Baracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 17. § (5) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, valamint a 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed Baracska Község közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában a Szt. 4. §-át megfelelően alkalmazni kell.

3. § E rendelet alkalmazásában jövedelemigazolás: keresőtevékenység esetén a munkáltatói igazolás, bérjegyzék; nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjösszesítő és az utolsó havi nyugdíjszelvény, ill. folyószámla kivonat; családtámogatási ellátások esetén utolsó havi folyószámla kivonat, postai szelvény, vagy megállapító határozat; az állami foglalkoztatási szervtől folyósított ellátás esetén a megállapító határozat és az utolsó havi folyószámla kivonat, ill. postai csekk; tartásdíj esetén a bírósági ítélet vagy végzés, ill. a tartásdíj megelőlegezést elrendelő határozat.

3. Hatásköri rendelkezések

4. § E rendeletben meghatározott ellátások tekintetében a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester jár el.

4. Eljárási rendelkezések

5. § (1) Az egyes ellátásokra irányuló kérelmet a Baracskai Polgármesteri Hivatalban (2471 Baracska, Kossuth u. 29.) kell benyújtani.

(2) A jövedelemvizsgálat során a Szt. 4. § (1) bekezdés a)-b), i) pontját, valamint a Szt. 10. §-t megfelelően alkalmazni kell.

5. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

6. § (1) Amennyiben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésének elrendelésére kerül sor, a kötelezett személy kérelmére részletfizetés engedélyezhető, amennyiben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás egyösszegű visszafizetése a kötelezett és családja megélhetését veszélyeztetné.

(2) Akkor tekinthető a kötelezett személy és családjának megélhetése veszélyeztetettnek, ha az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át.

(3) Részletfizetés engedélyezése esetén, két havi részlet meg nem fizetésének igazolatlan elmaradását követően a követelés egy összegben esedékessé válik.

(4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen ellátás megtérítéséig, de legfeljebb 3 évig a kötelezett és családja nem részesülhet semmilyen, e rendeletben szabályozott szociális ellátásban.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

6. Az ellátások formái

7. § (1) Szociális rászorultság esetén – az e rendeletben meghatározott feltételek szerint -

a) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozást végző személy részére,

b) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,

c) rendkívüli

települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként.

(2) A képviselő-testület a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozást végző személy részére megállapított települési támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatásakor a Szt. 25. § (6)-(12) bekezdéseit alkalmazni kell.

(4) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárást első felülvizsgálatkor az ellátásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, további felülvizsgálatok esetén a legutóbbi felülvizsgálatot lezáró döntés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül kell megindítani.

(5) A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében a Szt. 25. § (6)-(12) bekezdéseit alkalmazni kell.

8. § (1) A rendkívüli települési támogatás kifizetésére a megállapítást követő pénztári napon kerül sor.

7. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását,

gondozását végző személy részére nyújtott

települési támogatás

9. § (1) Települési támogatás állapítható meg annak a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 2. pont szerinti hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végzi, feltéve, hogy az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-t, egyedül élő ápoló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(3) A kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat, valamint a 2. melléklet szerinti háziorvosi szakvéleményt arról, hogy az ápolt személy állandó és tartós gondozásra szorul. Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, meg kell vizsgálni annak okát és a vizsgálat eredményét figyelembe véve kell döntést hozni.

(4)  Nem jogosult a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy települési támogatásra a Szt. 42. (1) bekezdésében foglalt eseteken túl az, aki ápolási díjban részesül.

(5) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni a Szt. 42. § (2) bekezdésében foglalt esetekben, illetve ha az (1) bekezdésben foglalt kizáró körülmény következik be.

(6) A (5) bekezdés alkalmazásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha

1. az ápoló személy az ápolt személy szükséges felügyeletét nem biztosítja,
2. elhanyagolja az ápolt személy személyes higiéniáját, ill. az ápolt személyt körülvevő környezet tisztaságát,
3. az ápolt személynek az orvos által előírt orvosi kezeléseken, orvosi ellenőrzéseken való megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik,
4. az ápoló az orvos által az ápolt részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, ill. az ápolt megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik.

(7) Az ápolt személy halála esetén a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(8) Az ápolási kötelezettség teljesítése indokolt esetben, de legalább félévente egyszer – a Szent László Völgye Segítő Szolgálat útján - ellenőrizhető.

10. § (1) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a.

(2) Ha a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás megállapítására vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az  a kérelem benyújtásától esedékes.

(3) Ha a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

(4) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű települési támogatást kell megállapítani.

8. A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

11. § (1) A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek

1. a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
2.  egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

és a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át

feltéve, hogy közgyógyellátásban nem részesül.

(2) A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat és a 5. melléklet szerinti háziorvosi igazolást a gyógyszerszükségletről, az illetékes járási hivatal 3 hónapnál nem régebbi, a közgyógyellátásra való jogosultság iránti kérelmet elutasító döntése.

(3) Az (1) bekezdés szerinti havi rendszeres gyógyszerköltség megállapításakor csak a társadalombiztosítás rendszerébe befogadott gyógyszerek vehetők figyelembe. A gyógyszerköltség megállapításánál az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által közzétett térítési díjakat kell figyelembe venni.

(4) A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege a (3) bekezdés alapján számított havi gyógyszerköltség 20 %-a, de legfeljebb 2.000,-Ft.

12. § (1) A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott teleülési támogatásra való jogosultságot 1 évre kell megállapítani. A jogosultság kezdő időpontja a megállapító döntés jogerőre emelkedését követő hónap 1. napja.

(2) Az ellátás utólag, minden hónap 5. napjáig kerül folyósításra.

(3) A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás folyósításának feltétele, hogy a jogosult minden tárgyhó 25. napjáig saját nevére kiállított számlával igazolja az ellátás jóhiszemű felhasználását. A folyósított összeg a benyújtott számlák összege, de 3 hónap alatt nem haladhatja meg a 3 hónapra megállapított ellátás összegét, kivéve a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetet.

(4) Ha a jogosult

a) a 3 hónapra megállapított összeget 3 hónapon belül nem használja fel, a maradvány a következő 3 hónapos időszakra jutó ellátás összegét növeli – kivéve az utolsó 3 hónapot -,

b) a 3 hónapra megállapított összeget 3 hónapon belül maradéktalanul felhasználja, a következő 3 hónapos időszak megkezdése előtt részére a következő 3 hónapos időszakra járó ellátás terhére kifizetés nem teljesíthető,

c) az utolsó 3 hónap alatt sem használja fel a megállapított ellátás teljes összegét, azt a jogosultság megszűnése után már nem veheti igénybe.

(7) A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást meg kell szüntetni, ha a jogosult elköltözik, vagy meghal, a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával.

9. Rendkívüli települési támogatás

13.§ Rendkívüli települési támogatásra jogosult elsősorban az a

a) rendkívüli élethelyzetbe került személy, aki

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,

ab) válsághelyzetben lévő várandós anya, aki segítség nélkül gyermekét megtartani, fogadni nem tudja,

ac) eseti gyógyszerkiadását fedezni nem tudja, közgyógyigazolvánnyal nem rendelkezik, és nem részesül a gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban,

ad) gyógyászati segédeszköz kiadását jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni, és közgyógyigazolvánnyal nem rendelkezik,

ae) átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermekével szándékozik kapcsolatot tartani,

af) a gyermeke nevelésbe vételének megszűnését követő, családba történő visszahelyezéséhez a megfelelő körülményeket biztosítani nem tudja,

ag) munkanélküli, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult és gyermeke beiskolázását fedezni nem tudja,

ah) 8 napon túli kórházi kezelésre szorul,

ai) a saját, vagy vele együtt élő házastársának, gyermekének betegsége, balesete miatt végzett ápolás, gondozás okán 30 egymást követő napot meghaladóan táppénzt vesz igénybe,

aj) az őt ért elemi kár, katasztrófa, vis maior helyzet következményeit elhárítani nem tudja,

ak) elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott,

al) önhibáján kívül hajléktalanná vált

b) létfenntartási gondokkal küzdő személy, aki           

ba) nyugdíj, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása iránti eljárása folyamatban van és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik,

bb) 12 hónapon belül álláskeresővé vált, de aktív korúak ellátására nem jogosult

bc) közüzemi számláját kiegyenlíteni önhibáján kívül nem tudja és ennek elmaradása a szolgáltatásból való kizárását eredményezné,

bd) a közszolgáltatás visszakapcsolásának költségeit nem képes viselni,

be) álláskereső és elhelyezkedése érdekében az állásinterjún való megjelenésével összefüggő utazási költségeit viselni nem tudja

és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

14. § (1) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege – a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet több mint 10.000,-Ft.

(2) A rendkívüli települési támogatás éves összege egyedül élő esetén személyenként, család esetén családonként nem haladhatja meg a 15.000,-Ft-ot, melynek számításánál figyelmen kívül kell hagyni a 13. § aj) és ak) alpontjai alapján nyújtott rendkívüli települési támogatás összegét.

(3) Az elemi kár, katasztrófa, vis maior helyzet elhárításához nyújtott rendkívüli települési támogatás összege 50.000,-, kivéve, ha az elemi kár, katasztrófa, vagy vis major helyzet ennél kisebb összegű támogatással is elhárítható.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege 30.000,-Ft.

(6) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(7) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra rendkívüli települési támogatás - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(8) A rendkívüli települési támogatás évente legfeljebb egy alkalommal – egyedül élő esetén személyenként, egyéb esetben családonként - méltányosságból abban az esetben is megállapítható, ha az egy főre jutó havi jövedelem az 13. §-ban előírt jövedelmi feltételektől legfeljebb 50 %-kal eltér.

15. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) jövedelemigazolásokat,

b) gyógyszersegélyre benyújtott kérelem esetén a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti költségéről szóló igazolást (gyógyszertári),

c) munkanélküliséget igazoló okiratokat,

d) gyermek átmeneti, vagy tartós nevelésbe vétele esetén az azt elrendelő, vagy annak megszüntetéséről szóló határozat másolatát,

e) kórházi kezelés esetén a zárójelentést,

f) betegség esetén az orvosi igazolást, vagy a táppénzigazolást,

g) elhunyt személy eltemettetése esetén az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát és a temetés költségeiről – a kérelmező nevére - kiállított eredeti számlát.

(3) A temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(4) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányul, a kérelmet haladéktalanul el kell bírálni.

(5) A polgármester a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat. Amennyiben a jogosult a felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, a rosszhiszeműsége megállapítható és a kifizetett ellátás visszafizetésére kell kötelezni. A visszafizetés elrendelésekor e rendelet 6. §-a szerint kell eljárni.

III. fejezet

Természetbeni ellátások

10. Az ellátások fajtái

16. § (1) Szociális rászorultság esetén – az e rendeletben meghatározott feltételek szerint -

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

b) rendkívüli települési támogatás,

c) köztemetés

nyújtható természetbeni ellátásként.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében a Szt. 25. § (6)-(12) bekezdéseit alkalmazni kell.

11. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott

 települési támogatás

17. § A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmezőt nyilatkozata szerint a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság iránti kérelmet az 6. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat, a támogatással érintett szolgáltatásról szóló utolsó havi számlát, vagy közüzemi szerződést, valamint a lakásnagyságot hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát, ennek hiányában az ügyfél nyilatkozatát.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(4) A jegyző a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, a támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról. Az adatszolgáltatást a 8. melléklet szerinti formátumban kell teljesíteni, és tartalmaznia kell

a) a határozatot hozó szerv megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,

d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,

e) az Szt. 18. § l) pont la) alpontjában meghatározott azonosító adato(ka)t,

f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,

g) a támogatás havi összegét,

h) amennyiben az nem azonos a g) pont szerinti összeggel, akkor a támogatás folyósításra kerülő összegét, azon hónapok megjelölésével, amelyekre tekintettel a folyósításra sor kerül,

i) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti. A szolgáltató a támogatást első ízben a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(6) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

(7) Azon személy részére, akinél készülék működik, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(8) A készülék leszerelése esetén a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

(9) Ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

18. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét 2015. évben a Magyarország 2015. évi éves központi költségvetésről szóló 2014. évi C. törvény 64. § (2) bekezdésének a) pontja határozza meg, melyet e rendelet alkalmazásában alkalmazni kell.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

19. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

20. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egyszerre csak egy szolgáltatáshoz nyújtható.

(3) Az ellátás utólag, minden hónap 5. napjáig kerül folyósításra a szolgáltató részére.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást meg kell szüntetni, ha a jogosult elköltözik, vagy meghal, a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával.

12. Rendkívüli települési támogatás

21. § (1) Rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként

a) tűzifa, vagy

b) élelmiszer, vagy

c) gyógyszer

formájában nyújtható.

(2) Élelmiszer formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén a segély összege a Szent László Völgye Segítő Szolgálat családgondozója részre kerül kifizetésre, melynek felhasználását a családgondozó 15 napon belül köteles számlával igazolni.

(3) Gyógyszer formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás nyújtására az Országút Patika Gyógyszer Kiskereskedelmi Kft.-vel kötött megállapodás alapján kerül sor.

13. Köztemetés

22. § (1) Az eltemettetésre köteles személy teljes egészében mentesül a köztemetés temetési költségének megtérítési kötelezettsége alól, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át.

(2) Az eltemettetésre köteles személy 50 %-ban mentesül a köztemetés temetési költségének megtérítési kötelezettsége alól, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át.

IV. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

23. § (1) A 2015. február 28. napján jogerősen meg nem szüntetett méltányos ápolási díjra jogosult személyek 2015. március 1-jétől a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatásra jogosult azzal, hogy az ellátásra való jogosultságát 2015. március 31. napjáig e rendelet rendelkezései szerint felül kell vizsgálni.

(2) A 2015. február 28. napján folyamatban lévő önkormányzati segély kérelmekre a 9/2011. (IV. 01.) önkormányzati rendelet 2015. február 28. napján hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociálisról szóló 9/2011. (IV. 01.) önkormányzati rendelete.

        Boriszov Zoltán  sk.                                              Szeleczkyné Szabó Katalin sk.

          polgármester                                                                            jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetése megtörtént 2015. február 27-én.

 Szeleczkyné Szabó Katalin sk.

                 jegyző