Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed Baracska Község Önkormányzatára (továbbiakban: önkormányzat) és az általa fenntartott költségvetési szervre.
2. (1) Követelések azok a különféle szerződésből eredő, pénzformában (forintban) kifejezhető fizetési igények, amelyek az önkormányzat és költségvetési szerve által már teljesített és a másik szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához, vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen:
3. a) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával,

b) az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével),

c) részletfizetés mellett történt egyéb hasznosításával,

d) közterület használati díjakkal,

e) földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,

f) első lakáshoz jutók helyi támogatásával,

g) munkáltatói kölcsönnel,

h) az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal,

i) szociális támogatásokkal,

j) térítési díjakkal,

m) egyéb részletfizetéssel kapcsolatos követelések.

(2) A Képviselő-testület – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csőd- vagy felszámolási egyezségi megállapodásban,

b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében – amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az önkormányzat eleget tett,

c) az adós meghal,

d) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen:

- a kötelezett rendszeres jövedelemmel önhibáján kívül legalább 6 hónapja nem rendelkezik,

- egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és

- helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy

- olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről lemondást indokolttá teszi.

e) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján behajthatatlannak minősül.

(3) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározásánál az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja és az önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.

(4) A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség szerint javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására.

3. § (1) A 2. § (2) bekezdésben foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik,

(2) A követelések elengedésére vonatkozó eljárás során alaposan mérlegelni kell a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen:

a) jövedelemigazolásokat,

b) az üggyel kapcsolatos szerződéseket,

c) számlákat,

d) pénzügyi mérlegeket,

e) más hatóságok, szervek határozatait,

f) bírósági ítéleteket,

g) tulajdoni lapot,

h) cégbírósági iratokat stb.

(3) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(4) A követelésekről történő lemondás elbírálása során a képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés stb.).

Záró rendelkezések

4. § (1) Ezen rendelet hatálya nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli.

(2) Ez a rendelet 2016. október 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012.(III.28.) önkormányzati rendelet 28. és 29. §-a.

Becsei Andrásné  s.k.                                                               Szeleczkyné Szabó Katalin   s.k.

   alpolgármester                                                                                       jegyző

A rendelet kihirdetése megtörtént:

Baracska, 2016. szeptember 30-án.

Szeleczkyné Szabó Katalin  s.k.

                     jegyző