Hantos  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el^[1]

I.      fejezet

Általános  rendelkezés

Az önkormányzat jelképei

1. §^[2] A Képviselő-testület és szervei számára a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben ( továbbiakban:  Mötv.) és más jogszabályokban    meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hantos Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye és pontos címe: 2434 Hantos, Nagylóki út 3.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

     Hantos Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(4) Illetékességi területe: Hantos Község közigazgatási területe.

(5)^[3] A település főbb adatait, jellemzőit, sajátosságait e rendelet 1. melléklete   tartalmazza.

3. § ^[4] (1) Az önkormányzat jelképei:  a címer, és a zászló .

(2)  Az önkormányzat zászlójának és címerének leírását valamint használatuk rendjét külön rendelet a  8/1996.(VII.9.) önkormányzati  rendelet állapítja meg.

4 .  §^[5] Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására  külön rendeleteket alkotott, melyek a következők :

a) A díszpolgári cím adományozásának rendjéről szóló 16 / 1997. ( XII. 16. ) önkormányzati  rendelet

b) A  „ Pro Civitate Hantos” kitüntetésről szóló 6 / 1998. ( VIII. 24.) és az azt módosító 7 / 1998. (IX. 21.) önkormányzati rendelet.

5. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a Dániai Velling település önkormányzatával.

II . fejezet ​

A helyi önkormányzás általános szabályai

6. § (1)  Az önkormányzat önállóan,  szabadon,  demokratikus módon,  széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit , gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról , a helyi közhatalom önkormányzati  típusú gyakorlásáról .

(2) ^[6]A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat.

(3)^[7] A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) polgármesterre

b) bizottságaira

c) jegyzőre

d) társulására.

(4) Az önkormányzat érdekeinek képviselete és védelme céljából tagként belép a TÖOSZ  szervezetébe.

A TÖOSZ-ban az önkormányzat képviseletével a polgármestert hatalmazza fel.

 (5)^[8] A képviselő-testület feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében más önkormányzatok képviselő-testületeivel írásbeli megállapodással az Mötv.-ben meghatározott társulást hozhat létre.

(6) ^[9]Az önkormányzati társulásokat illetve a kölcsönös együttműködésről szóló megállapodásokat e rendelet  2. melléklete tartalmazza.

(7)^[10] Kölcsönösség estén az önkormányzat támaszkodik a település politikai  és érdekközvetítői szervezeteinek az önkormányzati tevékenységre vonatkozó véleményére .

A kölcsönös együttműködésről szóló megállapodást írásban kell rögzíteni, amelyet a képviselő-testületi jóváhagyást követően e rendelet  2 . mellékletében is fel kell tüntetni.

(8^[11]) Az önkormányzat a kölcsönös érdekek alapján együttműködik a Fejér Megyei    

     Önkormányzattal, különösen

a) terület és településfejlesztés,

b) környezetvédelem,

c) megyei intézményi szolgáltatások,

d) közös alapítású közüzemek működtetése.

(9) Az együttműködés, a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

III. fejezet  ​

A települési önkormányzat feladata , szervezete és működése

Képviselő-testület

7. § ^[12]

 (1)  Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja, a képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület főbb feladat-,és hatáskörét –benne az önként vállalt feladatokkal és át nem ruházható hatáskörökkel - a 3.melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza

8. §^[13]

9. § ^[14](1) A képviselő-testület figyelembe véve anyagi és személyi lehetőségeit, feltételeit, önként vállalt feladatokat is ellát.

(2)  Az önként vállalt feladatok ellátásának feltételeit évente a következő évi költségvetési koncepció tárgyalásakor áttekinti és a fedezet biztosításáról dönt a feladatellátás fenntartásáról vagy annak megszüntetéséről .

(3) Az Önkormányzat által  önként vállalt feladatokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

10. § ^[15](1) A  Képviselő-testület kizárólagos- át nem ruházható hatásköreit e rendelet 3. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület  képviselői kezdeményezésre az átruházott hatáskörben hozott döntést felülvizsgálhatja.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

11 .§ ^[16](1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, melyből 1 fő polgármester, 4 fő települési képviselő.

(2)  A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet  1. függelék tartalmazza.

12 . § (1) A polgármester  megválasztása után 60 napon belül köteles olyan program képviselő-testület elé való benyújtására, amely a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait , feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízásának időtartamára .

(2) A program elfogadásáról a képviselő-testület vita után  dönt .

13. § ^[17](1) A képviselő-testület munkatervét a polgármester és a jegyző készítik el.

(2)  A munkaterv összeállításánál javaslatot  kérnek :

a)  a képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) képviselettel nem rendelkező párttól, ​

A képviselő-testületet a tervezetbe fel nem vett javaslatokról is tájékoztatni kell.

(3)  A képviselő-testület munkaterve tartalmazza:

a) a fő feladatokat,

b) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, ​

c) meghatározza a témákat, amelyhez bizottsági állásfoglalás szükségesek.

(4)  A munkatervet írásban meg kell küldeni :

a)  a települési képviselőknek,

b) az önkormányzati intézmények vezetőinek

c) az abban érdekelt szervek vezetőinek, illetve személyeknek.

14. § ( 1 ) A polgármester a képviselő-testületnek évente tartozik beszámolni .

( 2)^[18] A jegyző a képviselő-testületnek évente tartozik beszámolni a Közös Önkormányzati Hivatal  munkájáról.

( 3)  A bizottság a képviselő-testületnek évente tartoznak beszámolni .

15. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülés tart.

(2) ^[19]Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze. Az ülés levezetése a polgármester feladata.

(3) ^[20]Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők az alábbi esküt teszik:

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

(4) ^[21]A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján az alakuló ülésen  megválasztja az Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait, a Szociális Bizottság elnökét és tagjait , az alpolgármestert és megállapítja a tiszteletdíját.

16. §^[22] (1) A Képviselő-testület a munkatervének megfelelően ülésezik és évente legalább 6  rendes ülést és 1 közmeghallgatást tart. A  Képviselő-testület rendes üléseken kívül szükség szerint rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, az ülés a székhelyen kívül is összehívható.

(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a képviselők egynegyedének vagy valamelyik bizottságának,

b) a Fejér Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjének írásbeli indítványára.

(5) Az indítványban meg kell jelölni a napirendet, annak előadóját, az ülés helyét, idejét. ​

(6) Az indítványt a kezdeményező képviselőnek, a bizottság elnökének saját kezűleg alá kell írniuk és az indítványhoz csatolniuk kell az írásos előterjesztést is.

(7) A polgármester a rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítvány előterjesztésétől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(8) Amennyiben a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület ülését az Mötv. 135.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kormányhivatal vezetője hívja össze.

A képviselő-testületi ülés összehívásának rendje ​

17. § ^[23](1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására a legidősebb képviselő (korelnök) jogosult.

(3)  A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirendi tárgyaknak és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) A meghívót és az  írásos előterjesztést a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére az ülést megelőzően 5 nappal kell megküldeni, rendkívüli ülésre szóló meghívót  24 órával az  ülés előtt kell kézbesíteni .

(5) A képviselő-testületi ülés nyilvánosságából következően, a lakosságot az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hirdetőtáblákon és hirdetési helyeken / bolt / elhelyezett meghívóval kell tájékoztatni .

(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni :

a)  a  jegyzőt,

b) a napirend előadóit,

c) akinek részvételét napirend tárgyalásánál jogszabály előírja,

d) akiket a polgármester indokoltnak tart.

A jegyzőt az ülés valamennyi napirendi pontjánál tanácskozási jog illeti meg.

(7) A határozatképtelenség miatt  elmaradt testületi ülést  változtatható napirenddel 5 napon belül össze kell hívni.

A képviselő-testület ülése, az ülés vezetése

18. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2)^[24] A Képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.

(3) ^[25]Zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Az érintett által előzetesen tett írásbeli nyilatkozatot az előterjesztéshez kell csatolni. A testületi ülésen jelen lévő érintett a nyilatkozatát szóban is megteheti, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) ^[26]Zárt ülés rendelhető el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sérti.

(5)^[27] A zárt ülésen hozott döntésekről a következő képviselő-testületi ülésen a polgármester az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény rendelkezéseinek figyelembevételével tájékoztatja a település lakóit.

(6)^[28] A zárt ülésen az Mötv. 46.§.(3) bekezdésében foglaltak vehetnek részt.

19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti .

(2) A polgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti .

(3) A polgármester és az alpolgármester  együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti .

20. §^[29](1)  A polgármester ülésvezetési feladatai:

a) az ülés vezetése,

b) szómegadása vagy megtagadása,

c)  a szómegvonás, tárgyra térésre felszólítás,

d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szó megadása vagy megtagadása,

e) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

f) a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A polgármester vitavezetési feladata:

a) a napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,

b)  szavazást rendel el,

c)  megállapítja a szavazás eredményét,

d) kimondja a hozott határozatot.

21. § (1) ^[30]Az ülést a polgármester megnyitja, megállapítja és az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri  a határozatképességet,  név szerint a  távollévő települési képviselőket.

(2) Az ülés kezdetén a polgármester ismerteti a települési képviselők által benyújtott kérdéseket, interpellációk  tárgyát, közli a benyújtott sürgősségi indítvány tárgyát.

(3) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

 A napirendre bármely képviselő is javaslatot tehet, amelyről a testület vita nélkül határoz. 

(4)  A rendkívüli képviselőtestületi ülés napirendjére más javaslat nem tehető, csak a meghívóban szereplő napirend tárgyalható.

(5) Írásos előterjesztés esetén az előadó szóbeli kiegészítést tehet.

(6) A polgármester az előterjesztések felett külön-külön nyit vitát.

Az előterjesztőkhöz a képviselőtestület tagjai a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt válaszol az érintett előterjesztő.

(7) A polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezésére korlátozható a hozzászólások időtartama és lezárható a vita.

A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az előterjesztő az elnapolással egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. 

(8) A  vita  lezárása után a napirend előadója válaszol a  hozzászólásokra.

(9)^[31] A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben  bármely javaslat törvényességét  illetően észrevételt  kíván tenni.

(10) A polgármester előbb a módosító, kiegészítő javaslatokat majd a benyújtott határozati javaslatot bocsátja egyenként szavazásra.

(11) Napirend után a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően végzett munkáról, fontosabb intézkedésekről.

(12)^[32] Ha a szavazás eredményével kapcsolatban kétség merül fel , akkor az Mötv.  48.§ (5) bekezdése szerint kell eljárni.

22.§^[33](1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek érdekében:

a)  figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,  a testületi üléshez nem illő ,sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,  

c) vita lezárása után lehetőséget adhat annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmének vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

d) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet  - települési képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyeket foglalják el. A polgármester esetenként dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgárok részére a napirend tárgyalásakor  hozzászólási jogot biztosít.

(3) A napirend után az ülésen megjelent állampolgárok részére kérésükre hozzászólást kell biztosítani.

23. § (1)  A képviselő-testület elé kerülő előterjesztést a megnevezett előadó nyújtja be a képviselő-testületnek. 

(2) Bizottsági feladatkörben előkészített döntési javaslatot a bizottság elnöke nyújtja be.

(3)^[34] Ha az előterjesztés előadója nem a polgármester, vagy a jegyző  ebben az esetben az előterjesztésnek külön tartalmaznia kell a polgármester, vagy a jegyző véleményét.

(4) ^[35]Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei:

a) az előterjesztés tartalmazza a tárgy pontos meghatározását.

Annak tényét is, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen, milyen döntés született.

b) tartalmazza az előkészítésben résztvevők nevét,

c) tartalmazza a döntés indokait,

d) az előterjesztés határozati javaslat része legyen egyértelműen megfogalmazott,

e) tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,  a határidő pontos megjelölését. 

(5) Egyszerűbb ügyekben elegendő egy jól megszerkesztett, világosan megfogalmazott határozati javaslat. 

(6) Felhatalmazza a képviselő-testület a polgármestert, hogy esetenként engedélyt adjon a szabályzatban foglaltaktól való eltérésre.

24.§ (1)^[36] Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:

a) a polgármester,

b) a képviselőtestület valamely bizottsága, ​

c) a képviselő-testület egynegyede ( 2 fő ).

(2) A sürgősségi indítvány tényének rövid indoklásával - legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző nap 9-óráig - írásban lehet benyújtani a polgármesternél. 

(3) Ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi a soron  kívüli tárgyalást, a sürgősség kérdését vitára kell  bocsátani. 

(4) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(5) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg. 

(6) Ha a sürgősséget a testület nem ismeri el, úgy az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja,vagy tárgyalását nem tartja szükségesnek. 

A képviselő-testület döntései

Rendeletalkotás

25.§ (1)^[37] A Képviselő-testület – az Mötv. 13.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére , továbbá törvény felhatalmazása alapján , annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) ^[38]Az önkormányzat rendeletének jelzése:

 Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testületének

sorszám/ év. (kihirdetés hónapja, napja)

ÖNKORMÁNYZATI  R E N D E L E T E

a rendelet címe, tárgya.

(3)^[39] A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) helyi képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága, ​

c) a polgármester, ​

d) a jegyző, ​

e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(4) A kezdeményezést a polgármesterhez kell eljuttatni, aki a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testületnek nyújtja be. 

(5) ^[40] A rendelet-tervezetek szakmai előkészítése  a jegyző feladata.

(6) A képviselő-testület a rendelet előkészítése során véleményt kérhet a lakosságtól.

(7) A képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy az önkormányzati rendelet megerősítésére helyi népszavazást rendel el. 

(8) Érdemi döntése előtt közmeghallhatást kell tartani  az alábbi ügyben alkotandó rendelete esetén: az éves költségvetés meghatározása.

(9) ^[41]A polgármester, a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során felvetett de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(10) Az önkormányzati rendeletek kötelezést tartalmazó szabályaikhoz jogkövetkezményeket kell kapcsolni. Az adott rendelet megszegőivel szemben az adott rendeletben meghatározott  pénzbírság, más biztosított jogok megvonása, illetve terhek növelése alkalmazható.

(11) ^[42]A rendelet hivatalos szövegét a jegyző szerkeszti, majd gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről.

(12) ^[43]Az önkormányzati rendeletek közzétételének módja:hirdetőtáblán a Közös Önkormányzati Hivatal Hantosi Kirendeltségén.

A jegyző a közzétételről hirdetményben értesíti a lakosságot.

(13) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. 

(14)^[44] Az önkormányzati rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

A képviselő-testület határozatai ​

26.§ (1) A képviselő-testület határozatot hoz  az egyedi elbírálást igénylő esetekben, hatósági jogkörben eljárva és azokban az ügyekben, amelyet a törvény ,vagy kormányrendelet a hatáskörébe utalt. A határozat számának írása arab számmal, a hónap írása római számmal  történik.

(2) A határozat jelzése:

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

sorszám/év. (megalkotás hónapja, napja)  számú

határozata

a határozat címe, tárgya

(3) ^[45]

(4)^[46]A  határozatokat jegyzőkönyvi kivonati formában, a hatósági hatáskörben hozott  határozatokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (KET) szerinti formában az érintettek részére meg kell küldeni.

(5) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több,  mint felének igen szavazata szükséges. 

(6) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza,  a szavazás kézfelemeléssel történik. 

(7) Ha a nyílt szavazás során a javaslat az elfogadáshoz szükséges számú igen szavazatot nem kapja meg, a képviselő-testület  tovább folytatja a vitát, majd a polgármester ismét szavazásra bocsátja a javaslatot. 

(8) A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik. 

(9)^[47]A Képviselő-testület a polgármester illetve a képviselő-testület bármely tagja javaslatára névszerinti szavazást is elrendelhet.

(10) ^[48]A névszerinti szavazásról a képviselő-testület –vita nélkül- egyszerű szótöbbséggel dönt.

(11) ^[49]A képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást kell elrendelni.

(12) ^[50]Nem lehet névszerinti szavazást elrendelni a bizottság létszáma és összetétele tekintetében és a tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdésekben

(13) ^[51]Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorba rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(14) ^[52]A jegyző a szavazatok összesítéséről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(15) ^[53]A jegyző az elfogadott normatív határozat megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről  gondoskodik. Az elfogadott normatív határozat kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik. A normatív határozat kihirdetésének napja a Közös Önkormányzati Hivatal  hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.

27. §^[54](1) A minősített többségű szavazáshoz a megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges.( 3 fő )

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének egyetértése szükséges (minősített többség):

a) önkormányzati rendelet megalkotásához, módosításához,

b) a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához,

c) továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

d) ^[55]önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;

e) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

f) intézményalapításhoz, átszervezéshez, megszüntetéshez,

g) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához,

h) összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához,

i) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

j) a Rendelet  18.§ (4) bekezdésében meghatározott zárt ülés elrendeléséhez,

k) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

l) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

m) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátáshoz, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, bármely vagyon-vagyon feletti rendelkezés, meghatározott értékfeletti szerződések megkötéséhez, gazdasági társaságokkal kapcsolatos bármely vagyoni döntés ( gazdasági társaság, alapítvány, közhasznú társaság) önkormányzati kötelezettség vállalás, önkormányzati vagyon, vagy vagyonértékű jogról való lemondás,

n) a polgármester tisztségének megszüntetése iránt kereset benyújtásához,

o) a képviselő-testület feloszlásának kimondásához,

p)a gazdasági program, településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához.

28. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart a hatáskörébe tartozó alpolgármester választás esetén.

(2)^[56] A képviselő-testület titkos szavazást tarthat:

a) kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő  személyi ügy tárgyalásakor, önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor,

b) a vagyonnal való rendelkezés és a képviselő-testület által kiírt pályázatról való döntés esetén.

(3) A titkos szavazás  tartására bármely  képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) A titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság végzi.

(5) A titkos szavazás szavazólapon, urnába elhelyezve történik.

Az eredményét a szavazatszámláló bizottság állapítja meg és közvetlenül a szavazás után kihirdeti. 

(6) Amennyiben a titkos szavazásnál szavazategyenlőség alakul ki a szavazást a képviselő-testület következő ülésén  kell megismételni. 

29.§ (1) ^[57]A képviselő-testület döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő a vele szemben felmerülő kizárási okot köteles bejelenteni

(2) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely  képviselő javaslatára a  képviselő-testület minősített többséggel dönt. 

(3)^[58] Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselőt figyelmeztetésben részesíti.

30. § (1) ^[59]A képviselők a polgármesterhez, a jegyzőhöz , vagy bármelyik képviselőhöz a napirendek  tárgyalása után szóban, vagy írásban kérdést intézhetnek.

(2) A kérdésekre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz, ha a kérdező a választ nem fogadja el. 

(3) Ha a képviselő-testület a kérdésre adott választ nem fogadja el, akkor a képviselő-testület soron következő ülésén a kérdezett a felvetett kérdéssel kapcsolatban ismét válaszol, tájékoztatja a testületet a tett intézkedésről.

(4)  A kérdésre adott válasz elmondásának az időtartamát a képviselő-testület maximum 2 percben határozza meg.

(5) A képviselő élhet interpellációs jogával.

(6) Ha a képviselő az interpellációját az ülést megelőző nap 9,00 óráig eljuttatja a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz, akkor arra az ülésen érdemi választ kell kapnia. 

(7) Képviselő-testület ülésén írásban benyújtott , vagy szóban elhangzott interpellációra ugyanazon ülésen szóban, vagy l5 napon belül írásban választ kell adni. Az írásbeli válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. 

(8) Az interpelláció és az arra válasz elmondásának az időtartamát a képviselő-testület maximum l0-l0 percben határozza meg. 

(9) A képviselő-testület indokolt esetben elrendelheti az interpellációban foglaltak részletesebb vizsgálatát. A vizsgálat elvégzésére ideiglenes bizottságot kell alakítani. A képviselők az  interpellációjuk tárgyában indított vizsgálatban részt vehetnek. 

(10) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik és a testület dönt a kérdéseknél tárgyaltak szerint. 

30/A.§ ^[60](1) A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követő három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

(2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. Az időközi választás költségeit az önkormányzat viseli.

30/B.§ ^[61]A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján , keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerinti illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is.

31.§^[62](1) A Képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is lehet rögzíteni. A képviselő-testület zárt üléséről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző őrzi, aki gondoskodik arról, hogy a  jegyzőkönyv elektronikusan a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül  megküldésre kerüljön a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.  A jegyzőkönyv második példányát a Községi Könyvtárba, a harmadik példányt pedig az irattárban kell elhelyezni.

(2)  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, idejét,

b) az ülésen megjelent képviselők nevét,

c) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

d) az ülés végéig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelenlévők nevét,

e) a megválasztott jegyzőkönyv hitelesítők  nevét,

f) a javasolt és elfogadott napirendet,

g) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás számszerű eredményét,

h) a döntésből kizárt képviselő nevét, a kizárás indokát,

i) név szerinti szavazás esetén annak részletes eredményét,

j) az önkormányzati rendeletek és határozatok szó szerinti szövegét,

k) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

l) a képviselő kérésére külön írásos véleményét,

m) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

n) a polgármester és a jegyző aláírását,

o) a jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

(3) A jegyzőkönyvekhez csatolni kell:

a)  a meghívót,

b) jelenléti ívet,

c) írásos előterjesztéseket,

d) települési képviselők írásban benyújtott hozzászólásait, kérdéseit, interpellációit.

(4) A jegyzőkönyvet aláírja a polgármester , a jegyző és a kijelölt jegyzőkönyv hitelesítő.

(5) A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.  A  jegyzőkönyvet  az ülést követő 15 napon belül  elektronikus formában a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül  meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának.  A jegyző köteles   gondoskodni a jegyzőkönyvek eredeti példányának megőrzéséről és évente a jegyzőkönyvek és  mellékleteik beköttetéséről. 

(6) A települési képviselők a testületi ülések jegyzőkönyveit a Közös Önkormányzati Hivatal  kirendeltségének  hivatalában megtekinthetik. 

(7) Az állampolgárok a testületi ülések jegyzőkönyveit - zárt ülés kivételével - a Közös Önkormányzati Hivatal  kirendeltségének hivatalában munkaidőben, a községi könyvtárban kölcsönzési időben megtekinthetik. ​

(8) A zárt ülések jegyzőkönyvébe a zárt ülésen résztvevőkön kívül más nem tekinthet be.

       A jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni.

IV. Fejezet

A képviselők és a képviselő-testület bizottsága ​

32.§ (1) A települési képviselők  munkájukat társadalmi megbízatásban látják el. 

(2) A képviselő-testület egész tevékenysége a települési képviselő munkáján alapul.

(3) ^[63] A települési képviselőt megilletik a Mötv.-ben és jelen szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(4) ^[64]A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra, valamint a képviselő-testület általi meghívás teljesítésének időtartamára a munkahelyét a munkavégzés alól fel kell menteni. Ezen ok miatt kiesett átlagjövedelmét a munkahelyi igazolás alapján az önkormányzat  köteles esetenként megtéríteni .  Az esetleges megbízás teljesítése során felmerült egyéb költségeket ( utazási, szállás költség, napidíj, stb.) számla ellenében a pénzügyi szabályok betartása mellett a polgármesteri hivatal köteles megtéríteni.

(5) ^[65] A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját  az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett  települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(6)^[66] Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselőt figyelmeztetésben részesíti.

33.§^[67](1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére kettő  állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottság:

a) a Szociális Bizottság: 3 fő

b) Ügyrendi Bizottság:2 fő

(4) A képviselő-testület esetenként felmerülő feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozhat létre .  Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére vonatkozóan az  állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket  értelemszerűen kell alkalmazni. 

(5)   Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a Közös Önkormányzati Hivatal  dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, illetve tagja.

(6) Az Ügyrendi Bizottság tagjai csak képviselő-testületi tagok lehetnek. 

(7) A  Képviselő-testület figyelemmel az Mötv. 58.§ (2) bekezdésére , a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a  bizottságot megszüntetheti.

33/A. §^[68](1) A bizottságot nem települési képviselő tagjaira az alábbi szervezetek tehetnek javaslatot:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) pártok, ​

c)  egyesületek, ​

d) szervezetek.

(2) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A Képviselő-testület a  polgármester előterjesztésére bizottság személyi összetételét, létszámát megváltoztathatja, a bizottsági tagot bizottsági tisztségéből visszahívhatja.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. 

(5) A bizottságok legalább 2, legfeljebb 3 tagból állhatnak.

(6) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően  esküt tesz a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

33/B. §^[69](1) A bizottságok elnökének és tagjainak névsorát e rendelet 3. és 4. függeléke tartalmazza.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége   látja el. ​

(3) A képviselő-testület által az állandó bizottságra önkormányzati rendeletben, határozatban átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 4. melléklete  tartalmazza. ​

(4) A Bizottsági tagság megszűnik:

a)  a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás  megszűnésével,

b) amennyiben a képviselő-testület bármikor a polgármester előterjesztésére bizottság személyi összetételét, létszámát megváltoztatja, a bizottsági tagot bizottsági tisztségéből visszahívja,

c) a Bizottság elnöke, tagja megbízatásáról írásban lemond és a lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére benyújtja. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

d) a Bizottság elnöke, tagja halálával.

e) Amennyiben a  Képviselő-testület figyelemmel az Mötv. 58.§ (2) bekezdésére , a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a  bizottságot megszünteti ​.

(5) A szociális bizottság feladat és hatáskörét , valamint ügyrendjét a 4.  és az 5. melléklet tartalmazza. 

(6) Az ügyrendi Bizottság feladat és hatáskörét, valamint ügyrendjét a  6. számú és a  7  . melléklet  tartalmazza.

33/C §^[70](1) A képviselő-testület jogosult arra, hogy bármely bizottsági ügyet elbírálás végett magához  vonjon, módosítson, amíg nem került sor a végrehajtásra.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását,  ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával,  vagy sérti  az önkormányzat érdekeit.

A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. 

(3) Azok az ügyek , amelyeknek eldöntésére a képviselő-testület jogosult a polgármester,  vagy összes helyi képviselő egynegyedének javaslatára előkészítés végett az illetékes  bizottság elé terjesztendő.

(4) A bizottsági tagok számára a bizottsági üléseken kötelező a megjelenés. A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén.

(5) A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. ​

(6) A bizottság előterjesztéseire a képviselő-testület előterjesztéseire vonatkozó szabályok  az irányadók. ​

(7) A bizottságok  üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendet, a tanácskozás lényegét, az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket. A bizottság üléséről hangfelvétel is készíthető. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke  és egy tagja írja alá. A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül elektronikus formában a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül megküldésre kerüljön a Fejér Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának. ​

(8) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. 

(9) A bizottság döntéseiről a Közös Önkormányzati Hivatal   nyilvántartást vezet, és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről

V. Fejezet ​

Polgármester, alpolgármester, jegyző ​

34.§^[71](1)  A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban  látja el. A polgármester A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét - figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára - a képviselő-testület határozza meg. A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét, fogadónapját a 8 melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3)  A polgármester a képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz a képviselő-testület előtt. 

(4) A polgármester megválasztását követően – az eskü tételtől függetlenül – azonnal hivatalba lép.

(5) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(6) A polgármester tiszteletdíját  a képviselő-testület alakuló ülésén kell megállapítani.

(7) A polgármester önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségtérítésre jogosult, melyet a képviselő-testület az alakuló ülésén állapít meg.  

A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira az Ügyrendi  Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

34/A. § ^[72](1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) ​összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) ​képviseli az önkormányzatot,

c) ​segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját, 

d) ​szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

e) ​ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő 3 napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. 

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) ​nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,

b) ellátja az önkormányzat nemzetközi (testvérvárosi) kapcsolataival összefüggő feladatokat, 

c) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

(3) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő feladatai különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz,

c) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatallal  összefüggő polgármesteri feladatok:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva –Nagylók Község Polgármesterével együtt- irányítja a hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Közös Önkormányzati Hivatal  belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az egyéb munkáltatói jogokat  az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

g) gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – Közös Önkormányzati Hivatalnál  – foglalkoztatottak tekintetében. 

(5) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza. 

(6) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a  helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja ugyanazon ügyben  - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a z Mötv. 70. § (1} bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést  az ülést követő három napon belül nyújthatja be. A képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A elöntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt  tárgyalás alapján nem dönt

(7) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, illetve tevekénységében való akadályoztatása esetén kerül sor.

A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően, 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve e tisztség betöltetlensége, vagy az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a korelnöknek. 

34/B.§^[73]A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján , keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerinti illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is.

Alpolgármesterek

35. §^[74](1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére kettő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az egyik alpolgármestert a képviselő-testület saját tagjai közül, a másik alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választja.

 (2) Az alpolgármesterek  a megválasztásukat követően esküt tesznek a képviselő-testület tagjai előtt. 

(3) Az alpolgármesterek tiszteletdíjára a megválasztásukkor a polgármester, majd annak módosítására az Ügyrendi   Bizottság tesz javaslatot. 

(4) Az alpolgármesterek  önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségátalányra jogosultak, melynek mértékére a megválasztásukkor a polgármester, majd annak módosítására az Ügyrendi  Bizottság tesz javaslatot.  

(5 ) Az alpolgármesterek jutalmazására, egyéb juttatásaira a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testületnek. 

(6 ) Az alpolgármesterek feladataikat a polgármester irányításával látják el. 

(7)  Az alpolgármesterek megbízatása  megválasztásukkal kezdődik és amennyiben az új önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották őket, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestereket  az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor a megbízatásuk a választás napján szűnik meg. Az alpolgármesterek tisztsége megszűnik továbbá  Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával, halálukkal, a tisztségről történő lemondással, az összeférhetetlenség kimondásával, sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával, ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja..”

(8) A  rendelet polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

(9) Az alpolgármesterek  feladatkörét a polgármester határozza meg. ​

Jegyző

36.§^[75](1)  A polgármester Hantos Község Önkormányzata polgármesterével közösen az Mötv. és a Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó Megállapodásban szabályok alapján  –  pályázat alapján –  a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő  jegyzőt nevez ki.

(2) A  jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt:  

(3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben: 

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal vesz részt a testület és a bizottságok ülésein,

d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,

e) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,

f) rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,

g) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

h) gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakész tartásáról,

i) a testületet választási ciklusonként legalább egy alkalommal tájékoztatja a hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.

(4) A jegyző egyéb főbb feladatai:

a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

f) szervezi a Közös Önkormányzati Hivatal  jogi felvilágosító munkáját, 

g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, 

h) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatal  köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármesterek által meghatározott körben – a polgármesterek  egyetértése szükséges.

(5) A  jegyző helyettesítését a Közös Önkormányzati Hivatal  gazdasági vezetője  látja el. 

37. §^[76](1) A Képviselő-testület Nagylóki Közös Önkormányzati  Hivatal elnevezéssel Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületével egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

VI. Fejezet

A települési önkormányzat társulásai

38. § ^[77]A képviselő-testület feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében más önkormányzatok képviselő-testületeivel írásbeli megállapodással az Mötv.-ben meghatározott társulást hozhat létre.

39. § A helyi képviselő-testület és más települések képviselőtestületei között létrejövő koordináció.

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladata hatékonyabb ellátása érdekében együttműködésre törekszik más települések képviselő-testületével kölcsönösen előnyös feladat egyeztetés és végrehajtás terén.

(2) ^[78]Az együttműködés kiterjedhet:

a)  tervek fejlesztése koncepciók, programok egyeztetésére,

b)  lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek  összehangolására,

c) közös áruellátási és fejlesztési problémáknak a szolgáltató szervezetek elé történő együttes terjesztése,

d) a helyi vezetők - polgármester, alpolgármester, jegyző- kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,

e) közös bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására,

f) helyi képviselő-testületi és bizottsági munkatervek, helyi rendeletek, fontosabb határozatok kölcsönös megküldése.

40.§^[79](1) A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

(2) A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult. 

(3) A helyi népszavazás részletes szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. 

Helyi népszavazás

40/A. § ^[80](1) A helyi népszavazás

a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és  

b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 

(2) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) az önkormányzati rendelet megerősítésére.

(3) Nem rendelhető el helyi népszavazás:

a) költségvetésről való döntésre, 

b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

(4) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede, 

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

d) a választópolgárok 20 %-a.

(5) A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. 

41.§^[81]

VII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

42.§^[82](1) Az önkormányzat évente meghatározza költségvetési koncepcióját és költségvetését.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(3) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg.

(4) Tárgyalásra a kormány által rendelkezésre bocsátott irányelvek, információk alapján, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon választott feladatainak a figyelembevételével tervezetet kell összeállítani, melynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételeket, forrásokat, meghatározni a törvényben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását, azok szükségleteit,

b) egyeztetni kell a szükséges igényeket, célkitűzéseket, a lehetőségekkel és meg kell határozni   az egyeztetés alapján még vállalható feladatokat,- meg kell határozni a feladatok megvalósításának sorrendjét.

(5) A polgármester a költségvetési évet követően a költségvetési törvény által meghatározott  részletességgel zárszámadási rendelet tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

(6) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről - a képviselő-testület tájékoztatása mellett - saját hatáskörben  döntsön.

Az önkormányzat vagyona

43.§ ^[83](1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) A képviselő-testület - a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően - rendeletben állapítja meg a törzsvagyon:

a) forgalomképtelen tárgyait,

b) korlátozottan forgalomképes tárgyait, s azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(3) A polgármester évente közmeghallgatás  keretében tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyon helyzetének alakulásáról.

Ellenőrzés

44. §. (1) Az önkormányzat saját intézményei pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület ellenőrzi.

(2)^[84] A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a külső belső ellenőrrel kötött megbízásával  gondoskodik.

VIII. Fejezet^[85]

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSRÓL

45.§  (1)  A Képviselő-testület figyelemmel az Mötv. 23.§ (5) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörére, továbbá  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (2) bekezdésének, valamint az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. tv. 2. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján, az alapellátás keretében nyújtandó egészségügyi alapellátásról  önállóan továbbá egészségügyi feladat - ellátási szerződések, megállapodások útján gondoskodik.

(2) Az egészségügyi alapellátásba tartozó területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi, fogorvosi, területi védőnői továbbá az iskola-egészségügyi , valamint az alapellátáshoz kapcsolódó orvosi ügyeleti egészségügyi szolgáltatás ellátásának módjáról, továbbá ezen egészségügyi szolgáltatások   körzeteinek kialakításáról, meghatározásáról a képviselő-testület külön , önálló önkormányzati rendeletet alkotott.”

IX. Fejezet^[86]

Záró rendelkezések

46.§ (1) A rendelet 2007.  május 10.-én  lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított számú,  a  9/2001.(X.30.),  9/2002.( X.30.) valamint a 3/2003. (III.28.) számú rendeleteket hatályon kívül helyezi.

Hantos, 2007. április 19.​

              /: Virág József :/    sk.                                    /: Gálné Papp Erika:/sk.

                   polgármester                                                   jegyző

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2010.(XII.08.) önkormányzati rendelete 2010. december 9-én lép hatályba.

/: Fischer József :/    sk.                                    /: Gálné Papp Erika:/sk.

             polgármester                                                           körjegyző

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4./2011.(III.31.) önkormányzati rendelete 2011. március 31-én lép hatályba.

              /: Fischer József :/    sk.                                    /: Gálné Papp Erika:/sk.

                   polgármester                                                           körjegyző

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013.(II.13.) önkormányzati rendelete 2013. február 14.-én lép hatályba.

              /: Fischer József :/    sk.                                    /: Gálné Papp Erika:/sk.

                   polgármester                                                          jegyző

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.02.)önkormányzati rendelete 2014,október 03-án lép hatályba.

/: Fischer József :/    sk.                                    /: Gálné Papp Erika:/sk.

                   polgármester                                                          jegyző

A rendelet 2014.október 02-án   egységes szerkezetbe foglalva.

Hantos, 2014.október 02.                  

/: Gálné Papp Erika:/

                                        jegyző

MELLÉKLETEK:

1.melléklet - A település főbb adatai, jellemzői, sajátosságai

2.melléklet – Önkormányzati társulások, kölcsönös együttműködésről szóló  megállapodások

3.melléklet- A Képviselő-testület főbb feladat- és hatásköre, át nem ruházható hatáskörök és önként vállalt feladatok

4.melléklet – Átruházott hatáskörök jegyzéke

5.melléklet- Szociális Bizottság ügyrendje

6.melléklet – Ügyrendi Bizottság ügyrendje

7. melléklet- Ügyrendi Bizottság feladatköre

8.melléklet- A társadalmi megbízatású polgármester munkarendje és fogadóideje

FÜGGELÉKEK:

1.függelék – A Képviselő-testület tagjai névsora

2.függelék-  Az Önkormányzati alaptevékenységek államháztartási szakfeladat-rend szerinti besorolásáról

3.függelék-  Szociális Bizottság tagjai névsora

4.függelék-  Ügyrendi bizottság tagjai névsora

5.függelék - Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje

A település főbb adatai, jellemzői, sajátosságai

A település a II. világháború befejezéséig Nagylók községhez tartozott.

l950-ben alakult önálló községgé. 1977. március 3l-ig volt önálló, majd l977. április l-től közös Tanácsban társközségként vállalt szerepet.

A rendszerváltás után a helyhatósági választáson 8 tagú települési képviselőt választottak.

A választást követően 1990. december 27-től a képviselő-testület körjegyzőséget hozott létre a korábbi székhely községgel: Nagylókkal.

A körjegyzőség megszüntetését kimondta a képviselő-testület és l992.január l-től önálló hivatalt hozott létre.

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. január 1-vel Sárosd Nagyközségi Önkormányzattal hozott létre körjegyzőséget.  2010. január 1-vel felmondva Sárosd Nagyközségi Önkormányzattal létrehozott körjegyzőségi megállapodást  Nagylók Községi Önkormányzattal megalakították Nagylók-Hantos Községek  Körjegyzőséget.2013. január 1-től Nagylók Községi Önkormányzattal közösen létrehozta Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatalt.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. szeptember 1-től Mezőfalva Nagyközségi Önkormányzattal- 2008. szeptember 1-től kiegészülve Daruszentmiklós Községi Önkormányzattal- Közoktatási Társulást hozott létre, mely Társulás keretében Hantoson  egy vegyes csoportos óvoda, 6 osztályos  általános tagiskola működött. Jogszabályi változások miatt az alapfokú oktatási feladatokat 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Dunaújvárosi Tankerületéhez tartozó Mezőfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hantosi tagiskolája működik 6 évfolyammal. Az óvodai nevelés feladatai ellátásáról 2013. július 1-től az Önkormányzat az általa létrehozott Hantosi Gesztenyés Kert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde intézmény fenntartásával gondoskodik.

A  területi védőnői alapellátási és iskola-egészségügyi közszolgáltatási feladatok ellátásáról az Önkormányzat Nagylók Községi Önkormányzattal kötött megállapodás  keretében gondoskodik. Az Önkormányzat a  központi orvosi ügyelet feladatai ellátásáról Sárbogárd Város Önkormányzatával és Nagylók Községi Önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződéssel gondoskodik.

A településen  háziorvosi szolgálat, kultúrház működik.

Az évek során átadásra került az ivóvízrendszer, és a földgáz bevezetése, valamint a telefonhálózat valamint a kábeltévé és szélessávú internet hálózat kiépítése is befejeződött. Jelenleg folyamatban az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében a vízbázis arzénmentesítése beruházás.

Önkormányzati társulások  , kölcsönös együttműködésről szóló megállapodások

l. Az Önkormányzat Nagylók Községi Önkormányzattal és Sárbogárd Város Önkormányzatával  közösen megállapodást kötött a központi orvosi ügyelet működtetésére

2. Az Önkormányzat Nagylók Községi Önkormányzattal a területi védőnői alapellátási és iskola-egészségügyi közszolgáltatási feladatok ellátására megállapodást kötött.

3. Az Önkormányzat az Mötv. 44.§ (1) bekezdése alapján  Nagylók Község és Hantos Község Önkormányzatai működésével valamint az Önkormányzatok polgármesterei vagy jegyzői feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása és az Önkormányzatok egymás közötti valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolására  Nagylók Községi Önkormányzattal közösen Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.

4.  Gyermekjóléti szolgálat valamint gyermekek átmeneti nevelésével kapcsolatos- helyettes szülő  feladatai  továbbá a szociális feladatai - szociális étkezés, házi segítségnyújtás, családsegítés -  ellátására Sárbogárd Város Önkormányzatával valamint Nagylók Község Önkormányzatával  közösen Sárbogárd- Hantos- Nagylók  Szociális és Gyermekjóléti Társulást hozott létre és tart fenn.

5.Az Önkormányzat integrált szilárdhulladék-gazdálkodási feladatainak ellátására több önkormányzattal közösen a  Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja.

A Képviselő-testülete főbb  FELADAT- és hatásköre

I. A helyi közügyek valamint  a helyi önkormányzati feladatok:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való

gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása a helyi közutak és tartozékainak

kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,

gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy {köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház,előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatásai védelme;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának valamint a

hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár elhárítás;

12.honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem  helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik

értékesítései lehetőségeinek biztosítása ideértve  a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

l17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás

20.. távhőszolgáltatás

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény

rendelkezései szerint a helyi önkormányzat e|látásért felelősnek minősül.

II. Önként vállalt önkormányzati feladatok:

1. méltányos szociális ellátások, helyi lakásfenntartási támogatás nyújtása,

átmeneti segély, temetési segély, méltányossági ápolási  díj, méltányossági közgyógyellátás nyújtása

2. első lakáshoz jutók támogatása

3.     térítési díjak átvállalása,

4.     Gyvt-n felül további kedvezmény biztosítása,

5.     nemzetközi kapcsolatok ápolása,

6.     kitüntetések adományozása,

7.     széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása ( falunap,advent stb. )

8. civil szerezetek anyagi támogatása

III.  Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

IV.  A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. az önkormányzati rendeletalkotás,
2. az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása
3. a  törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
4. a helyi népszavazás elrendelése,
5. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása használatuk szabályozása díszpolgári cím adományozása,
6. a gazdaság program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
7. a helyi adó megállapítása,
8. a településfejlesztési eszközök  településszerkezeti terv jóváhagyása,
9. területszervezési kezdeményezés,
10. hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele és átadása,
11.  önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése , abból történő kiválás, társulási
12. megállapodás módosítása ,  társuláshoz,  érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
13. intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,
14. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
15. közterület elnevezése, műalkotás és közéri szobor állítása,
16. eljárás kezdeményezése  az Alkotmánybíróságnál,
17. a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,
18. állásfoglalás intézmény átszerezéséről, megszüntetésről ellátási, szolgáltatási körzeteiről,ha a szolgáltatás a települést érinti,
19. véleménynyilvánítás  olyan ügyekben amelyekben a törvény az érdeke|t önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
20. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos  továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntés,
21. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,
22. amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

A Képviselő-testület által átruházott hatáskörökről

A Szociális Bizottságra átruházott képviselő-testületi hatáskörökről

A Képviselő-testület az átruházható hatásköreiből az alábbiak gyakorlását a szociális

bizottságra ruházza át^[91]: ------------------

A polgármesterre átruházott képviselő-testületi hatáskörökről:

A képviselő-testület az átruházható hatásköreiből az alábbiak gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

a) az Szt. 43./B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása,

b) önkormányzati segély megállapítása,

c) méltányossági közgyógyellátás megállapítása

d) köztemetés elrendelése

Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Szociális Bizottságának Ügyrendje

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működésének részletszabályait az alábbiak szerint határozza meg:

I.

l. A bizottság üléseit az elnök írásban hívja össze.

II.

2. A bizottság elnöke képviseli a bizottságot.

3.A bizottság elnökének feladatai különösen:

a) tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét,

b) összehívja és vezeti a Bizottság üléseit,

c) gondoskodik a Bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról,

d) beszámol a képviselő-testületnek a bizottság működéséről,

e) együttműködik a polgármesterrel,

f) javaslatot tesz a bizottsági tagok közötti munkamegosztásra,

g) állást foglal a bizottság nevében a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.

4. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb tagja (korelnök) helyettesíti.

5. A bizottság elnökét helyettesítő bizottsági korelnök feladatait - esetenként - a bizottság elnöke határozza meg.

6. A bizottság ülését az elnöke hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén a korelnök gyakorolja az ülés összehívásával, illetőleg vezetésével kapcsolatos jogosítványokat.

7.Az Mötv. 61.§ (1) bekezdése alapján a polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

8. A bizottság ülésére meg kell hívni :

   a)  a polgármestert, jegyzőt, háziorvost,

   b) akit a bizottság elnöke megjelöl.

 9. A bizottság a tagjai többségének javaslata alapján zárt ülést is tarthat.

 10.  Zárt ülést kell elrendelni, ha a bizottság önkormányzati hatósági ügyben jár el.

11. A bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok ( meghívó, előterjesztés ) sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik. Az ülés előkészítésére vonatkozóan a bizottság elnöke feladatokat határozhat meg a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozója számára.

12. A bizottság elnökét  e rendeletben  meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg.

13. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

IV.

13. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendet, a tanácskozás lényegét, az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra- a kisebbségi véleményeket. A bizottság üléséről hangfelvétel is készíthető. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottsági  jegyzőkönyvet  az ülést követő 15 napon belül  elektronikus formában a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül  megküldésre kerüljön a Fejér Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának.

14. A bizottság írásos dokumentumait a Közös Önkormányzati Hivatal arra illetékes dolgozója kezeli.

15. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Mötv. valamint e rendelet  bizottságra vonatkozó

       paragrafusait kell alkalmazni.

Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Ügyrendi  Bizottságának Ügyrendje

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Ügyrendi Bizottság  (a továbbiakban: Bizottság) működésének részletszabályait az alábbiak szerint határozza meg:

I.

l. A bizottság üléseit az elnök írásban hívja össze. Az Mötv. 61.§ (1) bekezdése alapján a polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

II.

2. A bizottság elnöke képviseli a bizottságot.

3. A bizottság elnökének feladatai különösen:

a) tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét,

b) összehívja és vezeti a Bizottság üléseit,

c) gondoskodik a Bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő  továbbításáról,

d) beszámol a képviselő-testületnek a bizottság működéséről,

e) együttműködik a polgármesterrel,

f)  javaslatot tesz a bizottsági tagok közötti munkamegosztásra,

g) állást foglal a bizottság nevében a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.

4. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb tagja  (a bizottság

    korelnöke) helyettesíti.

5. A bizottság elnökét helyettesítő bizottsági korelnök feladatait - esetenként - a bizottság

    elnöke határozza meg.

6. A bizottság ülését az elnöke hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság

    korelnöke gyakorolja az ülés összehívásával, illetőleg vezetésével kapcsolatos

    jogosítványokat.

7. A bizottság ülésére meg kell hívni:

    a) a polgármestert, jegyzőt.

     b) akit a bizottság elnöke megjelöl.

8. A bizottság ülése nyilvános.

    a) A bizottság a tagjai többségének javaslata alapján zárt ülést is tarthat.

    b) Zárt ülést kell elrendelni, ha a bizottság önkormányzati hatósági ügyben jár el.

9. A bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok ( meghívó, előterjesztés ) sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik. Az ülés előkészítésére vonatkozóan a bizottság elnöke feladatokat határozhat meg a Közös Hivatal  dolgozója számára.

10. A bizottság elnökét e rendeletben  meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg.

11. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

IV.

l4. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendet, a tanácskozás lényegét, az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra- a kisebbségi véleményeket. A bizottság üléséről hangfelvétel is készíthető. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottsági  jegyzőkönyvet  az ülést követő 15 napon belül  elektronikus formában a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül  megküldésre kerüljön a Fejér Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának.

l5 A bizottság írásos dokumentumait a  Közös Önkormányzati Hivatal   arra illetékes dolgozója kezeli.

l7. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Mötv. valamint e rendelet  bizottságra vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.

Az Ügyrendi Bizottság feladatai és hatásköre

A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság feladatait és hatáskörét az alábbiakban  határozza meg:

1.Vizsgálja a szervezeti és működési szabályzat  hatályosulását,  szükség szerint javaslatot tesz módosítására, vagy új szabályzat alkotására.

2.kivizsgálja a települési képviselők összeférhetetlenségi , méltánytalansági  ügyeit,

3.előzetesen állást foglal és javaslatot tesz a képviselő-testület elé kerülő fegyelmi ügyekben,

4.döntés előkészítésében való részvételt a bizottság  is kezdeményezhet

5 indítványozhatja – kért napirenddel és előterjesztéssel – a képviselő-testület ülésének összehívását  a polgármesternél 15 napon belül

6.kezeli a polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatait, s ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálatokat

A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjének és fogadó idejének meghatározása

A társadalmi megbízatású polgármester munkarendjét figyelemmel más hivatali elfoglaltságára az alábbiak szerint határozza meg:

Hétfő: 8.00- 10.00

Kedd: 8.00-10.00

Szerda: 8.00-10.00

Csütörtök: 8.00-10.00

Péntek: 8.00-10.00

A társadalmi megbízatású polgármester fogadóidejét:

Péntek: 8.00-9.00

A megválasztott képviselő-testületi tagok névsora és lakcíme

2.függelék^[97]

Az önkormányzati alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti
besorolása

Szakfeladat:

360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
382101 Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása
382200 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

522001 Közutak. hidak. alagutak üzemeltetése,fenn tartása
562913 Iskolai intézményi étkeztetés

581400 Folyóirat. időszaki kiadvány kiadása

680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
750000 Állat-egészségügyi ellátás

811000 Építményüzemeltetés

812000 Takarítás

813000 Zőldterület-kezelés

841112 Önkormányzati jogaikotás
841191 Nemzeti ünnepek programjai
841402 Közvilágítás

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások
842 1 55Önkonnányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai
842531 A polgári védelem ágazati feladatai

842541 Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
862101 Háziorvosi alapellátás

862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás

862301 Fogorvosi alapellátás

869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás
869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás

882111 Aktív korúak ellátása

882113 Lakásfenntartási támogatás nonnatív alapon
882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
882116 Ápolási díj rnéltányossági alapon

882117 Rendszeres gyennekvédelmi pénzbeli ellátás
882118 Kiegészítő gyennekvédelmi támogatás
882119 Óvodáztatási támogatás

882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás
882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
882201 Adósságkezelési szolgáltatás

882202 Közgyógyellátás

882203 Köztemetés

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak
hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443 Egyéb közfoglalkoztatás

910501 Közrnüvelődési tevékenységek és támogatásuk

910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek

müködtetése

931102 Sportlétesítmények müködtetése és fejlesztése
931201 Versenysport-tevékenység és támogatása

931301 Szabadidösport-(rekreációs sport- )tevékenység és
támogatása

960302 Köztemető-fenntartás és működtetés

A megválasztott Szociális Bizottság tagjainak névsora

A szociális Bizottság elnöke:  Zab Zsuzsanna

A szociális bizottság tagjai:

                                               Fischerné Koncz Katalin

                                                Tóth Andrásné

A megválasztott Ügyrendi Bizottság  tagjainak névsora

Az Ügyrendi Bizottság Elnöke:    Hangyál Csaba

Az Ügyrendi Bizottság tagja:    Zab Zsuzsanna

A  Közös Önkormányzati Hivatal   Ügyrendje

A Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületével közösen létrehozott Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal  létszámát a székhely településen 5 főben, a Kirendeltségen 3 főben  belső szervezetét az alábbiak szerint állapítja meg:

a) jegyző

Nagylók, mint Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén működő Közös Önkormányzati Hivatal  esetén:

     a) szociális-igazgatási ügyintéző I.

     b)szociális-igazgatási ügyintéző II.

     c) pénzügyi-gazdasági ügyintéző I.

     d) pénzügyi-gazdasági ügyintéző II.

Hantos községben működő kirendeltségen:

    a) szociális-igazgatási ügyintéző

    b) pénzügyi-gazdasági ügyintéző I.

   c) pénzügyi-gazdasági ügyintéző II.

A hivatal munkáját a jegyző szervezi és vezeti.

A hivatal alapvető feladatait a hatásköri jegyzékek tartalmazzák.

A képviselő-testület rendeletének és határozatának végrehajtása a Közös Önkormányzati Hivatal  feladata.

A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói munkája feletti ellenőrzést, kiadmányozási joga gyakorlása útján is gyakorolja.

Kiadmányozás rendje:

A jegyző kiadmányozza a szerv által hatósági ügyekben hozott határozatokat, a felsőbb szervekhez küldendő felterjesztéseket.

Az ügyintézők saját feladatkörükben önálló kiadmányozási jogai az alábbiak:

Saját jogkörben a szociális-igazgatási ügyintéző:

 a)  anyakönyvi ügyek,

 b) népesség-nyilvántartási ügyek,

 c)  hagyatéki ügyek,

 d)  hatósági bizonyítványok,

 e) lakcím-változás bejelentése,

 f) munkaügyi feladatok,

g) honvédelmi ügyek,

e) gyámügyek,

f) szociális gondozási ügyekben, határozatok kivételével,

kiadmányozási jog illeti meg.

 Gazdálkodási-pénzügyi ügyintéző I-II.:

 a) költségvetéssel kapcsolatos ügyek,

 b) lakásgazdálkodási ügyek,

 c)  adóügyek,

 d) állategészségügyi feladatok,

 e)  egyéb pénzügyekben, határozatok kivételével,

kiadmányozási jog illeti meg.

A hivatal ügyfélfogadási rendje:

    jegyző:  munkanapokon 8-l2 óra között, kivéve csütörtök l3-l6.30 óráig.   

    Ügyintézők: munkanapokon 8-l2 óra között, kivéve csütörtök l3-l6.30 óráig.

A jegyző és a hivatal dolgozói kötelesek megfelelő környezetet biztosítani, az ügyfelekkel udvariasan tárgyalni. Sürgős esetekben a félfogadási időn túl is fogadni kell az ügyfelet.

Munkaköri leírások:

Jegyző:

    A hatásköri jegyzékben foglaltakkal egységben:

        a) magasabb szintű jogszabályok végrehajtása, annak szervezése és ellenőrzése,

        b) képviselő-testületi döntések végrehajtása, szervezése, ellenőrzése,

        c) munkaügyekkel kapcsolatos feladatok,

        d) honvédelemmel kapcsolatos feladatok,

        e) polgári védelemmel kapcsolatos feladatok,

        f) eljárási törvénnyel kapcsolatos feladatok,

       g)  intézmény ellenőrzési feladatok,

       h) szabálysértési ügyek elbírálása,

        i) polgári törvénykönyv végrehajtásával kapcsolatos feladatok,

        j) választással kapcsolatos feladatok,

        k) önkormányzati bizottságok munkájának segítése.

Szociális-igazgatási ügyintézők:

        a)  szociális gondozási feladatok,

        b)  bizottsági anyagok készítése, előterjesztése,

        c)  építésügyi igazgatási hatáskörök,

        d)  környezetvédelmi és területfejlesztési hatáskörök,

        e)  anyakönyvi, igazgatási hatáskörök,

        f)  gyámügyi hatáskörök,

        g) hagyatéki ügyek,

        e)  ár- belvízvédelmi hatáskörök,

        f) honvédelemmel kapcsolatos hatáskörök,

        h) talált tárgyakkal kapcsolatos hatáskör,

        i)  népesség nyilvántartással kapcsolatos hatáskör,

        j) állampolgársági ügyek,

        k) választással kapcsolatos feladatok,

                     ka) út, híd ügyek,

                     kb) egészségügyi, oktatási, közművelődési feladatok.

Gazdasági-pénzügyi ügyintézők I-II:

1. költségvetéssel kapcsolatos hatáskör,

                     ( tervezés, statisztika, bérgazdálkodás, intézmény ellenőrzés)

                                    b)  adózással kapcsolatos hatáskörök,

                     c)  energiaügyi hatáskörök,

                     d) állattenyésztési, állategészségügyi hatáskörök,

                     e) lakás, kommunális hatáskörök,

                     f) sport ügy,

                     g) ivóvízellátással kapcsolatos feladatok,

                     i) gázellátással kapcsolatos feladatok,

                     j)mezőgazdasági termelés, földügyi hatáskörök,

                     k) élelmezés, kereskedelem, ipar.”

Vagyontételi  kötelezettséggel járó munkakörök az alábbi munkakörök :

A fent fel nem sorolt munkakört betöltő köztisztviselők saját elhatározásuk alapján vagyonnyilatkozatot tehetnek.