Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (V.31.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról

Hatályos: 2021. 06. 01- 2021. 06. 01

Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról

Hantos Község Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénynek a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel alkalmazandó 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörét gyakorolva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés d) pontjában, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében és a 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8. a. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 5. §-a szerint kell értelmezni.

(2) E rendelet alkalmazásában

2. Hatáskör

2. § (1) A jelen rendelet alapján pénzben és természetben nyújtott ellátásokról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.

(2) Hantos Község Önkormányzat a Sárbogárd-Hantos-Nagylók Szociális és Gyermekjóléti Társulás által fenntartott Sárbogárdi Egyesített Szociális Intézmény (a továbbiakban: SESZI) útján látja el

  • a) az étkeztetés,
  • b) a házi segítségnyújtás, és
  • c) a család- és gyermekjóléti szolgálat

Szt. 86. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban, valamint a Gyvt. 94. § (2a) bekezdésében előírt kötelező önkormányzati feladatát.

3. Eljárási szabályok

3. § (1) A jelen rendelet szerint eljárások során az Szt. 5. §- 16. §-ban meghatározott általános eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátások – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kérelemre kerülnek megállapításra.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 6. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatás hivatalból is megállapítható. A támogatás hivatalbóli megállapításának kezdeményezésére a Hantos község tekintetében feladatot ellátó nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is jogosult. Az ellátás hivatalbóli megállapítása során az adott ellátásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az eljáró szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

(4) Az e rendelet II. Fejezetében szabályozott ellátások megállapítására irányuló kérelmet a Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal Hantosi Kirendeltségéhez (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) az egyes ellátási formáknak megfelelő formanyomtatványon, a meghatározott mellékletek csatolásával kell benyújtani. Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó, a jelen rendeletben előírt adattartalommal rendelkező kérelemnyomtatványokat a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatalban és az önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi.

(5) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni

  • a) az érvényes személyazonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes hatósági igazolványt, és
  • b) a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

(6) A kérelem benyújtásakor – az egyes ellátási formák szabályaira tekintettel – az alábbi okiratok, igazolások becsatolása kérhető:

  • a) jövedelemigazolás vagy a tárgyévi nyugdíj összegéről szóló igazolás,
  • b) társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságról szóló igazolás,
  • c) egyéb forrásból származó jövedelem esetén – különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka – az erről szóló személyes nyilatkozat,
  • d) álláskereső esetén az álláskeresési ellátásról vagy a regisztrálás tényéről az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolás, határozat,
  • e) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okirat,
  • f) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
  • g) annak igazolása, hogy valamely jövedelem megállapítása vagy folyósítása folyamatban van, és
  • h) az adott ellátási forma tekintetében meghatározott további igazolás, okirat.

(7) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához, amennyiben azt az egyes ellátási formákra vonatkozó szabályok előírják, az ügyfél köteles a saját, valamint a vele egy háztartásban élők vagyoni viszonyairól is formanyomtatványon nyilatkozni, az erre vonatkozó adatokat, igazolásokat becsatolni.

(8) A jövedelemvizsgálat során az Szt. 4. § (1) bekezdését, valamint az Szt. 10. §-át kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1) A megállapított pénzbeli ellátásokat banki átutalással, postai úton vagy pénztári kifizetéssel lehet folyósítani.

(2) A pénzben megállapított rendkívüli települési támogatás összegét banki átutalással vagy postai úton kell az ügyfél részére folyósítani. Ha az átutalás bármilyen okból kifolyólag nem lehetséges, és a postai folyósítással járó késedelem az ügyfél létfenntartását veszélyeztetné, a rendkívüli települési támogatás a házipénztárból is kifizethető.

(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, valamint a pénzben megállapított lakásfenntartási települési támogatás összegét postai úton kell folyósítani.

(4) A nevelési és tanév kezdési támogatást pénztári kifizetéssel kell folyósítani.

(5) Az újszülöttek és csecsemők támogatását az ügyfél választása szerint banki átutalással vagy pénztári kifizetéssel kell folyósítani.

(6) A 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott ápolási célú települési támogatást banki átutalás útján kell folyósítani.

(7) A pénzben megállapított rendszeres támogatásokat a tárgyhót követő hónapban kell folyósítani.

(8) A pénztári úton történő kifizetés az ügyfél részére, illetve írásbeli meghatalmazás alapján az ügyfél meghatalmazottjának teljesíthető.

5. § (1) Az e rendelet alapján támogatásban részesülő ügyfél a jogosultság feltételeit érintő lényeges ténynek, jövedelmi, vagyoni viszonyainak, lakóhelyének változásáról annak bekövetkeztét követő 8 napon belül köteles a hatáskört gyakorló szervet értesíteni.

(2) Az e rendelet alapján hantosi lakóhelyhez, tartózkodási helyhez, életvitelszerűen Hantos településen tartózkodáshoz kötötten nyújtott rendszeres pénzbeli ellátásokat ezen körülmények valamelyikének megváltozása esetén a változás bekövetkeztének hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni.

(3) A rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell

  • a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,
  • b) természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését a Szt. 17. §-a alapján kell lefolytatni.

II. FEJEZET A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK FORMÁI

4. Az Önkormányzat által nyújtott támogatások formái

6. § (1) Az Önkormányzat az alábbi települési támogatásokat vezeti be:

  • a) gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás;
  • b) a 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott ápolási célú települési támogatás (a továbbiakban: ápolási célú települési támogatás)
  • c) lakásfenntartási települési támogatás;
  • d) rendkívüli települési támogatás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatásokon túlmenően az Önkormányzat

  • a) nevelési és tanév kezdési támogatást,
  • b) köztemetést, és
  • c) újszülöttek és csecsemők támogatását

nyújt a jelen rendeletben meghatározott feltételekkel.

5. A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

7. § (1) Az Önkormányzat havi rendszerességgel települési támogatást nyújt a gyógyszerköltségek viseléséhez annak a Hantos községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen tartózkodó ügyfélnek, aki nem jogosult az Szt. szerinti közgyógyellátásra, és

  • a) akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 400%-át, egyedülálló vagy egyedül élő esetén a 450%-át, és
  • b) a részére megállapított havi rendszeres gyógyszerköltség térítési díjának összege az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.

(2) A gyógyszerkiadások viseléshez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtásától számított 1 év időtartamra állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltség összegével egyezik meg, de nem haladhatja meg a havi 12.000 Ft-ot.

(3) Az ügyfelet a gyógyszerkiadások viseléshez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. A gyógyszerkiadások viseléshez nyújtott települési támogatásban részesülő ügyfél halála esetén az ellátás a halál bekövetkeztének hónapja utolsó napjával szűnik meg. Az ügyfél halála esetén a részére még járó támogatási összeget a közeli hozzátartozója veheti fel.

(4) A gyógyszerkiadások viseléshez nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez a 3. § (6) bekezdés a)–d) és g) pontjában meghatározott igazolásokat kell csatolni. A kérelemhez csatolni kell továbbá a háziorvos, vagy szakorvos által az ügyfél által rendszeresen szedett gyógyszerekről vagy használt gyógyászati eszközökről kiállított igazolást (a továbbiakban: orvosi igazolás), a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő tételek havi térítési díjának összegéről (a továbbiakban: gyógyszertári igazolás), valamint az Szt. szerinti közgyógyellátás igénylésének elutasításáról szóló, véglegessé vált, 3 hónapnál nem régebbi keltezésű határozatot. Az orvosi igazolás és a gyógyszertári igazolás egy okiratba foglaltan is benyújtható.

6. Az ápolási célú települési támogatás

8. § (1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén annak a Hantos községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó, 18. életévét betöltött ügyfélnek, aki

  • a) a 18. életévét betöltött, Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tartós beteg hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi;
  • b) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%- át;
  • c) vagyonnal nem rendelkezik;
  • d) nem jogosult az Szt. szerinti ápolási díjra;
  • e) kivételével az ápolt személy háztartásában ápolásra, gondozásra alkalmas személy nincs, vagy nem az ápolt személy háztartásában lakik; és
  • f) az ápolt személlyel hatályos tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel nem rendelkezik.

(2) Nem jogosult ápolási célú települési támogatásra az igénylő, ha

  • a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
    • aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
    • ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
    • ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
  • b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási célú települési támogatás összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
  • c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
  • d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

(3) Az ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

  • a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
  • b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti az ápolt személy gondozási szükségletének megfelelő mértékben,
  • c) az ápolt személy meghal,
  • d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
  • e) az (1) vagy (2) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény áll be.

(4) Az ápolási célú települési támogatásban részesülő ügyfél köteles 8 napon belül bejelenteni a Közös Önkormányzati Hivatalnál, ha az ápolásra tekintettel a részére megállapítandó rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban a társadalombiztosítási igazgatási szervnél.

(5) Az ápolt személy halála esetén az ápolási célú települési támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. Az ápolást végző személy halála esetén az ápolási célú települési támogatást a halál bekövetkeztének hónapja utolsó napjával kell megszüntetni, a fennmaradó támogatás felvételére az elhunyt személy közeli hozzátartozója jogosult.

9. § (1) Az ápolási célú települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 3. § (6) bekezdés a)–d) és g) pontjában meghatározott igazolásokat, a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állapot fennállásáról szóló orvosi igazolást, az Szt. szerinti ápolási díj igénylésének elutasításáról szóló, véglegessé vált, 3 hónapnál nem régebbi keltezésű határozatot, valamint az ügyfél vagyonnyilatkozatát. A kérelemben nyilatkozni kell az ápoló és az ápolt személy közti hozzátartozói viszonyról, a támogatás megállapításának jelen rendelet szerinti feltételeinek fennállásáról, továbbá arról is, hogy az ápolt személy az ügyfél általi ápolásához hozzájárul.

(2) Az ápolási célú települési támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

10. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege az Szt. szerinti ápolási díjnak a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszege 80%-a.

(2) Az ápolási célú települési támogatás tizenkét hónap időtartamra kerül megállapításra.

(3) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási célú települési támogatásra jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási célú települési támogatás.

7. A lakásfenntartási települési támogatás

11. § (1) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározottak szerint lakásfenntartási települési támogatást nyújt a Hantos községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó ügyfél által életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával összefüggő rendszeres kiadásokhoz.

(2) Lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon háztartás vonatkozásában csak egy ügyfél részére állapítható meg, függetlenül az abban élő személyek számától és az ő egymással fennálló hozzátartozói viszonyuktól vagy annak hiányától. A lakás használatára vonatkozó érvényes jogcím hiányában a lakásfenntartási települési támogatás nem vehető igénybe.

(3) A lakásfenntartási települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 3. § (6) bekezdés a)–d) és g) pontjában meghatározott igazolásokat, annak a 12. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásnak a legutóbbi számláját, amelyre tekintettel a támogatást igényli, valamint a háztartás valamennyi tagjának vagyonnyilatkozatát. A kérelemben nyilatkozni kell az érintett lakás alapterületéről is. Amennyiben a lakás nem a kérelmező tulajdonát képezi vagy azon nem áll fenn haszonélvezeti joga, úgy a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot is be kell mutatni.

12. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető

  • a) vezetékes gázfogyasztás, tüzelőanyag,
  • b) áramszolgáltatás,
  • c) víz- és csatornahasználat, vagy
  • d) szemétszállítási díj

költségei viselésének támogatására. A lakásfenntartási települési támogatást az ügyfél által megjelölt rendszeres kiadáshoz kell nyújtani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás, amennyiben az ügyfél az adott szolgáltatás tekintetében díjhátralékkal rendelkezik, vagy ezt kéri, természetbeni ellátásként kerül megállapításra. A természetbeni ellátásként megállapított lakásfenntartási települési támogatás összege az (1) bekezdés szerinti szolgáltató részére közvetlenül kerül átutalásra, az adott szolgáltatóval kötött megállapodás szerinti eljárási szabályoknak megfelelően.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében az ügyfélnek díjhátraléka a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapon belül nem áll fenn és a természetbeni folyósítást nem kéri, vagy a (2) bekezdés szerinti természetbeni folyósítás bármilyen okból nem lehetséges, a lakásfenntartási települési támogatás pénzben is megállapítható és folyósítható.

13. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás annak a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfélnek a részére állapítható meg, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

  • a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
  • b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
  • c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
  • d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
  • e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

  • a) (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
  • b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt is - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költségének összege 450 Ft. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja.

(7) A lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

  • a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
  • b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
  • c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
  • d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
  • e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság

és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb az ügyfél által lakott lakás nagysága.

14. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

  • a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha az ügyfél háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
  • b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha az ügyfél háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) A TM kiszámítása a következő képlet használatával történik: kép: /download/3943/resources/EJR_1488816-image1.png

(3) A (2) bekezdés szerinti képlet alkalmazásában J az ügyfél háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

15. § Ha a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy az ügyfél meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását a változás bekövetkeztének hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni.

8. Rendkívüli települési támogatás

16. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a Hantos községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó

  • a) ügyfél, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul (a továbbiakban: létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott rendkívüli települési támogatás),
  • b) kiskorú gyermeket gondozó, vagy fiatal felnőttet eltartó ügyfél, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és gyermekére tekintettel – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, térítési díjakkal kapcsolatos kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul (a továbbiakban: eltartott gyermekre tekintettettel nyújtott rendkívüli települési támogatás), vagy
  • c) ügyfél, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti (a továbbiakban: elhunyt személy eltemettetésének költségeire tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás).

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 3. § (6) bekezdés a)–d) és g) pontjában, valamint, amennyiben az ügyfél rendelkezik vele, a 3. § (6) bekezdés e)–f) pontjában meghatározott igazolásokat. A kérelemben ismertetni kell a rendkívüli élethelyzetet, amelyre tekintettel az ügyfél a támogatást kéri, és amennyiben az ezt alátámasztó okirattal rendelkezik, azt is csatolnia kell.

(3) Az eljáró szerv a rendkívüli települési támogatás megállapítására irányuló eljárás során mérlegeli az igénylés alapját képező rendkívüli élethelyzetet, és a támogatás összegét – a rendelet által meghatározott keretek között – az élethelyzet súlyosságával arányosan, az annak elhárításához vagy enyhítéséhez szükséges mértékben állapítja meg.

(4) A 3. § (3) bekezdés szerinti hivatalbóli eljárás különös méltánylást igénylő esetben – így különösen kórházi ápolással járó súlyos betegség vagy súlyos anyagi kárt okozó elemi kár esetén – kezdeményezhető, ennek során az eljáró szerv az egyes rendkívüli települési támogatásoknak a 17–19. §-ban meghatározott jövedelmi értékhatáraitól, valamint az egyes támogatások legmagasabb összegétől – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – eltérhet.

17. § (1) A létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott rendkívüli települési támogatás legkisebb összege 3.000.-Ft, legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a.

(2) A létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára

  • a) családban élő esetén az egy főre számított havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át,
  • b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében a családban az egy főre számított havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át.

(3) A létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátás formájában is biztosítható élelmiszertámogatás vagy tüzelőanyag formájában.

18. § (1) Az eltartott gyermekre tekintettettel nyújtott rendkívüli települési támogatás gondozott gyermekenként vagy eltartott fiatal felnőttenként nyújtható annak az ügyfélnek, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az eltartott gyermekre tekintettettel nyújtott rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel és folyamatos, havi rendszerességgel is megállapítható.

(3) A folyamatos, havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege legalább 3.000.-Ft, legfeljebb 10.000.-Ft.

(4) A folyamatos, havi rendszerességgel megállapított eltartott gyermekre tekintettettel nyújtott rendkívüli települési támogatás egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra, étkezési térítési díjra tekintettel nyújtott támogatás esetén 10 hónapra állapítható meg, elsősorban természetben, de ha a kérelemben meghatározott cél csak pénzbeli támogatással érhető el, úgy pénzbeli támogatásként is.

(5) Az eltartott gyermekre tekintettettel nyújtott rendkívüli települési támogatás összege eseti megállapítás esetén gondozott gyermekenként vagy legalább 3.000.-Ft, legfeljebb 15.000.-Ft.

(6) Az eltartott gyermekre tekintettettel nyújtott rendkívüli települési támogatást természetbeni ellátás formájában kell biztosítani, amennyiben azt az alábbiak biztosítására kérik:

  • a) tankönyv- és tanszerellátás,
  • b) intézményi vagy étkezési térítési díj.

19. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeire tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha

  • a) családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át,
  • b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeire tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a temetés napjától számított 3 hónapon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint az ügyfél nevére szóló, az eltemettetéshez kapcsolódó számlákat. A kérelemben meg kell adni az elhunyt személy személyes adatait, a haláleset és a temetés helyét és idejét, és nyilatkozni kell arról, hogy az ügyfél részesült-e a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. § szerinti temetési hozzájárulásban.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeire tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség (4) bekezdésben meghatározott összegének 10%-a.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés elismert költsége 250.000.- Ft.

(5) Ugyanazon személy eltemettetésére tekintettel csak egyszer állapítható meg a támogatás.

(6) Nem állapítható meg az elhunyt személy eltemettetésének költségeire tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás, amennyiben az eltemettető a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. § szerinti temetési hozzájárulásban részesült.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott értéket a településen temetkezési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól beszerezett adatok alapján, szükség szerint felül kell vizsgálni.

9. Nevelési és tanév kezdési támogatás

20. § (1) Az Önkormányzat a nevelési és tanév kezdésének megkönnyítése érdekében a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részt vevő, valamint az általános iskolai vagy középfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató nappali tagozatos tanuló gyermek jogán nevelési és tanév kezdési támogatást biztosít a Hantos községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó szülő vagy törvényes képviselő részére.

(2) Nevelési és tanév kezdési támogatás adható a nevelési évet bölcsődei vagy óvodai ellátásban kezdő gyermek, valamint az általános iskolai, középfokú oktatási intézményben nappali munkarend szerint tanulmányokat folytató tanuló jogán annak a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér nettó összegének ötszörösét.

(3) A nevelési és tanév kezdési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 3. § (6) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott igazolásokat, a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén az intézmény igazolását a jogviszony fennállásáról, valamint kollégiumi elhelyezés esetén ennek igazolását.

(4) A támogatás megállapítására irányuló kérelem évente július 1-től szeptember 30-ig nyújtható be.

(5) Az nevelési és tanév kezdési támogatás mértéke

  • a) középiskolában tanulmányt folytató gyermekenként 10.000 Ft,
  • b) általános iskolában tanulmányt folytató gyermekenként 8.000 Ft,
  • c) bölcsődei vagy óvodai ellátásban részesülő gyermekenként 5.000 Ft.

(6) Ugyanazon gyermekre tekintettel évente egy nevelési és tanév kezdési támogatás állapítható meg.

21. § (1) A nevelési és tanév kezdési támogatás összege a nevelési és tanév kezdésével közvetlenül összefüggő költségekre használható fel, és a kapott támogatás összegével az Önkormányzat felé el kell számolni.

(2) A nevelési és tanév kezdésével közvetlenül összefüggő költségnek minősül különösen

  • a) bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részt vevő gyermekek esetén az intézmény által kötelezően előírt felszerelés, ennek keretében ágynemű, ágyneműhuzat, tisztasági csomag, törölköző, bölcsődés vagy óvodás zsák, továbbá ruhanemű az alsónemű kivételével, valamint lábbeli költsége,
  • b) általános iskolai, középfokú oktatási intézményben nappali munkarend szerint tanulmányokat folytató tanuló esetén könyv, ruhanemű az alsónemű kivételével, lábbeli, írószer, íróasztal, forgószék, kollégiumi elhelyezés esetén ágynemű, ágyneműhuzat költsége.

(3) A nevelési és tanév kezdési támogatás összegével történő elszámolás az érintett gyermek nevére szóló, a (2) bekezdésnek megfelelő költségről kiállított számlának a Közös Önkormányzati Hivatalhoz legkésőbb a tárgyév december 15. napjáig történő benyújtásával történik. A benyújtandó számla keltezése a nevelési és tanév kezdési támogatás megállapításáról szóló határozat keltét követő dátum lehet.

(4) Amennyiben az elszámolás nem a (3) bekezdésben meghatározott számlával történik, úgy az ügyfélnek lehetősége van – legkésőbb a (3) bekezdésben meghatározott időpontig – másik számla benyújtásával teljesíteni az elszámolási kötelezettséget.

(5) Ha az ügyfél a (3) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy a következő naptári évben az elmulasztott kötelezettséggel érintett gyermek tekintetében nevelési és tanév kezdési támogatásban nem részesülhet.

10. A köztemetés

22. § (1) Az Önkormányzat az Szt. 48. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállta esetén – a helyben elérhető legolcsóbb temetés útján – gondoskodik az illetékességi területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

(2) Az eltemettetésre a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § alapján köteles ügyfél kérelmére

  • a) a köztemetés költségeinek megtérítésére legfeljebb nyolc havi részletfizetési lehetőség biztosítható, vagy
  • b) a megtérítési kötelezettség alól az ügyfél mentesíthető, ha a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át, továbbá a (3) bekezdésben foglalt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények minősül az ügyfél családjának valamely tagját érintő

  • a) munkanélküliség,
  • b) tartós súlyos betegség, vagy
  • c) ha az ügyfél családjában legalább három kiskorú gyermeket nevelnek.

(4) A köztemetés iránti kérelemhez csatolni kell az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, vagy egyéb, a halál tényét igazoló okiratot, amennyiben rendelkezésre áll, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti mentesítésre irányuló kérelem esetén a 3. § (6) bekezdés a)–d) pontjában foglalt igazolásokat, vagy a (3) bekezdés szerinti különös méltánylást érdemlő körülmények igazolását.

(5) Köztemetés elrendelésre esetén az érintett személy eltetemettetése alapján elhunyt személy eltemettetésének költségeire tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg.

11. Újszülöttek és csecsemők támogatása

23. § (1) Az Önkormányzat egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt azon gyermekre tekintettel, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor Hantos községben lakóhellyel rendelkezik, és a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér nettó összegének ötszörösét.

(2) A támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelem benyújtására a gyermekkel azonos lakóhellyel rendelkező szülője vagy más törvényes képviselője jogosult. A kérelemhez csatolni kell a 3. § (6) bekezdés a)–e) pontjában előírt igazolásokat, a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a gyermek és az ügyfél lakcímkártyájának másolatát.

(3) A támogatást ugyanazon gyermek után csak az egy alkalommal lehet igénybe venni.

(4) A támogatás összege gyermekenként 20.000 forint.

III. FEJEZET A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

24. § Az Önkormányzat a Gyvt. 94. § szerinti személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások közül a SESZI útján gyermekjóléti szolgálatot, valamint a Hantosi Gesztenyés Kert Óvoda-Mini Bölcsőde, Konyha intézmény útján mini bölcsődei szolgáltatást tart fenn.

25. § (1) A Hantosi Gesztenyés Kert Óvoda-Mini Bölcsőde, Konyha intézmény keretében működő mini bölcsődébe (a továbbiakban: bölcsőde) első sorban az a gyermek vehető fel, akinek szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője, gyámja Hantos községben lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen a településen is él, vagy legalább egyik szülője az önkormányzat által fenntartott intézmény, vagy az önkormányzat által alapított gazdasági társaság foglalkoztatásában áll. Amennyiben az elsődleges jogosulti kör bölcsődei elhelyezési igénye a bölcsőde maximális gyermeklétszámát nem meríti ki, úgy más településen élő gyermekek is felvehetők a bölcsődei ellátásba.

(2) A bölcsődei felvételről az intézményvezető dönt.

(3) A bölcsődei ellátásnak a következő nevelési év kezdetével történő igénybevétele iránti kérelem benyújtásának időszaka április 20. és május 20. között tart. A felvételi kérelmet a bölcsődében lehet benyújtani az intézmény vezetője által rendszeresített nyomtatványon. A kérelmezőt a kérelem elbírálásáról július 15. napjáig kell értesíteni, elutasító döntés esetén írásban. A beiratkozási időszakon kívül érkezett jelentkezésekről az intézményvezető folyamatosan, a férőhely függvényében dönt.

(4) A bölcsődei ellátás – az intézményvezető döntése alapján – megszűnik

  • a) térítési díj befizetésének elmulasztása esetén, kéthavi hátralék felhalmozását követően,
  • b) ha a gyermek magatartása veszélyezteti a többi gyermek egészségét, testi épségét,
  • c) ha a gyermek családjában született másik gyermekre tekintettel a gyermek szülője otthon tartózkodik, és aktív munkavégzésre irányuló jogviszonyát munkáltatói igazolással igazoló szülő kéri gyermeke bölcsődei felvételét,
  • d) ha a bölcsődei felvételről szóló értesítésben megjelölt időponttól számított 30 napon belül a bölcsődei ellátást – a gyermeket nevelő szülőnek felróható okból – nem veszik igénybe, vagy
  • e) ha a nevelési év során a gyermek egyhuzamban 30 napot meghaladó időtartamban hiányzik a bölcsődéből, és a gyermeket nevelő szülő, gondviselő a távolmaradást alapos indokkal nem tudja kimenteni.

(5) A fenntartó a bölcsődei gondozásért térítési díj fizetése iránti kötelezettséget nem állapít meg, ezért az intézményi térítési díjat nulla forintban állapítja meg. A bölcsődei ellátás keretében igénybe vett étkeztetésért fizetendő térítési díjat külön rendelet állapítja meg. A fenntartó a térítési díjakat évente felülvizsgálja.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § Ez a rendelet a 2021. június 1. napján lép hatályba.

27. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi támogatásokról valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.25..) önkormányzati rendelete.

28. § Hatályát veszti Az óvodakezdési - és az általános, valamint középfokú oktatásban résztvevő nappali tagozatos tanulók beiskolázási támogatásáról szóló Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016 (IX.6.) önkormányzati rendelete.

29. § Hatályát veszti az újszülöttek és csecsemők támogatásáról szóló Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2016 (XII.1.) önkormányzati rendelete.