Szabadhídvég Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Étv.) 57. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján, -az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben ( továbbiakban: FVM r.) foglaltakra figyelemmel – a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §
   
   

1. A rendelet hatálya Szabadhídvég község közigazgatási területén a helyi építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és amelyet Szabadhídvég Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) helyi területi,- illetve egyedi védelem alá helyezett (a továbbiakban: helyi védelem)

2. A helyi védelem feladata különösen:
   
   

1. a védett helyi értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a lakossággal történő megismertetése;
2. a védett helyi értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
   
   

2. §

E rendelet alkalmazása során:

1. Helyi építészeti örökség: az országos védelemben nem részesülő építészeti örökségeknek önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi- vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őrzők, az ott élő emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, valamint az országos védelemre felterjesztett, de még le nem védett értékek.
   
   
2. Védett értékek: a területi, továbbá az egyedi védelmet igénylő építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, építészeti környezetek.
   
   Védett településszerkezet: történetileg kialakult utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
   
   Védett településkép: az utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezetelemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat.
   
   Védett épület: olyan épület, megy a hagyományos falukép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület minden alkotórészét – ideértve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.
   
   Védett épületrész: olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület homlokzata, tetőszerkezete, portája, lépcsőháza, díszítményei illetve különleges tartószerkezete.
   
   Védett műtárgy: a védett épület és védett épületrész alatt fel nem sorolt építmény, illetve műtárgy (különösen emlékmű, szobor, síremlék, sírkő ,utcabútorzat, díszkút, kerítés).
   
   Védett növényzet: olyan egyedi növény vagy növényzet együttes (fasor, park), amelynek megléte az emberi környezet védelme, a hagyományos falukép megőrzése, vagy településtörténeti, vagy kulturális szempontból közérdek.
   
   Védett építészeti terek: azok a közterületnek minősülő utcák és terek, melynek alkotóelemeinek harmonikus összefüggése, térhatása a település eredeti és sajátos építészeti jellegét tükrözi.
   
   Védett udvarok, átjárók: a közterületekhez építészetileg harmonikusan kapcsolódó kertek, udvarok, átjárók, amelynek közcélú használata biztosított, vagy biztosítható, függetlenül a tulajdonviszonytól.
   
   Védett intézménykertek, előkertek: az egyedi védelem alatt álló építészeti alkotással (templom, szociális intézmény) együtt védett kertek és előkertek.

3. Cégér: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.

4. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, olyan beavatkozás, amely védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

5. Értékvizsgálat: a helyi védelem aláhelyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló, esztétikai-, műszaki – és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

A helyi védettségi kategóriák

3. §

1. A helyi területi védelem
   
   

1. a településszerkezet  (utcahálózat, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép)

3. a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet)
   
   
4. településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formája, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.
   
   

2. A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló területre, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetre is kiterjeszthető.
   
   
3. A helyi egyedi védelem
   
   

1. az építmény (épület, műtárgy) vagy ezek együttese részére vagy valamely részére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.)
   
   
2. az épülethez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
   
   
3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
   
   
4. egyedi tájérték védelmére (topográfiai, morfológiai, táji sziluett, növényállomány),
   
   
5. a helyi kultúrtörténeti emléket képviselő településrészre (temető, emlékhely) terjedhet ki.

Helyi védelem keletkezése és megszűnése

4. §

1. A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület a helyi rendezési terv értékvizsgálata alapján a 5. § (2) bekezdésében meghatározottak észrevételeinek figyelembe vételével, rendelettel dönt.
   
   
2. A helyi védelem alá tartozó értékekről A Képviselő-testület Hivatala az FVM r. 8. §-a alapján nyilvántartást vezet.
   
   
3. A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszűnését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetőleg ilyen javaslattal a Képviselő-testület és szervei is élhetnek.
   
   
4. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
   
   

1. Helyi egyedi védelem esetén

• a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

• pontos hely megjelölését ( utca, házszám, helyrajzi szám, épület., illetve telekrész, emelet, ajtó)
• a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)
• kezdeményezés indoklását
  
  

2. Helyi területi védelem esetén:

• az együttes megnevezését,
• körülhatárolását,
• a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
• a kezdeményezés indoklását.

5.§

(1) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a jegyző gondoskodik.                           

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni,        amelyhez be kell szerezni:

a) a szükség szerinti szakértők,
b) a védendő érték jellegétől függő szakhatóságok,
c) a területi főépítész véleményét.

(3) A jegyző által készített javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját,
b) az érdekeltek véleményét,
c) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszűnés indoklását,
d) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és foto dokumentációt,
e) a helyreállítási javaslatot.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekeltséget értesíteni kell.

a) Az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az   érdekelteknek.
b) A területi védelemre vonatkozó javaslatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(5) A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. A használó értesítése a tulajdonos útján történik. Az érdekeltel észrevételeiről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

6. §

A védetté nyilvánítási eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

1. a javaslattal érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, a tulajdonos meghatalmazottját, illetőleg az objektum használóját,
2. a kezdeményezőt,
3. az elsőfokú építési hatóságot,
4. az érintett szakhatóságokat.

7. §

(1) A helyi védelem alá helyezés tényéről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket a jegyző tájékoztatja és az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés m) pontja szerint egyéb építésügyi korlátozásként bejegyezteti.

8. §

(1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításnak  költsége nem áll arányban annak értékével.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, növényzetet csak a helyi védettség megszűntetését követően lehet lebontani, kivágni, csonkítani. A munkálatok a Képviselő-testület hozzájárulásával kezdhetők meg.

9. §

(1) A védett érték karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos (tulajdonosi jogok gyakorlója), rendeltetésszerű használata az ingatlan használójának(kezelőjének) a kötelessége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetésétől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között- az első fokú építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

A helyi védelem alá tartozó objektumok megóvása, támogatása,
a támogatás általános feltételei

10. §

(1)  A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást ad. A támogatás forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza.

(2) A támogatásra irányuló kérelmet a Képviselő-testület bírálja el.

(3) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

- építési engedélyhez kötött munka esetén az engedélyezési tervdokumentációt és az engedélyezésről szóló jogerős határozatot, - a megvalósítási szolgáló költségvetést,
- a munka elkészültének tervezett határidejét,
- a kért támogatás összegének megjelölését, felhasználásának tervezett módját,
- a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a támogatás megítélése esetén a pályázó a támogatást a kérelemben meghatározott célra használja fel.

(4) A támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

(5) Az önkormányzat a támogatás összegének 50%-át a szerződés aláírását követően, a fennmaradó részt a műszaki átvétel és elszámolás után (eredeti támogatási százalék arányában) folyósítja a támogatottnak.

(6) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és az önkormányzat- szükség esetén szakértő bevonásával ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

(7) Ha a támogatásban részesített a szerződésben  vállalt kötelezettségét neki felróható okból ne teljesíti, az önkormányzat a szerződéstől eláll és a támogatásban részesített köteles az igénybe vett támogatás egészét- a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeggel visszafizetni.

A helyi védelem alá helyezett értékek

11. §

 (1) A helyi védelem alá helyezett értékeket a Képviselő-testület e rendelet 1. számú mellékletében szabályozza.

12. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet kihirdetéséről- kifüggesztés útján- a körjegyző gondoskodik.

Szabadhídvég, 2012. június 12.

                              
Pap László s.k.                                                                     Dr. Tóth Andrea s.k.

     polgármester                                                                             körjegyző

A rendelet kihirdetve:  2012. június 13.

                                                                                                         Dr. Tóth Andrea s.k.
                                                                                                              körjegyző