1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Pázmánd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonra és üzleti vagyonra (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatára.

2. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvtv.) meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

3. § Pázmánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

4. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.

(2) Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó forgalomképes ingatlan vagyonelemeinek körét a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

7. § (1) Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló a képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik.

8. § A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető, nem jelöl ki.

9. § (1) Az önkormányzati vagyont kizárólag a Nvtv.-ben meghatározott versenyeztetési eljárás lefolytatásával lehet hasznosítani vagy átruházni.

(2) A versenyeztetési eljárás az Nvtv.-ben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott esetekben mellőzhető.

10. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

11. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető – bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4) A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.

(6) Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződésbe foglalva, a képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételek alapján kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(8) A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 100.000 Ft egyedi értékig önállóan, 100.001-500.000 Ft egyedi érték esetén a polgármester, 500.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult.

(9) Az érték-megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(10) A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben legkésőbb október 31-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(11) A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani

12. § (1) Az önkormányzat

(2) Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a képviselő-testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

13. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) Az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását, intézmények elhelyezését szolgáló vagyontárgyak kizárólag akkor idegeníthetőek el, ha az adott vagyontárgy a funkció ellátásához, intézmény elhelyezéséhez szükségtelenné vált és a képviselő-testület határozattal értékesítésre kijelölt.

(3) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 25 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint. Ez esetben a versenyeztetést az (5) bekezdésben meghatározottak szerint kell lebonyolítani.

(4) Amennyiben nincs jelentkező az értékesítendő vagyon megvásárlására, a képviselő-testület határoz arról, hogy megismétli az elidegenítésre irányadó eljárást vagy eltekint a vagyon elidegenítésétől.

(5) A versenyeztetést e rendelet 4. mellékletét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint versenyeztetési eljárás lefolytatásával is történhet. Ez esetben a versenyeztetést az (5) bekezdésben meghatározottak szerint kell lebonyolítani.

(7) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben meghatározottak szerint lehet.

14. § (1) Versenyeztetési eljárás esetén a hirdetményi ár nem lehet kevesebb:

(2) Érvényes pályázatnak az minősül, ami határidőben benyújtásra került és maradéktalanul megfelel a hirdetésben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

(3) A versenyeztetési eljárás során a nyertes ajánlat elfogadásáig a képviselő-testület határozhat arról, hogy megismétli az elidegenítésre irányadó eljárást vagy eltekint a vagyon elidegenítésétől.

(4) Önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

15. § (1) Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 12. §-ban foglaltak szerint meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

16. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

17. § (1) Az önkormányzat – beleértve az önkormányzat valamennyi gazdasági szervezettel rendelkező vagy gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervének követelését is - követeléseiről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

(2) Az önkormányzat a polgári jogviszonyból származó behajthatatlan követeléseiről nem mondhat le.

(3) Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:

(4) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket, és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.

(5) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek. A számvitelileg leírt követeléseket nyilván kell tartani, és a kötelezettel szemben (az elévülés időhatárain belül) jogilag követelésnek kell tekinteni.

(6) Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:

18. § (1) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. Ezek az iratok különösen: jövedelemigazolás, tulajdoni lap, szerződés, számla, pénzügyi mérleg, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései.

(2) A képviselő-testület minden követelésről részben vagy egészben mondhat le.

(3) A képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező, és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is, így különösen beszámítási megállapodás, tartozás-átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés.

(4) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani és a követelést törölni csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(5) A kis összegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

19. § A 17. § - 18. §-ban rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint törli.

20. § Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével történhet.

21. § (1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Mötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik.

22. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló 6/2013. (VI.29.) önkormányzati rendelet.

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.