Szabadhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020 (I.29.) önkormányzati rendelete
Szabadhídvég Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 10. 08- 2023. 03. 31Szabadhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020 (I.29.) önkormányzati rendelete
Szabadhídvég Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Szabadhídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szabadhídvég Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8138 Szabadhídvég, Községház utca 1.
(3) Az önkormányzati testület megnevezése: Szabadhídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat működési területe: Szabadhídvég község közigazgatási területe.
2. § (1) A képviselő-testület hivatala: Mezőszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
(2) A képviselő-testület hivatalának székhelye: 8138 Szabadhídvég, Községház utca 1.
3. § 1 Az önkormányzat intézménye a Szabadhídvégi Napsugár Óvoda.
4. § Az önkormányzat a következő társulások tagja:
a) Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás,
b) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás.
2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései
4. § (1) Az önkormányzat jelképei:
a) Szabadhídvég község címere
b) Szabadhídvég község zászlaja
c) Szabadhídvég község pecsétje
(2) Szabadhídvég község címerének leírását és a címer rajzát az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat jelképeiről, azok használatáról, valamint a község névhasználatának rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
(4) Az önkormányzat az önkormányzati kitüntetésekről, elismerésekről külön rendeletet alkot.
3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok
5. § Az önkormányzat nemzeti és nemzetközi kapcsolatait a polgármester irányítja és szervezi, az írásba foglalt együttműködésekről a képviselő-testület dönt.
4. Önkormányzati bélyegző
6. § (1) Az önkormányzat díszbélyegzője: kör alakú, "Szabadhídvég Község” körfelirattal, középen Szabadhídvég címerével.
(2) 2 Az önkormányzat díszbélyegzőjét kell alkalmazni a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerő címről szóló oklevélen, valamint a testvértelepülési kapcsolatok írásos dokumentumain.
7. § (1) Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, "Szabadhídvég Község Önkormányzata” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell alkalmazni az önkormányzat által kötött megállapodásokon, szerződéseken, az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton.
8. § (1) A képviselő-testület bélyegzője: kör alakú, "Szabadhídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A képviselő-testület bélyegzőjét kell alkalmazni a képviselő-testület jegyzőkönyvén, a képviselő-testületi határozaton és az arról készült kivonaton, a képviselő-testület nevében írt levélen és nyilatkozaton, a képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó munkavállalók részére a képviselő-testület által kiadott munkaviszonnyal összefüggő iratain.
9. § (1) 3 Az Ügyrendi Bizottság bélyegzője: kör alakú, "Szabadhídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) 4 Az Ügyrendi Bizottság bélyegzőjét kell alkalmazni a bizottság működésével kapcsolatos iratokon, jegyzőkönyveken és a bizottság által hozott döntéseken.
10. § (1) A polgármester bélyegzője: kör alakú, "Szabadhídvég Község Önkormányzatának Polgármestere” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A polgármester bélyegzőjét kell alkalmazni az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon. Ilyen dokumentum különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.
11. § (1) A jegyző bélyegzője: kör alakú, "Mezőszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A jegyző bélyegzőjét kell alkalmazni a jegyző által a hivatal működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon, a jegyző által saját hatáskörben hozott döntésen, intézkedésen, utasításon, a jegyzői nyilatkozaton.
5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás
12. § (1) A helyi rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés, a továbbiakban: helyben szokásos mód.
(2) Ahol a rendelet helyben szokásos módot említ, ott az (1) bekezdésben rögzítettek az irányadók.
13. § (1) A lakosság tájékoztatása érdekében az önkormányzat honlapot üzemeltet és facebook profilt működtet.
(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja:www.szabadhidveg.hu.
(4) Az Önkormányzat hivatalos facebook profilja: Szabadhídvég Község Önkormányzata.
(5) A honlap és a facebook profil felelős szerkesztője a polgármester.
14. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott közzétételi listát a település hivatalos honlapján kell közzétenni.
15. § A képviselő-testület által zárt ülésen hozott határozatok számát és tartalmát a képviselő-testület soron következő nyílt ülésén ismertetni kell.
16. § (1) 5 A polgármester és a jegyző minden hónap első csütörtökén 10.00 órától 12.00 óráig és minden hónap utolsó csütörtökén 13.00 órától 15.00 óráig fogadóórát tart.
(2) 6 A fogadóórán való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az igazgatas@szabadhidveg.hu e-mail címen, valamint a Hivatalban személyesen vagy telefonon lehet a fogadóórát megelőzően 5 nappal.
6. Együttműködés a lakossággal
17. § (1) A település lakosságának széles körét érintő kérdésekben a képviselő-testület lakossági fórumot tarthat.
(2) Lakossági fórumot kell tartani ha:
a) az önkormányzati képviselők több mint fele kéri,
b) legalább 50 helyi választópolgár írásban kezdeményezi.
(3) Lakossági fórum összehívását kezdeményezhetik írásban a polgármesternél a helyi civil szervezetek vezetői, valamint a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A kezdeményezésről a képviselő-testület dönt.
(4) A kezdeményezést a képviselő-testület elutasítja, ha a lakossági fórumon tárgyalandó kérdés
a) nem érinti a lakosság széles körét,
b) jelen rendelet (5) bekezdésében rögzített tárgyköröket érint.
(5) Nem lehet lakossági fórumot tartani a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. Törvény 32. § (2) bekezdésében rögzített tárgykörökben.
(6) A lakossági fórum összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok, a lakossági fórum vezetésére a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(7) A lakossági fórumon elhangzottak lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(8) A lakossági fórumon elhangzottakról a képviselő-testületet a polgármester a soron következő testületi ülésen tájékoztatja.
18. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási jog illeti meg:
a) a helyi egyesületek képviselőjét,
b) a helyi közalapítvány képviselőjét,
c) a Szabadhídvégi Napsugár Óvoda Szülői Munkaközösségének képviselőjét.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített közösségek képviselőit az őket érintő napirendet tárgyaló képviselő-testületi ülésre kell meghívni.
(3) Az együttműködés szervezése a Hivatal feladata.
7. Együttműködés más szervezetekkel
19. § (1) Az önkormányzat a települést érintő kérdésekben együttműködik a helyi vállalkozókkal, a helyi civil szervezetekkel és a helyi oktatási és egyéb intézményekkel.
(2) A helyi vállalkozókkal való együttműködés keretében az önkormányzat évente egy alkalommal vállalkozói fórumot tarthat a település gazdaságfejlesztését érintő kérdésekben.
(3) 7 A helyi civil szervezetekkel való együttműködés keretében az önkormányzat évente egy alkalommal civil fórumot tarthat a település közösségi életét érintő kérdésekben.
(4) 8 A nevelési, oktatási intézményekkel való együttműködés keretében az önkormányzat évente egy alkalommal oktatási fórumot tarthat a települést érintő nevelési, oktatási kérdésekben.
(5) Az együttműködés és a fórumok szervezése a Hivatal feladata
8. Helyi ünnepnapok meghatározása
20. § A település hivatalos ünnepei:
a) Siópart Rockfesztivál,
b)9 Szabadhídvégi Falunapi Vigasság.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
21. § (1) 10 A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságára a következő hatásköröket ruházza át:
a) rendkívüli települési támogatás megállapítása,
b) települési gyógyszertámogatás megállapítása,
c) települési ápolási díj megállapítása,
d) települési szociális kölcsön megállapítása,
e) Bursa Hungarica ösztöndíj megállapítása.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre a következő hatásköröket ruházza át:
a) különös méltánylást igénylő esetben rendkívüli települési támogatás megállapítása,
b) települési temetési támogatás megállapítása,
c) köztemetés elrendelése,
d) települési születési támogatás megállapítása,
e) települési gyógyszertámogatás eseti jelleggel történő megállapítása,
f) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/C § (1) bekezdés a) pontjában rögzített megállapodás megkötése,
g) települési szociális kölcsönről szóló szerződés aláírása.
(3) A képviselő-testület társulásra a következő hatásköröket ruházza át:
a) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati társulásra a hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátását,
b) az Enyingi Mikrokörzeti Szociális- és Gyermekjóléti Intézményi Társulásra az 1993. évi III. törvény 86. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában foglalt feladatok ellátását, valamint az 1997. évi XXXI. törvény 94. § (2) bekezdésében foglalt gyermekjóléti szolgáltatást.
22. § 11 Az önkormányzat önként vállalt feladata a közmunka szervezése.
23. § Az önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.
24. § 12 Az önkormányzati feladatellátásban az önkormányzat képviselő-testülete, az önkormányzat állandó és eseti bizottságai, az önkormányzati tanácsnok, a polgármester, a hivatal, a jegyző, az önkormányzat társulásai, valamint az SZMSZ 3. §-ban rögzített intézmény működnek közre.
25. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
a) az egészségügyi alapellátásra vonatkozó finanszírozási szerződés megkötése,
b) közfoglalkoztatási program tervezetének benyújtása, közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos hatósági szerződések megkötése, közfoglalkoztatási program megvalósítása,
c) az önkormányzat részére kizárólag előnyt jelentő ingyenes-, valamint térítésmentes szerződések megkötése,
d) a 100 %-os intenzitású pályázatok vonatkozásában jognyilatkozat megtétele,
e) olyan szerződések megkötése, amelyek kötelezettséget nem keletkeztetnek, vagy csökkentik a fennálló kötelezettséget,
f) technikai jellegű szerződésmódosítások,
g) olyan szerződések megkötése, továbbá azon jognyilatkozatok megtétele, melyek elmaradása az önkormányzat részére anyagi vagy egyéb hátrányt okoznának.
10. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása
26. § (1) A képviselő-testület létszáma 5 fő: 1 fő polgármester, 4 fő képviselő.
(2) A képviselő-testület tagjainak név szerinti felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
27. § A képviselő-testület ülésének formái:
a) alakuló,
b) rendes,
c) rendkívüli,
d) közmeghallgatás,
e) ünnepi.
28. § A nyilvánosság biztosítása érdekében a képviselő-testület és a bizottságok nyilvános ülésére szóló meghívót, a meghívottak részére történő kiküldés időpontjában helyben szokásos módon közzétenni.
11. A képviselő-testület alakuló ülése
29. § (1) 13 A képviselő-testület alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kell kiküldeni postai úton és a kiküldéssel egyidejűleg a lakosság tájékoztatása érdekében helyben szokásos módon közzétenni. A meghívó kiküldése a Hivatal feladata.
(2) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök, akadályoztatása esetén a soron következő legidősebb képviselő hívja össze.
(3) Az alakuló ülés menete:
a) az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti,
b) az ülés megnyitását követően a képviselő-testület vita nélkül dönt a napirendi pontokról,
c) helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, végeredményéről, nyilatkozik annak törvényességéről,
d) képviselői eskütétel: a képviselőktől az esküt a helyi választási bizottság elnöke veszi ki,
e) polgármesteri eskütétel: a polgármestertől a korelnök veszi ki az esküt,
30. § (1) Az alakuló ülés meghívója tartalmazza:
a) az ülés helyének és idejének meghatározása,
b) a javasolt napirendi pontok és az előterjesztők nevének felsorolása.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
a) A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről.
b) A képviselő-testület tagjainak eskütétele.
c) A polgármester eskütétele.
12. A képviselő-testület rendes ülése
31. § (1) 16 Rendes ülést a képviselő-testület a munkatervben rögzített számban, de évente minimum 6 alkalommal tart. A polgármester indokolt esetben a munkatervben meghatározott határnaptól és időponttól eltérhet.
(2) 17 A képviselő-testület augusztus és december hónapban nem tart rendes ülést.
(3) A rendes ülésen a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb 30 perc lehet.
(4) A polgármester a rendes ülést akadályozó nem várt rendkívüli körülmény, különösen áramszünet, természeti katasztrófa, baleset, bekövetkezése esetén az ülést félbeszakítja. Amennyiben az adott ülésnapon a tanácskozást a képviselő-testület a nem várt rendkívüli körülmény miatt folytatni nem tudja, a polgármester köteles gondoskodni az ülés folytatásáról három napon belül és erről a képviselőket értesíteni köteles.
(5) A tanácskozási szünet vagy a félbeszakadást követően folytatott testületi ülésen a polgármester újból megállapítja a határozatképességet.
(6) A képviselő-testület a polgármester javaslatára tagjai közül az ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítésére 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
32. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben.
(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a következők szerint:
a) Vagyonával való rendelkezés esetén zárt ülést rendelhet el, ha a rendelkezés tárgya piaci alapú hasznosítás (értékesítés, bérbeadás), mivel az árképzés nyilvánossága sérti az önkormányzat üzleti érdekeit,
b) A képviselő-testület által kiírt pályázat tárgyalásakor, amennyiben a pályázó a képviselő-testülethez intézett írásos vagy a képviselő-testületi ülésen szóban előterjesztett kérelemben kéri az üzleti érdek sérelmére való hivatkozással zárt tárgyalás tartását.
13. Munkaterv
33. § (1) A képviselő-testület a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig elkészíti éves munkatervét havi bontásban.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
c) az előkészítésért felelős megjelölését,
d) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,
e) az ülésre meghívandó személyeket,
f) a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
a) az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
b) a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
c) a település közrendjének és közbiztonságának értékelését,
e) az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolókat,
f) az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtásáról szóló beszámolót,
g) a féléves beszámolót a költségvetés végrehajtásáról.
14. A képviselő-testület rendkívüli ülése
34. § 18 (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését – az Mötv. 44. §-ban szabályozottakon kívül- össze kell hívni, ha az ülés tervezett napirendje nem tűr halasztást.
(2) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés email-ben, telefonon vagy sms-ben történő értesítéssel is összehívható.
15. Közmeghallgatás
35. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás meghívóját hirdetmény formájában közzé kell tenni:
a) a helyben szokásos módon,
b) a település honlapján,
c) a település facebook profilján, valamint
d) szórólapon, amelyet minden háztartásba el kell juttatni.
(3) 19 A közmeghallgatás meghívójának közzétételéről a Hivatal gondoskodik.
(4) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(5) A képviselő-testület döntéshozatalának megalapozása érdekében közmeghallgatást tarthat:
a) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés meghozatala előtt,
b) településre vonatkozó fejlesztési koncepció elfogadása előtt, valamint
c) helyi adók egyéb lakosságot terhelő fizetési kötelezettség bevezetését megelőzően.
(6) A települési képviselők az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt kötelezettségének a közmeghallgatáson is eleget tehet.
16. A képviselő-testületi ülés összehívása
36. § (1) A képviselő-testületi ülést az ülés helyét, dátumát, kezdési időpontját, valamint a javasolt napirendi pontokat és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztők nevét tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A rendes testületi ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésére szóló meghívót a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése kézbesítő útján vagy elektronikusan történhet.
(3) 20 A rendes testületi ülésre szóló meghívót hirdetmény formájában közzé kell tenni a helyben szokásos módon.
(4) A képviselő az eskütételét követő rendes ülésig nyilatkozni köteles, hogy kézbesítő útján vagy elektronikus úton kéri a meghívó és a testületi anyag kiküldését. A képviselő az önkormányzati ciklus alatt bármikor megváltoztatja a kiküldés formájára vonatkozó nyilatkozatát.
37. § (1) 21 A képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén egy települési képviselő hívja össze.
(2) Tartós távollétnek minősül a 30 napot meghaladóan távol töltött idő.
38. § (1) A képviselő-testületi meghívóval együtt ki kell küldeni:
a) előterjesztéseket,
b) határozati javaslatokat,
c) rendelet-tervezeteket,
d) beszámolókat,
e) pályázati anyagokat,
f) panaszbeadványokat, (a továbbiakban együtt: előterjesztési dokumentumok).
(2) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azon előterjesztési dokumentumokat kell kiküldeni, ami a napirendjükhöz tartozik.
(3) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztési dokumentum 31. § (2) bekezdésben foglalt határidőn túli kiküldését vagy az ülés megkezdése előtti kiosztását.
(4) A zárt ülésre beterjesztendő iratot csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben részt vevők és a jegyzőkönyv számára kell. A döntésben részt vevők részére megküldött zárt ülési előterjesztést az ülést követően vissza kell adni.
17. A képviselő-testület meghívottai
39. § (1) A képviselő-testületi ülés állandó meghívottjai:
a) könyvvizsgálót a véleményezési köre tartozó témában,
b)22 önkormányzati intézmény vezetője.
(2) A képviselő-testület eseti meghívottjai:
a) a napirend előadója,
b) akinek meghívását jogszabály írja elő,
c) akik meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásával döntött.
18. A képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje
40. § A polgármesternek a képviselő-testületi ülés vezetésével összefüggő feladatai:
a) ülés megnyitása,
b) a képviselő-testületi ülés szabályszerű összehívásának megállapítása,
c) a határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése,
d) a napirend előtti felszólalások ismertetése,
e) 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére javaslattétel,
f) javaslattétel a napirendi pontokra,
g) napirendi pontonként az előterjesztés ismertetése, a vita megnyitása és lezárása, módosító javaslatok összefoglalása, a módosító javaslatok és a döntéstervezet szavazásra bocsátása,
h) szavazás eredményének megállapítása, képviselő-testületi döntés kimondása,
i) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,
j) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
k) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
l) széksértés megállapítását kezdeményezheti,
m) javaslatára a képviselő-testület félbeszakíthatja az ülést határozott időre, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
n) összehívja a félbeszakadt ülést,
o) félbeszakadt ülés, illetve szünet után újból megállapítja a határozatképességet,
p) berekeszti az ülést.
41. § A napirendi ponthoz megnyitott vita menete:
a) a polgármester megnyitja a vitát, felteszi a kérdést a napirend előterjesztőjének, hogy van-e szóbeli kiegészítése, ha van, akkor ő kap elsőként szót,
b) a polgármester jelentkezés sorrendjében adja meg a szót a képviselőknek és a tanácskozási joggal részt vevőknek, a napirendhez való hozzászólások száma nem korlátozott,
c) a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők hozzászólásukra első alkalommal 5 percet, az azt követő többi hozzászólásra 2-2 percet kapnak,
d) a napirendhez kapcsolódó módosító javaslatot a vita lezárásáig lehet benyújtani,
e) az előterjesztőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon,
f) az ellentétes állásponton lévő hozzászólók egymás hozzászólásaira 1-1 percben reagálhatnak,
g) a polgármester megvonja a szót a hozzászólótól, amennyiben tanácskozáshoz nem illően, másokat sértő módon fogalmazza meg a hozzászólását,
h) a jegyzőnek meg kell adni a szót, hogy a felmerült kérdésekre válaszoljon, továbbá törvényességi észrevételt tegyen,
i) a polgármester a hozzászólások és a benyújtott módosító javaslatokat összefoglalja, és felteszi a kérdést, hogy akar-e még hozzászólni valaki a napirendhez, amennyiben a válasz nem, akkor a vitát lezárja és a napirendi pontot szavazásra bocsátja.
42. § 23 A képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén egy települési képviselő vezeti.
43. § (1) A polgármester az ülés rendjének fenntartása érdekében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,
b) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,
c) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja, kivéve a települési képviselőt.
(2) Amennyiben az ülésen a képviselő-testület tagja tanúsít méltatlan magatartást, a polgármester figyelmezteti, figyelmeztetés eredménytelensége esetén rendbírsággal sújtja. A rendbírság összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap 10 %-a.
19. Határozatképesség
44. § (1) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha a képviselő-testület tagjainak több mint fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester
a) amennyiben az ülés várhatóan 30 percen belül határozatképes lesz, szünetet rendel el,
b) amennyiben a szünet eredménytelenül telik el, az ülést berekeszti.
(3) A határozatképtelenség miatt meghiúsult testületi ülést 3 napon belül újra össze kell hívni a napirendek változatlanul hagyásával.
20. Napirend
45. § (1) A polgármester, akadályoztatása esetén az ülés vezetője előterjeszti a meghívó szerinti napirendi pontokat.
(2) A napirendi pontok módosítására javaslatot tehet a polgármester és a jelen lévő képviselők.
(3) A módosító javaslat tárgya lehet:
a) meghívóban szereplő napirendi pontok felcserélése,
b) meghívóban szereplő napirendi pont törlése,
c) sürgősségi indítványként új napirendi pont felvétele.
(4) A módosító javaslatokról a képviselő-testület egyenként egyszerű többséggel határoz, majd ezt követően a polgármester szavazásra teszi fel a napirendi pontok elfogadását. A napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(5) A képviselő-testületi ülés első napirendi pontja a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.
(6) A képviselő-testületi ülés utolsó előtti napirendi pontja az „Egyebek”, amelynek keretében az önkormányzati működést érintő, folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatások és határozati javaslatok szerepelnek.
(7) A képviselő-testületi ülés utolsó napirendi pontja a „Bejelentések”, amelynek keretében bejelentések, közérdekű információk szerepelnek.
21. Előterjesztések, indítványok
46. § (1) Az előterjesztés formája:
a) írásbeli,
b) szóbeli.
(2) Kizárólag írásban nyújtható be a:
a) rendelet megalkotására,
b) intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére,
c) helyi népszavazás kezdeményezésére,
d) pályázat benyújtására,
e) vagyonnal való rendelkezésre, valamint
f) a költségvetést érintő kérdésre irányuló előterjesztés.
47. § (1) Az előterjesztés tárgya lehet:
a) önkormányzati ügyben való döntés,
b) rendeletalkotás,
c) beszámoló,
d) tájékoztató,
e) javaslat.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő nevét, az előterjesztés készítőjének nevét, javasolt tárgyalási dátumát,
b) az előterjesztés tárgyának jogi, társadalmi hátterét és az előterjesztés benyújtásának indokait, a döntést megalapozó tényeket,
c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
d) az előterjesztés tárgya szerinti indoklással ellátott határozati javaslatokat, valamint
e) a határidőt, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
(3) Az előterjesztéshez csatolni kell:
a) az előterjesztést megalapozó dokumentumokat,
b) ha az előterjesztés tárgya rendelet megalkotására irányul, akkor a rendelettervezetet, a rendelettervezet indoklását, valamint a hatásvizsgálati lapot.
48. § (1) Előterjesztés – kivéve rendelettervezet – benyújtására jogosult:
a) polgármester, alpolgármester, képviselő-testületi tagok,
b) a képviselő-testület bizottságai a hatáskörükbe tartozó ügyekben,
c) a tanácsnok a hatáskörébe tartozó ügyben,
d) a jegyző,
e) az önkormányzati intézmények vezetői, az intézményük működését érintő ügyekben,
f) a helyi civil szervezetek vezetői a működésüket érintő ügyekben,
g) a helyi lakosság a települési infrastruktúrát, és a települési szolgáltatásokat érintő ügyekben.
(2) Rendelettervezet előterjesztésére jogosultak az (1) bekezdés a)–d) pontjában rögzítettek.
22. A szavazás
49. § (1) A szavazás formái:
a) nyílt szavazás,
b) név szerinti szavazás,
c) titkos szavazás.
(2) A szavazás menete: a polgármester a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd ezt követően az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt.
(3) Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.
(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:
a) a határozathozatalnak van-e előzetes akadálya,
b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára,
c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többség szükséges.
50. § (1) A képviselő-testület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A szavazat „igen”, „nem”, „tartózkodom” lehet.
(3) A szavazás eredményének megállapítása során a polgármester először az „igen”, majd a „nem” és végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
51. § (1) A név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl, ha azt a polgármester, alpolgármester vagy a képviselő-testület tagja kezdeményezi.
(2) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(3) Név szerinti szavazás során a jegyző a képviselők nevét ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik a nevük elhangzása után „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe foglalja úgy, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza a képviselők névsorát valamint a név mellett a szavazás eredményét.
52. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára.
(2) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(3) 24 A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(4) A titkos szavazás lebonyolításához szükséges névjegyzéket, szavazólapot, borítékot, urnát a jegyző készíti elő. A szavazást külön helyiségben kell lebonyolítani a szavazás titkosságának biztosítása érdekében.
(5) A szavazólapok száma a szavazásban részt vevő képviselők számával megegyező.
(6) A titkos szavazás menete:
53. § (1) A titkos szavazás szavazólapjának tartalma:
a) az eldöntendő kérdést és az „igen”, „nem”, „tartózkodom”, vagy
b) személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és a jelöltek neve mellett az „igen”, „nem”, „tartózkodom” választási lehetőségeket.
(2) A szavazat akkor érvényes, ha
a) az (1) bekezdés a) pontjában rögzített esetben egy választási lehetőséget jelölt meg,
b) az (1) bekezdés b) pontjában rögzített esetben a megválasztható személyek számával megegyező jelölt neve mellett egy választási lehetőséget jelölt meg.
(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás időpontját, helyszínét,
54. § A képviselő az Mötv 49. § (1) bekezdésében rögzített érintettségének bejelentését követően a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján vita nélkül egyszerű többséggel dönt a képviselő kizárásáról vagy ki nem zárásáról.
55. § A képviselő-testület az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl minősített többséggel dönt:
a) a gazdasági program elfogadásáról,
b) a polgármester elleni kereset benyújtásáról,
c) önkormányzati vagyonról való rendelkezésről,
d) helyi népszavazás elrendeléséről,
e) önként vállalt feladat vállalásáról,
f) nemzetközi együttműködésről
g) a tanácsnok megválasztásáról és visszahívásáról.
25. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye
56. § (1) 30 Amennyiben a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, első alkalommal a polgármester – a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke – figyelmezteti.
(2) Az ezt követő minden további esetben a képviselőt a képviselő-testület rendbírsággal sújthatja. A rendbírság összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap egy tizedének megfelelő összeg. A rendbírság egymást követően is kiszabható.
26. Az önkormányzati rendelet
59. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester, alpolgármester, képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága, a hatáskörébe tartozó tárgykörben,
c) a jegyző.
(2) A rendelettervezet elkészítéséről, az előzetes és utólagos hatásvizsgálat lefolytatásáról és a rendelet indoklásának elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) 31 Az önkormányzat költségvetését, vagyongazdálkodását érintő, vagy költségvetési kiadást keletkeztető, pénzügyi tárgykörű rendelettervezeteket az Ügyrendi Bizottság véleményezi.
(4) 32 Az önkormányzat szociális juttatások, támogatások, ösztöndíjak, a szociális ellátórendszer tárgykörű rendelettervezeteit az Ügyrendi Bizottság véleményezi.
(5) 33 A képviselők tiszteletdíjáról, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításáról szóló rendelettervezetet az Ügyrendi Bizottság véleményezi.
(6) A rendelettervezet véleményezésére felkért bizottság a véleményét a képviselő-testület döntése előtt alakítja ki úgy, hogy az írásos véleményt a képviselő-testület azon a képviselő-testületi ülésen megkapja, amelyen a rendelet-tervezet tárgyalását napirendjére tűzi.
58. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a település rendezési tervéről szóló rendeletet.
(2) A társadalmi egyeztetést a rendelettervezet napirendre tűzését legalább 30 nappal megelőzően lakossági fórum keretében kell megtartani.
(3) A rendelettervezetet és a lakossági fórumra szóló meghívót a fórumot megelőzően legalább 15 napra a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(4) A lakossági fórumon elhangzottakról összefoglalót kell készíteni, amelyet a képviselő-testülettel a rendelettervezet tárgyalásakor ismertetni kell.
59. § A rendelettervezet tárgyalásának menete:
a) a rendelettervezetet a rendelet megalkotásának kezdeményezője terjeszti a képviselő-testület elé,
b) az előterjesztést követően a véleményezési jogkört gyakorló bizottság elnöke ismerteti a bizottsági véleményt,
c) a polgármester ismerteti a társadalmi egyeztetésen elhangzott vélemények összefoglalóját,
d) a jegyző ismerteti a rendelet indoklását és a hatásvizsgálati lap tartalmát,
e) a polgármester, akadályoztatása esetén az ülés vezetője (a továbbiakban együtt: polgármester) megnyitja a rendelettervezett feletti vitát, melynek keretében a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagja kifejtheti a rendelet szabályozási tárgykörével kapcsolatos álláspontját, valamint szóban vagy írásban módosító javaslatot nyújthat be,
f) a polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzott és benyújtott módosító indítványokat és egyenként szavazásra bocsátja, a módosító indítványokról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz,
g) a polgármester a módosító indítványokkal kiegészített rendelettervezet szövegét szavazásra bocsátja.
60. § (1) A rendelet a R. 7. § (1) bekezdésében meghatározott módon kerül kihirdetésre.
(2) A rendeletet legalább 15 napra kell kifüggeszteni a helyben szokásos módon.
27. Az önkormányzati határozat
61. § (1) Önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:
a) a polgármester, alpolgármester, képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága, a hatáskörébe tartozó tárgykörben,
c) a jegyző.
(2) A határozattervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzati határozatokról a jegyző évenkénti bontásban nyilvántartást vezet.
(4) A határozattervezet tárgyalására a R. 55. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
28. A jegyzőkönyv
62. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:
a) a távol maradt képviselő nevét, a távollét igazoltságát, vagy igazolatlanságát,
b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szó szerinti rögzítését,
d) az önkormányzati bélyegző lenyomatát.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.
(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
63. § A jegyzőkönyv kötelező mellékletei:
a) meghívó,
b) jelenléti ív,
c) előterjesztések és azok mellékletei,
d) írásban benyújtott hozzászólás – a képviselő kérésére,
e) titkos szavazásról szóló jegyzőkönyv,
f) az ülésen megalkotott rendelet.
64. § (1) A testületi ülés előterjesztéseibe és jegyzőkönyveibe a választópolgárok az önkormányzat honlapján valamint a helyi könyvtárban nyitvatartási időben tekinthetnek be.
(2) A zárt ülés jegyzőkönyveit a nyílt ülés jegyzőkönyveitől elkülönítetten, zárható szekrényben kell tárolni.
29. Kérdés, interpelláció
65. § (1) Amennyiben a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint feltett kérdésére adott választ a képviselő nem fogadja el, kérésére a kérdés és az arra adott válasz vizsgálatát a képviselő-testület elrendelheti.
(2) A képviselő-testület a vizsgálat elrendeléséről vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(3) 34 A vizsgálatot az Ügyrendi Bizottság az elrendeléstől számított 30 napon belül folytatja le, és a vizsgálat eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.
30. Az önkormányzati képviselő
66. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a képviselő-testület által elrendelt belső vizsgálatokban,
b) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud megjelenni, vagy megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) részt venni az önkormányzat közösségi rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában,
e) részt venni az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolásában.
(2) 35 Az önkormányzati képviselő a választópolgárokkal való kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthat a Hivatalban vagy más, erre alkalmas önkormányzati helyiségben.
67. § (1) A képviselő-testületi ülésről való távolmaradás igazolt távollétnek minősül:
a) betegség,
b) kórházi ellátás,
c) közlekedési akadály,
d) időjárási akadály,
e) külszolgálat,
f) szabadság,
g) munkahelyi elfoglaltság,
h) rendkívüli élethelyzetbe kerülés.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában rögzített távolléti okot a polgármesternek bemutatott orvosi igazolással kell igazolni.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában rögzített távolléti okot csak abban az esetben kell a polgármesternek írásban benyújtott igazolással igazolni, ha arról a médiában híradás nem történik.
(4) Az (1) bekezdés e), f) és g) pontjában rögzített távolléti okot a távollét elrendelését vagy jóváhagyását igazoló dokumentum polgármester részére történő bemutatásával kell igazolni.
(5) Az (1) bekezdés h) pontjában rögzített távolléti okot a képviselő személyesen, telefonon vagy email-ben jelenti be a polgármester részére, külön igazolás benyújtása nem szükséges.
68. § Választópolgárokkal való kapcsolattartás, tájékoztatás módja:
a) közmeghallgatás keretein belül,
b) az önkormányzat hivatalos lapjában közzétett tájékoztatás,
c) az önkormányzat hivatalos honlapján vagy facebook profilján közzétett tájékoztatás,
d) a képviselő saját közösségi média profiljain közzétett, az önkormányzati munkára vonatkozó tájékoztatás,
e) választópolgárokkal való személyes kapcsolattartás.
31. A tanácsnok
69. § (1) A képviselő-testület a következő feladatok ellátására választhat tanácsnokot:
a) vagyongazdálkodás,
b) költségvetés,
c) település-üzemeltetés,
d) település-fejlesztés,
e) idegenforgalom,
f) civil és kulturális kapcsolatok.
(2) A tanácsnok feladatkörében:
a) a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,
b) neve mellett használhatja a feladatkörének megfelelő tanácsnok elnevezést,
c) a hivatali szervezet vezetőjétől feladatkörébe tartozó felvilágosítást és közreműködést kérhet,
d) véleményezi a feladatkörébe tartozó tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket,
e) figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő tárgykörben hozott képviselő-testületi döntések végrehajtását.
(3) A tanácsnoki megbízatás megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével.
(4) A tanácsnoki megbízatás megszüntethető visszavonással. A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízatást visszavonhatja, amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve ellentétes a képviselő-testület döntéseivel és annak álláspontjával.
(5) A tanácsnokok névsorát a R. 4. melléklete tartalmazza.
32. A képviselő-testület bizottságai
70. § (1) 36 A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására egy állandó bizottságokat hozza létre, az Ügyrendi Bizottságot.
(2) 37 A bizottság létszáma 3 fő képviselő.
(3) 38 A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését, valamint az összeférhetetlenség és méltatlanság vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság látja el.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.
(5) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.
(6) A bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
71. § (1) A bizottság elnökére és tagjaira (továbbiakban együtt: bizottsági tag) javaslatot tehet:
a) polgármester, alpolgármester,
b) képviselő-testület tagja,
c) jegyző.
(2) A polgármester a bizottsági tagokra tett javaslatokat egyenként terjeszti szavazásra a képviselő-testület elé. Amennyiben a megválasztható bizottsági tagok számát meghaladó számú jelöltre tettek javaslatot, a bizottság elnöke és tagja az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát, valamint a bizottságok feladat- és hatáskörét részletesen a 5. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottságok átruházott hatásköreit a R. 17. § (1) bekezdése tartalmazza.
72. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke – a munkaterv szerint - hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a bizottság települési képviselő tagja hívja össze és vezeti.
(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a bizottsági tagok 50%-ának indítványára.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 5 naptári nappal kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek meg kell küldeni.
(6) A bizottsági ülésre a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság tagjaihoz a 30. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljuttatni.
(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó.
(8) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(9) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.
(10) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.
(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint kell elkészíteni és őrizni, azzal, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen választott egy tag írja alá. Amennyiben a bizottság ülését az elnök akadályoztatása miatt bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti, úgy a jegyzőkönyv aláírása az összehívó bizottsági tag feladata.
73. § (1) A képviselő-testület tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
33. A polgármester
74. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.
75. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,
e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
g) fogadóórát tart,
h) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,
b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,
c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,
d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges.
(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben
a) olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy az ily módon benyújtott pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg
b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítéséről, egyéb nyilatkozat megtételéről.
(4) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit a R. 17. § (2) bekezdése tartalmazza.
76. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
77. § 39 A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként egy alkalommal, október hónapban értékeli, és ennek kapcsán tárgyalja jutalmazását is. Az értékelést és a jutalmazási javaslatot az Ügyrendi Bizottság készíti el.
34. Az alpolgármester
78. § (1) 40 A képviselő-testület a tagjai közüll egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.
35. A jegyző, aljegyző
79. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
e) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
80. § (1) Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által kijelölt, jegyzői képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselő látja el.
36. A képviselő-testület hivatala
81. § (1) A Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi.
(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét hivatal SZMSZ-e tartalmazza.
(3) A Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.
37. Együttes képviselő-testületi ülések szabályai
82. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.
(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.
(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.
(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat, és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.
(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.
(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.
(9) 41 Az (1)–(8) bekezdésben rögzített szabályokat a közös hivatalt fenntartó települések vonatkozásában is alkalmazni kell, azzal a kivétellel, hogy az együttes ülést a székhelytelepülés polgármestere, akadályoztatása esetén alpolgármestere hívja össze.
Záró rendelkezések
83. § (1) Ez a rendelet 2020. február 1-én lép hatályba
(2) Hatályát veszti Szabadhídvég Község Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2014. (XI.25.) önkormányzati rendelete.