Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja szerint meghatározott feladat-és hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a településen állandó vagy ideiglenes jelleggel lakó, tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed (továbbiakban együttesen: tulajdonos). Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységekre.

(2) A köztisztaság és a települési tiszta környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(3) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztán tartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek, birtokosnak kell gondoskodnia.

(4) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról,  általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

2. Fejezet

A közterületek és ingatlanok tisztántartása

2. § (1) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetőleg személy kötelessége.

(2) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed. Ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még füves rész, vagy virágos sáv is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni.

(3) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-egységek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartania függetlenül attól, hogy a szennyeződés üzleti tevékenységből származik-e. Azon ingatlantulajdonosoknak, akik előtt kerékpárút került kiépítésre, ezen kötelezettségüket a kerékpárút belső széléig kell teljesíteniük. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(4) A tényleges használó, illetve tulajdonos kötelezettsége a járda mellett, továbbá a telekhatártól az út menti árokig növő  gaz kiírtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő méretre nyesése. Amennyiben az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a feladatok mindkét irányra vonatkoznak.

(5) A bel- és külterületi ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól – és kiemelt figyelemmel a parlagfűtől – megtisztítani.

(6) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintéshez bomló, szerves anyagot tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt, darabos, sérülést, balesetet okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodnia.

(7) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv, átjáró vagy árok esetében a tisztántartási kötelezettség az ingatlanhasználók között 50-50 %-ban oszlik meg.

3. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálymentes elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan tényleges használójának, tulajdonosának a kötelezettsége. Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(3) Csapadékvíz elvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beletömni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

(4) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(5) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(6) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell elvégezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

4. § (1) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben meghatározott módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületre vonatkozóan engedély nem szükséges, viszont ott is csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(2) Amennyiben az építési, bontási munkálatok végzése során építési hulladék, törmelék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítania, és a közterületet helyre kell állítania, illetőleg a közterületet meg kell tisztítania.

(3) Tilos közútra, nem burkolt közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetőleg szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetőleg elszállítani.

5. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki nem hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani.

6. § (1) Közterületen  tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy lehet végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

(3) Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(4) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni.

(5) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a levegőt szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősködők részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni tilos.

7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az erre a célra rendszeresített helyen lehet elhelyezni.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül. Köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

8. § (1) Közterületen, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló-, pihenő helyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében közterületen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni. A közterületre felállított szeméttárolót megrongálni, annak a tartalmát kiönteni tilos.

(3) Aki közterületet, kiránduló-, pihenő helyet, valamint az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, megrongálja, köteles annak megtisztításáról gondoskodni, illetőleg viselni a helyreállítás költségeit.

(4) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősködők szaporodásához táptalajul szolgál, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

9. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból szármató hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt az üzemeltetőnek a saját költségén kell elszállítania.

(3) Köz- vagy magánterületet bárminemű ürülékkel szennyezni tilos.

(4) Közterületre fát, cserjét, bokrot ültetni – a közlekedés akadályoztatása nélkül – kizárólag a közterület tulajdonosa engedélyével lehet. A közterületből területet madzaggal, kő, autógumi stb. kirakásával lehatárolni/elkeríteni nem lehet.

10. § (1) Az épület tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalét levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék  lerakásával beszennyezni tilos.

11. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

a) a gyalogos közlekedési útvonalon, kerékpárúton,

b) az útkereszteződésben,

c) az útburkolaton,

d) a kapubejáró elé, annak szélességében,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén, a jármű megállóhelye és a járda közé,

f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyakon és annak közérdekű létesítményein.

(3) A járdáról a havat - ha szükséges, naponta többször is - hóesés után azonnal el kell távolítani.

12. § Az avar és a kerti hulladékok nyílttéri égetésének szabályait külön  önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. fejezet

Magánterületek tisztántartása

      13. § (1) A közegészségügyi és esztétikai szempontok érvényesülése érdekében a   

      tulajdonos köteles ingatlana belső részének tisztaságáról és rendezettségéről gondoskodni.

      (2) A lakásoknak és a lakás céljára használt helyiségek, továbbá a nem lakás céljára

      szolgáló helyiségek, ezekhez tartozó területek rovar és rágcsáló mentesítéséről a használó

      köteles gondoskodni.

      (3) Tilos a szennyvízelhelyező aknából a szennyvizet a kertbe szivattyúzni.

Növények ültetési szabályai

      14. § (1) A legkisebb ültetési, telepítési távolság az ingatlan határától:

1. szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor, élő sövény esetében 0,50 méter,
2. 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- egyéb fa esetében 1.00 méter,
3. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor, élő sövény esetében 2.00 méter.

(2) A legkisebb ültetési, telepítési távolság az ingatlan határától:

a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, gyümölcs-termőbokor esetében 1.00 méter,

b) minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2.00 méter,

c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2.50 méter,

d) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva és mandulafa esetében 3.00 méter,

e) vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi esetében 3.00 méter,

f) cseresznyefa esetében 4.00 méter,

g) dió- és cseresznyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 6.00 méter.

(3) Egyéb bokor vagy fa esetében, illetve amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös az alábbi ültetési távolságok érvényesek:

a) 1 méternél magasabbra nem növő bokor, élő sövény esetében 0,80 méter,

b) 2 méternél magasabbra nem növő bokor, élő sövény esetében 1.20 méter,

c) 2 méternél magasabbra növő bokor, élő sövény esetében 2.00 méter,

d) fa esetében 8.00 méter.

(4) Közút és vasút területén bármely fajta fát, valamint bokrot a szőlőtől, gyümölcsöstől legalább 1.5 méter – 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát – legalább 2.5 méter távolságra szabad ültetni, telepíteni.

15. § (1) Az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használata során az azon lévő növényzet tekintetében is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat – különös tekintettel szomszédait – zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanon lévő növényzet ápolására, gondozására, valamint a szomszéd telekre átnyúló ágak levágására.

(3) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a szomszédos ingatlan tulajdonosa jogosult felszólítani a növényzet ápolására és gondozására való kötelezettségei teljesítésére.

(4) Amennyiben  az ingatlan tulajdonosa a felszólítás ellenére sem tesz eleget a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek, a szomszéd ingatlan tulajdonosa az átnyúló ágak eltávolítására jogosult, feltéve, ha az kíméletes módon történik, gondoskodik a növényzeten keletkezett sebek kezeléséről, és igazolni tudja a növényzet ápolására, gondozására vonatkozó felszólítása megtörténtét.

(5) A szomszéd ingatlan tulajdonosa által a (4) bekezdésben meghatározott felszólítás az alábbi módon igazolható:

a) ajánlott levéllel,

b) jegyzőnél tett írásbeli panasszal.

(6) A szomszéd telek tulajdonosa az átnyúló ágak eltávolítására a kártalanításai igénye kizárása mellet jogosult.

16. § (1) A meglévő növények elhelyezkedése miatti eljárás első fokon a jegyző hatáskörébe tartozik.

(2) A rendelet hatályba lépése előtt telepített növények kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha:

a) az érintett ingatlan tulajdonosa a jegyzőnél bejelenti, hogy a kifogásolt növény szükségtelenül zavarja ingatlana birtoklásában, illetve használatában, valamint

b) igazolja a kifogásolt növényzet miatt keletkezett kárát,

c) a szomszédos ingatlan tulajdonosa igazolja a rendelet 15. § (5) bekezdésében megjelölt felszólítás meglétét,

d) a szomszédos ingatlanon fennáll a károsodás veszélye, amely a növény lombjának ritkításával vagy gyökérzetének csonkításával sem hárítható már el.

(3) A (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározottakat a kérelmezőnek szakvéleménnyel kell igazolnia.

Záró rendelkezések

17. §  Ez a rendelet 2015. július 1. napján lép hatályba.

Boriszov Zoltán s.k.                                                       Szeleczkyné Szabó Katalin s.k.

  polgármester                                                                                 jegyző

A rendelet kihirdetése megtörtént:

2015. június 26-án.

Szeleczkyné Szabó Katalin s.k.

                 jegyző