Szabadhídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét, valamint jogainak gyakorlását ne veszélyeztesse.

(2) A rendelet hatálya Szabadhídvég község közigazgatási területén a kedvtelésből tartott állatok tartására terjed ki.

2. §

Kedvtelésből állatot tartani az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet szabályai, valamint e rendelet előírásai szerint lehet.

3. §

(1) E rendelet alkalmazása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadók.

(2) A kedvtelésből tartott állatok tartásával összefüggő önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai

4. §

(1) A kedvtelésből tartott állat tulajdonosa köteles az állatot úgy tartani, hogy az mások testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Az állattartó köteles betartani az állatjóléti és az állat-egészségügyi szabályokat.

(2) Az állattartó köteles a kedvtelésből tartott állatot az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően tartani.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helye a környezeti viszonyoknak és az állatok szükségleteinek megfeleljen, továbbá be kell tartania az állat-egészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat.

(4) Többlakásos lakóingatlanban lakásonként legfeljebb 4 állat tartható.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állat a közterületet, a többlakásos lakóépületek udvarát és közös használatú helyiségeit ne szennyezze. Az állattartó az okozott szennyeződést köteles azonnal eltávolítani.

5. §

(1) Az ebeket – szükség esetén bekerített és lezárt helyen, vagy megkötve – a nap minden szakában akként kell tartani, hogy elkóborolni, közterületre vagy más személy ingatlanára felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.

(2) Nagytestű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, szükség esetén a kerítést ennek megfelelően kell kialakítani.

(3) A (2) bekezdésben szereplő ebek tartása esetén a lakás, ház, udvar, telep bejáratán a harapós kutyára, egyéb kutya tartása esetén kutyára utaló figyelmeztető táblát jól látható módon el kell helyezni.

6. §

(1) Az állattartó köteles arról gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki.

(2) Közterületen, többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben ebet csak pórázon lehet vezetni. Ezeken a területeken ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(3) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az eb közterületen, többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztessen.

(4) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

7. §

(1) Az eb tulajdonosa, vagy az állat felügyeletét ellátó más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a többlakásos lakóépületek udvarát és közös használatú helyiségeit ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződést azonnal el kell távolítani. melyhez szükséges eszközt a tulajdonosnak, vagy az állat felügyeletét ellátó személynek magánál kell tartania.

(2) Ebet szabadon futtatni a település bármely közterületén lehet, kivéve:

a) gépjármű vagy gyalogos közlekedési területeken,
b) tömegrendezvények területein,
c) oktatási, nevelési intézmények 50 m-es körzetén belül,
d) játszótér 50 m-es körzetén belül.

(3) Harapós vagy támadó természetű eb szájkosarát a kutyafuttató helyeken sem szabad eltávolítani.

(4) A felszólítást követően is felügyelet nélkül hagyott, a közterületen, vagy üzlet előtt felügyelet nélkül kikötött, valamint a közterületen szabadon engedett ebeket az állat-egészségügyi szolgálat munkatársa befogja, és az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. (8000 Székesfehérvár, Homoksor 7.) telephelyére szállítja.

(5) Az elszállított ebeket a tulajdonos 14 napon belül a szállítási és tartási költség megfizetése ellenében kiválthatja, de ez nem érinti a tulajdonos esetleges egyéb felelősségét.

(6) Az állat-egészségügyi szolgálat munkatársa a (4) bekezdésben foglalt feladatait a kóbor állatok befogásáról és elhelyezéséről szóló külön kormányrendelet szabályai szerint látja el.

Állatvédelmi, állat-egészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírások

8. §

(1) Az eb tartója köteles az ebe beoltatni a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Az állattartó akinek állata embert megmart vagy megharapott – valamint a megsérült személy – haladéktalanul köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak, illetve az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatnak.

(3) Az állat megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsoltban felmerült költségek az állattartót terhelik.

(4) Fertőző állatbetegségek, továbbá az ember és a környezet fertőzésének megelőzése céljából az állattartó költségére a szükséges fertőtlenítést el kell végezni, amelynek helyét, módját és szabályszerű végrehajtását a területileg illetékes hatósági állatorvos rendeli el, illetve ellenőrzi.

(5) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni eladás, elajándékozás vagy arra jogosult egyesületnek, állatvédő alapítványnak való felajánlás, illetve az Állategészségügyi Telepen történő leadás útján.

Az állati hullák és állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tétele

9. §

(1) Az állati tetemet az állattartó köteles a saját ingatlanán eltemetni. Amennyiben nincs az eltemetésre alkalmas ingatlana vagy az eltemetést jogszabály kizárja az állattartó köteles az állati tetem megsemmisítéséről a hatályos jogi szabályozás szerint gondoskodni oly módon, hogy az erre a célra szakosodott gyűjtő- vagy megsemmisítő helyre szállítja.

(2) Amennyiben az állattartó az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy az állati hullát az önkormányzat a tulajdonos költségére elszállítja.

(3) Az ismeretlen állattartó állatának teteme esetén, továbbá a közúton, baleset következtében elhullott állat esetén is a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a tetem elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. Amennyiben utólag ismertté válik az állattartó, az önkormányzat az elszállítás költségét az állattartóra átháríthatja.

Az elhullott állatokat az elszállításig zárt, szivárgásmentes göngyölegben kell tárolni

Záró rendelkezés

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

​