Szabadhídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 21.) önkormányzati rendelete
Szabadhídvég helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2020. 05. 05- 2022. 08. 26
Szabadhídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 21.) önkormányzati rendelete
Szabadhídvég helyi építési szabályzatáról
2020.05.05.
Szabadhídvég község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK), valamint a 1/2005.(I.20.) számú határozattal jóváhagyott Szabadhídvég településszerkezeti terv és leírására figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet hatálya Szabadhídvég község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT 2004. május, jsz.: 10/2002) megfelelően szabad.
(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
a) a külterület, a belterület és a beépítésre szánt terület határvonal,
b) a szabályozási vonalak,
c) a területfelhasználási módok és határok,
d) az övezeti és építési övezeti határok, jelek,
e) az övezeti és építési övezeti előírások,
f) az építési határvonalak,
g) az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek,
h) a sajátos jogintézmények,
i) az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei,
j) az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség és
k) a telekalakítási terv készítési kötelezettség.
(5) A kötelező erejű szabályozási elemek – a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2.sz.melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(6) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális elrendezését, építészeti karakterét és műszaki feltételeit konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.
(6) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(7) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(8) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(9) Műemléki védettségű épületen mindenféle építési munka csak a KÖH engedélyével végezhető. A műemléki környezetben lévő meglévő épületeken építési munka, ill. ezen a területen új épület építése csak a KÖH szakhatósági hozzájárulásával végezhető.
(10) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.törvény előírása alapján, a megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költségét biztosítani kell.(Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni). Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek a kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.törvény előírásai szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes véleményét.
(11) A felszínmozgás-veszélyes és az erózióra érzékeny területeken, a bruttó 250 m2-s családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.
(12) A Magyar Geológiai Szolgálat Közép-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:
a) a 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél
b) a 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás)
c) a meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor és
d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(13) A Veszprémi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. §. (e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével – az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(14) Külterületen a művelési ág változtatási, telekalakítási- és építési engedélyezési eljárásokba táj- és természetvédelmi szakhatóságként be kell vonni az illetékes nemzeti park igazgatóságot is.
(15) Termőföld, vagy mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld esetén az építési engedélyezési eljárás során kell csatolni a földhivatal más célú hasznosítását engedélyező határozatát.
(16) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
(1) A település igazgatási területének
a) beépítésre szánt területei
aa) falusias lakóterület(Lf),
ab) ipari gazdasági terület, ezen belül egyéb terület az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (kőolajvezeték nyomásszabályozó) (Gip-ko) és a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (Invitel telefonközpont) (Gip-h) területe, - jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M), és
ac) különleges terület, ezen belül sportterület (sportpálya) (Kü-S), temető, kegyeleti park (Kü-T).
b) beépítésre nem szánt területei
ba) közlekedési és közműterület, ezen belül: közút (KÖu),
bb) zöldterület, ezen belül közpark (Z),
bc) erdőterület, ezen belül védelmi (Ev), II.osztályú szőlőkataszteri területen lévő védelmi (Ev**), gazdasági (Eg), I.osztályú szőlőkataszteri területen lévő gazdasági (Eg*), II.osztályú szőlőkataszteri területen lévő gazdasági (Eg**), turisztikai (Et), II.osztályú szőlőkataszteri területen lévő turisztikai (Et**),
bd) mezőgazdasági terület, ezen belül általános mezőgazdasági terület (Má), általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület (Má*), általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Má**), kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Mk**) és
be) vízgazdálkodási terület folyó és állóvizek medre és parti sávja (V), közműellátást biztosító területigényes létesítmények (víztározó) (V-kv) területe.
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
(1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) az OTÉK 14§.
(1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet és
b) nem helyezhetők el az OTÉK 14§.
(2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények.
(2) 1 A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv és a Pélpuszta szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint.
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag. Maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Lf1 |
O |
30 |
4,5 |
400 |
Lf2 |
O |
30 |
4,5 |
750 |
Lf3 |
O |
30 |
4,5 |
1000 |
Lf4 |
O |
25 |
4,5 |
1000 |
Lf5 |
O |
30 |
4,5 |
1500 |
Lf6 |
O |
25 |
4,5 |
2000 |
Lf7 |
O,SZ |
20 |
4,5 |
3000 |
Lf8 |
SZ |
25 |
4,5 |
4000 |
Lf9 |
K |
100 |
K |
K |
Lf10 |
SZ |
30 |
K |
K |
Lf11 |
SZ |
30 |
4,5 |
1200 |
Lf12 |
Z, SZ |
30 |
4,5 |
K |
Lf13 |
K |
K |
4,5 |
K |
Lf14 |
O |
25 |
6,0 |
1750 |
Az Lf14 építési övezetben oldalhatáros beépítés esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető akkor, ha az így elhelyezett épület oldalkertjének mérete akkora, hogy lehetővé teszi a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét.
(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterület kialakításánál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók,
b) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet,
c) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen
d) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge – a helyi értékvédelmi terület kivételével – 30-45o közötti lehet,
e) a helyi értékvédelmi területen a tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet,
f) az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével,
g) az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
ga) az előkertet a kialakult helyzethez igazodóan, illetve a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembe vételével kell meghatározni,
gb) az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. §.
(6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával,
gc) a hátsókertet,
gd) ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembevételével és
ge) ahol a terv nem jelöli, az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani.
(5) A lakóterületen a terv távlatában
a) legalább a részleges közműellátás, és
b) a burkolt út biztosítandó.
(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(8) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv és a Pélpuszta szabályozási terv tartalmazza.
(1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.
(2) Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:
a) egyéb terület az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (kőolajvezeték nyomásszabályzó) (Gip-ko), valamint a hírközlést biztosító területigényes létesímény (Invitel telefonközpont) (Gip-h) területe és
b) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M).
(3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
Jel
|
Beépítési mód
|
Beépítési %
maximum
|
Építménymag.
Maximum (m)
|
Telekterület
Minimum (m2)
|
Gip-M1
|
SZ
|
30
|
7,5
|
K
|
Gip-M2
|
SZ
|
30
|
7,5
|
10000
|
Gip-M3
|
SZ
|
30
|
7,5
|
15000
|
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi.
(4) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(5) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(6) A mezőgazdasági üzemi területen:
a) a részleges közműellátás és
b) a burkolt út biztosítandó.
(7) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(8) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(9) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzskör-méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki.
(10) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
(1) A település területén különleges területek a temetők (Kü-T) és a sportpálya (Kü-S) területe.
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.
(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.
(4) A sportpálya (Kü-S) és a temető (Kü-T) övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
Jel
|
Beépítési mód
|
Beépítési %
maximum
|
Építménymag.
Maximum (m)
|
Telekterület
Minimum (m2)
|
Zölddel való fedettség(%) |
Kü-S
|
SZ
|
10
|
5,5
|
10000
|
55 |
Kü-T
|
SZ
|
10
|
5,5
|
K
|
50 |
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra (pl. sportcsarnok, harangtorony, stb.) vonatkozó előírások indokolttá teszi.
(5) A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – sportcsarnok stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
(6) A különleges területen:
a) legalább a részleges közműellátás és
b) a burkolt út biztosítandó.
(7) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42. §.
(11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(8) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Közlekedési és közműterület
(1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a
(3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.
(4) Az utak mentén fasorok ültetendők – külterületen min. 8 m tőtávolsággal - , a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
(5) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §.
(4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.
(2) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
(3) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv és a Pélpuszta szabályozási terv tartalmazza.
(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a turisztikai, a gazdasági és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.
(2) Az Eg-1, Ev-1 és Et-1 övezeti jelű – az ökológiai hálózat részét képező, illetve természetvédelem alatt álló – erdőterületeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmények építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Erdőterület, I. osztályú szőlőkataszteri terület
Az Eg* övezeti jelű erdőterületekre e rendelet 8. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélye szükséges.
Erdőterület, II. osztályú szőlőkataszteri terület
Az Eg**, az Et** és az Ev** övezeti jelű erdőterületekre e rendelet 8. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélye szükséges.
(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a
(4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Má övezeti jelű általános mezőgazdasági terület,
b) Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – általános mezőgazdasági terület,
c) Má-1 övezeti jelű – az ökológiai hálózat részét képező, illetve természetvédelem alatt álló – általános mezőgazdasági terület,
d) Má* övezeti jelű általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület,
e) Má** övezeti jelű általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület,
f) Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági terület,
g) Mk** övezeti jelű kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület és
h) Mk**-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági, II.osztályú szőlőkataszteri terület.
(3) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. előírásai szerint lehet kialakítani.
(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Általános mezőgazdasági terület
(1) Az általános mezőgazdasági területeken e rendelet11. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) Az általános mezőgazdasági területen
a) 1 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad,
b) 1 ha-nál kisebb területen épület nem helyezhető el és
c) 1ha-nál nagyobb területen – az Má-0 övezeti jelű területek kivételével – a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 300 m2 –t nem haladhatja meg.
(3) Az általános mezőgazdasági területen
a) szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,3 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg,
b) gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg,
c) szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg és
d) művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Állattartó épületet tavak partjától és egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.
(5) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 70 %-án meghatározó.
(6) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.
(7) Az általános mezőgazdasági területen
a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal és
b) az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(8) Az általános mezőgazdasági területen a 015/2, 068/9, 0171/2,3, 0246/2,3 hrsz-ú ingatlanokon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m2-rel bővíthetők.
(9) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(10) Az Má-1 övezeti jelű – az ökológiai hálózat részét képező, illetve természetvédelem alatt álló – általános mezőgazdasági területen
a) a szántó művelési ágú területeken épületek nem építhetők,
b) környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető,
c) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése cak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők. Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el,
d) 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése tilos valamint
e) a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű- és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyzhető.
Általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület
(11) Az Má* övezeti jelű területekre e rendelet 11. §. és a 12. §.
(1)-(4) és
(6) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az Má övezeti előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet,
b) a terület szőlőműveléssel hasznosítandó,
c) a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható,
d) szőlő más művelési ágba – a terület pihentetése illetve egyéb célból – csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélyével sorolható valamint
e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.
Általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület
(1) Az Má** övezeti jelű általános mezőgazdasági, II.osztályú szőlőkataszteri területekre e rendelet 11. §. és a 12. §.
(1)-(4) és
(6) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet,
b) a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó,
c) a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélye szükséges valamint
d) a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.
Kertes mezőgazdasági terület
(1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 11. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) A kertes mezőgazdasági területeken
a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadonálló beépítési móddal, valamint
b) a tető hajlásszöge 40-45o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád vagy zsupszalma. (A területen fémlemez, műanyag, azbesztcement (pala) építőanyagok falazati és héjazati anyagként nem alkalmazhatók.).
(3) Az Mk övezeti jelű – építési lehetőséggel bíró – kertes mezőgazdasági területen
a) a kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2, úgy hogy a telekszélesség 15 m-nél kevesebb nem lehet,
b) gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60 m2-nél nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 4,0 m-t,
c) az 1500 m2-nél kisebb, meglévő, művelt telkek a 3 %-os beépítettségig beépíthetők, illetve a meglévő beépítések eddig bővíthetők. Ezt meghaladó meglévő beépítettség esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, valamint
d) a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.
(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
Kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület
(1) Az Mk** övezeti jelű területekre e rendelet 11. §. és a 15. §.
(1)-(3) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet,
b) a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó,
c) a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélye szükséges, valamint
d) a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.
(2) Az Mk**-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen az
(1) bekezdés, valamint a 15. §.
(4) bekezdés előírásait együtt kell alkalmazni.
17. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.
(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A vízfolyások és a halastavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. Fejezet
Közhasználatra szolgáló területek
(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A parkoló igény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.
IV. Fejezet
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
(1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a) a közüzemi villamos - energia szolgáltatás,
c) közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt tárolóban – történő átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő), valamint
d) a közterületi nyílt árkos csapadékvízelvezetés megoldott legyen. Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.
(2) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.
(3) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A település egészére komplex vízrendezési tervet kell készíteni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a KDT Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.
(4) A belterületen, a szőlőhegyen, a természetvédelem alatt álló területeken, a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt –táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a sárbogárdi regionális hulladéklerakóra – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(2) Az esetleges állati tetemeket a lajoskomáromi gyűjtőhelyre, onnan ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.
(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést valamint
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, ami légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(4) A levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm . rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek esetében, a mellékletben meghatározott kiterjedésű védelmi övezetet kell kialakítani a rendelet hatálybalépését követően létesített új légszennyező források körül.
(5) A 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1.1. sz. melléklete szerinti légszennyezettségre vonatkozó egészségügyi határértékeket, illetve a 2. sz. mellékletben meghatározott területekre vonatkozó légszennyezettségi ökológiai határértékeket kell figyelembe venni.
(6) Élővízbe, illetve közcsatorna hálózatba bocsátott szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértékeket a
3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés tartalmazza, a felszíni vizek védelme érdekében a 203/2001. (X.26.) Korm . rendelet előírásait szükséges betartani.
(7) A felszíni vízbe vezetett csapadékvizek minőségének a használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (II.2.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelni.
(8) A tervezett terület-felhasználatok meghatározásánál szükséges betartani a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet előírásait a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekre vonatkozóan.
(9) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. Előnyben kell részesíteni és ösztönözni kell az avar és a kerti hulladék komposztálással történő hasznosítását.
(10) A település szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.
(11) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.
(12) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6402 és 6409 sz. összekötő utak menti lakóterületeken 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.
(13) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(14) A településen belterületén új üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
(1) A településen az országos védelem alatt álló, valamint a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.
(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. előírásait kell alkalmazni.
(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(4) Táj- és településkép-védelmi okokból
a) a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
b) útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
(1) A településen országos védelem alatt álló műemlék a református templom (165 hrsz, tsz:1690).
(2) A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv, a helyrajzi számok szerinti tételes felsorolásukat e rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza.
(3) Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű művi értékeket, valamint a helyi értékvédelmi területet a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(4) A helyi értékvédelmi területen a kialakult utcahálózat, telekstruktúra, beépítési mód és épülettömegek megtartása, illetve – fejlesztés esetén – az ezekhez való igazodás és illeszkedés biztosítandó.
(5) A helyi jelentőségű művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(6) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
VI. Fejezet
(1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.
(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a lakóterület egy részét és a mezőgazdasági üzemi területeket a szabályozási tervek szerinti helyeken.
(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2) Aki e rendelet 1. § (2), 3. § (6) és (7), 4. §. (7), (8) és (9), 5. § (7), 6. § (4), 17. § (3), 18. § (2) és (3) valamint a 20 §
(1) és
(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX: törvény 16. § (2) bekezdésben meghatározott pénzbírsággal sújtható.
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet 2005.március 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a „Szabadhídvég Község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről” szóló 9/1996.(V.31.) számú önkormányzati rendelet.