1. § (1) A rendelet hatálya a településen állandó vagy ideiglenes jelleggel lakó, tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed (továbbiakban együttesen: tulajdonos). Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységekre. A veszélyes hulladékok típusait a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztán tartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek, birtokosnak kell gondoskodnia.

(3) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(4) A (3) bekezdésbe tartozó önkormányzati tulajdonú ingatlanok listáját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. § (1) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetőleg személy kötelessége.

(2) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed. Ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még füves rész, vízelvezető árok, fa, bokor, virágos sáv is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni. Amennyiben az ingatlannak két közterülettel (közút, vízelvezető árok, földút) is érintkezése van, a feladatok mindkét irányra vonatkoznak.

(3) a) Amennyiben az érintett ingatlan mellett vízelvezető árok és gyalogos átjáró is található, ott mindkét oldalról az ingatlan felöli gyalogos átjáróig köteles az ingatlantulajdonos a közterületet tisztántartani, gyomtól, gaztól mentesíteni.

(4) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-egységek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartania függetlenül attól, hogy a szennyeződés üzleti tevékenységből származik-e. Azon ingatlantulajdonosoknak, akik előtt kerékpárút került kiépítésre, ezen kötelezettségüket a kerékpárút – telekhatár felöli - belső széléig kell teljesíteniük. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(5) A tényleges használó, illetve tulajdonos kötelezettsége a járda mellett a 2. § (2) bekezdésben foglalt területen növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő méretre nyesése. Amennyiben az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a feladatok mindkét irányra vonatkoznak.

(6) A bel- és külterületi ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól – és kiemelt figyelemmel a parlagfűtől – megtisztítani.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintéshez bomló, szerves anyagot tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt, darabos, sérülést, balesetet okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodnia.

3. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálymentes elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan tényleges használójának, tulajdonosának a kötelezettsége. Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. Járdára csapadékvíz kifolyót legfeljebb a föld felszínével egy vonalban lehet elhelyezni.

(3) Csapadékvíz elvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beletömni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

(4) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(5) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(6) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell elvégezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

4. § (1) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben meghatározott módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületre vonatkozóan engedély nem szükséges, viszont ott is csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(2) Amennyiben az építési, bontási munkálatok végzése során építési hulladék, törmelék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítania, és a közterületet helyre kell állítania, illetőleg a közterületet meg kell tisztítania.

(3) Tilos közútra, nem burkolt közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetőleg szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetőleg elszállítani.

5. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki nem hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. Gazdálkodáshoz kapcsolódó szállítmányok alkalmával kihullott állati ürüléket, trágyát, a szállítást végző haladéktalanul köteles feltakarítani a közterületről.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani.

6. § (1) Közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy lehet végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

(3) Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(5) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a levegőt szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősködők részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni tilos. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi és állati ürülékkel) szennyezni tilos.

7. § Közterületen hirdetményt, plakátot csak az erre a célra rendszeresített zárt helyen lehet elhelyezni.(két zárt hirdetőtábla pontos címe: Rákóczi u. 34., Kossuth u. 28.).

8. § (1) Közterületen, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló-, pihenő helyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében közterületen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni. A közterületre felállított szeméttárolót megrongálni, annak a tartalmát kiönteni tilos. Járdák, kerékpárutak mellé kihelyezett szemétgyűjtő edényekbe háztartásból származó hulladékot elhelyezni tilos.

(3) Aki közterületet, kiránduló-, pihenő helyet, valamint az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, megrongálja, köteles annak megtisztításáról gondoskodni, illetőleg viselni a helyreállítás költségeit.

9. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel, engedély alapján igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból származó hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt az üzemeltetőnek a saját költségén kell elszállítania.

(4) Közterületre fát, cserjét, bokrot ültetni – a közlekedés akadályoztatása nélkül – kizárólag a közterület tulajdonosa engedélyével lehet. A közterületből területet madzaggal, karó/cölöp, kő, autógumi stb. kirakásával lehatárolni/elkeríteni nem lehet.

10. § (1) Az épület tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalét levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

11. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(3) A járdáról a havat - ha szükséges, naponta többször is - hóesés után azonnal el kell távolítani.

12. § Az avar és a kerti hulladékok nyílttéri égetésének szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

13. § (1) A közegészségügyi és esztétikai szempontok érvényesülése érdekében a

14. § (1) A legkisebb ültetési, telepítési távolság az ingatlan határától:

15. § (1) Az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használata során az azon lévő növényzet tekintetében is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat – különös tekintettel szomszédait – zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanon lévő növényzet ápolására, gondozására, valamint a szomszéd telekre átnyúló ágak levágására.

(3) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a szomszédos ingatlan tulajdonosa jogosult felszólítani a növényzet ápolására és gondozására való kötelezettségei teljesítésére.

(4) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a felszólítás ellenére sem tesz eleget a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek, a szomszéd ingatlan tulajdonosa az átnyúló ágak eltávolítására jogosult, feltéve, ha az kíméletes módon történik, gondoskodik a növényzeten keletkezett sebek kezeléséről, és igazolni tudja a növényzet ápolására, gondozására vonatkozó felszólítása megtörténtét.

(5) A szomszéd ingatlan tulajdonosa által a (4) bekezdésben meghatározott felszólítás az alábbi módon igazolható:

(6) A szomszéd telek tulajdonosa az átnyúló ágak eltávolítására a kártalanítási igénye kizárása mellett jogosult.

16. § (1) A meglévő növények elhelyezkedése miatti eljárás első fokon a jegyző hatáskörébe tartozik.

(2) A rendelet hatályba lépése előtt telepített növények kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha:

(3) A (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározottakat a kérelmezőnek szakvéleménnyel kell igazolnia.

17. § (1) Ez a rendelet 2016. szeptember 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek tisztántartásáról szóló 20/2015.(VI.26.) önkormányzati rendelete.