Hantos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (III. 29.) önkormányzati rendelete

Hantos Építési Szabályzata (HÉSZ) és Szabályozási Tervének megállapításáról

Hatályos: 2024. 12. 31

Hantos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (III. 29.) önkormányzati rendelete

Hantos Építési Szabályzata (HÉSZ) és Szabályozási Tervének megállapításáról

2024.12.31.

Hantos Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a VÁTI Kht. által 2886/2004. törzsszámon készített Hantos Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv (továbbiakban: KSZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

AZ ELŐÍRÁSOK HATÁLYA

1. § (1) Az előírások hatálya kiterjed Hantos Község (a továbbiakban: a község) közigazgatási

területére.

(2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás rendelkezéseinek megfelelően szabad.

A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI

2. § (1) A szabályozási terv, valamint a jelen szabályozási előírások I. és II. rendű, kötelező elemeket egyaránt tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek övezet, építési övezet betűjelének, ill. színezésénekmegfelelő előírások és területi határok, az I. rendű szabályozási vonalak (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti I.rendű közterületekkel érintkező tervezett, nem közterületi telkek határvonalai),

(3) II. rendű kötelező szabályozási elemek a beépítésre szánt területek övezeti betűjele után álló jelnek (együtt: építési övezet) megfelelő előírások és a vonatkozó területi lehatárolások, a II. rendű szabályozási vonalak (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti II.rendű közterületekkel érintkező tervezett, nem közterületi telkek határvonalai),

(4) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása után készített új szabályozási terv keretében kerülhet sor.

(5) A II. rendű, szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

II. Fejezet

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

3. § (1) A HÉSZ a község közigazgatási területét építési övezetekre és övezetekre tagolja.

a) építési övezetek a beépítésre szánt területek (Lf, Lke, Vt, Gk, Gm, K) nem közterületi telkeinek övezeti lehatárolással elkülönülő területegységei. Az építési övezetek a területfelhasználásra utaló betűjel után az építés fő paramétereit rögzítő jelet tartalmazzák:

beépítési mód

beépítettség mértéke (%)

az építhető épületek építménymagassága (m)

az újonnan kialakítható legkisebb telekterület (m2)

b) övezetek a beépítésre nem szánt területek (KÖá, Z, Ev, Eg,, Má, Mko, Vg)

(2) Tervezett beépítésre szánt területeken – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni

a) csak a 4-9. § rendelkezései szerinti közművesítettség kiépítése, a KSZT szerint kialakított közterületi, ennek hiányában önálló helyrajzi számú magánúti kapcsolata, valamint szilárd burkolatú útkapcsolata esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére más előírás hiányában a nyíltárkos megoldás is elfogadható.

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

4. § (1) Az építési övezetek építési lehetőségeit a Hantos Építési Szabályzata, továbbiakban HÉSZ, a területfelhasználás jele után feltűntetett építési övezeti jel tartalmazza, amelyben

(a) a kialakítható beépítési módok az építési övezeti jel számlálójának baloldali eleme szerint a következők lehetnek:

szabadonálló (SZ),

oldalhatáron álló (O),

oldalhatáron vagy szabadonálló (O/SZ),

(b) a kialakítható beépítettség mértéke az építési övezeti jel számlálójának jobboldali eleme

szerinti értékű lehet,

(d) a kialakítható telekterület az építési övezeti jel nevezőjének jobboldali eleme szerinti értékű lehet.

(2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill.telekalakítást végezni:

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők.

d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

(3) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

LAKÓÖVEZETEK

KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET (Lke)

5. § (1) A kertvárosias lakóövezet általános előírásai

a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen

- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény helyezhetők el.

c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a kétszintes növénytelepítés 5 m széles sávban biztosítható.

d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot nem meghaladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével – egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) A kertvárosias lakóövezet építési feltételei

a) Újonnan épületek csak oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.

b) Amennyiben a telek

ba) legkisebb mérete nagyobb, mint 600 m², új beépítés esetén az előkert legalább 5,0 m,

bb) legkisebb mérete 600 m², új beépítés esetén az előkert legalább 2,0 m,

c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb

ca) területe a szabályozási tervlapon az építési övezet jelében meghatározott méret szerint

cb) mélysége 30 m,

cc) szélessége 18 m.

d) A beépítettség legnagyobb értéke a szabályozási tervlapon, az építési övezet jelében meghatározott méret szerint lehet.

e) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 50% melynek legalább fele az OTÉK szerinti 3 szintes növényállománnyal ültetendő be,

f) Az épületek építménymagasságának felső értéke a szabályozási tervlapon az építési övezet jelében meghatározott méret szerinti, alsó értéke: 3 m

g) az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség,

h) Az OTÉK szerint előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.

i) Gépjárműtároló kapuja közvetlenül közterületről nem nyílhat. A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

j) Az építési telken belül a beépíthető terület határa, az utcavonaltól mért legfeljebb 50 méter, de hátsókert minimum 6,0 m.

FALUSIAS LAKÓÖVEZET (Lf)

6. § (1) A falusias lakóövezet általános előírásai

a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő helyezhetők el. A területen hulladékudvar kialakítható.

(2) A falusias lakóövezet építési feltételei

a) Újonnan épületek csak oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló épület a telekhatártól legalább 60 cm távolságra építendő.

b) Újonnan az előkert legfeljebb 1,5 m-rel több, mint a szomszédos építési telek kialakult előkertje, de legfeljebb 5.0 m.

c) Az építési övezetben újonnan kialakítható építési telek legkisebb/legnagyobb

1. területe 600/1600 m2

2. mélysége 30/80 m között

3. szélessége legalább 16m

d) a beépítettség legnagyobb értéke 30%; de nem haladhatja meg a 300 m2-t,

e) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 50%;

f) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5 m, alsó értéke: 3 m

g) Az épületek tetőformája az utcavonalra merőleges nyeregtető, 35-45 közötti hajlásszöggel.

h) Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség.

g) Az OTÉK szerint előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.

h) Gépjárműtároló kapuja közvetlenül közterületről nem nyílhat.

i) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

j) Az építési telken belül a beépíthető terület határa, az utcavonaltól mért legfeljebb 50 méter, de hátsókert minimum 6,0 m.

VEGYES ÖVEZETEK

7. § (1) Településközpont vegyes övezet (Vt) általános előírásai

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

b) A területen:

- lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, továbbá kivételesen - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el.

c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható.

d) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Településközpont vegyes övezet építési feltételei

a) Újonnan épületek szabadon, ill. oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el

b) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb

- területe 800 m2;

- mélysége 40 m;

- szélessége 18 m;

c) a beépítettség legnagyobb értéke 30%;

d) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 50%;

e) az épületek közterület felőli építménymagasságának felső értéke 4,5 m, illetve kialakult lehet,

f) Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség

g) Az OTÉK szerint előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.

h) Gépjárműtároló kapuja közvetlenül közterületről nem nyílhat.

i) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

j) Az építési telken belül a beépíthető terület határa, az utcavonaltól mért legfeljebb 50 méter, de hátsókert minimum 6,0 m.

GAZDASÁGI ÖVEZETEK

8. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gk) általános előírásai

a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.

b) A terület megközelítése országos közút felől csak az új gyűjtőúton keresztül, vagy a Hunyadi u. – 299. hrsz.-ú út felhasználásával történhet.

c) A területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen, de csak bővítésként egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.

d) A területen meglévő épületek a kivételesen elhelyezhető épületek funkciói szerint átalakíthatók.

e) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet építési feltételei:

Újonnan épületek csak szabadonálló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.

Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb

- területe 2500 m2,

- mélysége 50 m,

- szélessége 30 m,

A beépítettség legnagyobb értéke 30%,

A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 30%

Az épületek építménymagasságának felső értéke 6,5-7.5 m lehet

Az építés feltétele a részleges közművesítettség

Az OTÉK szerinti gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.

A melléképítmények közül elhelyezhető:

- közműcsatlakozás építménye, napkollektor, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(2) Mezőgazdasági üzemek ipari gazdasági övezet (Gm) általános előírásai

a) Elsősorban zavaró hatású mezőgazdasági üzemi célú gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

b) Területén egyéb gazdasági célú épületek és a mezőgazdasági tevékenységi célú telken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások csak kivételesen helyezhetőek el, akkor, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel.

c) Ipari gazdasági terület, mezőgazdasági üzem területén:

Beépítési mód: szabadonálló

Beépíthetőség: max. 30%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Zöldfelületi arány: min. 30%

KÜLÖNLEGES TERÜLET (K)

9. § (1) Különleges kulturális-oktatási terület

a) Az általános iskola, a hozzátartozó sportpálya, az óvoda, valamint a kultúrház tartozik a területbe.

b) A különleges kulturális-oktatási területen az építmények kialakításának és elhelyezésének feltételei:

Beépítési mód: szabadonálló

Beépíthetőség: max. 10%

Építménymagasság: max. 6,5 m

Zöldfelületi arány: min. 75%

(2) Különleges rekreációs terület

a) Kemping, régészeti bemutatóhely, rekreációval (horgászat, szálláshelyek) kapcsolatos építmények taroznak a területbe.

b) A különleges rekreációs területen az építmények kialakításának és elhelyezésének feltételei:

Beépítési mód: szabadonálló

Beépíthetőség: max. 10%

Építménymagasság: max. 4,5 m

Zöldfelületi arány: min. 75%

(3) Különleges gazdasági terület és továbbképzőközpont

a) A területbe a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Mezőföld Népfőiskola Táji Központ tartozik.

b) A különleges gazdasági területen és továbbképzőközponton az építmények kialakításának és elhelyezésének feltételei:

Beépítési mód: szabadonálló

Beépíthetőség: max. 10%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Zöldfelületi arány: min. 50%

(4) Különleges hulladéklerakó terület

(a) A nyárfás szennyvíztisztító telep tartozik a területbe.

(b) Különleges hulladéklerakó területén csak a szennyvízkezeléssel kapcsolatos épületek helyezhetők el.

Beépítési mód: szabadonálló

Beépíthetőség: max. 2%

Építménymagasság: max. 4,5 m

(5) Különleges temető terület

a) A temetők tartoznak a területbe.

b) A temetők területén az építmények kialakításának és elhelyezésének feltételei:

Beépítési mód: szabadonálló

Beépíthetőség: max. 5%

(csak a funkciót szolgáló épület, beépítettségbe számító építmény helyezhető el)

Építménymagasság: max. 4,5 m

Zöldfelületi arány: min. 75%

KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEK

10. § (1) Közúti közlekedési övezet (KÖá)

a) A közúti közlekedés céljára kijelölt területen az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhetők el.

(b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

ZÖLDTERÜLET (Z)

11. § (1) Közparkok, közhasználatú zöldterületek céljára kijelölt terület. Jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület. A terület min. 80%-át zöldfelülettel (jellemzően fákkal és cserjékkel), illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. A vízfelület nem haladhatja meg a zöldterület 10%-át. A zöldfelületek min. 50%-án az OTÉK 25. §- a alapján számított háromszintes növényállományt kell biztosítani.

(2) Közpark övezet területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés, vendéglátás és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) Az újonnan elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át.

(5) Közpark területén csak az azokat használók számára létesíthető gépkocsiparkoló. A parkolókat terepszinten, fásítva (illetve a meglévő fák megtartásával) kell kialakítani, max. az adott közpark területének 2%-át véve igénybe.

(6) Közpark létesítése, részleges, vagy teljes átalakítása, átépítése csak kertészeti szakvélemény alapján végezhető.

(7) Közparkban és más közhasználatú zöldfelületen bármilyen okból elhalt, illetve (engedéllyel, vagy engedély nélkül) kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogat-egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – kell gondoskodni. Ha a visszapótlás az érintett területen a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is engedélyezhető.

ERDŐTERÜLET

12. § (a) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként megjelölt, e célra szolgáló terület.

(1) Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev)

a) A terület elsődlegesen védelmi (védő, környezet- illetve természetvédelmi) célokat szolgál.

b) A területen épület újonnan nem helyezhető el.

c) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(2) Gazdasági rendeletetésű erdőterület (Eg)

a) A területen csak a fa-, vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)

Beépítési mód: szabadonálló

Maximális beépítettség: 0,5 %

Maximális építménymagasság: 4,5 m

b) Erdőterületen épület legkevesebb részleges közművesítettség (zárt szennyvíztároló létesítése) biztosítottsága esetén helyezhető el.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

13. §¹ (1) Az övezetre vonatkozó általános előírások:

a) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. A szabályozási terven jelzett mezsgyefásítást ki kell alakítani.

b) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve – ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is létesíthető.

(2) Mezőgazdasági általános terület (Má)

a) A mezőgazdasági általános területbe a jellemzően szántóföldi művelésű, nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak.

b) A területen a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló lakó-, és gazdasági épületek, illetve földdel borított pince helyezhető el.

c) A területen a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen így művelt.

d) A mezőgazdasági általános területen az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

da) Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén lakó-, és gazdasági épülettel: min. 10 ha (100 000 m2) gazdasági épülettel: min. 5 ha (50 000 m2)

db) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén lakó-, és gazdasági épülettel: min. 8 ha (80 000 m2) gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m2)

dc) Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 1000 m2, a lakóépület alapterülete max. 300 m2 lehet.

dd) Építménymagasság: lakóépületnél max. 4,5 m, gazdasági épültnél max. 5,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt – pl. technológiai torony a műszaki szükségességnek megfelelően – ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani)

de) A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

df) Beépítési mód: szabadonálló, előkert: min. 10 m, oldalkert: min. 10 m.

e) Azon a telken, amelynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, amely a beépítés szempontjából megfelelő (szántó, kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (gyep, erdő), a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

f) A területen nagy létszámú állattartó telep a hatályos jogszabályok szerint belterülethez, lakóterülethez, különleges szabadidős, sport területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszínalatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

(3) Mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mko)

a) A mezőgazdasági korlátozott használatú területbe a jellemzően természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszínalatti vizek védelmét, valamint a természet- és a tájvédelmet szolgáló – részben természeti védettség alá eső területrészek tartoznak.

b) A területen a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

c) Az övezetben lakóépület nem építhető, kivéve, ha azt egyéb övezeti előírás lehetővé teszi. Gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető. Kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is. Környezetvédelmi engedély nélkül nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.

d) A mezőgazdasági korlátozott használatú övezetben, ha az egyéb övezeti előírás másképp nem rendelkezik, a gazdasági, illetve természetvédelmi célokat szolgáló épületek elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

da) Beépíthető telek területe: min. 8 ha (80 000 m2)

db) Beépítettség: max. 1 %, de telkenként max. 800 m2 összalapterületű épület(ek) építhető, tájbaillő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, magastetős, földszintes kialakítással.

dc) Építménymagasság: max. 7,5 m

dd) Beépítési mód: szabadonálló, előkert: min. 10 m, oldalkert: min. 3 m.

e) Az Mko-1 jelű mezőgazdasági korlátozott használatú övezet előírásai:

ea) Az övezetben az állattartás rendeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

eb) Az állatok és vagyon védelme érdekében egy darab szolgálati lakás kialakítható legfeljebb bruttó 100 m2 alapterülettel.

ec) A beépítéssel korlátozott területen belül épület nem helyezhető el.

ed) A maximális beépítés 5% (a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítésze által kiadott záróvéleménybe foglalt, a településrendezési követelményektől való eltéréshez történő hozzájárulásnak megfelelően)

ee) A beépíthető telek területe legalább 3 ha (30 000 m2)

ef) Építménymagasság: max. 7,5 m

eg) Az építmények elhelyezésénél, tervezésénél figyelembe veendő, hogy a 0282 hrsz-ú ingatlan hadiút

eh) Vízfolyások partvonalától számított 6 m-en belül építmény nem helyezhető el.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

14. § (1) A területbe az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, az állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbázis területek, valamint a víztorony számára szükséges terület tartozik.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad.

a) egyéni horgásztanyák nem építhetők.

b) Az arzénmentesítéshez szükséges építmények elhelyezése estén a beépítés mértéke 20 %-ig megengedet. Egyéb építmény által elfoglalt terület a telekterület 5 %-át, az új építmény magassága – kivétel a víztorony – a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM

15. § (1) A helyi jelentőségű települési értékek védelmére külön önkormányzati rendeletet kell alkotni. A rendelet megalkotásáig az alábbi előírások érvényesek a szabályozási terven jelölt védelemre javasolt telkekre.

(2) A helyi védelemre javasolt objektumok telkein építés, felújítás, átalakítás csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a védelemre javasolt területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat, építési anyagait és formavilágát,

c) a védelemre javasolt területen melléképület, építmény építése csak akkor engedélyezhető, ha az építendő épület, építmény nem rontja a településképet és formailag alkalmazkodik a terület történelmileg kialakult képéhez.

d) a védelemre javasolt területre eső épületeken, vagy közterületről látható helyen hirdető berendezés csak építési engedély alapján helyezhető el.

(3) Az ismert régészeti lelőhelyek esetében a tervezett építkezések előtt, a hatályos kulturális örökségről szóló jogszabályok szerint értesíteni kell az illetékes szakhatóságot annak megállapítására, hogy szükséges-e próba vagy megelőző feltárás elvégzése a beruházási területen.

(4) Minden) egyéb, nem ismert régészeti jelenség, vagy lelőhely előkerülése esetében A a hatályos kulturális örökségről szóló jogszabályok alapján kell eljárni, értesíteni az illetékes szakhatóságot.

(5) Amennyiben a régészeti feltáráson épített kulturális örökség kerül elő eredeti állapotában és eredeti összefüggésében meg kell őrizni, meg kell tartani.

TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK

KORLÁTOZÁSOK ÉS KÖTELEZÉSEK

16. § (1) A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek a szabályozási tervlapon jelölt részén közmű védőtávolsága miatt – építmény csak az üzemeltető engedélye alapján helyezhető el.

(2) Országos közút védőterületének korlátozási területén belül, azt érintően építmény, épület csak az OTÉK vonatkozó bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el..

(3) Beültetési kötelezettség területén a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását ha a jelölt telekrész nem beépített, a jelen rendelet hatályba lépésétől egy éven belül meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni, ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítást végre kell hajtani, ha a beültetési kötelezettség a telek közterület felöli megközelítését elzárja, azon telkenként 1 darab, nagyobb közterületi hossz esetén 100 m-enként 1 db, legfeljebb 6,5 m szélességű nyiladék kialakítható, ahol burkolat építhető a telek megközelítéséhez. A beültetési kötelezettségnél fásítás esetén az OTÉK 25. §-s szerint háromszintes növényállomány, keretező fásítás (keretültetvény) esetén legalább 1 fasor (1 db/10fm) és két cserjesor (10 db/10 fm) telepítendő amennyiben a növénytelepítés által elfoglalt terület az előírt zöldfelület %- on felül a telekterület 15%-át meghaladja és a fásítás nem a tulajdonos által folytatott tevékenység miatt van szükség, a tulajdonost külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben költségtérítés illeti meg.

(4) Új beépítés előtt javasolt mérnök geológiai szakvéleményt készíteni.

III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK

17. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései, környezetvédelmi műtárgyai helyezhetőek el és közművek létesíthetők. Forgalmat nem akadályozó, közlekedésbiztonságot nem veszélyeztető növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények Hantos Község közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.

(3) A környezeti elemek védelme érdekében a 16 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-16 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell..

(4) A közlekedési célú közterületeken a helyi közterületi rendelet figyelembe vételével pavilonok is elhelyezhetők.

(5) Gépkocsi tároló használatváltozása csak akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsielhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

(6) Magánút legkisebb telekszélessége 6,0 m, ha legfeljebb két, 50 m-en belüli építési telket közelít meg, 10 m, ha legfeljebb 150 m-en belüli építési telkeket közelít meg, 12 m egyoldali fasorral, ha 300 m-en belüli építési telkeket közelít meg.

(7) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad.

(8) 10 m-es, vagy nagyobb telekszélességű, építési telkeket is kiszolgáló magánutat a kiszolgáló utakra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kialakítani.

(9) 200 m-nél hosszabb magánút zsákutcaként még végfordulóval sem alakítható ki.

KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰÉPÍTMÉNYEK

18. § (1) Általános előírások

a) A közművek elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A vezetékek védőtávolságát biztosítani kell az üzemviteli, a karbantartási célú hozzáférhetőség és a közművezetékek védelme érdekében.

b) A közüzemi közműhálózatokat és a közműlétesítményeket közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

c) A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot az illetékes Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

d) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

e) A közművezeték átépítéskor és új vezeték létesítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

f) A föld felett megjelenő közműberendezések elhelyezésekor biztosítani kell az esztétikus környezet kialakítását az érdekelt terület szépítése érdekében.

g) A közterületi vízi közmű vezetékek építése csak vízjogi engedélyezési terv alapján végezhető.

(2) Vízellátás

a) A nem sérülékeny környezetben levő hantosi vízműtelep kútjainak hidrogeológiai védőterületére vonatkozó szabályozási terven feltüntetett védőtávolság tájékoztató elem. Védőtávolságát a kijelölésre vonatkozó jogszabály szerint kell figyelembe venni. Azon belül eső területek beépítése és hasznosítása a vonatkozó jogszabály szerint történhet.

b) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékekről az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.

c) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építményeknek a tűzi vízellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, tűzi víztároló építésével illetve kisebb tűzszakaszok tervezésével kell megoldani.

d) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, gazdasági vagy idegenforgalmi célú új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak az illetékes szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátással biztosítható.

(3) a) A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba történt szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni a környezet védelmében.

b) A meglévő szennyvíztároló medencékben történő szennyvízszikkasztás tilos, csak teljesen zárt szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.

c) A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások alkalmazása javasolt (pl. nyárfás, szikkasztásos, tavas, nádágyas, stb. szennyvíztisztítási formák).

d) A 010/13 hrsz-ú telken lévő hantosi folyékony hulladékkezelő mű 1000 m védőtávolságán belül új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki az üzemi gazdasági terület kivételével.

(4) Felszíni vízelvezetés

(a) A település közigazgatási területén levő patakok partélétől mért 6-6 m, a patakok mellékágainak és az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani.

(b) A karbantartási sávok nem építhetők be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajtuk, amely a szakfeladatok elvégzését nem akadályozza

(c) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) hasznosítani csak az illetékes vízügyi hatóságengedélye alapján lehet.

(d) A csapadékvíz hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(e) A beépítésre szánt területeken az építés, tereprendezés során a felszíni víz csak saját telken szikkasztható el, a szomszédos telekre nem, csak a hatályos jogszabályok szerint vezethető el.

(f) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

(5) Villamosenergia-ellátás

(a) A település közigazgatási területének a délkeleti részén áthaladó Százhalombatta - Paks 400 kV-os távvezeték védőtávolsága a vezeték tengelyétől mérten 38-38 m. A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni.

(b) Az új beépítésre szánt területeken területgazdálkodási és településképi szempontból a villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsoron kell vezetni, valamint javasolt a vezetékek földbe fektetése.

(c) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(d) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(6) Földgázellátás

(a) Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel.

(b) A földgáz vezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad

kivitelezni.

(7) Megújuló energiaforrások

(a) A megújuló energiahordozók (nap-, szél-, geotermikus energia, biomassza) hasznosítását előtérbe kell helyezni.

(8) Hírközlés, kábel TV

(a) A fejlesztési területeken a tervezett hírközlési és a kábel TV vezetéket a kisfeszültségű és a közvilágítási hálózattal közös oszlopsoron, illetve föld alatti vezetéssel, földkábelben kell vezetni.

(b) Bármilyen méretű közcélú, és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) elhelyezése gazdasági területen lehetséges az önkormányzattal egyeztetett helykijelölés alapján.

ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK, ZÖLDFELÜLETI ÉRTÉKVÉDELEM

19. § (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, közkertek, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertészeti szakvélemény alapján végezhetők.

(3) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42. § (7) pont). Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 6 éves fa számít.

(4) Közlekedési zöldfelület: a gyalogos, valamint a közlekedési területen létesülő növényzettel fedett terelő- és parkoló szigetek, járdaszigetek.

(5) A közlekedési zöldfelületen közlekedési táblán kívül csak kertépítészeti tárgyak, illetve kertépítészeti architektúra elemei helyezhetők el.

(6) A közlekedési felületeken kívüli közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületté kell alakítani és fenntartani.

(7) 6228. sz. úton, Mezőfalva felé tervezett összekötő úton, Nagylóki úton, 0295 hrsz.-ú úton, Rákóczi F. utcában, Dózsa Gy. úton, valamint Hunyadi utcában utcafásítást kell telepíteni.

(8) A parkolókba és a közlekedési utak mentén ültetendő fafajok légszennyezéssel szemben nagy tűrőképességűek, nagy lombkoronát nevelő fajták legyenek. A javasolt fajok: Acer platanoides ’Globosum’, Aesculus x carnea, Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’, Fraxinus ornus ’Mecsek’, Koelreuteria paniculata, Prunus cerasifera ’Nigra’, Sorbus rotundifolia ’Bükk szépe’, Tilia tomentosa ’Teri’, Tilia tomentosa ’Szeleste’. A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, 15 cm törzs körmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal kell hogy rendelkezzenek.

(9) Az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.

(10) Az utcafasorokat úgy kell ültetni, hogy a fák ne korlátozzák a közút kezelőjét fenntartási, üzemeltetési tevékenység végzésében.

(11) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.

(12) A patak menti fasor javasolt fafajai: Salix (fűz), Populus (nyár), Alnus (éger).

(13) A mezsgyefásításra, valamint a védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek 80%-ban a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani.

(14) 6 A hátsókertet, illetve a védőfásításként tartandó területként jelölt területet (A HÉSZ 3. sz. mellékletében felsorolt szabályozási terveken jelölt) növényzettel fedetten kell kialakítani, amelyen épület, építmény nem helyezhető el. A már meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók.

(15) A védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű ültetéssel kell biztosítani a következő módon: A közterület felé eső oldalon, illetve a telek szélén 1 sor előnevelt, legalább 2- szer iskolázott, 15 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal rendelkező egyedek telepítését kell lvégezni minimum 5 m-es közönként. Az előnevelt fasor mögött 10 m-es sávban nem szükséges előnevelt egyedek telepítése, de azok telepítési sűrűsége minimum 2,5 m legyen. Az előnevelt fasor mögötti 10 m-től azonban ligetes fásítás szükséges előnevelt egyedekből.

A növényzet védelme

(1) A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni – a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével – nem szabad.

(2) A kivágott fa pótlásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia. A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege lombhullató fajok esetében megegyezzen a kivágott fák törzsátmérőjének összegével, örökzöldek esetében legalább 50 %-kal meghaladja azt.

(3) Az építkezés miatt kivágott fa pótlásáról legkésőbb a használatbavétel időpontját követő fél éven belül gondoskodni kell. A fapótlás megtörténtét írásban be kell jelenteni és igazolni kell az I. fokú építésügyi hatóság felé. Nem építkezés miatt kivágott fa pótlásáról 3 hónapon belül kell gondoskodni.

(4) A kivágott fa pótlását saját területen kell biztosítani. Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon nem lehet elvégezni, úgy közterületen kell elültetni a pótlandó fákat.

(5) A település területén allergén hatású növényfajok nem telepíthetők.

Táj- és természetvédelem

(1) Hantos közigazgatási területét érintő országos ökológiai hálózati területek, valamint a természeti területek esetén a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az elsőfokú természetvédelmi hatóság.

(2) Helyi védelemre javasolt természeti területek: 0278/1, 3, 4, 5, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 0277/17, 0272/10, 11, 12, 13, 16, 0293/4, 9, 0294, 0281/13, 09, 0246/3, 0248/3, 8, 9, 10, 0247, 0224/4, 5, 6, 11, 13, 14, 0225, 0226/1, 50/1, 0197, 0198/2, 27, 0196/28, 0191/8, 10, 0162/1, 0164/2, 3, 5, 0161/8, 0159, 0157/2, 4, 0167, 0153, 0154, 0152, 0156 hrsz.-ú telkek.

(3) Helyi védelemre javasolt természeti területek védelmére külön önkormányzati rendeletet kell készíteni.

(4) Helyi védelemre javasolt értékes fa, facsoport található település közparkjában, valamint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ kertjében. Részletes állapot és érték felmérés után külön önkormányzati rendeletet kell készíteni az értékes fák védelme érdekében.

(5) Az ökológiai folyosók területén beépítésre szánt területek kijelölése illetve a folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(6) Az országos ökológiai hálózat folyamatosságának érdekében a szabályozási tervben kijelölt telken belüli erdő és korlátozott használatú mezőgazdasági területeket biztosítani kell. A növénytelepítést a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani.

(7) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások partvonalától számított 50 méteren belül új építmény elhelyezése nem engedhető meg.

Környezetvédelem

Általános előírások

20. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, valamint a lakóterület, illetve a különleges kulturális-oktatási terület között min. 10-10 méter védőfásítást kell létrehozni.

(3) Az építési telken, építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető

el, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított, a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, illetve helybeni kezelése a felszín alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.

(4) A község területén haszonállat-tartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartására vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, valamint e rendelet előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

Levegőtisztaság-védelem

(1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve a légszennyezettség (immisszió) határértékek az országos előírás szerint veendők figyelembe. Egyéb kérdésekben (pl. mozgó és vonalszerű légszennyező foglaltak alapján kell eljárni.

(2) A község területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben (történő égetése (kis mennyiségű háztartási, papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem lehet.

(3) Állattartó telep és egyéb kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény lakóterülethez, közintézményhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.

(4) A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rezgésterhelési határérték vonatkozásában az országos előírások az irányadók.

(2) A gazdasági (ipari) és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények létesítése esetében a zaj- és rezgés-kibocsátási határérték vonatkozásában az I. fokú környezetvédelmi hatóság az országos értékeknél szigorúbbat is meghatározhat.

Föld védelme

(11) Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.

(12) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(13) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet.

Vizek védelme

(14) A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelmében a meglevő, már beépített területek ingatlanjain építési engedélyköteles változtatásokkor, a meglevő szikkasztó szennyvízgyűjtőket (a szikkasztóval engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezések kivételével) vízzáróvá kell átalakítani, és az új beépítésre szánt területeken csak vízzáró szennyvízgyűjtő berendezéseket lehet létesíteni.

(15) Az utak csapadékvízelvezetése elválasztott hálózatban, burkolt felületű nyílt árkos, vagy zárt szelvénnyel valósítható meg.

(16) A vizek és a talaj védelme érdekében az országos jogszabályok szerinti jó mezőgazdasági gyakorlat alapelveit kell figyelembe venni a művelés során.

Hulladékgazdálkodás

(17) A területen keletkező hulladékokat szelektíven kell gyűjteni, úgy, hogy elkülönítve kerüljön elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék is.

(19) A települési hulladékkezelés során be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló az országos előírásokat.

(20 veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását ppantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon) A település szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények az országos előírások veendők figyelembe.

(21) A, helyeken lehetséges.

(23) A szennyvíztisztító telepre szállított szennyvíz minőségi paraméterei nem léphetik túl az országos előírásban foglalt küszöbértékeket.”

Építési korlátozások

21. § (1) Állattartó telepek telekhatárától 300 m-en belül lakóépület, üdülőépület, oktatási és egészségügyi intézmény nem létesíthető.

(2) Nyárfás szennyvíztisztító telep körül 1 000 m védőtávolság érvényes.

(3) Lakóterület határától mért 1000 m-en belül szélerőmű nem helyezhető el.

(4) Szélerőmű 100 m-es dőlési védőtávolságán belül építményt elhelyezni nem lehet.

(5) Közút mellett szélerőművet csak a dőléstávolságon kívül lehet elhelyezni.

(6) A szélerőmű park területén tervezett erdőtelepítést a szélturbinák felállításánál figyelembe kell venni.

(7) 6228. és 6217. jelű közutak mentén 50-50 méter védőtávolság érvényes területhasználatra és építmény elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK és az útügyi jogszabályok alapján.

(8) A telken belüli erdőterületeken erdő művelési ágat kell fenntartani; a kijelölt területen épületet, építményt elhelyezni az OTÉK, jelen rendelet és az erdőterv előírásainak figyelembe vételével lehetséges.

(9)² A telken belüli korlátozott használatú mezőgazdasági területeken gyep, rét, legelő művelési ágat kell fenntartani; a kijelölt területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet, kivéve, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

AZ ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) Az építési övezetekben meghatározott

beépítési módtól,

építménymagasságtól,

előkert méretétől,

tetőformától és tetőhajlásszögtől,

beültetési kötelezettségtől

akkor szabad eltérni, ha az építés feltételeinek tisztázására elvi építési engedélyt nyújtanak be, amelyben indokolják az eltérés szükségességét, a környezetbe illesztés megfelelőségét.

Az elvi építési engedélyhez

kertészeti tervet (M=1:200),

a jelenlegi és a tervezett utcahomlokzatot legalább a szomszédos épületek ábrázolásával (M=1:200),

épület-tömegvázlatot a szomszédos épületekkel való tömegviszony tisztázására (M=1:200),

Az elvi építési engedélyezési terv elbírálásához az építésügyi hatóság szakértőket bevonhat. A vélemény figyelembe vételével az építési hatóság a tervet elfogadhatja, vagy elutasíthatja.

IV. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA

23. § (1) Jelen előírások a kihirdetés napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló , az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Melléklet a 11/2006. (III. 29.) önkormányzati rendelethez³

A 13. § a Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 21. § (9) bekezdése a Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

A Melléklet a Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.