1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre – kivéve az intézmények használatában lévő helyiségeket – amely Baracska Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van.

2. § (1) A lakásbérletekkel kapcsolatos bérbeadói jogkör gyakorlója – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(2) A Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlását részben átruházza

(3) A Képviselő-testület:

(4) A PIT Bizottság:

(5) A polgármester:

3. § (1) Önkormányzati bérlakás csak lakás céljára adható bérbe.

(2) Lakásbérleti szerződés azzal köthető, aki a (3) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.

(3) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakásokat az alábbi jogcímek szerint hasznosítja:

(4) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott jogcímeken bérbe adandó lakásra a kérelmezőnek pályázatot kell benyújtania az önkormányzat pályázati felhívását követően.

(5) A kérelmező egyszerre több lakásra is benyújthatja a pályázatát. Ebben az esetben az azonos típusú önkormányzati bérlakásokhoz tartozó melléketeket elengedő egy pályázatban benyújtani.

4. § (1) Önkormányzati bérlakásra vonatkozó pályázati kiírást az önkormányzat hirdetőtábláján, az önkormányzat hivatalos honlapján, valamint az önkormányzat hivatalos lapjában kell közzé tenni. A hirdetőtáblán történő közszemlére tétel 15 napnál rövidebb idő nem lehet. Az önkormányzat hivatalos lapjában történő megjelentetés a pályázati határidő letelte előtt legalább egy alkalommal kell, hogy megtörténjen.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatok elbírálást megelőzően vitás vagy kérdéses esetekben a PIT Bizottság bármely két tagja jogosult a pályázó lakáskörülményeit ellenőrizni, ott környezettanulmányt készíteni, melyet a pályázó köteles tűrni, annak során a két bizottsági taggal köteles együttműködni, ellenkező esetben a pályázat a eredménytelenné válik.

5. § (1) Önkormányzati bérlakás – törvény vagy ezen rendelet eltérő rendelkezése hiányában – határozott időre szóló szerződés alapján, 1 évre adható bérbe.

(2) A lejárt bérleti szerződés a bérlő kérelmére ismételten 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér, üzemeltetési költség és közüzemi díj hátraléka.

(3) A bérleti szerződés meghosszabbítását a bérlő köteles legalább a szerződés lejárta előtt 15 naptári nappal kérelmezni és kérelméhez köteles valamennyi közszolgáltató azon igazolását csatolni, hogy közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.

6. § (1) Lakás bérbeadásakor figyelembe kell venni a méltányolható lakásigény mértékét a következők szerint:

(2) A méltányolható lakásigény mértékének megállapításánál a kérelmezőt, a vele egy háztartásban élő kiskorú gyermekét kell figyelembe venni.

7. § (1) A képviselő-testület önkormányzati bérlakás pályázati kiírásban az elbírálás során 35 év alatti, fiatal házas pályázók esetén előnyként jelölheti meg azt a körülményt, ha a fiatal házasok lakásgondja hosszú távú megoldása érdekében Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel – legalább a bentlakás időtartamára – lakáscélú elő-takarékossági szerződést kötnek, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik. Ez esetben a fiatal házasoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a lakáscélú elő-takarékossági szerződés teljesítését a PIT Bizottság 6 hónaponként ellenőrizheti.

(2) Ha a fiatal házas bérlők az elő-takarékossági vállalást nem teljesítik, a lakásbérleti jogviszonyt a polgármester erre tekintettel – 6 hónapos felmondási idővel – felmondhatja.

(3) Az elvárt lakáscélú megtakarítás éves minimális nagyságrendjét a pályázati kiírásban meg kell jelölni.

(4) A bérleti jogviszony időtartama elő-takarékosság fizetése esetén 5 év. A bérleti jogviszony lejárta után a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

8. § (1) Önkormányzati bérlakásra szociális helyzet alapján pályázatot nyújthat be, illetve bérleti szerződés azzal a nagykorú személlyel köthető, aki:

(2) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem megállapításánál a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapot kell figyelembe venni.

(3) Nem jogosult – az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem – szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a személy,

9. § A PIT Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület halasztást nem tűrő esetben önkormányzati bérlakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásáról dönthet, különösen amennyiben:

10. § (1) Piaci alapon, illetve költségelven bérbe adott lakásnak minősül az az önkormányzati bérlakás, amelyet ilyen feltételek mellett, ezeken a jogcímeken ad bérbe a képviselő-testület.

(2) Nem tehet pályázati ajánlatot:

(3) A (2) bekezdés a) pontja alól kivétel abban az esetben tehető, ha a – közüzemi díj hátralékkal nem rendelkező – pályázó önkormányzati bérlakás lakásbérleti jogviszonyával rendelkezik, de kisebb vagy nagyobb lakásba, illetve más komfortfokozatú lakásba kíván költözni. Ebben az esetben a pályázónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy nyertessége esetén a korábbi bérleményét beköltözhető állapotban visszaadja a bérbeadónak a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül.

11. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőjének kijelölésére az önkormányzat intézményeivel vagy 50 %-ban tulajdonában lévő gazdasági társasággal megállapodhat abban, hogy részére bérlőkijelölési vagy egyszeri bérlő kiválasztási jogot biztosít.

(2) A képviselő-testület – megállapodás alapján – a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett, legfeljebb kétszeri bérlőkijelölési jogot biztosíthat más – nem önkormányzati – vállalat, intézmény, társadalmi és gazdasági szervezet részére.

(3) Az egyszeri bérlőkijelölési jog ellenértéke a lakás forgalmi értékének 50 %-a, kétszeri bérlőkijelölési jog a forgalmi érték 75 %-ának megfelelő összeg.

(4) Amennyiben közös megegyezéssel, vagy a lakásbérleti jogviszonyról történő lemondással szűnik meg a lakásbérleti jogviszony, és az önkormányzati bérlakást még mindig bérlőkijelölési jog terheli, a bérlő számára pénzbeli térítés csak abban az esetben fizethető, ha az összeg visszatérítését az önkormányzat részére az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult szerv vállalja.

(5) A bérlőkijelölési joggal érintett lakásokra egyebekben jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

12. § (1) A képviselő-testület közérdekű célok megvalósítása érdekében, illetve önkormányzati érdekből bérbe adhat önkormányzati bérlakást, ha erre:

(2) A képviselő-testület a döntés meghozatalakor dönt arról, hogy az érintett lakásbérleti jogviszonyának időtartama alatt szociális, költségelvű vagy szabadpiaci lakbért fizessen.

13. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik a lakásbérleti szerződésben meghatározott időpontban, vagy feltétel bekövetkezésének napján, ha a bérlő és a bérbeadó a szerződés meghosszabbításáról nem dönt. A bérleti jogviszony abban az esetben hosszabbítható meg, ha a bérlőnek nincs lakbér és egyéb költség hátraléka, valamint igazolja, hogy nincs közüzemi tartozása.

(2) A szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is megszűnik a lakásbérleti jogviszony:

(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő köteles a polgármesterrel a lakás berendezési tárgyainak pótlásáról, karbantartásáról és a lakás felújításáról, valamint a költségek viseléséről megállapodni, ha azt nem rendeltetésszerű használatra, bérbeadásra alkalmas állapotban adja át.

14. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, vagy elhelyezésre tarthatna igényt, a lakásban lakó személy, ennek hiányában a bérlő örököse, vagy hozzátartozója a lakást kiürítve, a lakásban maradt hagyatéki tárgyak elszállításával – a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától – vagy a hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál – a hagyaték hiányában a hozzátartozók által tett – nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) Amennyiben hagyatéki eljárás indul, úgy a bérlő elhalálozásának napjától a bérlemény visszaadásának napjáig terjedő időszakra a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a használati díj a lakás használóját terheli. A használati díj mértéke a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától számított harmincegyedik napjától a kétszeresére emelkedik.

(3) Az örökös vagy hozzátartozó nem köteles a bérlő által elmulasztott karbantartási, javítási munkálat elvégezni, illetve azok költségét a bérbeadónak megtéríteni.

(4) Ha az örökös vagy hozzátartozó a hagyatéki tárgyakat a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától vagy hagyaték hiányában a nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül felszólításra nem szállítja el, úgy a bérbeadó – az örökös vagy hozzátartozó költségére és veszélyére – raktában vagy más arra alkalmas helyiségben helyezi el leltár felvétele mellett, és gondoskodik azok őrzéséről legfeljebb hat hónap időtartamig.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt határidő eredménytelenül telik el, a bérbeadó a hagyatékot értékesíteni jogosult.

15. § (1) Az állam tulajdonából ingyenesen az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati bérlakás határozatlan időre szóló bérleti jogviszonya a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 16. § (1) bekezdése szerinti felmondással vagy közös megegyezéssel úgy is megszüntethető, hogy a bérbeadó másik lakást ad bérbe, vagy a bérlő részére pénzbeli térítést fizet.

(2) A pénzbeli térítés összegét a lakás forgalmi értéke alapján kell meghatározni, melynek alapja az ingatlanforgalmi értékbecslő által készített szakvélemény. A térítési díj mértéke a lakás beköltözhető forgalmi értékének 20 %-a.

17. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása idején a lakás használatáért a bérlő:

(2) A jogcím nélküli használat idejére a jogcím nélküli lakáshasználó

18. § (1) A lakások lakbérének mértékét a 10/2014.(IV.25.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A bérlő a lakbért (lakáshasználati díjat) – a bérleti szerződésben meghatározottak szerint – havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig, tört hónap esetén, vagy amennyiben a számla kézhezvétele későbbi időpontra esik, a számla kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles megfizetni.

(3) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetve a lakóépületen belüli fekvése alapján kell meghatározni.

(4) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői alapján, továbbá úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(5) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérét úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

(6) A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzati lakbértámogatás mértékét, jogosultsági feltételeit és eljárási szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

19. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó lakáshasználati díja megegyezik az adott lakásra vonatkozó bérleti díj összegével.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónapig a bérleti díj összegének kétszeresét, 6 hónap után a háromszorosát, és 12 hónap után az ötszörösét köteles megfizetni.

20. § (1) A költségelven és piaci alapon bérbe adott lakások esetében évi egy alkalommal kérhető a bérlő lakbér besorolásának felülvizsgálatát, a megállapított bérleti díj mérséklését.

(2) A polgármester a lakás állapotát, minőségét, valamint annak fekvését és egyedi méltányossági szempontokat figyelembe véve dönt a mérséklésről azzal, hogy a mérséklés nem haladhatja meg a lakbér 30 %-át.

(3) A bérlő a jogosultság megállapítását követő hónap 1. napjától köteles a mérsékelt bérleti díjat fizetni.

(4) Mérsékelt bérleti díj megállapítása esetén annak mértékét és jogosságát a PIT Bizottság évente felülvizsgálja.

21. § (1) A bérlő köteles megfizetni a lakás használatával kapcsolatban felmerült közüzemi díjakat a közműszolgáltatók által kiállított számla alapján, ezért bérlő köteles az érintett közműszolgáltatókkal szerződést kötni a bérleti szerződés megkötésétől számított 15 napon belül.

(2) A vegyes – önkormányzati tulajdonú és magántulajdonú – társasházak esetében a bérlők kötelesek az önkormányzatnak megfizetni az önkormányzat által a társasház részére kifizetett üzemeltetési költséget az önkormányzat által kiállított számla alapján.

(3) Azon társasházi lakások, illetve önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében, ahol az önkormányzat mint tulajdonos fizeti meg a társasház, illetve a közszolgáltatók részére a közüzemi díjat, a bérlők az önkormányzat részére az általa továbbszámlázott közüzemi díjat kötelesek megfizetni a lakáshasználat teljes időtartama alatt.

(4) Amennyiben a bérlő nem köt szerződést a közüzemi szolgáltatóval a vízellátás és csatornahasználat vonatkozásában, vagy az felmondásra kerül, illetve nem lehetséges fogyasztás almérő óra felszerelése, úgy a bérlő átalány fogyasztást köteles fizetni, melynek mértéke 5m3/fő/hó.

(5) Azokban az ingatlanokban, ahol a vízvételi lehetőség udvari kifolyóról biztosított, az átalány mértéke: 2 m3/fő/hó.

(6) A vízfogyasztás mérésére szolgáló almérő felszerelésének költsége első esetben az önkormányzat költsége, annak további hitelesítésének költsége a bérlőt terheli.

22. § A bérbeadó, amennyiben a bérlő három hónapot meghaladó lakbértartozást halmozott fel, vagy amennyiben a bérlő bérleti szerződése megkötését követő 15 napon belül a közműszolgáltatóknál nem kezdeményezi a közüzemi szerződése megkötését, jogosult a bérleti jogviszonyt rendkívüli felmondással felmondani.

23. § (1) A bérlő a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg –ennek hiányában – óvadék megfizetésére köteles.

(2) Az óvadék összege a lakásra megállapított havi lakbér háromszorosának megfelelő összeg.

(3) A bérleti jogviszony megszűnése esetén az óvadék összegéből először az önkormányzat követeléseit (lakbér, egyéb költség, a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének költségei) kell teljesíteni, az ezt követően fennmaradt összeget, ennek hiányában a befizetett óvadék teljes összegét a bérlő részére kamatmentesen vissza kell utalni.

24. § (1) A bérleti jogviszony kezdetétől vagy amennyiben a lakás rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, a rendeltetésszerű használatra való alkalmasság elérésétől számítva a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérbeadó jogosult a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni.

(3) A Bérbeadó a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési jogosultságát a Baracskai Polgármesteri Hivatalon keresztül gyakorolja.

25. § (1) A bérlő a lakást rendeltetésszerűen köteles használni, azt tisztán tartani. A bérleti jogviszony alatt köteles eleget tenni a lakás használatának feltételeit szabályozó egyéb jogszabályi rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak, így különös tekintettel a zajvédelmi és környezetvédelmi, valamint közegészségügyi előírásoknak.

(2) Társasházban lakó bérlő köteles a társasházi együttélési szabályok betartására, különösen a társasházakról szóló törvény és a társasház szervezeti és működési szabályzata előírásainak betartásával.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben leírtak bérlő általi megszegése esetén bérbeadót megilleti a felmondás joga az Ltv. 25. § (3) bekezdése alapján.

26. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a törvény alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra, illetve elhelyezésére nem tarthat igényt, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(2) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat egyszobás, komfort nélküli lakás illeti meg.

27. § (1) Bérlőtárssá válhat az a nagykorú személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhat feltéve, ha a befogadástól számított egy év óta életvitelszerűen a lakásban lakik.

(2) Bérlőtársi jogviszony létesítését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(3) Bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, ha:

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére bérbe kell adni, ha:

(2) Amennyiben a visszamaradt társbérlő az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, akkor a lakásban maradt társbérlő részére cserelakást kell felajánlani, a megüresedett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbe adni nem lehet.

29. § (1) Határozatlan idejű lakásbérlet esetén a bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében kössön tartási szerződést, és ennek alapján az eltartót a lakásba befogadja, ha egyébként nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek.

(2) Amennyiben a tartási szerződés nem a lakásbérleti jog folytatására irányul, de az együttlakást az eltartott egészségügyi állapota szükségessé teszi, a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja. A bérlő halála után az eltartó köteles a lakásból kiköltözni.

30. § Az önkormányzati bérlakásokat leltárral kell átadni és visszavenni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakásberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat, visszavétel esetén a lakás bérbeadáskori állapotától való eltéréseket. A leltárt a jelen lévő felek írják alá. Ha a volt bérlő az aláírást megtagadja, ezt a tényt a leltárra fel kell jegyezni.

31. § (1) Ha a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatnak megfelelő lakberendezésekkel, akkor az elvégzett munkákra az erről szóló megállapodásban rögzített feladatok körében, a felhasznált anyagokra és a komfortfokozati lakberendezési tárgyakra a megállapodásban foglalt minőség értékéig illeti meg a bérlő a költségtérítés.

(2) A költségtérítésnél csak az igazolt költségeket lehet figyelembe venni.

(3) A költségtérítés módját (egyösszegű kifizetés vagy lakbérmérséklés) a megállapodásban kell rögzíteni.

32. § (1) A bérbeadó az Ltv. 10. § (1) bekezdésében foglaltakon felül köteles gondoskodni:

(2) Ha a bérlő a bérbeadótól az (1) bekezdésben felsoroltak közül bármelyiknek a teljesítését átvállalja, a munkavégzést követően az igazolt költségének megtérítése illeti meg a bérlőt. Az átvállalás közös megegyezéssel történhet.

(3) A lakbérmérséklés időtartama:

33. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a lakás jogcím nélkül használó személy esetén is alkalmazni kell.

34. § (1) A bérlő a lakáson átalakítási, korszerűsítési munkát a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján végezhet.

(2) Ha a megállapodás szerint a bérlő – bérbeadói költségelismerés nélkül – viseli az átalakítás, korszerűsítés költségeit, köteles az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben az eredeti állapot helyreállításának költségei – szakértői vélemény alapján – magasabbak lennének, mint az elvégzett munka igazolható költségei, a bérbeadó megtérítheti a bérlőnek az átalakítással, korszerűsítéssel felmerült és igazolt költségeit, vagy egyébként is, ha a bérbeadó és a bérlő ebben megállapodik.

(3) A bérlő az általa létesített (beszerzett, felszerelt) lakásberendezési tárgyakat a lakás állagának sérelme nélkül leszerelheti és elviheti. A bérbeadó azonban megtérítheti ezen tárgyaknak az igazolt vételárát és felszerelési költségét, amennyiben azok együttesen – szakértői vélemény alapján – alacsonyabbak, mint e tárgyak beszerzésével okozható kár összege, vagy egyébként is, ha a bérbeadó és a bérlő ebben megállapodik.

35. § (1) Ha a bérlő a szociális intézménybe utalásakor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, a szociális intézményből történő elbocsátásakor legfeljebb félkomfortos, egyszobás lakásra tarthat igényt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezés esetén a bérlőnek szociális lakbért kell fizetnie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezési igény soron kívül kell teljesíteni.

36. § (1) A helyiségbérletekkel kapcsolatban a bérbeadói jogkör gyakorlója – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(2) A képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlását részben átruházza:

(3) A Pénzügyi, Informatikai és Településfejlesztési Bizottság dönt:

(4) A polgármester:

37. § Az önkormányzat tulajdonában lévő üres, vagy megüresedő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának módja:

38. § A rendelet lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseit a következőkben foglalt eltérésekkel a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében is alkalmazni kell.

39. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása pályázati úton történhet.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

(4) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amely a kiírásnak minden tekintetben, maradéktalanul megfelel és a pályázó a pályázati hirdetményben meghatározott összegű biztosíték megfizetését igazolja.

(5) A pályázónak a pályázati tárgyalásig lehetősége van a hiányosságok pótlására, amelynek elmulasztása a pályázó kizárását vonja maga után.

(6) A nyilvános pályázati tárgyaláson a bérbeadó, az érvényes pályázattal rendelkező pályázók és a jegyzőkönyvvezető részvétele kötelező. A pályázók személyesen, vagy meghatalmazottaik útján vehetnek részt a tárgyaláson. Amennyiben a pályázat benyújtására nyitva álló határidőig csak egy pályázatot nyújtanak be, és az a hirdetményi feltételeknek megfelel, a pályázati tárgyalástartás mellőzhető.

40. § (1) A pályázat kiírását megelőzően az érvényes bérleti szerződéssel rendelkező helyiség bérlője szerződés módosítási igénye esetén írásban nyilatkozik arról, hogy milyen összegű bérleti díj mellett kívánja folytatni a bérleti jogviszonyt. Amennyiben a nyilatkozattételt elmulasztja, vagy a pályázati eljárás során más pályázó magasabb bérleti díjra tesz ajánlatot, úgy a bérleti jogviszony megszűnik.

(2) Pályázati tárgyalás tartása esetén, amennyiben más pályázó magasabb összegű bérleti díjra ajánlatot nem tesz, elő bérleti jog illeti meg a bérlőt és a bérlőtársat egyenlő arányban és a használót.

(3) Nem adható bérbe a nem lakás céljára szolgáló helyiség az elő bérleti jog jogosultja részére, ha azt bérleti díj vagy közüzemi díj hátralék terheli.

(4) Az elő bérleti jog gyakorlása esetén a használó (bérlő), annak házastársa, özvegye, egyenes ágbeli rokona a piaci viszonyok alapulvételével kialakított bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő pénzbeli térítést az önkormányzat részére egy összegben a bérleti szerződés megkötésekor, vagy havi egyenlő részletekben köteles megfizetni. Amennyiben az arra jogosult a bérleti jogviszonyt öt évnél rövidebb időre kívánja meghosszabbítani, a tizenkét havi bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést arányosan csökkenteni kell. A havi egyenlő részletekben történő fizetést a bérleti jogviszony folytatására irányuló kérelemben kell a használónak (bérlőnek), illetőleg házastársának, özvegyének, egyenes ágbeli rokonának kérelmezni, mely részletekben történő fizetés engedélyezhető azzal a feltétellel, hogy a megállapított havi részletek az első részlettel kezdődően, azután pedig minden év január 31. napjáig az előző évi KSH által közzétett inflációs ráta mértékével emelésre kerülnek.

41. § (1) Pályázati eljárás mellőzésével adható bérbe a helyiség:

(2) Mentesülnek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban rögzített pénzbeli térítés megfizetésének kötelezettségei alól a központi, a területi és helyi államigazgatási szervek, amennyiben a helyiséget közfeladatainak, kötelező feladatainak és a lakosság helyben történő ügyintézésének ellátása körében használják.

(3) Az eseti és a rövid időtartamú (legfeljebb három hónapra) szóló bérbeadásról az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

42. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségre – ha törvény vagy e rendelet másképpen nem rendelkezik – legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti szerződés köthető.

(2) A képviselő-testület egyedi ügyben hozott döntésével az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot 5 évnél hosszabb, vagy határozatlan időtartamban is megállapíthatja.

43. § (1) A bérlő a helyiség használatáért bérleti díjat és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díját köteles megfizetni, havonta egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig, a bérbeadó által kiállított számla alapján, vagy amennyiben a számla kézhezvétele későbbi időpontra esik, a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(2) A bérleti díj mértékét bérlő és bérbeadó megállapodása határozza meg. A bérleti díj és a külön szolgáltatási díj mértékét a bérlő és a bérbeadó a piaci viszonyoknak megfelelően évente felülvizsgálja.

44. § (1) A bérbeadó a helyiséget megtekintett állapotban, a bérleti szerződésben megjelölt felszereltséggel és időpontban köteles átadni.

(2) A bérlő köteles a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott rendeltetésnek megfelelően használni. A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal, egyébként pedig szükség szerint ellenőrzi, melyet bérlő tűrni köteles.

45. § A bérlő bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a helyiséget legalább az átadáskori állapotban és felszereltséggel elhelyezési és kártalanítási igény nélkül bérbeadónak visszaadni, kivéve, ha felek ettől eltérően állapodnak meg.

46. § (1) A bérlő az általa bérelt helyiség vagy helyiségcsoport alapterületének legfeljebb 50 %-át – a bérbeadó hozzájárulásával – albérletbe adhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti 50 %-ot úgy kell kiszámítani, hogy az utcára nyíló kirakattal határolt üzlethelyiség részhez hozzá kell számítani az üzlethez tartozó kiszolgáló helyiségekből (raktár, folyosó, mosdó, öltöző stb.) az albérletbe adott üzlethelyiséggel arányos részt is.

(3) A bérbeadói hozzájárulás megadható, ha

(4) A bérbeadó visszavonhatja a hozzájárulást, ha az albérlő a helyiséget rendeltetésellenesen használja.

(5) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás a bérleti jogviszony azonnali felmondását vonja maga után.

47. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához akkor lehet hozzájárulni, ha a bérleti jogot átvenni szándékozó fél:

(2) Amennyiben a bérleti jogviszonyt 5 évnél rövidebb időre kívánja folytatni, a tizenkét havi bérleti díjnak megfelelő pénzbeli térítést arányosan csökkenteni kell.

(3) A piaci viszonyok alapulvételével kialakított bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő összegű pénzbeli térítés 60 havi részletekben történő megfizetése engedélyezhető a bérbeadó részéről abban az esetben, ha a bérleti jogot átruházó úgy kívánja bérleti jogát átruházni, hogy a bérleti jogot átruházó jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozást alkotó természetes személyek köre megegyezik a bérleti jogot átvevő jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozást alkotó természetes személyek körével. A 60 havi egyenlő részletekben történő fizetés a bérleti jogot átvenni szándékozó fél kérelmére úgy engedélyezhető, hogy a megállapított havi részletek, már az első részlettel kezdődően, azután pedig minden év január 31. napjáig, az előző évi KSH által közzétett inflációs ráta mértékével emelésre kerülnek.

(4) A piaci viszonyok alapulvételével kialakított bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő összegű pénzbeli térítés 12 havi egyenlő részletekben történő megfizetése engedélyezhető a bérbeadó részéről abban az esetben, ha a bérleti jogot átruházó úgy kívánja bérleti jogát átruházni, hogy a bérleti jogot átruházó jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, illetve egyéni vállalkozást alkotó természetes személyek köre részben, de legalább 50 %-ban megegyezik a bérleti jogot átvevő jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozást alkotó természetes személyek körével. A 12 havi egyenlő részletekben történő fizetés a bérleti jogot átvenni szándékozó fél kérelmére úgy engedélyezhető, hogy a megállapított havi részletek, már az első részlettel kezdődően, azután pedig minden év január 31. napjáig az előző évi KSH által közzétett inflációs ráta mértékével emelésre kerülnek.

(5) A (3)-(4) bekezdésekben szereplő 60 havi és 12 havi egyenlő részletekben történő piaci viszonyok alapulvételével kialakított bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő összegű pénzbeli térítés megfizetése abban az esetben adható a bérbeadó részéről, ha a bérleti szerződésben a bérleti jogot átvevő vállalja a bérleti szerződés megszűnésekor fennmaradó tartozása egy összegben történő teljes kiegyenlítését.

(6) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből megtagadhatja, ha a bérleti jogot átvenni szándékozó fél tevékenysége a bérlemény településen belüli helyére is tekintettel:

48. § (1) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha a bérleti jogot átvenni szándékozó fél az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, vagy ha az átadónak a helyiségbérlettel összefüggésben bérleti díj, vagy közüzemi díjhátraléka van.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló elő megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulása megadása érdekében megküldeni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

49. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjéhez a bérbeadó hozzájárulását kell kérni. A kérelemhez csatolni kell a bérlemény cseréjére vonatkozó szerződést.

(2) Határozott idejű bérleti szerződéssel bérbe adott helyiség, határozott idejű bérleti szerződéssel bérbe adott helyiségre történő cseréjénél a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha:

(3) Határozott idejű bérleti szerződéssel bérbe adott helyiség, határozatlan idejű bérleti szerződéssel bérbe adott helyiségre történő cseréjénél a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha:

50. § (1) Nem lakáscélú helyiségre bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha:

(3) A bérlőtársi jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pénzbeli térítés összegének arányos, a jogviszony időtartamát figyelembe vevő része a kilépő bérlőtárs számára a bérbeadó részéről visszafizetésre kerül.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt esetekben a belépő új bérlőtárs a szerződés megkötésekor az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pénzbeli térítésnek a bérleti jogviszony fennálló időszakára járó, arányos részét köteles a szerződés megkötésekor egy összegben a bérbeadó részére megfizetni.

(5) A bérlőtársi jogviszony megszüntetése esetén – amennyiben a bérlőtárs helyére nem lép új bérlőtárs – a megmaradó bérlőtársak kötelesek az önkormányzat részére megfizetni a használaton kívüli helyiségrész bérleti díját fejenként egyenlő arányban.

51. § (1) Önkormányzat tulajdonában lévő lakás vagy házingatlan értékesítésre történő kijelöléséről a bérlő, vagy egyéb jogosult kérelmére a képviselő-testület dönt.

(2) A vételi szándékot tartalmazó nyilatkozatot a Baracskai Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(3) Ha az értékesítésre kijelölt lakóingatlanban határozott időre szóló bérleti, használati, vagy szerződés alapján elővásárlási joggal rendelkező bérlő lakik, és a lakás pályázati úton történő értékesítésére a bérleti vagy a használati szerződésben meghatározott idő letelte előtt kerül sor, a lakás vételára 100 %-os forgalmi értéket figyelembe véve kívülálló vevő esetében a bérleti, használati szerződés időtartamából hátra lévő hónapok szerinti havi 1 %-kal csökkenthető. A csökkentés a fogalmi érték 50 %-át nem haladhatja meg.

(4) A határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlőt, és a használati szerződéssel rendelkező bérlőt elővásárlási jog illeti meg, ez esetben a lakás 100 %-os forgalmi értékét alapul véve az üresen álló lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. § (1) A képviselő-testület által értékesítésre kijelölt lakóingatlanokban lévő lakások vételi szándékot jelző bérlőinek a Baracskai Polgármesteri Hivatal jegyzője a képviselő-testület által értékesítésre történt kijelölését követő 180 napon belül eladási ajánlatot tesz.

(2) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap.

53. § (1) Az értékesítésre kerülő lakás vételárának megállapítására a felek független ingatlanforgalmi értékbecslőt bíznak meg, aki a vonatkozó rendeleteknek megfelelő módon és formában, figyelembe véve a helyi forgalmi értéket, értékbecslést köteles készíteni. Az értékbecslésben leírtakért mindenkor az elkészítésével megbízott szakértő a felelős.

(2) A forgalmi érték megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakás átalakítására, korszerűsítésére fordított, számlákkal igazolt, bérbeszámítással vagy egyéb más módon meg nem térített értéknövelő beruházások értékét, ha az átalakítást, korszerűsítést 5 éven belül a bérbeadó engedélyével végezte el.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl, az önkormányzati lakásnak az Ltv. 49. §-a alapján történő eladásakor a forgalmi érték 80 %-át kell figyelembe venni.

(4) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, 10 % árengedmény illeti meg.

54. § (1) Amennyiben az adásvétel részletfizetéssel történik, akkor az első vételárrészlet összege a vételár 25 %-a.

(2) A részletfizetés időtartama – amennyiben a bérlő rövidebb időt nem vállal – 15 év.

(3) A vételárhátralékra a vevő a Ptk. 6:47 (2) bekezdése szerinti kamat megfizetésére köteles.

(4) A teljes kamatokkal növelt vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára az ingatlan nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(5) A vételár teljes kiegyenlítéséig az elidegenítéshez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a lakás elidegenítésének a célja másik – legalább azonos forgalmi értékű – beköltözhető lakóingatlan megszerzése, és a hozzájárulást kérő vállalja, hogy a vételárhátralék kiegyenlítéséig a másik ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, a vételárhátralék és járuléka erejéig jelzálogjog illesse meg az önkormányzatot.

55. § (1) Ha az elővásárlási joggal rendelkező személy a kedvezménnyel vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, az eladó jogosult egyoldalú nyilatkozattal az eredeti vételáron azt visszavásárolni. A visszavásárlási jogot az önkormányzat javára az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) Ha a vevő az elővásárlási jog alapján kedvezménnyel vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, a vevő a lakás teljes forgalmi értékéből a vásárlás során kapott árengedményt a mindenkor esedékes késedelmi kamattal együtt köteles egy összegben az önkormányzat részére megfizetni. Az árengedmény – a vonatkozó jogszabályban rögzített mindenkori késedelmi kamattal növelt összegének megfizetése – a tilalom ellenére történt értékesítés napjától esedékes.

(3) Az eladó a részletfizetési kedvezményt megvonja és a hátralékos vételár, illetve kamata egy összegben esedékessé válik, ha a vevő egy naptári éven belül összesen négy havi törlesztő részlet tartozást halmozott fel. Az eladó a szerződéstől elállhat, ha a végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy a körülményekből az következik, hogy nem vezetne eredményre. A felbontott szerződés kölcsönös elszámolás mellett az adásvételi szerződés időpontjára visszamenőleg megszűnik.

56. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakás csak pályázat útján idegeníthető el.

(2) A pályázatra a lakást az értékbecslés alapján megállapított teljes forgalmi értéken kell meghirdetni.

57. § Az önkormányzati tulajdonú helyiség vételára – ha a helyiséget az Ltv. 58. §-ában meghatározott elővásárlási jog jogosultja veszi meg – az értékbecslésen alapuló forgalmi érték, melyet a vevő egy összegben, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni.

58. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles nyilatkozni. Amennyiben ezt elmulasztja, a helyiség kívülálló, harmadik személy részére értékesíthető.

59. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek csak pályázat útján értékesíthetők.

(2) A pályázatra a helyiséget az értékbecslés alapján megállapított, teljes forgalmi értékben kell meghirdetni.

60. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítése esetén jelen rendeletbe rögzített fizetési feltételek és kamatmértékek tekintetében különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester

(2) Különös méltánylást érdemlő eset különösen:

61. § (1) Az önkormányzat az Ltv. és e rendelet keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazon adatokat, amelyek a bérbeadás, vagy adásvétel feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról szóló döntés értelmében a tudomására jutottak.

(2) A bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek, tovább jogcím nélküli lakáshasználók vonatkozásában a személyes adatok kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadóak.

62. § A rendelet 2016. december 31. napján lép hatályba.