1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szabadhídvég Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásokra.

(2) Szabadhídvég Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások hasznosítási módja:

2. § 1. A Képviselő- testület a bérlőkijelölés jogát foglalkoztatáshoz kötött lakások esetében a Polgármesterre átruházza. A pályázat útján meghirdetett bérlakások esetében a bérlőkijelölési jogot a Képviselő-testület gyakorolja.

3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló, illetőleg megüresedett önkormányzati bérlakásokat pályázat útján is bérbe lehet adni.

(2) A lakás hasznosítására pályázatot akkor lehet kiírni, ha a lakás közcélú feladat ellátása, illetve másik önkormányzati tulajdonú lakás biztosítása miatt nincs szükség.

4. § (1) Közcélú feladat ellátását szolgáló bérlakás az az önkormányzati bérlakás, amely Szabadhídvég Község Önkormányzata által fenntartott intézmények feladatai ellátásához szükséges szakemberek (köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) foglalkoztatásához kötött lakások.

(2)Az önkormányzat közcélú feladat ellátását szolgáló bérlakást biztosítható munkáltatóval kötött együttműködési megállapodás alapján rendőri állományba körzeti megbízotti munkakörben foglalkoztatott személy részére, nonprofit szervezet, vagy gazdasági társaság által foglalkoztatott munkavállalók részére, mely nonprofit szervezetben tagsággal, illetve gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkezik.

(3) A közcélú feladat ellátását szolgáló bérlakás iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) Ha Szabadhídvég Község Önkormányzata által fenntartott intézmények feladatai ellátásához szükséges szakemberek foglalkoztatásához lakásigény keletkezik, a kérelmet az intézmény vezetője nyújtja be.

5. § (1) Önkormányzati bérlakás pályázat útján csak azzal, a Magyarország területén lakással nem rendelkező személlyel köthető bérleti szerződés, akinek rendszeres jövedelme van. Szabadhídvégen lakóingatlannal nem rendelkezik és vállalja a lakbér megfizetését.

(2) Szociális bérlakásra szociális körülményei alapján az a család (személy) tekinthető rászorulónak – a továbbiakban: rászoruló személy- akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét maximum 25%-al haladja meg; a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott és foglalás alól mentes ingó vagyontárgyak körét meghaladó ingó vagyona nincs és forgalomképes lakóingatlan-tulajdonnal vagy tulajdonrésszel nem rendelkezik.

6. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfort-fokozat)

b) a lakás pontos címét

c) a lakbér összegét

d) A pályázat benyújtásának határidejét, a sorolási szempontokat

e) azt a felhívást, hogy a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó és együttlakó családtagjai lakáshelyzetét, kereseti és jövedelmi igazolásokkal az anyagi és szociális körülményeit, az együttlakó családtagok számát, továbbá a szükséges nyilatkozatokat.

(2) A pályázat benyújtásának határideje a közzétételtől számított 30 nap.

(3) A pályázatot a helyben szokásos módon kell közzétenni.

A pályázathoz csatolandó igazolások, illetve a jövedelemszámítás tekintetében (a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló) 7/2011. (IX.14.) önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.

(4) A pályázatot a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni.

7. § Sorsolási szempontok a pályázatok elbírálásánál:

(1) A bérlakásra benyújtott pályázók közül elsősorban azt a pályázót kell előnyben részesíteni, aki:

a) első lakáshoz jutó ifjú házas.

(2) A rászorulók közül elsősorban azt a pályázót kell előnyben részesíteni, aki

a) első lakáshoz jutó ifjú házas,

b) fiatal, több gyermekes házas,

c) többgyermekes család,

d) gyermekét, vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő,

e) kizárólag nyugdíjból, vagy rendszeres pénzellátásból élők.

(3) A pályázók közül azzal nem köthető bérleti szerződés, aki:

a) önkormányzati bérlakásra fennálló korábbi bérleti jogviszonya neki felróható magatartása következményeként szűnt meg,

b) önkormányzati bérlakást önkényesen foglalt el,

c) aki pályázatban szándékosan vagy gondatlanul hamis valótlan adatot szolgáltat vagy nyilatkozatot tesz, nyilatkozattétel vagy hamis adat közlésétől számított 5 évig,

d) akinek önkormányzati bérlakásra fennálló korábbi bérleti jogviszonya alatt 3 hónapot meghaladó közműtartozása keletkezett,

(4) A bérbeadó a szerződést a pályázatot elnyert személlyel köti meg.

(5) A lakásbérleti szerződés 5 évre megállapított határozott időre szólhat. A határozott idő lejártát megelőző 60 nappal a bérlő írásban kérheti a képviselő-testülettől bérleti jogviszonyának meghosszabbítását- A képviselő-testület a bérleti jogviszonyt legfeljebb 2 alkalommal hosszabbíthatja meg.

(6) Közcélú feladat ellátását szolgáló bérlakás bérleti szerződése határozatlan időre, a bérlő foglalkoztatási viszonyának megszűnéséig szólhat.

8. § (1) A lakás és egyéb bérlemény használatáért fizetendő díjak:

a) Összkomfortos családi ház 150,-FT/m2/hó

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség közösségi célú tevékenységre térítésmentesen bérbe adható. A térítésmentesen bérbe adott helyiség rezsi költsége a bérbevevőt terheli.

(3) A lakás és egyéb bérlemények rezsiköltsége a bérlőt terheli.

(4) A bérlő a havi lakbért tárgyhó 15. napjáig köteles befizetni az önkormányzat költségvetési számlájára.

9. § A bérleti jogviszony keletkezésekor a lakást leltár szerint, rendeltetésszerű működésre alkalmas berendezési tárgyakkal, fehérre meszelt, kitakarított, lakható állapotban kell átadni a bérlőnek és a bérlő is így köteles visszaadni a bérleti jogviszony megszűnésekor.

10. § (1) A rendelet alkalmazásában az a házaspár tekinthető ifjú házasnak, ahol sem a férj, sem a feleség nem töltötte be a 35. életévét.

(2) A lakások használatáért fizetendő díjak m2-e a hasznos alapterületre vonatkozik.

11. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint az 1993.évi LXXVIII. törvény szabályai az irányadóak.