Szabadhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben; a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. 26. § felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Fejezet 
   

    Általános rendelkezések

1. §  E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, mértékét, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Szabadhídvég község közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. § szerint kell értelmezni.

 (2) Különös méltányosságot igénylő eset: természeti csapás által okozott kár, súlyos betegség, baleset, haláleset.

Hatáskör

4. § (1)  A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladatait

             a)  - e rendelet 14. § (8) bekezdése szerinti ellátást kivéve – a polgármesterre ruházza át.

             b) A települési önkormányzat képviselő-testülete dönt e rendelet 14. § (8) bekezdésében foglalt ellátásokról.

           (2) A döntéseket a Hivatal szociális ügyintézője készíti elő

II. Fejezet 

Általános eljárási szabályok

5. §  (1)  Ha az Szt. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának szabályaira a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)   Ha az Szt. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének, megállapításának, folyósításának valamint ellenőrzésének szabályaira a Korm. rendelet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

(3)   A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket - a jegyző hatáskörébe tartozó; a polgármester és a Bizottság átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben egyaránt - Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhídvégi Kirendeltségéhez (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(4)  A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját és családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor köteles vagyoni, jövedelmi viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti. Amennyiben a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hatóság vitatja, a jövedelem az Szt. 10. § (2) bekezdésében, illetve a Korm. rendelet 3. §-ban foglaltak szerint vélelmezhető.

  (5)  A Hivatal a benyújtott kérelmeket és igazolásokat, a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén 

  környezettanulmányt végezhet.

6. § (1)  E rendelet vonatkozásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4.§ (1) bekezdésének a.) és b.) pontjaiban meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül. Vagyoni igazolásként tulajdoni lap másolat, adó- és értékbizonyítvány, valamint a tulajdonhoz fűződő jogot bizonyító irat kérhető.

 (2) A háztartás azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak, őstermelők stb. nettó jövedelmüket az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) által kiadott igazolással kötelesek igazolni.

     (3)  Az Szt. eltérő rendelkezésének hiányában jövedelmi viszonyok igazolásánál irányadó időszak:

a)   a havi  rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, vagy őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás ) származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző  egy teljes hónap jövedelme,

b)   a nem havi rendszerességgel szerzett vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni. A különböző forrásokból származó jövedelmeket egybe kell számítani. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, valamint a vállalkozásból származó jövedelmet, ha a vállalkozási tevékenység megszűnt. A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

(4)  A kérelmező köteles együttműködni a Hivatal ügyintézőjével a szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell az egyes ellátások megállapításához az adott eljárásnál előírt mellékleteket.

(5)   Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.  Sürgős szükségnek tekinthető különösen: a gyermek gyógyszerének, tápszerének kiváltása, egészségügyi vizsgálatra utazás, betöréses lopás esete, készpénz elvesztése stb.

 7.  § (1) A kérelmek alapján a döntés előkészítése a Hivatal feladata. A kérelem elbírálásáról az előterjesztett kérelmek esetén határozattal, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetén – a családsegítést és étkeztetés kivéve – értesítéssel és megállapodással kell rendelkezni.

 (2) A jogosultság megállapítására az Szt. vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.

 (3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét igazoló szervtől, valamint az ingatlanügyi hatóságtól a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.

8. §    A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) A szociális ellátásra vonatkozó kérelem előkészítése során a 1. melléklet szerinti környezettanulmányt kell készíteni az ápolási díj iránti kérelem esetén.

 (2) A környezettanulmány tartalmazza a kérelmező alapvető személyazonosító adatait, a kérelmező belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, annak jogcímét, a jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokat, a kérelmező TAJ számát a kérelem jellegétől függően, a környezettanulmányt készítő megállapításait.

Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai

10. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a megállapított pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása a Hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységén keresztül, a kérelmező nyilatkozata alapján banki átutalással, vagy postai úton történik

             a) a rendszeres ellátások eseteiben a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig,

             b) az eseti ellátásoknál a jogosultság megállapítását követő 5 napon belül. 

(2) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a Hivatal szociális ügyintézője bármikor jogosult ellenőrizni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a Hivatal szociális ügyintézője az ellátás megszűntetése iránt intézkedik.

(4) Az e rendeletben megállapított feltételek hiányában nyújtott ellátás megtérítésére és a megtérítéssel kapcsolatos méltányosságra vonatkozóan az Szt. szabályai szerint kell eljárni.

3. Fejezet 
   

A pénzbeli és természetbeni szociális rászorultságtól függő ellátások

11. §  (1) Szabadhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

       a) az Szt. 45. §-ban foglalt önkormányzati segélyt;

       b) az Szt. 43/B. § (1) bekezdésben foglalt ápolási díjat nyújt.

(2) Megállapítja az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére

a) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának, feltételeként az együttműködés eljárási szabályait, az együttműködés megszegésének eseteit, a beilleszkedést segítő programok típusait,

b) a rendszeres szociális segélyre való jogosultak körének bővítési feltételeit,

c) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeként a lakókörnyezet biztosítására vonatkozó rendelkezéseket.

.

A rendszeres szociális segély feltételei

12. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy az AGAPE Evangélikus Szeretetszolgálat családgondozójával (a továbbiakban: családgondozó) köteles együttműködni.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő a családsegítő szolgálattal történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:

a.) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül meg kell jelennie és nyilvántartásba kell vetetnie magát, részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedést segítő program kidolgozásában a nyilvántartásba vételtől számított tizenöt napon belül,

b.) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására a program elkészültét követően tizenöt napon belül,

c.) eleget kell tennie a beilleszkedését segítő programra kötött megállapodásában foglaltaknak,

d.) havonta kapcsolatot kell tartania a kijelölt szerv munkatársával.

(3)   A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részéről az együttműködés megszegésének minősül, ha neki felróhatóan:

a) a családgondozónál nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül,

b) a beilleszkedést segítő programról határidőre nem állapodik meg a családgondozóval,

c) a megállapodásban foglalt időpontokban a családgondozónál nem jelenik meg,

d) a beilleszkedést segítő programban nem vesz részt, a program végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy azt visszautasítja,

e) nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson,

f)   az önkormányzattal a felülvizsgálat során nem működik együtt.

(4) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy más hitelt érdemlően írásban igazolt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem jelent meg a családsegítő szolgálatnál, vagy a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson és mulasztásának okát az előírt időpontot megelőzően vagy azt követő 8 napon belül írásban a családsegítő szolgálat felé igazolja.

(5) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő önhibájából nem veteti magát nyilvántartásba, vagy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, vagy az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, nem vesz részt a számár előírt foglalkozáson, tanácsadáson, s mulasztásának okát a (4) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolta, akkor erről a családsegítő szolgálat a határidő eredménytelen elteltét követő öt napon belül értesíti a jegyzőt.

(6) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendszeres szociális segélyre jogosult az aktív korúak ellátására jogosult személy is, aki családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel az alábbi feltételeknek megfelel:

a) az a nő, aki szakorvos által igazoltan állapotos és betöltötte a terhesség 12. hetét;

b) az a személy, akinek egészségkárosodása az ellátásra való jogosultság kezdő napján vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága (továbbiakban: Szakértői Bizottság) vizsgálata szerint eléri a 40 %-ot, de nem haladja meg a 49 %-ot és egészségkárosodására tekintettel semmilyen ellátásban nem részesül;

c) az a személy, aki szakorvos által igazoltan munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, továbbá szenvedélybetegséggel küzd, de a Szakértői Bizottság által megállapított egészségkárosodás mértéke nem éri el a b) pontban meghatározott mértéket, de legalább 20 %-os mértékű és rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

13. § A beilleszkedést segítő program típusai:

a) mentálhigiéniás, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás

b) egyéni készség- és képességfejlesztő foglalkozás

c) életvezetési tanácsadás

d.) személyiségfejlesztő tréning

e) munkavégzésre felkészítő és integráló program

f) képzési, átképzési program

g) munkalehetőség elfogadásával munkavégzés

Lakókörnyezet rendezettségének biztosítása

14. §  (1) Az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeken túl a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles

a) az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztántartani, takarítani, állagát megóvni, rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni,

b) az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvar, kert rendben tartására, az ott található szemét, lom jogszerű módon történő eltávolítására, eltakarítására, az ott található, gyomnövény illetve fű levágására, lekaszálására, férgektől, rágcsálóktól való mentesítésére,

c) az a) pontban meghatározott lakás, ház előtti járda, illetve közterület, csapadékvíz elvezető árok tisztántartásáról folyamatosan gondoskodni.

(2)   Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg és a jegyző által kitűzött határidő eredménytelenül telt el, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a megállapított támogatás folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni, illetve meg kell szüntetni.

(3)   A környezettanulmányt a családsegítő szolgálat közreműködésével kell elkészíteni

Ápolási díj

15.  § (1) Az Szt. 43/B. §. (1) bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak (Ptk.685.§.b./ pont), aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolja, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül álló esetén a 150 % és

az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták,

                  az ápolt ellátása, gondozása más egészségügyi és szociális ellátási forma keretében nem oldható meg,

                  az ápolt, valamint az ápolási díj megállapítását kérő hozzátartozó személyi és lakáskörülményei olyanok, hogy

                  az otthoni ápolás megvalósítható. 

(2) A méltányosság alapján a 15. § (1) bekezdés szerint megállapított ápolási díj összege az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(3) Ápolási, gondozási tevékenység végzése miatt az ápoló körülményei különösen akkor romlanak jelentősen, ha munkahelyén az ápolásra tekintettel fizetés nélküli szabadságot kér, munkaviszonyát, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyát megszünteti, jövedelme csökken.

(4) A méltányossági ápolási díjra való jogosultság feltételeit évente felül kell vizsgálni.

..

16. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 15.§ (1) bekezdésben foglalt esetben az önkormányzat elutasítja, ha az ápoló és családja jövedelme meghaladja a 15.§ (1) bekezdésben meghatározott összeget, az ápolási díj iránti kérelmet benyújtó hasznosítható vagyonnal rendelkezik, vagy az ápolttal tartási, öröklési, életjáradéki szerződést kötött.

(2) Az ápolási díj megállapítása során egyebekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41-43. § foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A családgondozó az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését félévente legalább egyszer ellenőrzi.

(4) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

(5) A kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

Önkormányzati segély

17. § (1) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő család vagy személy részére elsősorban a Szoc tv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A Szoc tv. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl

     a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

         - bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

- nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása);

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

-  egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

- a megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

(3)  Az önkormányzati segély formája^[1]

            a) pénzben vagy

            b) természetbeni ellátás formájában, vagy

  c) pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmenetes kölcsön formájában nyújtható.

18. § Önkormányzati segély igényelhető:

  (1) Átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére.

(2) Eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

a) azon személy kiadásainak csökkentésére, aki nem rendszeres jelleggel, de  esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzete miatt nem képesek megfizetni, vagy

 b) azon család támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek megfizetni.

 (3) Gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra.

 (4) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

19. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 21. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 17. § szerinti rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 2.000 Ft.

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 21. §-ban foglalt kivétellel - az adott naptári évben nem haladhatja meg a 20 000,- Ft-ot.

(4) Különös méltányosságot érdemlő esetben az adott naptári évben nem haladhatja meg a 30000,- Ft-ot.

(5) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 3 hónapon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetét - nem állapítható meg.

(6) A Hivatal az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(7) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély összege minimum 10.000,- forint - maximum 100.000,- forint lehet. A támogatást minimum 2, maximum 12 hónap alatt vissza kell fizetni. A havonta fizetendő törlesztőrészlet nagysága minimum 5.000,- forint - maximum 10.000,- forint.^[2]

(8) A kamatmentes kölcsönt a kézhezvételt követő hónap első napjától minden hónap 10. napjáig kell megfizetni az Önkormányzat pénztárába. Késedelmes fizetés esetén a fennmaradó rész egy összegben esedékessé válik.^[3]

20.§   (1) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély megállapításának a 19.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

(3) Rendkívüli gyógyszersegélyre megállapított önkormányzati segély természetben is adható.

21.§  (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulása címén önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Rendelet. 32.§ (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(3) Az e címen nyújtott önkormányzati segély összege a számlával igazolt költség 10 %-a; de legfeljebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a lehet.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét az Önkormányzat 120.000,- Ft-ban állapítja meg.

Természetben nyújtott szociális ellátások

22. §  (1) A képviselő-testület az Szt. 47. §-a értelmében az alábbi természetben nyújtott szociális ellátásokat biztosítja:

a) köztemetés és

b) természetbeni önkormányzati segély

(2)  E rendelet alkalmazásában természetbeni önkormányzati segély az alábbi formában nyújtható:

- közüzemi díjak és lakbér kifizetése,

- élelmiszer utalvány, élelmiszer-, tüzelő segély,

- egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj,

- egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

(3) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő erdőterületről kitermelt fa készletéből természetbeni önkormányzati segélyként lakásonként legfeljebb 0,5 m3 (kb.5 q) tűzifa biztosítható annak a rászorult családnak, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő személy esetén a 200 %-át.  Tűzifa iránti kérelmek október 15-től március 1-ig terjedő időszakban nyújthatók be.

(4)  A természetbeni önkormányzati segély jogosultak részére történő eljuttatásáról, az ellátások biztosításáról, a nyilvántartások vezetéséről a Hivatal gondoskodik.

23. § (1) A polgármester – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - önkormányzati hatáskörben gondoskodik az illetékességi területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy,

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik vagy nem képes gondoskodni.

(2) A Hivatal az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. A költségek megtérítésének kötelezettsége alól az önkormányzat felmentést adhat:

a) váratlan és hirtelen haláleset esetén,

b) ha az eltemettető nem rendelkezik értékesíthető ingatlan-tulajdonnal vagy vagyontárggyal,

c) ha a temetés költségeinek viselése az eltemettető létfenntartását veszélyezteti.

IV. fejezet 

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

24. §  (1) Az  Önkormányzat az

a)         étkezés,

b)         házi segítségnyújtás,

c)         jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d)         családsegítés

személyes gondoskodást nyújtó ellátásait az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulással (a továbbiakban: ESZI) kötött társulási megállapodás keretén belül biztosítja.

(2) Az a)-d) pontokban biztosított ellátások igénylése az ESZI intézményén keresztül történik.

V. fejezet

   Záró rendelkezések

25 § (1)  E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit – ha az az  

         ügyfélre kedvezőbb – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Szabadhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2011. (IX.14.) önkormányzati rendelete.

                Pap László                                                  Mosbergerné dr. Miklós Judit

               polgármester                                                                  jegyző

A rendelet kihirdetve:

Szabadhídvég, 2013. december 23. napján

Mosbergerné dr. Miklós Judit

                 jegyző