Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016 (IV.25.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú bérlakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásáról

Hatályos: 2019. 04. 15- 2023. 04. 24

Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016 (IV.25.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú bérlakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásáról1

2019.04.15.

Hantos Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében eljárva, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében a 12. § (5) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy a lakások és a helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Lt.) összhangban szabályozza:

a) a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeit, a felek megállapodásának tartalmát,

b) a lakbér mértékére vonatkozó szabályokat,

c) a bérlő által a lakásba , helységbe befogadható személyek körét és a befogadás feltételeit,

d) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatos szabályokat,valamint

e) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjéhez való hozzájárulás feltételeit.

(2) A rendeletben meghatározott feladatokat és hatásköröket (igényjogosultság megállapítása, bérlőkijelölés, nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréje ) Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete látja el. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester jogosult megkötni.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Hantos Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra, nem lakás célú helyiségeire. Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ( továbbiakban: Ptk.) , az Lt. , valamint az önkormányzat vagyonáról szóló 4/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Pályakezdő fiatal: a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti fogalom;

b) Fiatal házas: a házaspár illetve élettársak egyik tagja, aki a bérbeadására irányuló pályázat megjelenése napján nem töltötte be a 35. életévét;

c) Jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fogalom;

d) Vagyon: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalom;

e) Fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogalom.

f) Életvitelszerű tartózkodás: a két hónapot meg nem haladó távollétet is beleértve, a bérlő akkor tartózkodik életvitelszerűen a lakásban, ha a lakás a bérlő otthona, és ez az ingatlan szolgál a bérlőnek mindennapi teendőinek (különösen pihenés, étkezés) megszervezéséhez, továbbá amely ingatlan a családi élete helyszínéül szolgál, és ahol rendszeresen közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ott lakás látszatának keltése miatt használja az ingatlant.

g) Rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot: a lakás vagy helyiség (lakás és helyiség együtt e fogalom magyarázata során a továbbiakban: ingatlan) akkor alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha az épület központi berendezéseinek az ingatlanban lévő részei, és az ingatlan berendezései üzemképesek, valamint az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban rögzített megnevezése szerinti célra alkalmas.

h) Együtt költöző személyek alatt azokat a személyeket kell érteni, akik a bérlővel a lakásba együtt költöznek be vagy a bérleti szerződés fennállása alatt jogszerűen tartózkodnak ott.

i) Bérlő kifejezés alatt, ahol a rendelet külön nem említi, bérlőtársakat is érteni kell.

I/A. Fejezet

II. Önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásának szabályai

1. A lakás bérbeadás általános feltételei

4. § (1) Az önkormányzati lakások bérbe adhatók:

a) közérdekű feladat megvalósítása érdekében , szolgálati jellegű bérlakásként,

b) pályáztatás útján költségelven meghatározott lakbérű bérlakásként.

(2) Lakás annak a természetes személynek adható bérbe, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a bérleti szerződés megkötésekor cselekvőképes;

b) akinek az Önkormányzat tulajdonában álló lakásra vonatkozó bérleti szerződése nem neki felróható okból szűnt meg a pályázat elbírálása vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését megelőző öt évben;

c) akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn lakbér tartozása az Önkormányzattal szemben;

d) akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn – önkormányzati lakásbérleti jogviszonya során felhalmozott – közüzemi díjtartozása közüzemi szolgáltatóval szemben;

e) vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen tartózkodik a lakásban.

5. § (1) A bérleti szerződés határozott időre köthető, melynek időtartamát a Képviselő-testület a bérlőkijelölésről szóló döntésében naptári nap szerint, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötötten állapítja meg. A pályáztatás útján költségelven meghatározott lakbérű bérlakásként történő bérbeadás esetén a határozott időre szóló szerződés legfeljebb 3 évre köthető. A közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő, szolgálati jellegű bérbeadás esetén a foglalkoztatási, szolgálati jogviszony fennállásáig a bérleti szerződés öt évenként ismételten megköthető, az e rendeletben szabályozottak szerint.

(2) A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy

a) a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakik, s a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban a bérbeadó részére bejelenti,

.
b) az Önkormányzat, mint bérbeadó részére szabad bejutást biztosít
ba) évente legfeljebb 2 alkalommal a bérlakás rendeltetésszerű használatának, valamint a bérlő szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése céljából, valamint
bb) rendkívüli káresemény, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.
c) Amennyiben a bérbeadó e Rendelet 10. § (1) bekezdése szerint óvadékfizetési kötelezettséget ír elő, annak megfizetését.
(3) A rendeltetésszerű használat és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során a bérlő köteles a lakásbérleti jogviszony létrejöttétől számítva negyedévente a bérbeadónak írásban igazolni, hogy a közüzemi szolgáltatók felé közüzemi díjtartozása nem áll fenn.
(4) A határozott idő leteltét vagy a meghatározott feltétel bekövetkezését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

2. Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő, szolgálati jellegű bérbeadás

6. § (1) Szolgálati jellegű lakásra jogosult lehet:

a) az önkormányzatnál, vagy önkormányzati fenntartású intézménynél köztisztviselői, közalkalmazotti , munkavállalói munkaviszonyban álló személy,

b) az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai körébe tartozó feladatot ellátó, átvállaló személy.

(2) A szolgálati lakás a közszolgálati, közalkalmazotti, munkaviszonyi illetőleg a megbízási jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt munkaviszonyok megszűnését követő 60 napon belül a bérlő köteles a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani. Elhelyezésre, térítésre nem jogosult.

(4) Ha a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra vált jogosulttá, a bérlő 6 hónapon belül köteles a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani.

(5) A bérlő halálát követő legfeljebb hat hónapig a szolgálati lakást változatlan feltéttelekkel használhatja az a közeli hozzátartozó, aki a bérlővel haláláig együtt élt

3. Pályáztatás útján , költségelven meghatározott lakbérű lakások bérbeadása

7. § (1) A költségelven bérbe adott lakások bérlete iránti kérelmet elsősorban azok a községben élő, állandó jellegű keresőtevékenységet végző fiatalok nyújthatják be, akik az önálló életvitelhez szükséges lakhatási feltételekkel nem rendelkeznek.

(2) A bérleti szerződés megkötésének feltétele e Rendelet 10 § (1) bekezdésében meghatározott óvadék , valamint 2 havi bérleti díj bérbeadó részére történő megfizetése.

4. A pályázati eljárás szabályai

8. § (1) Önkormányzati lakások költségelven meghatározott lakbérű lakásokként történő bérbeadására pályázatot kell kiírni.

(2) Az önkormányzati lakások költségelven meghatározott lakbérű lakásokként történő bérbeadására vonatkozó pályázat feltételeit a Képviselő- testület határozza meg.

(3) E rendeletben meghatározott feltételek szerinti pályázatot a bérbeadó Képviselő-testület írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot ki kell függeszteni a Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal Hantosi Kirendeltsége hirdetőtábláján, hirdetmények útján közzé kell tenni.

(4) A bérbeadó a pályázati kiírásban jogosult meghatározni azokat a szempontokat és azok pontszámait, amelyek alapján a pályázók meghatározott köre előnyben részesíthető. Előnyben részesíthetők különösen a pályakezdő fiatalok és a fiatal házasok.

9. § (1) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelel.

(2) Minden pályázaton csak az arra benyújtott igények vehetők figyelembe.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett bérlakás műszaki állapotát, főbb jellemzőit (alapterület, szobaszám, komfortfokozat stb.)

b) a hasznosítás jellegét,

c) településen és épületen belüli fekvését, pontos címét,

d) a fizetendő lakbér összegét,

e) a bérleti jogviszony időtartamát,

f) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételekor az elvégzendő munkák megjelölését, határidejét és költségeit, valamint a költségviselés módozatát,

g) a lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,

h) a pályázathoz csatolandó mellékletek felsorolását,.

i) a pályázat benyújtásának módját, helyét, idejét, a pályázat elbírálásának határidejét,

j) egyéb pályázati feltételeket.

10. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megkötéséig, a szerződés fennállásának időtartamára óvadékfizetési kötelezettséget köthet ki. Az óvadék a bérleti díj és egyéb, a lakással összefüggő fizetési kötelezettségek biztosítéka. Az óvadék mértéke

a) legfeljebb 2 évig tartó határozott idejű szerződés esetén 2 havi lakbérnek megfelelő összeg;

b) határozatlan idejű vagy legfeljebb 3 évig tartó határozott idejű szerződés esetén 3 havi lakbérnek megfelelő összeg.

(2) Ha a bérlőnek tartozása nem maradt fenn, a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül az óvadék összegét részére kamat felszámítása nélkül vissza kell fizetni.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdés b) pontja szerinti óvadék megfizetését kérelemre legfeljebb két részletben engedélyezheti, úgy, hogy az első részletben legalább 1 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell megfizetni. Az első részletet a bérleti szerződés megkötéséig kell megfizetni, a második részletre a bérleti szerződés létrejöttétől számított legfeljebb 60 napos fizetési halasztás adható.

11. § (1) A pályázatokat a Polgármester részére írásban, az ingyenesen rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon, az adatokat kitöltve, a (2) bekezdés szerinti – a pályázó által beszerezendő – igazolásokkal és nyilatkozatokkal együtt zártan, egy példányban kell benyújtani a rendelet 3. számú mellékletét képező formanyomtatványon.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) az e rendelet vonatkozó mellékleteiben szereplő személyes adatokat és személyi körülményeket, valamint

b) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.

(3) A pályázatban szereplő adatok, igazolások és nyilatkozatok valódiságát a Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal Hantosi Kirendeltsége ügyintézője megvizsgálhatja, melyhez felhasználhatja a jövedelemadózási rendszer adatait, információt kérhet a vagyontárgyakat, illetve azok forgalmi értékét nyilvántartó és igazoló illetékes szervektől.

(4) A tényállás tisztázása érdekében a Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal Hantosi Kirendeltsége ügyintézője környezettanulmányt készíthet. Amennyiben a fél a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé és emiatt a tényállás nem kellően tisztázott, úgy a hatáskör gyakorlója a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(5) A rendelet alkalmazásánál a havi átlag nettó jövedelem megállapításánál a pályázat benyújtását megelőző 1 hónap jövedelem átlagát kell figyelembe venni, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.

(6) Nem pályázhat az, aki nem felel meg e Rendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

12. § A pályázóknak legalább egy időpont felkínálásával biztosítani kell a lakások megtekintését

5. Felek jogai és kötelezettségei

13. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete, mint bérbeadó, a szerződés tartalmának meghatározása során az Lt. rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy ahol a törvény helyi rendeleti szabályozásra utal, ott a (2)–(6) bekezdés valamint a 14. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bérlakást a bérlő albérletbe nem adhatja.

(3) A bérlő a lakbért a bérbeadó részére havonta előre, egy összegben legkésőbb a tárgyhó 5. napjáig köteles megfizetni az Önkormányzat fizetési számlájára.

(4) A bérbeadó köteles gondoskodni

a) az épület karbantartásáról,

b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,

c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseihez keletkezett hibák megszüntetéséről.

(5) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatának, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek és szerelvényeinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetve cseréjéről.

(6) Amennyiben az épületben, az épület központi berendezéseiben, és az előbbi alkotórészeiben a bérlő és vele együttlakó személyek magatartása, vagy mulasztása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől követelheti a hiba kijavítását, az eredeti állapot helyreállítását vagy a kár megtérítését.

14. § (1) A bérlő – a bérbeadóval kötött előzetes megállapodás alapján – a lakáson átalakítási, korszerűsítési munkát végezhet, sajátköltségen. A lakás visszaadása esetén a bérbeadóval szemben költségei megtérítése iránti igénnyel nem léphet fel. Jogosult azonban az eredeti állapot helyreállítására, az általa létesített berendezések leszerelésére és elvitelére.

(2) A felek akár a szerződéskötéskor, akár a lakás visszaadásakor megállapodhatnak abban, hogy a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott költségtérítés fejében.

(3) Amennyiben a bérlő a lakás rendeltetésszerű állapotban történő visszaadási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó jogosult a munkálatokat a bérlő terhére elvégeztetni.

6. A lakásbérleti szerződés tartalma

15. § (1) Az e rendeletben szabályozott feltételekkel bérbe adott lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadó, a bérlő nevét, címét, személyi azonosító adatait, a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyi azonosító adatait, a bérbe adás jogcímét, időtartamát,

b) a lakás azonosító adatait (címe, helyiségek, alapterület, komfortfokozat, hozzá tartozó ingatlanrész, a lakás helyiségeinek felszereltségét, stb.)

c) a bérleti díjat, a fizetés módját és határidejét,

d) a bérbe adó és bérlő kötelezettségeit,

e) ha a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések helyreállítását a bérlő vállalja, a bérbeadó azt milyen módon számítja be,

f) a birtokba adás időpontját.

(2) A bérleti szerződés mellékletét képezi a birtokba-adáskor felvett – a lakás berendezéseinek és tartozékainak felsorolását tartalmazó – leltár.

7. A bérlő által a lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei

16. § (1) Önkormányzati lakás esetén a befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) Nem kell a bérbeadó hozzájárulása akkor, ha a lakás bérlője a házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének gyermekét, valamint a szülőjét fogadja be.

(3) A tulajdonos hozzájárulását akkor adhatja meg, ha az élettársa, a gyermek házastársa, élettársa, illetve a szülő házastársa, élettársa olyan nyilatkozatot tesz, hogy a házastársi, élettársi kapcsolat esetleges megszűnése esetén a lakást feltétel nélkül 15 napon belül elhagyja.

(4) Az Önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását a bérlő írásbeli kérelmére – a kérelem, és a befogadott személy hozzátartozói minőségének igazolására szolgáló irat bemutatását, illetve hitelesített másolatának csatolását követő – 60 napon belül, írásban adja meg vagy utasítja el.

8. A lakásbérlet megszűnése

17. § (1) Amennyiben a bérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, a lakásban az Lt. 21. § (2) bekezdésében szereplő jogszabályi felhatalmazás, illetve engedély alapján lakó személyek a bérleti jogviszonyt folytathatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyeken kívüli lakók a bérleti jogviszony megszűnése esetén kötelesek a lakásból kiköltözni.

17/A. § Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe, a helyiségbérlet szabályai szerint, a Képviselő-testület döntése alapján.

9. A lakbér, a lakbér mértéke, a különszolgáltatás díja

18. § (1) A bérbeadás jellegétől és a bérbe adható ingatlan nagyságától, komfortfokozatától függő lakbér mértékét a 2. melléklet határozza meg.

(2) A lakbér nem tartalmazza az Ltv. szerinti külön szolgáltatások, a lakás közüzemi díjait, melyeket a bérlő köteles fizetni.

(3) A bérlő a bérleti díjon és e Rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül köteles a magánszemélyek kommunális adója megfizetésére.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület a lakbér mértékének módosításáról dönt, úgy a már megkötött és hatályban lévő bérleti szerződések esetében a módosító rendelkezés hatályba lépésétől számított második hónap első napjától kell a módosított lakbért alkalmazni. A polgármesternek ugyaneddig az időpontig kell gondoskodnia a bérleti szerződés módosításának elkészítéséről és aláírásáról.[4]

III. Fejezet

III. Önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásának szabályai

10. A helyiségbérlet szabályai

19. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének pályáztatására, a bérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Helyiséget albérletbe adni, helyiség bérleti jogát átruházni vagy a bérbeadó hozzájárulása nélkül cserélni nem lehet.

(3) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével- adhat bérbe. Pályázati eljárás nélkül és térítésmentesen helyiség akkor adható bérbe, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek azt indokolja.

(4) A pályázat kiírása alól a Képviselő-testület mentesítést adhat, ha

a) a helyiséget olyan tevékenység céljából kívánják bérbe venni, ami a település kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb alapellátásához szükséges,

b) a bérlő a helyiségben termelő-, szolgáltató üzemet létesít, és ezzel új munkahelyet teremt,

c) a helyiségre kiírt legalább 2 pályázat, sikertelen volt,

d) bérleti szerződés első alkalommal történő meghosszabbítása továbbá

e) meglévő helyiségbérleti jog cseréje esetén.

(5) Helyiséget bérbe adni természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére lehet. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a bérbeadás feltételei:

a) köztartozásmentes igazolás az állami és önkormányzati adóhatóságtól

b) cégbírósági bejegyzés másolata.

(6) Helyiség nem adható bérbe annak az ajánlattevőnek, akinek a bérbeadó felé bérleti díj vagy bármely más közszolgáltató felé tartozása vagy az Önkormányzat felé helyi adó tartozása van. A tartozásmentességről szóló igazolást a pályázathoz mellékelni kell

19/A. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségre – ha törvény vagy e rendelet másképpen nem rendelkezik – legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti szerződés köthető.

(2) A képviselő-testület egyedi ügyben hozott döntésével az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot 5 évnél hosszabb, vagy határozatlan időtartamban is megállapíthatja.

19/B. § (1) A bérlő a helyiség használatáért bérleti díjat és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díját köteles megfizetni, havonta egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig, a bérbeadó által kiállított számla alapján, vagy amennyiben a számla kézhezvétele későbbi időpontra esik, a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(2) A bérleti díj mértékét bérlő és bérbeadó megállapodása határozza meg. A bérleti díj és a külön szolgáltatási díj mértékét a bérlő és a bérbeadó a piaci viszonyoknak megfelelően évente felülvizsgálja.

19/C. § (1) A bérbeadó a helyiséget megtekintett állapotban, a bérleti szerződésben megjelölt felszereltséggel és időpontban köteles átadni.

(2) A bérlő köteles a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott rendeltetésnek megfelelően használni. A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal, egyébként pedig szükség szerint ellenőrzi, melyet bérlő tűrni köteles.

19/D. § (1) A bérlő bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a helyiséget legalább az átadáskori állapotban és felszereltséggel elhelyezési és kártalanítási igény nélkül bérbeadónak visszaadni, kivéve, ha felek ettől eltérően állapodnak meg.

19/E. § (1) A bérbeadói feladatkörbe tartozó, de a bérlő által elvégzett felújítási, karbantartási munkák elszámolása a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján történik.

(2) Bérbeadó Képviselő-testület a helyiség felújítási, karbantartási munkáira a bérlő által benyújtott, a Képviselő-testület által felülvizsgált és jóváhagyott terv, költségvetés, számlák alapján a helyiség rendeltetésszerű használatához szükséges mértékig 50 %-os bérbeszámítást biztosíthat.

(3) A bérbeszámítás alapját az adott helyiségre vonatkozóan megállapított bérleti díj mértéke képezi.

(4) A bérbeszámításra vonatkozó megállapodás megkötésére a Képviselő-testület jóváhagyását követően a polgármester jogosult.

19/F. § Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy cseréjéhez, albérletbe adásához hozzájárulást a Képviselő-testület adhat.

11. A helyiség bérleti jogával kapcsolatos bérbeadói hozzájárulások

20. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, ha erre vonatkozó szándékát a bérbeadónál írásban bejelenti, s a bérbeadó a szándékhoz írásbeli hozzájárulását adja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(2) Az új bérlővel kötött szerződés időtartama nem haladhatja meg a korábbi szerződés idejéből még fennálló időtartamot.

(3) Az új bérlő a bérelt helyiségben csak az előző bérlő által folytatott tevékenységet végezheti vagy olyat, amelyhez a Képviselő-testület előzetesen hozzájárult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás feltételei:

a) a bérleményt a bérlő a kérelem beadásáig rendeltetésszerűen használta,

b) a bérleti díjat rendszeresen fizette.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

21. § A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés, illetőleg a bérlőkijelölés jogával érintett lakások felhasználásával kapcsolatos döntés érdekében a tudomására jutottak.

22. § (1) E rendelet 2016. május 1-jén lép hatályba. A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások lakbéréről szóló 2/2008.(II.15.) önkormányzati rendelete.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 4/2016. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat bérbe adható helyiségei

Megnevezés

Az ingatlan címe

Az ingatlan alapterülete

lakás

2434 Hantos, Nagylóki út 3

66 m2

lakás

2434 Hantos, Nagylóki út 5

69 m2

lakás

2434 Hantos, Nagylóki út 7.

69 m2

lakás

2434 Hantos, Hunyadi utca 34.

100 m2

lakás

2434 Hantos, Kossuth utca 4.

62,03 m2

2. melléklet a 4/2016. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati lakások lakbérének mértéke

Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő, szolgálati jellegű bérbeadás esetén

Pályáztatás útján, költségelven meghatározott lakbérű lakások bérbeadása esetén

Összkomfortos lakás 50 m2 alapterületig

220 Ft/m2/hó

450 Ft/m2/hó

Összkomfortos lakás 50 m2 alapterület felett

220 Ft/m2/hó

450 Ft/m2/hó

3. melléklet a 4/2016. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez

Pályázati adatlap Önkormányzati tulajdonú ingatlan bérbeadásához

Hantos Község ……………………………………………………… sz. alatti önkormányzati tulajdonú ingatlan bérleti jogviszonyára.

1. Pályázó személyes adatai:

Pályázó neve:

Leánykori név:

Születési hely és idő:

Anyja neve:

TAJ szám:

Bejelentett állandó lakóhelye:

Bejelentett tartózkodási helye:

Telefonszáma:

Családi állapota:

Egyedülálló (hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él)*
Házastársával/élettársával él együtt*
(* megfelelőt rész aláhúzandó)

1. A pályázóval együtt költöző személyek

Név/ születési név

Születési hely, idő

Anyja neve

Pályázóval való kapcsolata

TAJ szám

a)

b)

c)

d)

e)

1. JÖVEDELEMNYILATKOZAT

Jövedelem típusa

Kérelmező
jövedelme

Pályázóval együtt költöző személyek jövedelme

a)

b)

c)

d)

e)

Munkaviszonyból vagy más foglalkoztatási jogviszonyból származó

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből
származó

Alkalmi munkavégzésből származó

Táppénz, gyermekgondozási támogatások
(GYED, GYES, GYET, családi pótlék,
gyermektartásdíj, stb.)




Nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások

Egyéb
(ösztöndíj, értékpapírból, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem,stb.)

Összes jövedelem

A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (fizetett tartásdíj összege)

Egy főre jutó jövedelem ( nettó jövedelem / pályázóval együtt öltöző személyek száma):

………………………………….. FT/fő

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Jövedelemnyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok az adatlapon szereplő adatok államigazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Kijelentem továbbá, hogy kedvező döntés esetén vállani tudom a lakás fenntartásával járó rezsiköltségek (víz, villany, gáz, szennyvíz stb.) és a lakbér, valamint a három havi kaució megfizetését.

A pályázó további nyilatkozatai:

1. A kérelem benyújtásának időpontjában legalább 5 éve Hantos Község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel/tartózkodási hellyel* rendelkezem/házastársam, élettársam rendelkezik*, és Hantos Község közigazgatási területén élek/él*.

2. Közüzemi szolgáltató felé díjtartozásom nincs.

3. Tulajdonomban haszonélvezetemben, bérletemben, illetve együtt költöző közeli hozzátartozóm tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik költözhető ingatlan.

(* megfelelő rész aláhúzandó)
Kelt: …………év………………hó…………….nap
…..…………………………………..
pályázó aláírása

IV. Vagyonnyilatkozat

I. A pályázó személyes adatai
Neve: .......................................................................................................................................
Születési neve: .........................................................................................................................
Anyja neve: ..............................................................................................................................
Születési hely, év, hó, nap: ........................................................................................................
Lakóhely: .................................................................................................................................
Tartózkodási hely: .....................................................................................................................
Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .........................................................................................
II. A pályázó és a vele együtt költöző közeli hozzátartozójának vagyona

A. Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* ............................... Ft

Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)

2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................, a szerzés ideje: ........... év Becsült forgalmi érték:* .................... Ft

3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ......................... címe: .................... város/község....................... út/utca ............... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: .........., a szerzés ideje: ............. év Becsült forgalmi érték:* …….................. Ft

4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: ................ címe: .......................... város/község ............................ út/utca ............ hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* ...................................... Ft

II. Egyéb vagyontárgyak

Gépjármű: '

a) személygépkocsi: ......................................... típus .................. rendszám

a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: .............................................................
Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft

b) tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű: .............................. típus .................. rendszám a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ................................................... Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak államigazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.
Kelt: .......... év .............................. hó ............ nap
................................................
pályázó aláírása
Megjegyzés:
Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.

** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.

V.A pályázó jelenlegi lakáskörülményei:
(a megfelelő rész aláhúzandó)

1. albérlő (az albérlet: összkomfort, komfort, komfort nélküli)

2. családtag (szülők lakása, lakrész nagysága, jellemzői):

3. szükséglakás

A lakás állapota:
- megfelelő
- felújításra szoruló
- romos, vizes stb. ………………………………………………………………………………

VI. Kérelmező indokinak felsorolása:

Kelt:……………..év…………….hó……………nap
……………………………………………..
pályázó aláírása
Pályázati adatlaphoz csatolandó dokumentumok:

1. a pályázó, és valamennyi pályázatban szereplő személy lakcímkártyájának, személyi igazolványának (útlevél, vezetői engedély vagy az okmány kiállításának létét igazoló okirat, kiskorúak esetében születési anyakönyvi kivonat) másolatát.

2. házastársak, bejegyzett élettársak esetében az anyakönyvi kivonat másolatát

3. élettársak esetében amennyiben közös gyermekük van, annak születési anyakönyvi kivonatának másolatát; amennyiben nincs közös gyermekük, mindkét fél lakcímkártyájának másolatát a két éves állandó lakcímbejelentés igazolása végett; vagy élettársi kapcsolatuknak az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzését igazoló közjegyzői okirat másolatát

4. válás esetén jogerős bírói ítélet másolatát, vagy a válás tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat másolatát,

5. munkabérről (munkáltató által fizetett táppénzről) a munkáltató által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó munkabért tartalmazó igazolást

6. munkanélküli ellátásról a Munkaügyi Központ igazolását a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemére vonatkozóan.

7. nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvényt, bankszámlakivonatot vagy a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről, illetve a nyugdíjas igazolvány fénymásolatát.

8. vállalkozó, őstermelő esetén az NAV-hoz benyújtott előző évi személyi jövedelemadó bevallás másolatát és az igénylő 1 havi nettó átlagjövedelméről szóló nyilatkozatot és a rendeletben foglalt nyilatkozatokat meg kell tenni

9. alkalmi munkából származó jövedelem esetén a havi átlagos jövedelemről szóló nyilatkozatot.

10. tartásdíjról a ténylegesen felvett tartásdíj utolsó havi átvételéről szóló iratot (átvételi elismervény, postai feladóvevény stb.), a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet, amennyiben gyermeke vagy gyermekei után tartásdíjban nem részesül a végrehajtás kezdeményezéséről szóló iratot

11. állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozatát.

12. ösztöndíjról a főiskola vagy egyetem igazolását az ösztöndíj összegéről

13. külföldi munkaviszony esetén a munkaszerződés másolata, valamint külföldi munkáltató által kiadott 30 napnál nem régebbi igazolás és annak hiteles fordítása, mely minimálisan tartalmazza a munkavállaló nevét, személyi adatait, a munkaviszony kezdetének időpontját, a munkaszerződés típusát, a munkavállaló havi vagy heti nettó jövedelmét

14. Közüzemi szolgáltatótól kapott igazolás arról, hogy a pályázónak, illetve vele együtt költöző közeli hozzátartozójának nincs közüzemi szolgáltató felé tartozása ( (utolsó számlakivonat + csekk másolata is elegendő, amennyiben abból megállapítható, hogy nincs hátralék).

15. Az ingatlan- nyilvántartást vezető szerv igazolása arról, hogy a a pályázó vagy házastársa (élettársa), illetve vele együttköltöző közeli hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában Magyarország területén nem rendelkezik beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal.

1

Az önkormányzati rendeletet a Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. április 25. napjával.