Pázmánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 02Pázmánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Pázmánd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi közügyek intézését, a képviselő-testület szervezetének és működésének részletes szabályait a jogszabályokban megfogalmazott jogaival és kötelezettségeivel összhangban, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése érdekében állapítja meg.
[2] Pázmánd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Pázmánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pázmánd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az önkormányzat:
a) székhelye: 2476 Pázmánd, Fő utca 80.;
b) törzsszáma: 362995;
c) adószáma: 15362993-2-07;
d) KSH statisztikai számjele: 15362993-8411-321-07;
e) költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla száma: 57800000 – 10057096.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése Pázmánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat működési területe: Pázmánd Község közigazgatási területe.
(5) A képviselő-testület által létrehozott hivatal
a) megnevezése: Pázmándi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal),
b) székhelye 2476 Pázmánd, Fő utca 80.
(6) Az önkormányzat intézményei:
a) Pázmándi Polgármesteri Hivatal;
b) Pázmándi Pitypang Óvoda és Bölcsőde;
c) Királyi Konyha Gyermekeinkért.
2. Az önkormányzat jelképei, bélyegzője
2. § (1) Az önkormányzat jelképei:
a) az önkormányzat címere: klasszikus formájú csücskös pajzs alakú, mely három mezőre oszlik. Az első mező kék, háttérben lebegő, természetes, zöld színű szőlőtőke, szőlőindákkal, szőlőlevelekkel és szőlőfürtökkel. A zöld színű szőlőinda, barna színű szőlőkarót fut körül, a szőlőindából jobbra és balra egy-egy zöld színű szőlőlevél és két-két ezüst színű szőlőfürt növekszik. A második mező ugyancsak kék háttérben lebegő, aranyszínű gabonakalász található. A csücskös talpú pajzs harmadik mezőjében zöld színű hármashalom emelkedik, a halmokon ezüstszínű keresztekkel. A harmadik mező háttere ugyancsak kék. A három címerkép vágás és hasítás együttes alkalmazásával jött létre, a címerképeket fekete pálya választja el egymástól. A pajzsfőt nyitott, háromágú, aranyszínű, vörös és kék színű égkövekkel díszített korona ékesíti. A korona fejpántjában elhelyezett évszám: 1517 az első ismert írott forrásra utal. A csücskös talpú pajzsot jobbról ezüst és kék, balról ezüst és vörös takarók díszítik. A takarók között helyezkedik el ívelt alakban a település elnevezése: „PÁZMÁND”
b) az önkormányzat zászlója: középen mélyzöld színű, a két hosszanti oldalán fehér színű sávok, függőleges téglalap alakú zászlón függőlegesen elhelyezett címer. Az önkormányzat zászlóját a Magyarország nemzeti ünnepei ünneplésekor, a nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű helyi ünnepi alkalommal kell felvonni. A zászlófelvonás elrendelése a polgármester hatásköre. A zászló használatának rendjére vonatkozó szabályokat a képviselő-testületnek Pázmánd község címeréről, zászlajáról és ezek használatáról szóló 7/1996. (VII.25.) önkormányzati rendelete szabályozza.
c) az önkormányzat pecsétje: kerek pecsét, középen Magyarország címerével. A címer felett a „PÁZMÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA” felirat, a címer alatt „PÁZMÁND” felirat látható. A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használati rendjéről belső szabályzat rendelkezik.
(2) Az Önkormányzat díszpolgári címet, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz, melyre vonatkozó szabályokat a képviselő-testület kitüntetések alapításáról szóló 8/2013. (VI.29.) önkormányzati rendelete szabályozza.
3. § (1) Az önkormányzat által használt bélyegzőn Magyarország címerét fel kell tüntetni.
(2) Az önkormányzat pecsétjének körirata: Pázmánd Község Önkormányzata.
(3) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre:
a) a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről szóló oklevélen,
b) önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,
c) az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton,
d) a képviselő-testület titkos szavazásához használt szavazólapon.
(4) Az önkormányzat bélyegzőjét kell továbbá használni
a) a képviselő-testület és bizottsága meghívóján,
b) a képviselő-testület és bizottsága üléséről készült jegyzőkönyvön,
c) önkormányzati rendeleten,
(5) A jegyző gondoskodik a bélyegzők nyilvántartásáról.
Az önkormányzat kapcsolatrendszere
3. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás
4. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetések a Pázmándi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történnek.
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, és 1. melléklete szerinti Általános közzétételi lista szerinti közzététel a www.pazmand.hu elnevezésű, Pázmánd Község Önkormányzata honlapján történik.
(3) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető: a Pázmándi Hírvivő, az önkormányzat közéleti és kulturális lapja.
(4) A lakosság tájékoztatása - saját feladat- és hatáskörük figyelembevételével - a polgármester és a jegyző feladata.
(5) A lakosság tájékoztatásának további módja a polgármesteri fogadóóra. A polgármesteri ügyfélfogadási ideje szerdán 13 és15 óra között.
5. § (1) A Pázmándi Hírvivő papír alapon közérdekű információkról, közéletű eseményekről és az önkormányzat intézményeinek mindennapjairól tájékoztat. Felelős kiadója: a polgármester.
(2) A Pázmándi Hírvivő évente legalább három alkalommal jelenik meg
4. Együttműködés a lakossággal
6. § (1) Az összes pázmándi székhelyű civil szervezet, alapítvány vagy egyesület közösségeivel való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak vezető tisztségviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és bizottság ülésén.
(2) A képviselő-testület üléseire meghívott pázmándi székhelyű civil szervezet, alapítvány vagy egyesület vezető tisztségviselőjét, mint a napirend tárgya szerint illetékest, napirendi pontonként 3 perc felszólalási jog illeti meg.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az összes pázmándi székhelyű civil szervezet, alapítvány vagy egyesület közösségeit és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.
(4) Az összes pázmándi székhelyű civil szervezet, alapítvány vagy egyesület közösségeivel való együttműködés célja, rendeltetése:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok ismertetése, egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása.
7. § A képviselő-testület az önkormányzati döntés meghozatala körében a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 10/2016. (IX.30.) önkormányzati rendeletben határozza meg.
8. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt minimum 15 nappal a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(4) A közmeghallgatásra az önkormányzati intézmények vezetőit meg kell hívni.
(5) A közmeghallgatás alkalmával a megjelentek közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy az önkormányzati intézmények vezetőihez kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.
(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület rendes üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5. Együttműködés egyéb szervekkel
9. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.
(2) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.
Az önkormányzat működése, feladata és hatáskörei
10. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat - az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt - feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével – az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a gazdasági bizottságot véleményezési jog illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le, külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.
(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés – az Mötv. 12. §-ában foglaltakra is figyelemmel – csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.
(4) Az önként vállalt feladat tárgyévi megvalósítása tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
11. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület által a jegyzőre ruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület Gazdasági Bizottsága feladatköreit a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat tevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
6. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása, ülés megtartásának helye
12. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A polgármester az Mötv. 66. § -a alapján tagja a testületnek.
(2) A képviselő-testület
a) alakuló,
b) rendes,
c) rendkívüli
ülést tart.
(3) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat székhelyén tartja, de ha a napirend témája a választópolgárok nagy számának érdeklődésére tart számot, akkor más, Pázmánd község közigazgatási területén belüli helyszínen is megtartható.
7. A képviselő-testület alakuló ülése
13. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésére az Mötv. 44. § előírásait kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt minimum három munkanappal a képviselők részére meg kell küldeni, továbbá erről a lakosságot az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell.
(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai, melyeken kívül a képviselő-testület más napirendi pontokat is tárgyalhat:
a) a választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,
b) a képviselők és a polgármester eskütétele, esküszöveg aláírása,
c) a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,
d) a bizottság, bizottsági elnök megválasztása, nem képviselő bizottsági tag(ok) eskütétele, esküszöveg aláírása,
e) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, esküszöveg aláírása, megbízólevelének átadása, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.
(4) A megválasztott képviselőktől és a polgármestertől a választási bizottság elnöke, az alpolgármestertől és a nem képviselő bizottsági tagoktól a polgármester veszi ki az esküt.
(5) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.
(6) Időközi választás esetén a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását követő első ülésen teszi le az esküt.
8. Rendes ülés
14. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart. A képviselő-testület rendes ülését minden hónap utolsó péntek 8:00 órára vagy szerdai napján 17:00 órára kell összehívni, attól függően, hogy a képviselők melyik napon tudnak többségében részt venni.
(2) A képviselő-testület ülésén a polgármester szünetet rendelhet el.
(3) Amennyiben a képviselő-testületi ülés valamilyen váratlan ok miatt félbeszakad, azt 5 munkanapon belül újra össze kell hívni.
9. Rendkívüli ülés
15. § (1) A munkatervben nem szereplő időpontra összehívott ülés a rendkívüli ülés.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az előterjesztéssel együtt minimum 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülésre szóban és telefonon azonnal is összehívható a napirend megjelölésével.
(3) A rendkívüli ülésen felmerült váratlan napirendi pont nem vehető fel, kizárólag a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalhatók.
10. Munkaterv
16. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv alapján tartja. A munkaterv a jogszabályokban előírt és a képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.
(2) A munkatervi javaslatot a jegyző állítja össze tárgyévet megelőző év december 31. napjáig és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév januári soros ülésére.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehetnek legkésőbb tárgyévet megelőző év november 30-ig:
a) a képviselők,
b) a bizottság tagjai,
c) a jegyző,
d) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját (hónap, nap szerint),
b) a napirendek tárgyát és előterjesztőjét, előadóját,
c) a közmeghallgatás időpontját, napirendjét,
d) az írásos előterjesztések elkészítésének határidejét.
(5) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.
(6) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(7) Az elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének és a (3) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározottaknak, továbbá közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján és a község honlapján.
11. A képviselő-testületi ülés összehívása
17. § (1) A képviselőket, a tanácskozási joggal meghívottakat az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, jellegének, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően minimum 5 munkanappal írásban papíralapon vagy elektronikusan kell kézbesíteni, továbbá az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy tartós távolléte, vagy tisztségük egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.
(4) Tartós távollétnek minősül a 30 napot meghaladó hiányzás.
(5) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg a képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell a kiküldés időpontjára.
(6) A polgármester a képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről, napirendi pontjairól az önkormányzat hivatalos honlapján tájékoztatja a lakosságot.
12. A képviselő-testület meghívottjai
18. § (1) A képviselő-testület ülésén szavazati joggal és tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület tagjai.
(2) Tanácskozási joggal kell meghívni:
a) a jegyzőt,
b) a hivatal pénzügyi vezetőjét,
c) a napirendi pont előterjesztőjét, előadóját,
d) a napirendben érintett szervezet vezetőjét, képviselőjét,
e) a bizottság nem képviselő tagjait,
f) az önkormányzati intézmények vezetőit,
g) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi,
h) a helyi civil szervezetek, mint önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükbe tartozó napirend tárgyalásakor,
i) akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
13. A képviselő-testület ülésének, a tanácskozásnak a rendje
19. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, tartós távolléte vagy tisztségük egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.
(2) Az ülést vezető:
a) megnyitja az ülést,
b) a képviselő- testület szabályszerű összehívását megállapítja
c) az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
d) ismerteti a napirendi pont előtti felszólalásokat,
e) javaslatot tesz a napirendi pontokra,
f) az ülés elején javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
g) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások korlátozását, vagy a vita lezárását,
h) ismerteti az előterjesztést, és a módosító/módosított javaslatokat
i) megállapítja a szavazás eredményét,
j) kimondja a képviselő-testület döntését,
k) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,
l) figyelmeztetheti, vagy rendre utasíthatja azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
m) az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi; ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat,
n) bezárja az ülést.
(3) A képviselő-testület munkáját az ülés elején megállapított napirend alapján végzi.
(4) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére az ülés vezetője az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.
(5) A képviselő-testület bizottságai, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, a javasolt sorrend megváltoztatását. A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel.
(6) Az ülés vezetője a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.
(7) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, ha az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalták. Ezt követően a hozzászólások sorrendjét – jelentkezést figyelembe véve – az ülés vezetője határozza meg.
(8) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely röviden összefoglalhatja az írásbeli előterjesztést, és ahhoz képest új információkat oszthat meg.
(9) A szóbeli kiegészítést, és bizottsági vélemények ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.
(10) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót alkalmanként legfeljebb 2 percben.
(11) A képviselő-testület tagjai, a meghívottak, a tanácskozási joggal részt vevők időkorlát nélkül, több alkalommal is hozzászólhatnak a napirendi pontokhoz,
(12) A képviselő-testületi ülésen jelen lévő hallgatóság kizárólag a napirendhez kapcsolódó hozzászólására az ülés vezetője adhat engedélyt, egy alkalommal legfeljebb 2 percben,
(13) A napirendi pont elfogadásáig, annak előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek
(14) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.
(15) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.
(16) A napirendi pont lezárásáig lehetőség van viszontválaszra.
(17) Az idő túllépése miatt az ülés levezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(18) A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet, melyet jegyzőkönyvbe kell foglalni, melynek teljesítését (terjedelmét) az ülésvezető és a képviselő-testület sem tilthatja, vagy korlátozhatja
(19) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja.
(20) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat – módosító, kiegészítő javaslat – pontosítható.
(21) A napirendi pont tárgyalásának elhúzódása miatt a polgármester a napirendi pont további vitáját megszakíthatja, a napirendi pontot a következő testületi ülésen újra kell tárgyalni.
(22) A polgármester az ülés rendjének biztosítása érdekében
a) a hallgatóságból azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták az ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot figyelmeztetheti, az ülésről kiutasíthatja.
b) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat.
c) rendreutasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, nem illő, másokat sértő megfogalmazást tesz. A rendreutasítás ellen felszólalni, azzal vitába szállni nem lehet.
14. Határozatképesség
20. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése szabályozza.
(2) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, a nem tárgyalt napirendet legkésőbb a következő soros ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
15. A jegyzőkönyv hitelesítő
21. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára vita nélkül, az ülés végén 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
16. Napirend
22. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendjére a képviselők és a képviselő-testület bizottságai is javaslatot tehetnek.
(2) A napirendre vonatkozó módosító javaslatot a napirendi pont elfogadása előtt kell beterjeszteni, ezzel együtt kerül elfogadásra a napirendi pont.
(3) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött témát a képviselő-testület ülésén az Egyebek napirendi pontban kell tárgyalni, melynek keretében bejelentések, közérdekű információk közlése is történhet. Az Egyebek napirendi ponton belül döntés nem születhet.
17. Előterjesztések, indítványok
23. § (1) Előterjesztésnek minősül minden a munkatervben felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) döntést igénylő javaslat, amely irányulhat rendelet alkotásra (rendelet-tervezet), vagy határozathozatalra (határozati javaslat),
b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
c) tájékoztató, jelentés, amely a képviselő testület részéről határozatba foglalt tudomásulvételt igényel
(3) Előterjesztést kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagja,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) az önkormányzati intézmények vezetői,
g) a társulás elnöke,
h) a helyi civil szervezetek, mint önszerveződő közösségek a tevékenységi körükhöz kapcsolódóan,
i) a felkért előadó
(4) A Gazdasági Bizottság elnöke terjeszti elő az önkormányzat és intézményei vonatkozásában a pénzüggyel érintett ügyeket.
24. § (1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot ebben az esetben is írásban kell benyújtani.
(3) Alakuló ülésen, továbbá bizottsági ülés határozatképtelensége esetén – kivéve, amennyiben e rendeletben szabályozottak alapján kizárólag a Gazdasági Bizottság véleményével, egyetértésével nyújtható be az előterjesztés - a rendes testületi ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a bizottságnak nem kell tárgyalnia, a képviselő-testület a bizottsági vélemény nélkül dönt az előterjesztésekről.
25. § (1) Az előterjesztés első része tartalmazza
a) a címet vagy tárgyat,
b) a képviselő-testületi tárgyalás és a határozathozatal módját,
c) az előterjesztőt,
d) az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
e) a tárgykört érintő jogszabályokat,
f) az előkészítésben részt vevők véleményét,
g) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
h) a várható hatások ismertetését.
(2) Az előterjesztés második része tartalmazza
a) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
b) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
18. A szavazás
26. § (1) A polgármester a vita összefoglalása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.
(2) Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:
a) az adott rész elhagyását javasló,
b) a tartalmilag módosítást magába foglaló,
c) a kiegészítő
javaslatot.
(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.
(4) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet a bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.
(5) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok megszavazásáról.
(6) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
27. § (1) A szavazás nyíltan, név szerint vagy titkosan történhet.
(2) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg.
28. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
(3) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak. A szavazatokat a polgármester számolja össze és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri a polgármester köteles megismételni.
29. § A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselők több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
30. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapot a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet. Igen szavazatnak a jelölt nevének, a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt nevének, a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.
(3) Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem hivatalos – bélyegző lenyomat nélküli – szavazólapon adták le,
b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívákra szavazott,
d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.
(4) A titkos szavazást a képviselő-testület által az adott alkalomra létrehozott ad hoc bizottság (továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) bonyolítja le. A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat. Rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az üléshez készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazat számláló bizottság tagjainak, valamint a jegyzőkönyvvezetőnek nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.
(6) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
31. § Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. Ha a képviselő-testület a tovább tárgyalást elveti, dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
32. § (1) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a polgármester az ülésen szóban figyelmezteti bejelentési kötelezettségének elmulasztásáról a képviselőt.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, aki, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A képviselő a nyílt, a név szerinti és az ismételt szavazásnál élhet tartózkodási jogával.
33. § A képviselő a nyílt, a név szerinti és az ismételt szavazásnál élhet tartózkodási jogával.
19. Önkormányzati rendelet
34. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) képviselő,
d) jegyző.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése során
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,
b) a rendelet-tervezetet a jegyző, vagy az általa megbízott hivatali dolgozó elkészíti, valamint a jegyző belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet annak elkészítéséhez.
(3) A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági véleményt és javaslatot a Gazdasági Bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott bizottsági tag ismerteti a Képviselő-testület ülésén.
(4) A rendelettervezetet megvitatás és véleményezés céljából a Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni.
(5) A rendelettervezetről a képviselő-testület először a Bizottság által adott módosító és kiegészítő javaslatokat tárgyalja, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd rendelet egészéről dönt.
(6) Az elfogadott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni a kihirdetését követő 3 napon belül.
(7) A kifüggesztés időtartama 30 nap.
20. Az önkormányzati határozat
35. § (1) Önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) képviselő,
d) jegyző.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A határozatokat a jegyzőkönyv tartalmazza, melyet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) A zárt ülések határozatait az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(4) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
21. A jegyzőkönyv
36. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltak az irányadóak.
(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) a távol maradt képviselők nevét, valamint, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, nem jelezte,
b) a napirend előtti felszólalásokat,
c) a levezető elnök esetleges intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
d) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
e) napirendi pontonként az előadó nevét,
f) képviselő kérésére véleményének, hozzászólásának szó szerinti rögzítését,
g) az elfogadott önkormányzati rendeletet,
h) a titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
i) név szerinti szavazásról készült névsort,
j) az ülés befejezésének időpontját,
k) az aláírásokat, az önkormányzat bélyegzője lenyomatát, dátumot.
(4) A jegyzőkönyv kötelező mellékleteit képezik:
a) meghívó,
b) írásos előterjesztések,
c) határozattervezetek 1-1 példánya,
d) jelenléti ív,
e) rendelet,
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
g) képviselői, bizottsági írásbeli indítvány, vélemény, javaslat.
(5) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit a Pázmándi Polgármesteri Hivatalban munkaidőben tekinthetik meg, vagy az önkormányzat hivatalos honlapján.
(6) A zárt ülés jegyzőkönyveinek tárolásának módja: a Polgármesteri Hivatal zárt iratszekrénye.
22. Kérdés, bejelentés, interpelláció
37. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.
(2) A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottság elnökének, valamint a jegyzőnek kérdést, a képviselő-testület ülése előtt minimum két órával írásban, vagy az ülésen szóban tehetnek fel. A kérdés szóbeli ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5-5 perc lehet, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni
(3) A kérdésnek tartalmaznia kell: kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdező címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.
38. § (1) A bejelentés közérdekű információ közlése, melyet a polgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselő az ülésén szóban ismertet. A bejelentéshez írásbeli kiegészítés készíthető.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell: bejelentő nevét, a bejelentés teljes tartalmi összefoglalását, a bejelentő címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a bejelentő a bejelentést szóban elő kívánja-e adni.
39. § (1) Az interpelláció problémafeltáró, mulasztásra, helytelen gyakorlatra felhívó, panasz orvoslását kérő felvetés. Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.
(2) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz terjeszthetnek elő írásban interpellációt.
(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 9.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő rendes testületi ülésen adható elő.
(4) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.
(5) A polgármester minden ülés végén bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat. Az interpellációkat a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.
(6) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációt tárgyaló részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(7) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.
(8) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.
(9) A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, és az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg.
(10) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 5 napon belül, a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.
(11) Ha képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a bizottságnak adja ki megvizsgálásra és válaszadás céljából.
(12) Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül dönt.
(13) Ha az interpelláló képviselő az interpellációját illető válaszadás idején nincs jelen, a választ elfogadottnak kell tekinteni.
Az önkormányzati képviselő
40. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni, a bizottsági ülésről való esetleges távolmaradását előzetesen jelezni a bizottság elnökének,
c) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) a vele szemben felmerült kizárási okot a naprendi pont tárgyalása előtt bejelenteni,
e) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott minősített adatot megőrizni, azt saját maga és más előnyére, valamint hátrányára felhasználni tilos,
g) vagyonnyilatkozatot tenni az Mötv. 39. § -a szerint,
h) kapcsolatot tartani a település polgáraival, valamint a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
i) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
j) méltatlansági esetben az Mötv. 38. § -a alapján eljárni,
(2) A képviselő köteles évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről.
23. A képviselő-testület bizottsága
41. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatának, nyilvántartásának, kezelésének és őrzésének végzésére, összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kivizsgálására, valamint ellenőrzésére Gazdasági Bizottságot hoz létre.
(2) A Gazdasági Bizottság 4 tagból áll: 3 fő képviselő-testületi tag, 1 fő külsős bizottsági tag.
(3) A képviselő testület határozza meg a Gazdasági Bizottság feladatait és hatáskörét.
(4) A Gazdasági Bizottság feladat- és hatáskörének jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) A Gazdasági Bizottság elnöke terjeszti elő az önkormányzat és intézményi vonatkozásában a pénzüggyel érintett ügyeket.
(6) A Gazdasági Bizottság – a testület munkatervéhez igazodva – éves munkaterv alapján működik, üléseit ez alapján, de szükség szerint is tarthatja. A Gazdasági Bizottsági ülésekre a képviselő-testületi ülés tartására vonatkozó szabályok érvényesek.
(7) A Gazdasági Bizottsági ülést az elnök hívja össze. Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább 3 munkanappal korábban kell a meghívottakhoz eljuttatni.
(8) A Gazdasági Bizottsági elnök akadályoztatása, tartós távolléte esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.
(9) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a Gazdasági Bizottság tagjai több mint felének indítványára.
(10) A Gazdaság Bizottság határozathozatalára, a szavazati arányra a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(11) A Gazdasági Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja (jegyzőkönyv hitelesítő) írja alá. A jegyzőkönyv tartalmi és formai elemei megegyeznek a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvekre meghatározottakkal.
42. § (1) A polgármester vagy alpolgármester előterjesztésére a képviselő-testület ideiglenes bizottságot, bizottsági elnököt választ. A megválasztott tagok eskütétele, esküszöveg aláírása a képviselő-testület ülésén történik.
(2) Az ideiglenes bizottságot egy-egy feladat ellátásának időtartamára választják.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére a Gazdasági Bizottság működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
24. A polgármester
43. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének tagja. A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,
e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
g) fogadóórát tart,
h) a médiával kapcsolatot tart.
(3) A polgármestert akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester; a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy tartós távolléte vagy tisztségük egyidejű betöltetlensége esetén pedig a legidősebb képviselő, mint korelnök helyettesíti.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben
a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,
b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,
c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,
d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges.
(6) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.
(7) A polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 1. melléklet tartalmazza.
25. Az alpolgármester
44. § (1) A képviselő-testület a saját tagjaiból a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3) A polgármestert közvetlen megillető jogosítványokat az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben gyakorolja.
26. A jegyző
45. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján jegyzőt nevez ki. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
e) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra - a hivatal igazgatási ügyintéző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselője látja el. A megbízott köztisztviselőre ezen rendelet a jegyzőre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a jegyzőre átruházhatja. A jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(5) A jegyző a képviselő-testületet évente egy alkalommal tájékoztatja a hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.
(6) A jegyző köteles jelezni, amennyiben a képviselő-testületi vagy a bizottságok ülésén jogszabálysértő döntés meghozatalára kerülne sor, vagy jogszabálysértő működést tapasztal.
27. Az önkormányzat hivatala
46. § (1) A képviselő-testület – Pázmándi Polgármesteri Hivatal (székhely: 2476 Pázmánd, Fő u. 80.) megnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre. A polgármesteri hivatal önálló jogi személy és önálló költségvetési szerv.
(2) A polgármester egyetértése szükséges a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.
(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.
28. Az önkormányzat társulásai
47. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás
b) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
c) Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás
(2) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.
48. § Ez a rendelet 2025. december 1-jén lép hatályba.
49. §1
1. melléklet a 18/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2022. (II.28.) rendelettel átruházott hatáskör: dönt a szociális ellátásokra való jogosultság megállapításáról, megszüntetéséről és a fizetendő térítési díjakról.
2. A közterületek filmforgatási célú hasznosításáról szóló 4/2014. (IX.10.) rendelettel átruházott hatáskör. dönt a filmforgatási célú közterületek használatáról.
3. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2023. (V.2.) rendelettel átruházott hatáskör: gyakorolja az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát. 100.001-500.000 Ft egyedi érték esetén a költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítéséről és selejtezéséről dönt.
4. A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 9/2017. (XI. 20.) rendelettel átruházott hatáskör: dönt a településrendezési eljárásban beérkezett partneri vélemények, javaslatok elfogadásáról
5. Az önkormányzat saját halottjává nyilvánítás szabályairól szóló 9/2013. (VI. 29.) rendelettel átruházott hatáskör: dönt az önkormányzat saját halottjává nyilvánításáról
6. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján átruházott hatáskör: kiadja a közútkezelői hozzájárulásokat
7. A településnek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm.rendelet 43. §-51. § alapján átruházott hatáskör: településképvédelmi és szakmai konzultációt biztosít, településképi véleményezési eljárást folytat le, településképi bejelentési eljárást folytat le, településképi kötelezési eljárást folytat le.
8. Az intézményi térítési díjakról szólón 2/2023. (I.30.) rendelettel átruházott hatáskör: dönt a köznevelési intézményben a gyermekétkeztetés után fizetendő személyi térítési díjhátralék behajtásáról vagy a behajthatatlan hátralék törléséről.
9. A közterületek használatáról, védelméről, a közterület-használatáért fizetendő díjakról szóló 6/2023. (II.16.) rendelettel átruházott hatáskör: kiadja a közterület-használati engedélyeket.
10. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj átvállalásáról szóló 22/2023. (IX.21.) rendelettel átruházott hatáskör: dönt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezmény megállapításáról.
11. A köznevelési intézmény intézményi céljainak meghatározása.
2. melléklet a 18/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A közterület elnevezéséről, átnevezéséről és házszámozás rendjéről szóló 10/2023. (III.27.) rendelettel átruházott hatáskör: eljár a házszám-megállapítási eljárásokban.
2. A közterületek tisztán tartásáról és az elhagyott hulladék felszámolásáról szóló 21/2023. (IX.21.) rendelettel átruházott hatáskör: eljár a köztisztasággal kapcsolatos eljárásokban.
3. melléklet a 18/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
2. Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati gazdálkodás folyamatát.
3. Figyelemmel kíséri a helyi adózás és adógazdálkodás megvalósítását.
4. Szükség esetén javaslatot tesz a pótköltségvetés benyújtására, hitelek felvételére és felhasználására.
5. Véleményezi az éves belső ellenőrzési tervet és beszámolót.
6. Véleményezi a pénzügyi kihatással járó előterjesztéseket.
7. Javaslatot dolgoz ki az önkormányzat vagyongazdálkodására, korszerűsítésére, javítására.
8. Véleményezi a rendelet-tervezeteket.
9. Véleményezi a gazdasági, településfejlesztési, üzemeltetési, vállalkozási, környezetvédelmi, turisztikai tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket.
10. Részt vesz a gazdasági, környezetvédelmi, településfejlesztési tervek, koncepciók kidolgozásában, figyelemmel kíséri végrehajtásukat.
11. Javaslatot dolgoz ki a kommunális és infrastrukturális fejlesztésekre.
12. Kiemelten figyelemmel kíséri a lakosság kereskedelmi, ipari, idegenforgalmi szolgáltatásainak alakulását.
13. Javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok (lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) és egyéb vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására.
14. Együttműködik a polgármesterrel a településfejlesztés és rendezés hosszú távú terveinek megalkotásában és az ebből fakadó éves feladatok meghatározásában.
15. Figyelemmel kíséri az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának hatályosulását, és indokolt esetben indítványozza módosítását, vagy kiegészítését.
16. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira.
17. Javaslatot tesz az alpolgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére.
18. Kivizsgálja és döntésre előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeket.
19. Nyilvántartja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát. Lefolytatja a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárást és erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
20. Véleményezi a gazdasági programot
21. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének vizsgálata, vagyonnyilatkozatok vizsgálata, kezelése, őrzése, szükség esetén ellenőrzése
4. melléklet a 18/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Kötelező feladatok
1.1. Szociális alapszolgáltatások, családsegítés
1.2. Gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekvédelem
1.3. Közfoglalkoztatás
1.4. Közétkeztetés
1.5. Szociális és gyermekvédelmi ellátások (települési, rendkívüli települési támogatás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szünidei gyermekétkeztetés)
1.6. Köztemetés
1.7. Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás
1.8. Fogorvosi alapellátás és kapcsolódó ügyeleti ellátás
1.9. Iskolai- egészségügyi ellátások (védőnő, gyermekorvos, iskolafogászat)
1.10. Köztisztasági, településtisztasági feladatok
1.11. Könyvtár fenntartása
1.12. Helyi közművelődés feltételeinek biztosítása
1.13. Közművelődési intézmény biztosítása
1.14. Kulturális örökség védelme
1.15. Óvodai nevelés, SNI-s gyermekek nevelése
1.16. Helyi sportfejlesztési koncepció és megvalósítása
1.17. Együttműködés sportszervezetekkel, egyesületekkel
1.18. Sportlétesítmények fenntartása
1.19. Víziközmű szolgáltatás (közműves ivóvíz ellátás és szennyvízelvezetés, folyékony hulladék elszállítása)
1.20. Vízgazdálkodási feladatok
1.21. Közvilágítás
1.22. Köztemető fenntartása és üzemeltetése
1.23. Helyi közutak fejlesztése, fenntartása
1.24. Parkolás, várakozás biztosítása
1.25. Közparkok, közterületek kialakítása, fenntartása
1.26. Hulladékgazdálkodás, szelektív-hulladékgyűjtés
1.27. Helyi középületek akadálymentesítése
1.28. Környezetvédelmi feladatok
1.29. Természetvédelem
1.30. Katasztrófavédelem
1.31. Állategészségügyi feladatok
1.32. Lakásgazdálkodás
1.33. Vagyonkataszter vezetés
1.34. Településrendezéshez kapcsolódó kártalanítás
1.35. Önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos feladatok
1.36. Esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok
1.37. Település rendezési feladatok, Helyi Építési SZabályzat, szabályozási terv, településszerkezeti terv
1.38. Választási feladatok
1.39. Népszámlálás
1.40. Közterületek fellobogózása
1.41. Helyi adókkal kapcsolatos feladatok
1.42. Igazgatási feladatok
2. Önként vállalt feladatok
2.1. Egyéb kiadói tevékenység
2.2. Nemzetközi kulturális együttműködés
2.3. Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások
2.4. Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások támogatása
2.5. Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátása
2.6. Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
2.7. Civil szervezetek működési támogatása
2.8. Gyermekek napközbeni ellátása, bölcsőde
2.9. Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény térítésmentes/kedvezményes biztosítása
2.10. Ifjúságpolitikai- és bűnmegelőzési feladatok
2.11. Helyi építészeti örökség védelme
2.12. Kitüntetések, elismerések (díj, cím)
2.13. Ünnepekhez kapcsolódó megemlékezések
2.14. Emlékhely, szobor állítása, fenntartása
2.15. Kamerarendszer működtetése
5. melléklet a 18/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-, vám-, és jövedéki igazgatás
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
5. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítás, elhelyezése
6. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
7. 045120 Út, autópálya építés
8. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
9. 042180 Állat-egészségügy
10. 066010 Zöldterület-kezelés
11. 061020 Lakóépület építése
12. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
13. 064010 Közvilágítás
14. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
15. 072111 Háziorvosi alapellátás
16. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
17. 072311 Fogorvosi alapellátás
18. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
19. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
20. 081030 sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
21. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
22. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
23. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékeke gondozása
24. 082093 Közművelődés- egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
25. 082094 Közművelődés- kulturális alapú gazdaságfejlesztés
26. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
27. 041232 Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás
28. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
29. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
30. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
31. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
32. 091220 Köznevelési intézmény 1-4 évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok,
33. 091250 alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok
34. 092120 Köznevelési intézmény 5-8 évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
35. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
36. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
37. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
38. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
39. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
40. 101270 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások
41. 107051 Szociális étkeztetés
A 49. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.