Szabadhídvég Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a követkőket rendeli el:  

1.§ Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2007.(IV.12.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) bevezetője helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Szabadhídvég Község Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a követkőket rendeli el.”

2.§ A R. 1. § a (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:  

„ (3) Az Önkormányzat működési területe: Szabadhídvég község közigazgatási területe."

3.§ A R. 1. § kiegészül az alábbi rendelkezésekkel:

„ (6) A Képviselő-testületet képviseli:

a) a polgármester,

b) meghatározott ügyekben, vagy esetenként az erre felhatalmazott más személy.

(7) A Képviselő-testület bizottsága a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság”

4.§ A R. kiegészül az alábbi 1/A § rendelkezésekkel:

„1/A §

Feladat és Hatáskörök

(1)Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, a Képviselő-testület hivatala és a társulás látják el.

(2)A nem kötelező és más szerv hatáskörébe nem tartozó feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési koncepció benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben a folyó költségvetésre is hatással bíró feladat ellátása önkéntesen csak indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.

(3)Az Önkormányzat – a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja miden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utalt más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyeken az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügy megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása saját bevételek, vagy a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(4)Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

(5)A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre vagy a Bizottságra ruházhatja át minősített többségi szavazattal. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatásköröket  az 1. és 2. mellékletek tartalmazzák.  Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6)A képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül az átruházott önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben hozott döntéseket.

(7)Az átruházott hatáskör gyakorlója – feladatkörében, hatáskörének ellátásról, intézkedéseiről, azok eredményeiről – évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek.”

5.§ A R. 4. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését – melyet a megválasztott polgármester hív össze és vezet - a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester illetményének meghatározásáig.”

6.§ A R. 5. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(3) A megválasztott képviselőktől a Helyi Választási Bizottság elnöke, a polgármestertől a korelnök képviselő veszi az esküt vagy fogadalmat. Az alakuló ülésről távollévő képviselő az esküt vagy fogadalmat azon a képviselő-testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.

(4) Az eskü vagy fogadalom letétele utána képviselők megbízólevelet kapnak.”

7.§ A R. 8. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A jogszabályokban és a 19. §  meghatározottakon túl a képviselő:

a/ előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

b/ a Képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

c/ a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

d/ a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.”

8.§ A R.9. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény alapján az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) feladata. Az összeférhetetlenséget a képviselő haladéktalanul köteles bejelenteni a polgármesternek.  Az összeférhetetlenség kivizsgálását követően a Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség bejelentésétől számított 30 napon belül határozattal dönt.

(2) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban a Pénzügyi, Ellenőrzési és Beruházási Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor a Bizottság elnöke záró pecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát a Bizottság hozza nyilvánosságra.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottság bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.

Megfelelő kezdeményezés esetén a  Bizottság a vagyonnyilatkozat/ok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

(5)  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kérdésekben és elmulasztásának következményei tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § szerint kell eljárni.”

9.§ A R. 10. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A Képviselő-testület működését ülésein végzi, alakuló ülést, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően – évente legalább hat alkalommal - ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.”

10.§ R. 11. § (5) és (6) bekezdését hatályon kívül helyezi.

11.§ A R. 12. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester - illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke - hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A munkaterv szerinti ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelen lévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívó kifüggesztendő a Hivatal hirdetőtábláján. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, tervezett napirendeket, a napirendek előadóit, az ülést összehívó megnevezését. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, a rendelet-tervezeteket és határozati javaslatokat. Az előterjesztésekkel kapcsolatos, nem kiküldhető egyéb háttéranyagok megtekintésének helyét és a tájékoztatást nyújtó személyét meg kell jelölni.

(3) A képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának vagy a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokolását tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze. Amennyiben a tizenöt napos határidőnek a polgármester nem tesz eleget, a kormányhivatal hívja össze a képviselő-testületi ülést.

(4)A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni, amennyiben a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdésben halasztást nem tűrő döntés szükséges, valamint a képviselők legalább egynegyedének vagy a Képviselő-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, a kezdeményezést követő 5 napon belül.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az ülés előtt legalább 2 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(6) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét és akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges. Erről a polgármester dönt.

(7) A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 15 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni legalább a meghívó egy példányának a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével.”

12.§ A R. 15. § hatályon kívül helyezi.

13.§ A R. 18. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülés vezetője a határozatképességet – annak fennállását alatt - folyamatosan figyelemmel kíséri. Határozatképtelenné vált ülés esetén megkísérli annak helyreállítását. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem vezet eredményre, az ülést bezárja. A polgármester gondoskodik az elmaradt napirendek következő ülésen történő ismételt előterjesztéséről.

(3) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

a/ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b/ rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

c/ ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d/ ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;

e/ a c/ d/ pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(4) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(5) Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.”

14.§ A R. 19. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (3) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a), pontja alapján. Az érintett kérésére tart zárt ülést az Mötv. (2) bekezdés b) pontja alapján.

(4) Zárt ülést rendelhet el Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.  A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.”

15.§ A R. 22. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselő a döntéshozatalnál csak személyesen szavazhat.

(2) Szavazás előtt a jegyző – törvényességi kérdésben – észrevételt tehet.

(3) A Képviselő-testület, az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja vagy a Képviselő-testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(5) Az Mötv. 68. § (1), (2), (3) bekezdései által szabályozott esetben a polgármester az alábbi ügyekben dönthet:

a) Közmunka program indítására benyújtandó pályázatok, a megkötött szerződések végrehajtását szolgáló döntések ügyében;

b) Pályázatok benyújtása ügyben,

c) Kétmillió forint összeghatárt nem meghaladó szerződések megkötése ügyében,

d) Egyszerűsített közbeszerzési eljárás megindítása ügyében.”

16.§ A R. 30/A. § (5) bekezdés hatályon kívül helyezi

17.§ A R. 32. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1)  A Képviselő-testület üléséről 3 eredeti példányban készül jegyzőkönyv, ebből a jegyző

a) első példányt a Hivatalban megőrzi,

b) a második példánnyal az Mötv. 52. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően jár el és megküldi a kormányhivatalnak;

c) a harmadik példányt irattárba helyezi.

(2) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.”

18.§ A R. 33. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (5) A bizottság tagjait a Képviselő-testület választja. Elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják meg az alakuló ülésen.”

19 § A R.  35. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (3) Amennyiben a bizottság döntését a polgármester az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, úgy a soron következő Képviselő-testületi ülés elé terjeszti.

20.§ A R. 36. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A polgármester foglalkoztatási jogiszonyban tölti be tisztségét.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat működéséért.

(3) Főbb feladatai:

a/ a település fejlődésének elősegítése;

b/ a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;

c/ az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;

d/ az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;

e/ a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;

f/ a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;

g/ a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;

h/ az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;

i/ az alpolgármester munkájának irányítása;

j/ a Hivatal irányítása;

k/ a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

l/ a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;

m/ a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;

n/ a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése.

(4) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(5) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott önkormányzati hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester fogadónapját a 6. függelék tartalmazza.

(7) A polgármester szabadságát a Képviselő-testületnek köteles bejelenteni, aki a szabadság kiadásáról határozattal dönt.

(8) A polgármester helyettesítését tartós távolléte esetén az alpolgármester látja el. Tartós távollétnek minősül a 3 napnál hosszabb távollét. Az alpolgármester akadályoztatása esetén a helyettesítést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.”

21.§ A R. 37. § alábbi (3) és (4) bekezdés rendelkezéseivel egészül ki:

„ (3) Feladataira és hatáskörére az Ötv. 37. §-ban foglaltak, az alpolgármesteri tisztség megszűnésére az 1994. évi LXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A polgármesterre vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is alkalmazni kell.”

22. § A R. 38. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (1) A polgármester egyetértésével a Közös Önkormányzati Hivatal székhely település polgármestere az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

(3) A jegyző gondoskodik Mötv. 81. § (1) foglaltak ellátásáról.

(4) A jegyző gondoskodik Mötv. 81. § (1) (2) és (3) bekezdésében foglaltak ellátásáról, vezeti a közös önkormányzati hivatalt és megszervezi annak munkáját.  Feladata továbbá

a) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) szerint gondoskodik a feladatokról és a védőnői körzet kialakításáról;

b) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és bizottságokat a hatáskörüket érintő jogszabályokról

c) tájékoztatja a képviselő-testületeket a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

d) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

e) rendszeres időközönként ügyfélfogadást tart.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén  – legfeljebb 6 hónap időtartamra – járáson belüli település jegyzője, munkáltatójának hozzájárulásával kérhető fel helyettesítésre.

(6) A jegyző tartós akadályoztatása estén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a helyettesítési feladatok ellátásával az anyakönyvvezetői feladatokat ellátó igazgatási ügyintéző bízható meg.”

23.§ A R. 39. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzatával „Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel és állandó nyitvatartással kirendeltség működtet Szabadhídvég településen „Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhídvégi Kirendeltsége” néven a Lajoskomárom és Szabadhídvég települések önkormányzati és államigazgatási ügyei döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A Képviselő-testület a Hivatal belső szervezeti tagozódását, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által – a polgármester egyetértésével – összeállított Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület hagyja jóvá.”

24.§ A R. 44. § helyébe a következő rendelkezés lép:

HELYI NÉPSZAVAZÁS

Helyi népszavazás kérdésében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 213. évi CCXXXVIII. Törvény és az Mötv. 102. § szabályai az irányadók.

25.§ A R. 45. § helyében a következő rendelkezés lép:

„ (1) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény alapján az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladata.

(2) Az összeférhetetlenséget a képviselő haladéktalanul köteles bejelenteni a polgármesternek.

(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(4) A kivizsgálást követően tett előterjesztés alapján a képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség kezdeményezésétől számított 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

26.§ A R. 46. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor a Bizottság elnöke záró pecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottság hozza nyilvánosságra.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.

Megfelelő kezdeményezés esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozat/ok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

(4)  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kérdésekben és elmulasztásának következmé-nyei tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. Törvény 10/A. § szabályozása szerint kell eljárni.”

27.§ (1)  E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az  ivóvíz-szolgáltatás díjának megállapításáról szóló 9/1997. (XII. 30.) önkormányzati rendelet és az alábbi módosító rendeletei: 9/1998. (XII.10.); 7/1999. (IX.14.); 9/1999. (XII.29.); 12/2000. (XII.14.); 14/2001. (XII.20.); 16/2002. (XII.12.); 10/2003. (XII.18.); 14/2004. (XII.29.); 12/2005. (XII.28.); 13/2006. (XII.19.); 13/2007. (XII.14.); 6/2008. (XII.22.); 9/2009. (XII.21.) önkormányzati rendeletek.

(3) Hatályát veszti a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló 2/2000. (IV.27.) önkormányzati rendelet alábbi módosító rendeletei: 13/2000. (XII.14.); 15/2001. (XII.20.); 15/2002. (XII.12.); 11/2003. (XII.18.); 13/2004. (XII.29.); 11/2005. (XI.30.); 12/2006. (XI.30.); 14/2007. (XII.14.); 7/2008. (XII.22.); 8/2009. (XI.30.) önkormányzati rendeletek.

(4) Hatályát veszti a Helyi építésügyi szabályzat módosításáról szóló 8/2007. (V.29.) önkormányzati rendelet.

(5) E rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Mosbergerné dr. Miklós Judit                                                           Pap László

               jegyző                                                                                polgármester

A rendelet kihirdetve

Lajoskomárom, 2014. augusztus 26. napján

Mosbergerné dr. Miklós Judit

                    jegyző