy jelentkezésük sorrendjében köteles megadni.

35. §. (1) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismertetheti véleményét,

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

e) módosító javaslatok megtétele,

f) döntés a módosító javaslatokról,

g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

36. § (1) A hozzászólások a napirendi pontok sorrendjében történnek.

(2) Egy napirendi pont esetében maximum 5 perc időtartamban lehet hozzászólni. Abban az esetben, ha a képviselő-testület rendelet-tervezetet tárgyal, akkor a hozzászólás maximális időtartama 10 perc lehet.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási lehetőséget a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal biztosítja.

 (5) A képviselő-testület az (4) bekezdésen foglalt javaslat felett vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

37. § (1) A kérdések és a vita előtt a napirendi pont előadója az írásbeli előterjesztést – maximum 5 perc időtartamban – kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az előterjesztésben nem szereplő tényekre, az esetleges változásokra terjedhet ki.

(2) Szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő maximum 10 percben terjesztheti elő a tárgyalásra javasolt témát és a döntésre vonatkozó javaslatát.

(3) A bizottság véleményét a bizottság elnöke, vagy akit az elnök megbízott ezzel a feladattal, 3 percben foglalhatja össze.

(4) Amennyiben a bizottság az adott témát tárgyalta, és a képviselő-testület tagjai írásban megkapták a bizottság által hozott határozatot, a bizottság képviselő és nem képviselő tagja a határozattal ellentétes vagy azt kiegészítő véleménye esetén kaphat szót 3 percben azzal a feltétellel, ha különvéleményét – a rendkívüli esetet kivéve - a bizottsági ülést követő nap 12.00 óráig írásban is benyújtotta a polgármesternek.

38. § (1) A vita elhúzódása esetén az ülés vezetője javaslatot tehet a hozzászólások vagy azok időtartamának korlátozására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A vita során bármely képviselő, valamint az ülés vezetője kezdeményezheti a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A javaslatról – az előterjesztő véleményének kikérését követően – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz és kijelöli a tárgyalás új időpontját.

(3) A vita során az ülés vezetője maximum 10 perc időtartamra szünetet rendelhet el.

(4) Amennyiben az adott napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, az ülés vezetője lezárja a vitát. A vita elhúzódása esetén az ülés vezetője vagy bármely képviselő javasolhatja a vita lezárását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A vita lezárását követően az előterjesztő maximum 5 perc időpontban válaszolhat a hozzászólásokra, melyet követően az ülés vezetője a vita lényegét maximum 5 perc időtartamban összefoglalja.


A tanácskozás rendjének fenntartása


39. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felel.

(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) figyelmezteti azt az ülésen részt vevő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a rendre utasítás eredménytelen, az ülés vezetője kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt megrója, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy bezárhatja.

(5) A Képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki

a) az adott ülésen több mint két alkalommal – engedély nélkül – túllépte a rendelkezésére biztosított időkeretet,

b) az ülésen másokat sértő vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használ,

c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.

(6) A rendbírság összege alkalmanként 1.000 Ft, mely összeget az ülést követő legközelebbi pénztári napon 16.00 óráig kell a Baracskai Polgármesteri Hivatal házipénztárába befizetni.


  1. A döntéshozatali eljárás


40. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendelet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés vezetője az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett önkormányzati  képviselő kezdeményezésére, vagy bármely önkormányzati  képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

41. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzően bocsátja szavazásra. A képviselő-testület a módosító indítványokról időrendi sorrendben dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

(2) A módosító indítványt annak előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában szabályozott eseteken kívül

a) a rendezési terv módosításához,

b) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez,

c) hitel felvételéhez,

d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

e) helyi népszavazás kiírásához,

f) interpellációra adott válasz elfogadásához,

g) polgármester, alpolgármester tiszteletdíjának megállapításához,

h) sürgősségi indítvány elfogadásához,

i) közfeladat önkéntes felvállalásához,

j) fegyelmi ügyekben hozott döntéshez,

k) az önkormányzati gazdasági program, költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,

l)kötvénykibocsátáshoz,

m)közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához,

n) az Alkotmánybíróságnál eljárás kezdeményezéséhez,

o) bíróságok népi ülnökeinek megválasztásához,

p) véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyekben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

r) a települési képviselő kizárásáról,

s) a képviselő-testület feloszlatásához,

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt,  szünet elrendelése után az ülés vezetője újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a képviselő-testület a (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a képviselő-testület legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni.

42. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás általában nyíltan történik, oly módon, hogy a képviselő-testület tagjai az ülés vezetőjének kérdésére kézfelemeléssel szavaznak.

43. § (1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Napirend elfogadása tárgyában, a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésben név szerinti  szavazás nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki, a név szerinti szavazásról készült listát aláírja, melyet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

44. § (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a) az ülés vezetője,

b) bármely képviselő,

(2) A képviselő-testület a titkos szavazás elrendeléséről, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 18. § (1) a)-b) pontokban foglalt ügyekben.

(4) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével, külön helyiségben történik.

(5) Titkos szavazásnál a Pénzügyi,- Informatikai,- és Településfejlesztési Bizottság szavazatszámláló bizottságként jár el.

(6) A Pénzügyi,- Informatikai,-  és Településfejlesztési Bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és az érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely jegyzőkönyvet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

45. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kell kezdeni. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) a „határozata” kifejezést,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a határozat címét

(3) Példa a határozat megjelölésére:

      Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének

..../20...(...hó...nap...) határozata

a gazdasági program elfogadásáról

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtására szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(5) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

46. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezhetik a 23. §-ban felsoroltak.

(3) A rendelet-tervezetet a Baracskai Polgármesteri Hivatal készíti el, melyet a társadalmi részvétel biztosítása érdekében 15 napon keresztül az önkormányzat honlapján megjelenít, valamint az önkormányzat épületében 15 napra kifüggeszt.

(4) A rendelet-tervezetet a megjelenéstől, kifüggesztéstől számított 15 napon belül írásban lehet véleményezni, melyet a honlapon keresztül, vagy a Baracskai Polgármesteri Hivatalhoz kell eljuttatni.

(5) A (3)-(4) bekezdések alapján beérkezett vélemények figyelembevételével a rendelet-tervezetet a jegyző véleményezésre megküldi az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

(6) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a rendelet megalkotásának indokait,

b) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,

c) a rendelet-tervezet teljes szövegét.

47. § (1) Az önkormányzat rendeletének megjelölése tartalmazza:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,

b) a rendelet sorszámát,

c) a rendelet kihirdetésének idejét,

d) az „önkormányzati” kifejezést,

e) a „rendelete” kifejezést,

f) a rendelet címét.

(2) Példa a rendelet megjelölésére:

Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének

..../20...(...hó...nap) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

48. §. (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletet a jegyző hirdeti ki.

(3) A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláin ki kell hirdetni. A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján.

49. §. (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Baracskai Polgármesteri Hivatalban  határidős nyilvántartást kell vezetni.

(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartás tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozat meghozatalának időpontját,

c) a határozat tárgyát,

d) a határozat végrehajtásának határidejét,

e) a végrehajtásért felelős szerveket vagy személyeket.

(4) Az önkormányzati rendeletekről készült nyilvántartás tartalmazza:

a) a rendelet tárgyát,

b) a rendelet számát,

c) a megalkotásának időpontját,

d) a hatálybalépésének időpontját,

e) az esetleges módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.

(5) A testületi ülés határozatainak kivonatát a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül e-mailben meg kell küldeni a települési képviselőknek.



V. Fejezet

  1. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv


50. § (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 4 eredeti példányban készül, melyből 1 eredeti példányt a Fejér Megyei Kormányhivatalnak, 1 eredeti példányt a helyi könyvtárnak kell megküldeni, 2 eredeti példány pedig irattárban marad.

(2) A testületi és bizottsági ülésről hangfelvételt is kell készíteni, a rögzített hanganyagot  selejtezni nem lehet.

51. § (1) A képviselő-testület üléseiről, a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó – szerkesztett – írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés számát, helyét és időpontját,

b) a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,

c) az ülés megnyitásának kezdetét,

d) a napirend előtti felszólalások lényegét,

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg a hozzászólások lényegét,

e) a döntési javaslatokat,

f) az ülés vezetőjének intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,

g) az ülés berekesztésének időpontját.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyve 2 eredeti példányban készül.

(3) A zárt ülésről külön hangfelvételt kell készíteni, a rögzített hanganyagot selejtezni nem lehet.

52. § (1) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,

b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét és a képviselő-testület döntését,

c) a napirenden kívül felszólaló nevét, felszólalása lényegét,

d) az elhangzott bejelentések lényegét.

53. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányainak mellékletét képezi:

a) a meghívó

b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások, az interpellációk, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és annak mellékletei,

d) a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsor,

e) a képviselő írásban is megküldött hozzászólása (ha annak a csatolását a jegyzőkönyvhöz kéri),

f) a jegyző törvényességi észrevétele (amennyiben azt írásban tette meg)

54. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester/levezető elnök és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző  köteles megküldeni a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéből készült jegyzőkönyvi kivonatot – intézkedés céljából – haladéktalanul át kell adni a végrehajtásért felelős szerveknek, személyeknek.

55. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi üléseire készített előterjesztésekbe és a nyilvános ülésről  készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyveket, valamint a zárt  ülés hanganyagát a titkos ügykezelés szabályai szerint elkülönítve kell tárolni, őrizni.

(3) Az ülések hanganyagának tárolására, sokszorosítására, kiadására a közérdekű adatkezelési szabályokat kell alkalmazni.

(4) A jegyző a jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt évente bekötteti és gondoskodik annak megőrzéséről. A beköttetés költségeit a képviselő-testület az adott évi önkormányzati költségvetésébe betervezi.



VI. Fejezet

10. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés


56. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45-50. §-ban nem szabályozott és a helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön helyi önkormányzati rendeletben szabályozza. .


VII. Fejezet

  1. Lakossági fórumok


57. § (1) A képviselő-testület egyedi döntése alapján lehet:

a) fórumokat szervezni, amelyeken a lakosság tájékoztatást kap az önkormányzat munkájáról, döntéseiről, feladatairól, terveiről, céljairól és mindezekben véleményt nyilváníthat,

b) közvélemény-kutatást szervezni a lakosság véleményének megismerésére.

(2) Az előkészítés során lehetővé kell tenni, hogy a választópolgárok a polgármesterhez eljuttathassák kérdéseiket, válaszaikat és javaslataikat, amelyekre intézkedést várnak.

(3) A fórumokra történő meghívás hirdetmények útján történik.


VIII. Fejezet

  1. Közmeghallgatás


58. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 8 nappal megelőzően az önkormányzat hirdetőtábláin, valamint az önkormányzat honlapján kell a lakosság tudomására hozni.

(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással egybekötve.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ.  előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

59. § (1) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(2) Az állampolgárok és az (1) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek.

60. § (1) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 30 napon belül írásban a polgármester, az alpolgármester, a  jegyző választ ad.

(3)  A képviselő-testület a település lakossága számára lehetővé teszi, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt és alatt írásban is benyújthassa. Amennyiben a kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt nyújtják be, azok benyújtásának határideje a közmeghallgatás időpontját megelőző 8. nap.


IX. Fejezet

  1. A képviselő-testület bizottsága


61. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.

62. § (1) A Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság ( a továbbiakban: PIT Bizottság) 3 fő képviselő tagból áll.

(2) A Bizottság tagjaira javaslatot tehet:

a) polgármester

b) bármely képviselő.

(3) A PIT Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket kivizsgálja és döntésre előkészíti,

b) a polgármester és a helyi képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása,

c) véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket,

d) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére,

e) titkos szavazásnál ellátja a szavazatszámlálással kapcsolatos feladatokat,

f) megvitatja és véleményezi a képviselő-testület elé kerülő pénzügyi vonatkozású előterjesztéseket, jelentéseket,

g) megvitatja és véleményezi a település általános rendezési terve módosításának tervezetét,

h) megvizsgálja és véleményezi az éves költségvetési tervjavaslatot,

i) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap jogszabályi előírásoknak megfelelő működtetését, és a lakosság rendszeres, megbízható tájékoztatását,

j) véleményezi az önkormányzati vagyon-hasznosítással kapcsolatos előterjesztéseket,

k) vizsgálja a környezetvédelem helyzetét, figyelemmel kíséri a település idegenforgalmának alakulását,

l) szervezi a helyi bevételi források feltárására irányuló tevékenységet,

m) saját munkaterve alapján ellenőrzi a költségvetési gazdálkodást és az előirányzatok közötti átcsoportosítást,

n) javaslatot tesz az infrastrukturális fejlesztésekre legkésőbb az önkormányzati költségvetési koncepció összeállításáig, valamint az elvégzett útjavítások végrehajtását ellenőrzi,

o) átruházott hatáskörben dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj Pályázatra érkezett kérelmekről

(4) A PIT Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat,

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,

d) véleményt nyilvánít az intézményi átszervezésről, racionalizálásról,

(5) A PIT Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(6) A PIT Bizottság belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maga határozza meg, mely tartalmazza:

a) a bizottság munkatervére vonatkozó szabályokat,

b) a bizottság működési szabályait,

c) a bizottság jogállását,

d) üléseinek számát, a nyilvános és a zárt ülések körét,

e) az ülések tervezésére, előkészítésére vonatkozó szabályokat,

f) az előterjesztésekre vonatkozó szabályokat,

g) a bizottsági ülés összehívásának, vezetésének szabályait,

h) a döntéshozatali eljárás szabályait,

i) a bizottsági jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályokat.

63. § (1) A PIT Bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület féléves munkatervében határozza meg.

(3) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet a PIT Bizottság ülésén.

(4). A PIT Bizottság üléseiről készült jegyzőkönyveket a www.baracska.hu honlapon meg kell jeleníteni.

64. § A képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

65. §.  A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.


X. Fejezet

  1. A polgármester


66. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásával jön létre. E jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(2) A polgármester ügyfélfogadása: hétfő: 8-12 óra

                                                          szerda: 14-16,30 óra

67. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

68. § (1) A polgármesternek az ülések vezetésén túl a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) segíti a képviselők, a bizottság munkáját,

b) az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal,

c) kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekeit sértő döntésének ismételt

     megtárgyalását,

d) kapcsolatot tart a Kistérségi Társulás településeinek polgármestereivel, az Önkormányzati  

     társulások érintett képviselőivel.

 e) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

 f) gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről, gyarapításáról,

 g) támogatja a lakossági közösségek, társadalmi szervezetek támogatása, az együttműködés

     elősegítése,

 h) kapcsolatot tart a pártok helyi vezetőivel,

 i) ellátja a képviselő-testület által a rá átruházott feladatokat,

j) tevékenységével hozzájárul Baracska Község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához,

k) az önkormányzat költségvetési koncepciójának képviselő-testület elé terjesztése előtt kikéri a PIT Bizottság véleményét és azt a koncepcióhoz csatolja.

l) akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén köteles a folyamatban lévő önkormányzati ügyekről az alpolgármestert haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni.

m) akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén köteles a képviselő-testület által az önkormányzat képviseletével megbízott önkormányzati képviselő részére a képviselet megfelelő ellátásához szükséges információt átadni írásban.

n) köteles az alpolgármester részére feladatait írásban meghatározni.

(2) A jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a Baracskai Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében és végrehajtásában, ezen belül:

 a) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Baracskai Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

 b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági ügyekben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

 c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

 d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói  jogokat pedig az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

 e) a polgármester egyetértése szükséges a Baracskai Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, egyéb munkavállalói munkaköreinek pályáztatásához, kinevezéséhez, jutalmazásához, előléptetéséhez, kitüntetéséhez, felmentéséhez és fegyelmi felelősségre vonásához.

69. § (1) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedésről és döntésről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

70. § A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

                                        

XI. Fejezet

15. Az alpolgármester


71. § (1) Az alpolgármester jogviszonyára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 34. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester előre meghirdetett időpontban ügyfélfogadást tart.

(3) Az alpolgármester tiszteletdíjáról a képviselő-testület határozattal dönt.

(4) Az alpolgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 72. § (2) bekezdése alapján látja el feladatait.

(5) Az alpolgármester az általa elvégzett feladatok eredményéről szükség szerint, de legalább 3 havonta köteles beszámolni a polgármesternek.



XII. Fejezet

A jegyző


72. §  (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nevezi ki a jegyzőt.

(2) a) A jegyző – a polgármester irányításával - vezeti a Baracskai Polgármesteri Hivatalt.

b) A polgármesterrel egyeztetve gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, melynek keretében:

1. törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

2. előkészíti  a képviselő-testület, a Pénzügyi,- Informatikai,- és Településfejlesztési Bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

3. ellátja a képviselő-testület, a Pénzügyi,- Informatikai,- és Településfejlesztési Bizottság működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,

4. tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület és a Pénzügyi,- Informatikai,- és Településfejlesztési Bizottság ülésein,

5. jelzési kötelezettség terheli, ha a testület a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,

6. gondoskodik a testületi ülések és a Pénzügyi,- Informatikai,- és Településfejlesztési Bizottság jegyzőkönyveinek elkészítéséről, és a Kormányhivatal felé határidőre történő továbbításáról

7. gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.

(3) évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet a Baracskai Polgármesteri Hivatal munkájáról,  a lakossági ügyintézés helyzetéről.

(4) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

(5) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Baracskai Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és egyéb munkavállalói tekintetében.

(6) Kezeli a polgármester személyi anyagát, ellátja a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

(7) Részt vesz – akadályoztatása esetén helyettese útján - a Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat ülésein, gondoskodik az ülések jegyzőkönyvezéséről.


XIII. Fejezet

A Baracskai Polgármesteri Hivatal


73. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt működtet – Baracskai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az Mötv. 84. §-ában foglaltak alapján.

74. § (1) A Baracskai Polgármesteri Hivatal  belső szervezeti felépítését, az ügyintézők önkormányzati és hatósági feladatainak megnevezését a képviselő-testület külön döntéssel, a Baracskai Polgármesteri Hivatal  Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásával hagyja jóvá..

(2) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait külső szervezet megbízásával oldja meg.

 (3) A Baracskai Polgármesteri Hivatal  segíti a Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját.

(4) A Baracskai Polgármesteri Hivatal  létszámáról a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetése elfogadásával egyidejűleg dönt.


XIV. Fejezet

19. Az önkormányzat gazdálkodása


75. §  Az önkormányzat gazdálkodására, feladatfinanszírozási rendszerére, belső kontrollrendszerére, adósságrendezésére az Mötv. 111. § - 124. §-aiban foglaltak az irányadóak.

76. § (1) Az önkormányzati vagyonról, a vagyonhasznosítás feltételeiről szóló szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben foglalja.

(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot az önkormányzat hivatalos honlapján keresztül, illetve közmeghallgatás keretében évente egy alkalommal tájékoztatja.






XV. Fejezet

20. Társulások


77. § (1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulások típusait a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.





XVI. Fejezet

21. Az Önkormányzat és a Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat kapcsolata


78. § (1) Az önkormányzat – a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét úgy teljesíti, hogy – külön testületi határozattal elfogadott - Együttműködési Megállapodást köt a Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, melyben térítésmentesen biztosít a Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülései megtartására egy fűtött, világítással és bútorzattal ellátott helyiséget, valamint biztosítja – a Baracskai Polgármesteri Hivatal köztisztviselői útján – az  üléseik előkészítéséhez, a működésükhöz kapcsolódó adminisztrációs feladatokban való közreműködést.



XVII. Fejezet

22. Záró rendelkezések


79. § (1) Ez a rendelet 2014. február 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013.(III.29.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 9/2011.(IV.01.) önkormányzati rendelet 4. § a és az azt megelőző alcím megjelölés.

(4) Hatályát veszti Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének a hulladékgazdálkodás helyi rendjéről szóló 19/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelet 19. § (3) bekezdés.

(5)[1] A rendelet 71.§ (4) bekezdése a 2014. évi önkormányzati választások napján lép hatályba.




Boriszov Zoltán  sk.                                                               Szeleczkyné Szabó Katalin sk.

  polgármester                                                                                       jegyző



















1.sz. függelék Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének  2/2014.(I.31.) önkormányzati rendeletéhez


Képviselők és bizottsági tagok névjegyzéke



Képviselők:


Becsei Andrásné

dr. Herczeg József

Dr. Mayer András Gyula

Pintérné Bernyó Piroska

Szücs Norbert

Tóthné Dr.  Kolumbán Ottilia






Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési (PIT) Bizottság:


Elnöke: Pintérné Bernyó Piroska

Tagjai: Dr. Mayer András képviselő

      Szücs Norbert képviselő

        









  













2.sz. függelék Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2014.(I.31.) önkormányzati rendeletéhez


Baracska település főbb adatai





A település elnevezése: Baracska


A település besorolása: község


A település területe: 3968 ha, melyből

- belterület: 258 ha

- külterület: 3710 ha.


A lakóházak száma: 975 db


Lakosok száma: 2749 fő



























3.sz. függelék Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2014.(I.31.) önkormányzati rendeletéhez


a társulások típusairól



Baracska Község Önkormányzat az alábbi társulásokban, együttműködésekben vesz részt:



  1. Szent László Völgye Többcélú Önkormányzati Társulás (székhely: 2462 Martonvásár, Budai út 13.)



  1. Ercsi Kistérség Járóbeteg-szakellátó Egészségügyi Központ Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2451 Ercsi, Esze Tamás u. 14.)


  1. Központi Orvosi ügyelet fenntartása– a Többcélú Kistérségi Társuláson belül.


  1. Baracska-Kajászó-Vál Viziközmű Beruházó és Lebonyolító Intézményi Társulás (székhely: 2471 Baracska, Kossuth u. 29.)




























  1. sz. melléklet Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendeletéhez



Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete által, önként vállalt feladatok:


  1. Civil Alap támogatása (a 2014. évi költségvetés lehetőségeitől függően)
  2. Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázatban történő részvétel
  3. Arany János Tehetséggondozó Programban  történő részvétel
  4. Közigazgatási Partnerség Baracskán (ÁROP)
  5. Kidoboló c. önkormányzati lap megjelentetése






[1] Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendeletének 71.§ -a, Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének  5/2014.(II.28.) önkormányzati rendeletének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. március 1-től

zerkesztés...