Szabadhídvég Község Önkormányzata Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a követkőket rendeli el: 

2. §[1]

(1) A Képviselő-testületet képviseli:

a) a polgármester,

b) meghatározott ügyekben, vagy esetenként az alpolgármester vagy az erre felhatalmazott más személy.

(2) A Képviselő-testület bizottsága: Pénzügyi és Ügyendi Bizottság

Jelképek

2/A.§

(1) Szabadhídvég jelképei a címer és a zászló.

(2) Szabadhídvég címere: A vár annak a palánk, majd később földvárnak (Pusztavár) a szimbóluma, amely védte a Sió vonalat a Rákóczi szabadságharc idején. A három szív mintából összefonódó alakzat a három község (Faluhidvég, Városhidvég, Szabadhegy) 1922. évben való egyesülését jelzi, ez egyben a Szabadhídvég név használatának a kezdeti dátuma. A hullámvonal a község vízparti település jellegére utal. Az ötágú nemesi korona azon 29 „Hídvégi" család tiszteletére került fel, akiket az 1784-es összeíráskor nemesnek számítottak. A „Hídvégiek" 1688-tól csak katonai szolgálattal tartoztak, tehát vérükkel adóztak ugyanúgy, mint a nemesek. A zöld szín a község mezőgazdasági jellegére utal. A hullámvonalak azok, amik a régi és a mai Hídvéget összekötik, vagyis a Sió, - mivel ez mindig meghatározó volt a falu életében (átkelés, halászat, öntözés, stb.). 

(3) Szabadhídvég zászlaja: A zászlólap arányában a zászlórúd felől nézve téglalap alakú, a rövidebb oldal 100 cm, a hosszabb oldal 140 cm. Három egyenlő részre osztott, két szélén zöld színű, a középső fehér színű harmadban helyezkedik el az önkormányzat címere. A zászlólap vége aranyrojtozott. A zászlórúd fából készült, lakkozott.

(4) A címer és zászló használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet szól.

Bélyegző használat

3.§[1]

Az Önkormányzat, a Polgármester, a Jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.

II. fejezet

AZ ALAKULÓ ÜLÉS

A Képviselő-testület megalakulása

4.§

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

5.§

(1) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2)[1] A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. A képviselők névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.  Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(3) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(4) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

6. §

 (1) A Képviselő-testület dönt a polgármester javaslata alapján, titkos szavazással az alpolgármesteri tisztség betöltéséről. 

(2)[1]   A polgármester és az alpolgármester fogadóóráját a 4. függelék tartalmazza.

A bizottságok tagjainak megválasztása

7.§[1]

(1) A Képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok tagjait.

(2) A Képviselő-testület dönt a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén, a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ

A képviselő jogai és kötelezettségei

8. §[1]

A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban: Ötv-ben) 19. § meghatározottakon túl a képviselő:

a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

b) a Képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.

Az összeférhetetlenségi és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás [1]

9. §[2]

(1) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény alapján az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) feladata.

(2) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor a Bizottság elnöke záró pecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát a Bizottság hozza nyilvánosságra.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottság bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.

Megfelelő kezdeményezés esetén a Bizottság a vagyonnyilatkozat/ok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Az ülések éves munkaterve

10. §

(1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően – évente legalább hat alkalommal - ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(3)[1] A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik. (A képviselő-testület munkatervét a 3. függelék tartalmazza.) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a Képviselő-testület tagjától;

b) a Képviselő-testület bizottságától;

c) a jegyzőtől.

(4) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

11. §

(1)[1] A tárgyév munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév első ülésnapján a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját, előre tervezhető napirendjét;

b) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét;

c) az előterjesztő, közreműködő megnevezését;

d) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését.

(3) A munkaterv egy példányát a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(4)[2] A nyilvános ülésen jelen lévő – tanácskozási joggal nem rendelkező – részéré az ülés elnöke engedélyezheti a hozzászólást, melynek maximális időkerete 3 perc lehet.

(5)¹³ A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a), b) pontja alapján.

(6)¹³ Zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.  A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

Az ülés összehívása

12. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester - illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke - hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A munkaterv szerinti ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelen lévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívó kifüggesztendő a Hivatal hirdetőtábláján.

(3) [1]

(4)A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni, amennyiben a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdésben halasztást nem tűrő döntés szükséges, valamint a képviselők legalább egynegyedének vagy a Képviselő-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, a kezdeményezést követő 5 napon belül.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az ülés előtt legalább 2 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(6) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét és akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges. Erről a polgármester dönt.

(7) A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 15 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni legalább a meghívó egy példányának a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével.

Az ülés vezetése

13. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze;

b) megállapítja az ülés határozatképességét;

c) előterjeszti az ülés napirendjét;

d) tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

a) a polgármester;

b) a képviselő-testület tagja;

c) a képviselő-testület bizottsága;

d) a jegyző;

e) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

A vita

14. §

(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

(5) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(6) A vita lezárására az ülés bármely részt vevője javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(7) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

15. §

A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

Az előterjesztés

16. §

(1) A Képviselő-testületülésére általában írásbeli előterjesztés készül. Indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszt­hető napirendi pont.

(2) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

(3) Az előterjesztés két részből áll:

a) Első rész:

- a tárgy pontos meghatározása;

- a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntés;

- az előkészítés során felmerülő vélemények;

- az előterjesztést készítők megnevezése.

b) Második rész:

- határozati javaslat;

- a végrehajtásért felelős személy megnevezése;

- a határidő megjelölése.

17. §

Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

Az ülés rendje

18. §

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;

e)  a c); d) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(3) Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.

Zárt ülés

19. §

(1) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a) a Képviselő-testület tagjainak,

b) a jegyzőnek,

c) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,

d)[1] a felügyeleti szerv vezetőjének.

(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Döntéshozatal

20. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.

(3) Minősített többség kell a következő ügyekben:

a) rendeletalkotás;

b) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat;

c) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; e/ intézmény-alapítás, átalakítás, megszüntetés;

e) közalapítvány létrehozás, alapítványhoz történő hozzájárulás;

f) a Képviselő-testület hatáskörének átruházása;

g) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;

h) zárt ülés elrendelése esetén;

i) a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén történő kereset benyújtásához;

j) képviselő döntéshozatalból történő kizárása;

k) minden egyéb esetben, ha azt törvény, vagy a Képviselő-testület rendelete előírja.

(4) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

Szavazás

21. §

A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

22. §

(1)[1] A Képviselő-testület döntéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyílt szavazással hozza.

(2) A Képviselő-testület, az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt.

23. §

(1) A polgármester, bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak.

Az interpelláció

24. §

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(6) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(7) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

A kérdés

25. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működé­si, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

A közmeghallgatás rendje

26. §

(1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Hivatal harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás összehívására vonatkozóan a 12. §-ban foglaltak az irányadók.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzá­szólások időtartamát korlátozhatja.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai

27. §

 (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) a Polgármester;

b) a Képviselő-testület tagja;

c) a Képviselő-testület bizottsága;

d) a jegyző.

(2) Rendelet tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

28. §

A rendeletek tervezetét – jogszabály eltérő előírása hiányában – az Képviselő-testület által megbízott személy, ennek hiányában a kezdeményező terjeszti a Képviselő-testület elé.

29. §

(1)[1] A rendelet tervezetet a jogalkotásról szóló a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben foglalt követelmények szerint kell előkészíteni.

(2) A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javas­latokat szerepeltetni kell.

(3) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5)[2] A Képviselő-testület által alkotott önkormányzati rendelet megjelölésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Sorszámozását naptári év elejétől újra kezdődő, folyamatos, növekvő egyedi arab számozással kell ellátni.

29/A § [1]

(1) A Képviselő-testület által hozott normatív határozat megjelölése tartalmazza:

a) a határozatot hozó nevét (Szabadhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testülete)

b) a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámot,

c) „ / ” elválasztó jelet,

d) a határozathozatal évét és zárójelben hónapját, napját.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A Képviselő-testület normatív határozatára a 30. § szerinti, önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(5) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, így:

- a napirend elfogadását,

- ügyrendi kérdéseket,

- képviselői kérdésre,

- interpellációra adott válaszról,

- név szerinti szavazás elrendeléséről szóló döntést.

A döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja

30. §

(1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel hirdeti ki a jegyző. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A Hivatalban a rendelet egy példányát el kell helyezni. A Hivatal gondoskodik a rendeletek nyilvántartásáról.

V. fejezet

A JEGYZŐKÖNYV

31. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent Képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) [1]A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a Képviselő-testület két tagja jegyzőkönyv hitelesítőként írja alá. A jegyzőkönyv hitelesítők személyére a polgármester tesz javaslatot, amelyről a Képviselő-testület a napirendről szóló döntéssel együtt vita nélkül határoz.

32. §

(1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet.

(3)[1] A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a felügyeleti szerv megbízottja, továbbá a jegyző tekinthet be.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

33. §

(1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság;

b) [1]

(2) A Képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(3) A bizottságok főbb feladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület által a bizottságokra, valamint a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

34. §

(1) A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irány­adók.

(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(3) A bizottság készíthet éves munkatervet, amelyet ebben az esetben a Képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követően 30 napon belül készít el.

(4) A bizottság munkáját a Hivatal segíti. A Hivatal feladatai:

a) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;

b) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;

c) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett.

35. §

(1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(2) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

VII. fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

A polgármester

36. §[1]

(1) A polgármester foglalkoztatási jogiszonyban tölti be tisztségét.

(2) Főbb feladatai az Mötv. 67. § foglaltakon túl:

- a település fejlődésének elősegítése;

- a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;

- az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;

- az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;

- a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;

- a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;

- a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;

- az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;

- a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;

- a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése.

(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott önkormányzati hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester fogadónapját a 4. függelék tartalmazza.

(5) A polgármester szabadságát a Képviselő-testületnek köteles bejelenteni, aki a szabadság kiadásáról határozattal dönt. A polgármester helyettesítését tartós távolléte esetén az alpolgármester látja el. Tartós távollétnek minősül a 3 napnál hosszabb távollét. Az alpolgármester akadályoztatása esetén a helyettesítést Bizottság elnöke látja el.

Alpolgármester

37. §[1]

(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester fogadónapját a 4. függelék tartalmazza.

Jegyző

38. §[1]

(1) A polgármester egyetértésével a Közös Önkormányzati Hivatal székhely települési polgármestere az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

(3) A jegyző gondoskodik Mötv. 81. § (1) foglaltak ellátásáról.

VIII. fejezet

A HIVATAL

39. §

(1)[1] A Képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoz létre az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.

(2) A Hivatal belső tagozódását, létszámát, feladatait és működésének szabályait a Hivatal ügyrendje határozza meg.

IX. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat költségvetése

40. §[1]

(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezé­sének és az 5. függelékben rögzítetteknek megfelelően kell megalkotni.

(3) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai szakfeladat rendjét a 6. függelék tartalmazza.

41. §

(1) A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;

d) az igények és célkitűzések egyeztetése;

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(3) A költségvetési rendelet tervezetet a (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beterjeszteni.

(4)[1] A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet a Bizottság megtárgyalja.

Az önkormányzat vagyona

42. §

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

43. §[1]

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.

Az önkormányzat a gazdálkodásának, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmények gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső vállalkozóval kötött feladat-ellátási szerződés útján gondoskodik.

X. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

44. §[1]

(1) Helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre az Ötv. 45 - 49. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírás gyűjtők képviselőjét (képviselőit).

(3) A népi kezdeményezés tárgyalására meg kell hívni a kezdeményezők képviselőjét (képviselőit), részükre tanácskozási jogot ad a Képviselő-testület.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. §

(1) E rendelet 2007. év április hó 15. napján lép hatályba.

(2) A Képviselő-testület éves munkatervét első alkalommal 2008. évre vonatkozóan kell elkészíteni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/1999. (IV. 29.) Kt. számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 5/1999. (VI.24.) Kt. számú, 7/2000. (XI.31.) Kt. számú, 9/2001. (IX.26.) Kt. számú, 12/2001. (X.31.) Kt. számú és a 4/2003. (VIII.14.) Kt. számú önkormányzati rendeletek.

2007. év április hó 11. nap

    Harai Zoltánné  sk.....................................                         Dr. Bella Ferenc  sk.

      polgármester............................................                                    jegyző

A rendelet kihirdetve:  2007. április 12.

Dr. Bella Ferenc  sk.

      jegyző

A V. módosítással egységes szerkezetben kihirdetve:

Szabadhídvég, 2013. december 23.

Mosbergerné dr. Miklós Judit

                  jegyző